Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA

(Folytatás c oldalról.)

sadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejeződnek. A párt gondosan tanulmányozza és a politika kialakításában figyelembe veszi ezeket.

A közgondolkozásra hat a szocializmus és a kapitalizmus, az imperializmus és az an- tiinperializmus közötti világméretekben folyó harc és nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita is.

rrri A szocialista nemzeti egység kiszéle- l"l;edése tovább erősítette és szilárdította a szocialista államhatalmat. Hazánkban felszámoltuk a kapitalizmust, nincsenek a szocializmussal szembenálló osztályok, a szocialista állam fő funkciója a gazdasági és kulturális ópítőmunka szervezése és irányítása az egész dolgozó nép érdekében. Az osztályharc ma elsősorban a gazdasági építés feladatainak megoldásáért, az emberek tudatának fokozatos átalakításáért, az imperializmus behatolási kísérletei, a belső ellenséges erők ellen folyik. Ezzel szolgáljuk osztálycéljainkat, a szocialistává váló nemzetünk ügyét.

Népi államunk a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló — restaurácdós törekvést Szocialista vívmányaink fejlesztése és az ellenséges törekvésék elnyomása szocialista államunk két egymáshoz szorosan kapcsolódó feladata; a külső és a belső ellenség elleni bare leghatásosabb fegyvere a szocializmus erősödése.

A kisajátítók kisajátításával, a szocialista társadalom alapjainak lerakásával a hatalomért folyó harc hazánkban eldőlt, a nagy osztályösszeüüközéseik korszaka lezárult, társadalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közkegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailag lezárjuk azoknak az ügyét akik a fejlődés különböző szakaszaiban, különböző okokból szembekerültek a haladással, a szocializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztályharcban alkalmazott szocialista humanista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcolt folytattunk mindazok ellen, akik a szocializmus ellen támadtak, s a közrend felforgatására törtek, de emberiességtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegyvert, s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsületes munkával beleilleszkedjenek a társadalomba

13

A legutóbbi években tovább arőső- ___ dött a szocialista demokrácia, megélénkült a közélet A korábbi időszakhoz mérve fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, s jelentős rétegek vitatták meg a giazdasági építés kérdéseit a nemzetközi, társadalmi, kulturális problémákat E viták segítséget nyújtottak a fejlődés során felmerülő új kérdések marxista kidolgozásához, s ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erősítését szolgálta. A dolgozók részvétele az állami, társa- dalmi, helyi ügyek intézésében mégsem fejlődött kielégítően.

A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesítése. Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális fejlesztés területén és a kulturális és szociálpolitikai igények kielégítésében. Szükséges a tanácsok szerepének, határkörének pontosabb meghatározása egy üj tanácstörvényben.

Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nagyobb lehetőség nyűik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben. A kérdések többségében a vállalatok, az üzemek vezetőd maguk döntenek, és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira, véleményére támaszkodjanak. Ugyanebbe az irányba hat a fokozódó anyagi érdekeltség. A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában.

A szocialista demokrácia kiterjesztésében alapvető a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatás és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy •ront az ország gazdái, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Ebben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ-nek, a nőmozga- 1 ómnak és általában a tömegszervezeteknek, nozgalmaknaik, amelyeknek feladata kiszé- iesül, gazdagabb tartalommal telik meg.

Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek bevezetése további lépés a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Növelni kell az országgyűlés szerepét a törvényalkotó tevékenységben és az Elnöki Tanács, valamint a kormány munkájának ellenőrzésében.

Népköztársaságunk alkotmányát 1949-ben fogadták el. Azóta befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, és megkezdtük a szocializmus teljes fölépítését. A végbement változásokat időszerű az alkotmányban is megfogalmazni.

jjTf Államunk mindenki számára biztosítja a lelküsmereti szabadságot. Húszéves gyakorlat bizonyítja, hogy a vallásos dolgozók túlnyomó többsége támogatja nagy társadalmi-politikai céljaink megvalósítását. Hazánkban nem a hívők és a ne u vallásos emberek állnak egymással szemben, hanem a szocializmus hívei és ellenségei.

Társadalmi és politikai rendszerünk szilárdsága, a vallásos dolgozók túlnyomó többségének egyetértése és aktív közreműködése • szocializmus építésében, az állam és az egyház közti viszony megfelelő alakulása lehetővé tette, hogy részleges megállapodás jöjjön létre a Vatikánnal is. Ezzel a Vatikán elismerte szocialista államunkat, s ennek beleszólása jogát az államot és az egyházat közösen érintő ügyekben.

irzj Hazánk lakossága az 1961—1965. évek- l***l ben csak 154 000 fővel, mintegy másfél százalékkal nőtt. 1862 óta 1030 lakosra évente 13 élve születés jut, s ez a szám nemzetközi méretekben is rendkívül alacsony. Ugyanakkor jelentősen kitolódott az életkor felső határa öt év alatt a nyugdíjas korúak aránya 17 százalékról 19 százalékra nőtt, a 14 évnél fiatalabbaké pedig 24 százalékról 21 százalékra csökkent. Ha ez az irányzat nem változik, néhány év múlva érezhetően nőni fog az eltartott lakosság száma a munkaképes dolgozókéhoz viszonyítva. Az egész nép érdeke, nemzeti gondunk, hogy ennek okait sokoldalúan vizsgálva és feltárva megfordítsuk a népességszaporulat jelenlegi irányzatát.

Pártunk javaslatára az elmúlt években több ízben megemeltük a családi pótlékot, erőnkhöz mérten bővítettük az óvodai, bölcsődei férőhelyeket, javítottuk a gyermekek fölnevelését elősegítő egészségügyi hálózatot. Eddigi erőfeszítéseink nem tudták megoldani a problémákat; továbbra is nagy a különbség a többgyermekes és a gyermektelen családok

é’etszín vonala között. Indokoltnak tartjuk, hogy a családi pótlék 1966-ban végrehajtott emelését, ahogyan azt anyagi erőnk megengedi, a későbbi években további lépések kövessék. Azt tervezzük, hogy a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka 1970-ig érje el a bérből és fizetésből élőkének szintjét.

Gondoskodni kell arról, hegy az anyákat és különösen a sokgyermekes családokat nagyobb társadalmi megbecsülés övezze. A kongresszus javasolja megvizsgálni, hogyan lehetne növelni a gyermekes családok anyagi biztonságát és milyen további könnyítéseket nyújthatna a társadalom á dolgozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Javasoljuk, hogy 1967-ben gyermekgondozási segélyt vezessenek be. Jóval nagyabb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák számára a napi 4—6 órás munkát és a bedolgozást. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a lakásépítés állami támogatásánál és a lakások elosztásánál a gyermekes családok előnyben részesüljenek. Indokolt a KlSZ-lakás- építési akció további kiszélesítése is.

Átgondolt és széles körű gazdasági, szociális, egészségügyi intézkedésekkel egyidejűleg a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a családvédelem, a gyermeknevelés kérdéseinek, és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei ellen.

m.

A népgazdaság fejlődése

A legutóbbi ötévben tovább növekedett országunk gazdasági ereje, gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a termelés technikai fölszereltsége és korszerűsége.

Il^-i Az ipar a VIII. kongresszuson kijelölt irányban fejlődött, ennek megfelelően alakul szerkezete. A második ötéves terv időszakában az ipar termelése 47 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének megközelítőleg kétharmad része származott a termelékenység emelkedéséből.

A vegyipar és a gépipar termelése az ipari termelés átlagánál gyorsabban nőtt. Népgazdasági szükségleteinknek megfelelően emelkedett a vegyiparon belül a műtrágya- és gyógyszeripar, a gépiparban a híradástechnikai, a műszer- és a szerszám gépi pari a textiliparban a kötszövőipar, az élelmiszeriparban a konzervipar részaránya. Kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak összetétele, a földgáz és a kőolaj részaránya öt év alatt 23 százalékról 29 százalékra növekedett.

Több új és magas műszaki színvonalú ipari üzem lépett termelésbe, előrehaladtunk az ipari termelés koncentrációjában.

Helyesnek bizonyult az iparvállalatok összevonása, a középirányító szervek számának csökkentése. Az összevonások célja: a műszaki-szellemi erők gazdaságosabb felhasználása. Ennek kezdeti eredményei vannak. A termelőerők erőteljesebb koncentrációja azonban még hosszabb időt igényel.

A két kongresszus közötti időben folytattuk a vasút dieselesítését, villamosítását, növeltük a közúti közlekedési gépparkunkat, bővítettük és javítottuk úthálózatunkat

öt év alatt kb. kétharmadával nőtt az építőipar gépállománya, növekedett a korszerűbb, a nagyelemes építkezések részaránya, az előre gyártott beton- és vasbetonszerkezetek felhasználása.

_| A mezőgazdaság termelése 10 %-fcal

*1 haladta meg az előző ötévit, ez a kedvezőtlen időjárást és a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit figyelembe véve nagy eredmény. A tervidőszak végén a kenyérgabonaszükségletet hazai termésből fedeztük. A felvásárolt mezőgazdasági termékek értéke 1960-hoz képest 29 százalékkal nőtt Már tapasztalhatók a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének eredményei, öt év alatt 82 000 holdon telepítettünk szőlőt és 103 000 holdon gyümölcsöt, elterjedtek a nagyobb hozamú növényfajták.

Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, több mint másfélszeresére nőtt a 100 holdra jutó traktorok száma és két és félszeresére az öntözhető terület.

ílítí A minc* szélesebb és gyors ütemű l***i munkamegosztás mélyrehatóan megváltoztatta az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyát, valamint a termelés területi, ágazati és üzemi megoszlását. A mező- gazdaság gyors ütemben válik egyrészt nagymértékű ipari fogyasztóvá, másrészt az ipar jelentős szállítójává.

A gazdasági fejlődés kísérő jelensége a népesség gyors és nagyarányú társadalmi, szakmai átrétegeződése. Több százezer ember változtatott ebben az időszakban foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosítás munkaerőforrását főleg a mezőgazdaság jelentette. A mezőgazdaságban dolgozók aránya az összes keresőkéhez képest az 1949-es 55 százalékról 31 százalékra csökkent.

Az ipari beruházások háromnegyed részét vidéken használták fel. Az iparilag fejletlen megyékben az ipari foglalkoztatottak számának növekedési üteme csaknem kétszerese volt az országos és négyszerese a budapesti növekedésének. Az iparban dolgozók száma öt év alatt az Alföldön 38 százalékkal, Dél-Dunántúlon 29 százalékkal, míg Budapesten csak 7 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a budapesti ipar 1965-ben még az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. Feladatunk, hogy folytassuk a vidék iparosítását.

JT^j Ijwültek az ország nemzetközi gazda- l*"l sági kapcsolatai. Népgazdaságunk és a többi szocialista ország fejlődésének eredményei igazolják a gazdasági összefogásra irányuló politikánk helyességét. A második ötéves terv éveiben külkereskedelmi forgalmunk a KGST-országokkal 70 százalékkal, ezen belül a Szovjetunióval 93 százalékkal növekedett

Fejlődésünket biztonságossá teszi, hogy a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szállításaival megoldottnak tekinthető a harmadik ötéves terv teljesítéséhez szükséges energiahordozók és a villamos energia importja, vaskohászatunk ellátása alapanyagokkal.

Külkereskedelmi forgalmunk tovább bővült a nem szocialista országoíkkal. Űj és hasznos termelési és kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki.

Az elért eredmények ellenére a megvalósult nemzetközi munkamegosztás egyes fontos iparágakban még nem tekinthető kielégítőnek. Arra van szükség, hogy az érdekelt KGST-országok között a szakosítás szélesedjék, a kooperáció jobban működjön. Együttműködésre törekszünk minden szocialista országgal, de készek vagyunk szélesebb körű munkamegosztásra is.

Az utóbbi időben nálunk is megnőtt az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok e sajátos megnyilvánulása. Sokszorosára nőtt a hazánkba látogatók és külföldre utazók száma. Ez politikailag és gazdaságilag is elő- nvös.

m Gazdasági fejlődésünk elemzése — az 1*^1 egészében pozitív képen belül azt is mutatja, hogy a magunk elé tűzött kongresszusi célokat nem tudtuk teljes egészében elérni.

A nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezettől. A mezőgazdasági termelés emelkedése a tervezettnél alacsonyabb volt, a termelési költségek az iparban az előirányzottnál kisebb mértékbem csökkentek és a mezőgazdaságban — főleg a növekvő anyagköltségek miatt — nőttek. Fogyasztásra és felhalmozásra együttesen — beleértve a készletek növekedését is — többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem, vagyis többet osztottunk el, mint ameny- nvit megtermeltünk, és ez terhelte külkereskedelmi mérlegünket.

Fontos népgazdasági ágakban az állóeszközök kihasználása elégtelen volt, viszonylag sok új beruházást kezdtünk meg. A munka szervezettsége nem felelt meg a követelményeknek, s ez szerepet játszott abban, hogy a munka termelékenysége nem a kívánt mértékben emelkedett.

Az ötéves tervszakasz második felében a népgazdaság fejlődésének üteme lassult. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatában felléptünk a kedvezőtlen tendenciák ellen, ennek hatása 1965-ben már érvényesült. Kidolgoztuk a harmadik ötéves tervet és a gazdasági mechanizmus reformját.

Gazdasági' feladataink a következő ____ időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás űj mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak.

A harmadik ötéves terv célja:

— folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes fölépítését;

— tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet, és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását.

El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalékos növekedését, ennek 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés a megelőző 5 év átlagához képest 13—15 százalékkal

emelkedjék. A beruházások összege öt év alatt érje el a 250—260 milliárd forintot A dolgozók reáljövedelme 14—16 százalékkal legyen magasabb.

Harmadik ötéves tervünk végrehajtásával a következő fő feladatokat kell megolöa- nunk:

A népgazdaság fejlődését tegyük kiegyensúlyozottabbá. Fenntartjuk a felhalmozás és az elosztás eddigi arányát. A beruházások növelésével megalapozzuk a népgazdaság továbbfejlődését, s egyidejűleg biztosítjuk a lakosság életszínvonalának további emelését

A terv nagy figyelmet fordít a népgazdaság két fő ága: az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztésére, figyelembe veszi, hogy a jövőben is szükséges az ipar súlyának további növelése, ezért a beruházások, 46—50 százalékát az ipar fejlesztésére irányozza elő.

Kedvező irányú, további szerkezeti változás megy végbe az energiahordozók felhasználásában. 1970-ben a kőolaj és a földgáz részaránya eléri a 37—39 százalékot.

A terv gép- és vegyiparunk gyors ütemű fejlesztésével, bauxit-, földgázvagyonunk nagyobb méretű hasznosításával számol. Míg a következő öt év alatt az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik, a vegyipar termelése 55—60 százalékkal, a gépiparé 40—45 százalékkal növekszik. Gépiparunk nagy feladata a közúti közlekedési eszközök gyártásának jelentős arányú fejlesztése. A program szerint új motorgyárat építünk.

A harmadik ötéves tervben kezdődik meg a szovjet—magyar timföld—aluminiüm egyezmény végrehajtása. Timföldtermelésünk öt év alatt csaknem kétszeresére, mintegy 460 000 tonnára emelkedik.

Ebben az időszakban befejeződik a százhalombattai kőolaj kombinát hárommillió tonnás feldolgozó kapacitásának kiépítése, és kezdetét veszi e kombinát kétszeresére történő bővítése. Körülbelül 1000 mw erőművi kapacitást építünk: Százhalombattán, a Bán- hídai Erőmű bővítésével, a gyöngyösi ój erőmű részleges üzembe helyezésével.

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műszaki fejlesztés gyorsítására, a korszerű műszaki színvonalú új konstrukciók és termelési eljárások meghonosítására.

Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével együtt lehetséges. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz. Ezt figyelembe véve növeljük a mező- gazdasági beruházások mértékét. Folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését, belterjes irányú fejlesztését. 1966—1970 között kereken kétszeresére növeljük a műtrágya felhaszná-. lását. A mezőgazdaság — többek között — 38—40 000 traktort, 35—36 000 pótkocsit, 6—7 ezer gabonakombájnt kap. A mezőgazdasági üzemeknél fokozatosan olyan helyzetet alakítanak ki, amely túlnyomó többségük számára lehetővé teszi, hogy bevételeikből fedezzék a termelés ^növeléséhez szükséges eszközöket és a személyi kiadásaikat. Lehetővé kell tennünk, hogy a termelőszövetkezetek rátérjenek a valamennyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadíjazásra. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására.

A mezőgazdaság kívánatos ütemű fejlődésének biztosítása a tervidőszakban szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk az új gazdálkodási rendszernek megfelelő termelőszövetkezeti hitelberuházási, állami támogatási és adórendszert

Javasoljuk, hogy jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa, tárgyalja meg a termelőszövetkeztek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos főbb kérdéseket, válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának és működésének kérdésében.

A harmadik ötéves tervben nagy erőt fordítunk a közlekedés fejlesztésére, elsősorban a villamos- és Diesel-vontatás részarányának növelésére.

A lakásépítés meggyorsítására a tervidőszakban 4—5 korszerű házgyár építését tervezzük.

iöai A gyorsan fejlődő termelés növekvő ***' anyagszükségletének és a fejlett technika átvételének fedezeteként egyre nagyobb mértékű exportra van szükségünk. Az iparcikkek exportjának 50 százalékos növelését tervezzük. Az export növelésében nagy szerep hárul a vegyiparra, a könnyűiparra, a mezőgazdaságra, az élelmiszeri párrá és az alumíniumiparra. Ipari kivitelünkben — alapvetően a KGST-országokkal történő gazdasági együttműködés keretében — változatlanul vezető szerep jut a gépiparnak.

A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az eddig importforrásokból kielégített igények gazdaságos helyettesítésére hazai termelésből. Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünkben a vegyipari, a papíripari és a faipari kapacitások nagyobb mértékű feilesztése.

loo! A fejlődés okozta új körülmények na- '*°l pirendre tűzték a gazdasági mechanizmus reformját.- Gazdálkodásunk jelenlegi módszerei már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen.

Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a terv- gazdálkodás továbbfejlesztése. A jövőben a tervszerű központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem köz- gazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénzviszonyoknak.

A reform fő célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, segítse a szocialista társadalom teljes fölépítését, kibontakoztassa a szocialista tervgazdálkodás előnyeit, lehetővé tegye gazdaságpolitikánk következetesebb megvalósítását.

A gazdasági reform legfontosabb célkitűzései:

— a népgazdaság dinamikusabb, egyensúlyozottebb fejlődése;

(Folytatás a . oldalon.)

W-