Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1966. december 25. KO SZIGIN: A kérdések lömében megértettük egymást Namik Kemal Sentürk izmiri kormányzó pénteken vacsorát adott Kosziéin szovjet kormányfő tiszteletére. Koszigin a vacsorán kije­lentette: — Elsősorban azért jöttünk Törökországba, mert közvetlen szomszédaik va­gyunk. Nekünk nincs önökkel semmiféle ellentétünk, de közös határunk van. és ba­rátságban kívánunk élni. Se­gíteni akarjuk egymást ab­ban, hogv országaink népei jobban éljenek. Ebből az elvből kiindulva tárgyaltunk Ankarában a török kormány­nyal, találkoztunk Törökor­szág elnökével, és nekem úgy tűnik, hogy a kérdések többségében megértettük egy­mást. (MTI) Ma 25 éve kezdődött A SZOVJET ATOMKUTATÁS JUBILEUMA A Pravda szombati számá­ban Anatolij Alekszandrov akadémikus megemlékezett a szovjet atomikutatás nevezetes évfordulójáról: 1946. december 25-én az egyik szovjet tudo­mányos intézetben, amely később az Igor Kurcsatov Atomenergiai Intézet lett, üzembe helyezték az első kí­sérleti urán-grafit atomreak­tort. A Szovjetunióban ezzel első ízben hajtottak végre maghasadásos láncreakciót A szovjet tudós hangsúlyoz­za, hogy az atomproblémát a Szov­jetunió jóval rövidebb idő alatt oldotta meg, mint az Egyesült Álla­mok, pedig az amerikaiaknál e probléma megoldásán sok or­szág szakemberei dolgoztak, s emellett olyan ipar segítette munkájukat, amelyet nem tett tönkre a háború. 1939-ben — folytatja ezek után Alekszandrov akadémi­kus — Németország, Francia- ország. Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok neves fizikusai hozzáfogtak egy új jelenség tanulmányozásához. Ez a jelenség az urán atom­jainak a neutronok hatására történő hasadása. Zeldovics és Hariton szovjet fizikusok elméle­tileg kimutatták az atom­hasadás láncreakciójának lehetőségét. 1940 fisáén Kurcsatov terveket dolgozott ki az atomreakció valóra váltására. Azután, hogy az Egyesült Államokba emigrált tudóscso­port meggyőzte Einsteint, hív­ja fel Roosevelt elnök figyel­mét az uránmaghasadás eset­leges katonai jelentőségére, az atomfizikai kutatások titkos­sá váltak. A szovjet akadémikus ez­után leírja, hogy a hitleri Né­metországnak a Szovjetunió ellen intézett támadása után a harkovi és leningrádi atomku- tató laboratóriumoifcat teljesen evakuálták vagy leszerelték De 1942-ben a párt és a kormány lehetségesnek tartotta már. hogy to­vábbfejlesszék az atom­kutatást. 1943-ban Moszkvában Kurcsa­tov vezetésével megszervezték ezt a bonyolult munkát. A frontról gyűjtötték Ö6sze a magfizikusokat vagy a hátor­szágba evakuált üzemekből és intézetekből toborozták őket. A sztálingrádi csata után a kísérletek méretei egyre na­gyobbak lettek. A Hirosimában és Nagasza- kiban ledobott amerikai atom­bombák Blackett angol fizikus szavai szerint nem a második világháború utolsó lépését, ha­nem a Szovjetunió ellen irá­nyuló hidegháború első lépését jelentették. ■ A Trttman-kormány az Egye­sült Államok atommonopóliu- mát kihasználva, a maga aka­ratát próbálta minden ország­ra ráerőltetni. Ilyen körülmé­nyek között Igor Kurcsatov és a többi szovjet tudós vilá­gosan látta, milyen lét­fontosságú. kérdés az amerikaiakéval egyenér­tékű fegyver elkészítése. Csak ez garantálhatta a Szov­jetunió teljes biztonságát. A munka rendkívül megfe­szített volt — írja befejezésül Alekszandrov akadémikus. — 1946. december 25-én a nukleá­ris robbanóanyag, a plutónium »gyártási titkát« sikerült meg­fejteni. (MTI) Nasszer beszéde Port Saidban Nasszer elnök az agresszió fölött aratott egyiptomi győ­zelem 10. évfordulója alkal­mából mondott Port Said-i beszédében emlékeztetett a szuezi háború előkészítéséről, lezajlásáról és következmé­nyeiről rámutatva arra, hogy a támadás tíz év óta tovább folyik az EAK ellen a legvál­tozatosabb formákban, de az egyiptomi nép visszautasítja az imperialisták minden pró­bálkozását. Nasszer rámutatott, hogy az imperialista agresszió most a gazdasági nyomás és a nép kiéheztetésének kísérlete for­máját ölti magára. Ezzel a támadással szemben egyetlen hatásos fegyver van: az el­szánt, ésszerű, tudományosan megszervezett munka. Nasszer élesen bírálta és leleplezte Husszein jordán és Fejszál szaúd-arábiai király, valamint Burgiba tunéziai elnök tevékenységét. »Or­szágaikban azonban érlelődik a forradalom, a nép haragja« — fűzte hozzá az elnök. Nasszer elutasította az Egyesült Államoknak a búza­szállítmányok beszüntetésével tett zsarolási kísérletét, és hálás szavakkal emlékezett meg a Szovjetunió önzetlen és gyors segítségéről. (MTI) Rövid tüs Dél-Vietnamban Már négy kisebb incidens történt Dél-Vietnamban szombaton hajnalban — magyar idő szerint éjfélkor — elhallgattak a fegyverek, és megkezdődött a'1 karácsonyi tűzszünet. Ennek kere­tében az amerikaiak január 31-e óta első ízben Eszak-Vlctnám bombázását is szüneteltetik, a fel­derítő repülések azonban folytatódnak. A tűzszünet előtti utolsó na­pon, pénteken az amerikai lél giierő F—105-ös vadászbombá­zói Dien Bien Phu környékén 7 hidat romboltak le. A dél-vietnami szabadság­harcosok pénteken este beha­toltak az egyik, Saigon mellett fekvő faluba, és kivégeztek kél rendőrségi besúgót. A karácsonyi tűzszünet első 8 órájában a saigoni amerikai I katonai parancsnokság négy kisebb incidensről tett jelen­tést. Ky tábornok, a saigoni mi­niszterelnök pénteken üzenetet intézett az úgynevezett alkot- haányozó nemzetgyűléshez. Harcias nyilatkozatában kije­lentette, hogy kormánya el­határozta, »megbuktatja a kommunista . stratégiát«. En­nek érdekében elsődleges fel­adat a vidék »pacifikálása« lesz. (MTI) Kínai „vörösgárdisták,, szerint Mindenkit le lehet tartóztatni Kínában A hadsereg alá rendelik a rendőrséget Pekingi »vörösgárdisták« hangszórós gépkocsiról tették közhírré, hogy '■’■mindenkit le lehet tartóztatni. aki Mao Cé-tung, Lin Piao és a köz­ponti bizottsáa kulturális forradalommal foglalkozó csoportja ellen föllép«. A le­tartóztatottakat — az elhang­zottak szerint — közvetlenül főbb irányítói teljes biza­a közbiztonsági minisztérium­nak kell átadni. A gárdisták idézik Csiang Csingnek, Mao Ce-tung feleségének a pekin­gi rendőrség címére szóló bí­rálatát. Csiang Csing ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a kulturális forradalom leg­.I A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere Nyugdíjosztályok A nyugdíj alapja A termelősaövetikeze ti tagot a jövedelemelosztás sajátossá­gai miatt és nyugdíja megál­lapításának egyszerűsítése cél­jából minden naptári év ele­jén — előző évi személyi jö­vedelme alapján — nyugdíj­osztályba kell sorolni. A személyi jövedelem össze­ge a zárszámadásban az illető tag javára a közös munka alapján kimutatott részesedés. Ha a termelőszövetkezeti tag családi, részes stb. művelést is folytatott, figyelembe kell ven­ni az ebből elért jövedelem­nek a tag munkájával arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosz- tályt állapít meg. A legalacso­nyabb osztályban a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 900, a legma­gasabb osztályban pedig havi 5000 forint. A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatáro­zott jövedelmeknek az átlaga alapján számítják ki, ame­lyekbe a termelőszövetkezeti tag az irányadó időszakban tartozott Iráflyadó időszak­ként a nyugdíjazás évét meg­előző negyedik naptári év el­ső napjától a nyugdíj megál­lapításáig terjedő időt veszik számításba. Az általános szabályoktól eltérően annál a termelőszö­vetkezeti tagnál, akinek folya­matos a tagsága 1967. január 1-től egészen nyugdíjának megállapításáig, csalt az új nyugdíjosztálya szerinti jöve­delmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a ter­melőszövetkezeti szakmunká­sokra is kiterjeszti azt a ked­vezményt, amelyet az ipari szakmunkásak élveznek. Az előírt feltételek fennállása esetén jogukban áll, hogy tényleges személyi jövedelmük helyett a szakmájukra irány­adó átlagos kereset figyelem­bevételét kérjék, ha ez szá­mukra kedvezőbb. Házastársi pótlék Hozzátartozói nyugellátások Az új rendelkezések lehető­vé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesül­jön, ha házastársa 60. életévét betöltötte, vagy rokkant, és nincs havi 360 forintot meg­haladó keresete, jövedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fize­tésből élőkéhez hasonlóan — általában havi 100 forint. A már nyugdíjban vagy já­radékban részesülőknek igé­nyelniük kell az új rendelke­zések alapján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legki­sebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülötten (teljes) árváé pedig havi 300 forint. Öregségi, műnk ^ké telenségi és özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer vál­tozatlanul hagyja az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályo­kat. Az egyéb feltételek fenn­állása esetén a nyugdíjra nem jogosult termelőszövetkezeti tag férfiak 70., a nők pedig 85. évük betöltése után, vagy el jes munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos ösz- szegű járadékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér el az eddigi szabályozás­tól, hogy az öregségi és mun­kaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött vagy rokkant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kaphatnak. A nyugellátások folyósítása A termelőszövetkezetben tag-I kát végeznek, nyugdíjukat, il- ként dolgozó nyugdíjasok és letve járadékukat a közös járadékosok, ha fizikai mun- j munkából származó jövede-. lemre való tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végzők nyugdíja vagy járadéka csak addig folyósít­ható korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járadékos telje­sítrhéhye a naptári évben nem nétel. haladja meg a 120 munkana­pot. Ha a nem fizikai mun­kát végző termelőszövetkezeti tag ennél több munkanapot dolgozott, a nyugdíj, járadék folyósítása az év végéig szü­A régi nyugellátások emelése Az 1967 előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyug­díjakat havi 400 forintra, a gondozási pótlékkal kiegészí­tett rokkantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdí­jakat havi 300, az özvegyi já­radékokat havi 200, a félár­vák ellátását havi 150, a szü­lődén (teljes) árvák ellátását pedig havi 300 forintra kell emelni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásokat, amelyeket legalább 10 évi munkavi­szonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövet­kezeti nyugdíjévek figyelem- bevételével állapítottak meg. Az így megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 forintra, az özvegyi nyugdíja­kat ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forint­ra, a félárvók ellátását 10 szá­zalékkal, de legfeljebb 200 forintra, a szülődén (teljes) árvák ellátását ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdíjakat ugyan­úgy emelik, mint az özvegyi nyugdíjakat. A nyugdíjakat és járadéko­kat a nyugdíjfolyósító igazga­tóság külön kérelem nélkül fölemeli, tehát ezzel kapcso­latban a nyugdíjasoknak és járadékosoknak nincs teendő­jük. A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyugdíjrendszer bevezetése szükségessé tette a járulékfi­zetési rendszer megváltoztatá­sát A termelőszövetkezetek a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés címén felosztható jövedelmük után egységesen 7,5 százalék társa­dalombiztosítási járulékot fi­zetnek, amely a nyugdíjjáru­lékon kívül a betegségi és a baleseti biztosítási díjat is magába foglalja. A 7,5 száza­lékos társadalombiztosítási já­rulékon felül a termelőszövet­kezetek saját alapjukból fede­zik a tagokat a jogszabályok szerint megillető betegségi, terhességi-gyermekágyi segé­lyeket, ami a közös munka után felosztható részesedés to­vábbi 2,5 százalékát jelend. A termelőszövetkezeti ta­gok a nyugdíj osztályuknak megfelelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők — progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát ugyanolyan mér­tékű társadalombiztosítási ter­heket viselnek, mint a bérből és fizetésből élő dolgozók és munkáltatóik. Az új nyugdíjrendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer in- ézkedései 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fize­tésére vonatkozó rendelkezé­sek pedig 1968. január 1-én lépnek életbe. Ennek megfelelően a ter­melőszövetkezeti nyu gdí.1 -en-'1 - szer hatálya alá 1 nyugellátását már 1967. ja­nuár 1-étől kezdődően az új "end el kezének szerint állapít­ják meg és folyósítják. A já­rulékokat viszont mind a ter­melőszövetkezetek, mind a ter­melőszövetkezeti tagok az 1967. évre vonatkozóan még a régi rendelkezések szerint fi­zetik. (MTI) lommal viseltetnek a közbiz­tonsági minisztérium iránt. A »vörösgárdistáik« bejelen­tették: elhangzott az a ja­vaslat, hogy az egész rend­őrséget a hadsereg alá kell rendelni, és hogy ezzel Hszie Fu-csi közbiztonsági minisz­ter is egyetért. * * * Szombaton este elutazott Pe- kingből a TASZSZ, az Izvesz­tyija és a Komszomolszkaja Pravda egy-egy tudósítója, akiknek a kínai külügyminisz­ter múlt hét péntekjén beje­lentett határozata értelmében 25-ig el kell hagyniuk a Kí­nai Népköztársaság területét. A Kínából távozó szovjet újság­írók egyike, Andrej Kruszkíj, a Komszomolszkaia Pravda tudósí­tója 1959 szeptemberében a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátság erősítése érdeké­ben kifejtett tevékenységéért a -Kínai—Szovjet Barátságért« ér­demérem kitüntetésben részesült. A kínai kitüntetést annak Idején csou En-laj miniszterelnök adta át Pekingben. (MTI) Jevtusenko sikerei Amerikában Hét hetet töltött az Egye­sült Államokban Jevgenyi j Jevtusenko, az ismert szov­jet költő. Az amerikai lapok szerint felolvasóestjeinek lá­togatottsága tekintetében min­den eddigi rekordot megdön­tött. Verseinek előadásán túl a hallgatóság rengeteg kér­désére kellett válaszolnia. Ezek a kérdések zömmel a Szovjetunió belső életére vo­natkoztak, s nemegyszer ba­rátságtalan megfogalmazás­ban tették fel őket, de Jev­tusenko szellemesen és — mint a tudósítók megjegyzik — jó stilusérzékkel verte vissza a provokációkat. Tito Ausztriába utazik Belgrádban hivatalosan be­jelentették, hogy Joszip Broz Tito jugoszláv köztársas.'f i el-' nők — Franz Jonas osztrák köztársasági elnök meghívásá­ra —■ a jövő év februárjában látogatást tesz Ausztriában. A látogatás pontos idejét diplomáciai úton állapítják majd meg. (MTI) Pén mesére Romániában A tavaly életbe lépett új román alkotmány — mint is­meretes — megváltoztatja az ország hivatalos elnevezését és címerét. Így szükségessé vált az eddig forgalomban volt bankjegyek kicserélése. Jár forgalomba kerültek egyes íj bankjegye!?, s raüuk a fel- rat: »Románia Szocialista Köztársaság«, valamint az új rimer. Ezekkel együtt bizo­nyos ideig még forgalomban naradnak a régi bankjegyek 's, majd 'fók-'mtosan kicseré­lik azokat is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom