Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK <*»*. ? i«iKtvr Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 304. szám. BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT emiőfák millióin gyújtották meg tegnap este a pa- T_P rányi karácsonyi gyertyákat; a családok meghitt fi otthoni hangulatban köszöntötték a szeretet és a béke ünnepét. Elnéptelenedtek az utcák, csupán a lámpák fénye jelezte az életet s a fénylő ablakok. Csilingelő (lyermekkácagás töltötte be a lakásokat, hiszen a csillogó-pompázá fenyőfa alatt ajándékok tucatjai sorakoztak; valósággá vált a hetek óta sugdosott titok: játék lett belőle vagy szép ruha, puha sál vagy fényes cipő. Hogy készültünk erre a karácsonyra! A zsebpénzből lecsípett forintok lassan sorakoztak egymás mellé, a konyhapénzből megtakarított fillérek nehezen álltak össze tízesekké, százasokká. De sikerült, s tegnap este aligha akadt olyan család ebben az országban, ahol valamilyen kedves meglepetéssel — még ha a legszerényebbel is — ne várták, fogadták volna szeretteiket. Ilyen kedves és hagyományos ünnepen hajlamos az ember arra, hogy elmerengjen múlton, jelenen és jövendőn. Jól emlékszem olyan karácsonyokra, amikor selyempapírba csomagolt kockacukor helyettesítette a szaloncukrot, s a fa alá csak nagyon apró kis ajándék kerülhetett. De volt, mert élt az emberben az örömszerzés vágya, örült, ha azt láthatta, hogy mások is örülnek. S ma, tizenöt-húsz évvel a nagyon szerény karácsonyok után jóleső érzéssel nyugtázhatja az ember a karácsonyi vásár csillogó kavalkádját, a zsúfolt, áruval megrakott üzleteket, a terjedelmes csomagokkal »föl- fegyverkezett« bevásárlókat. Megváltozott nagyon az életünk, s egy kis kaján gúnnyal azt is mondhatnánk, hogy nem ismerünk önmagunkra. Persze óhatatlanul eszébe jut az embernek az is ilyenkor, hogy vajon milyen lesz a jövő karácsony. Szeretünk tág perspektívában gondolkozni, s ez nem baj. Nem baj. hiszen karácsony után már csak öt munkanap áll előttünk, aztán új év kezdődik új örömökkel és gondokkal, új munkákkal és munkasikerekkel. _£_pp a minap jelent meg kormányunk közleménye f /' az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányza- f j tairől. Nos, eszerint jövőre a nemzeti jövedelem- —' nefc_ 3,5—4 százalékkal leéli emelkednie, s ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása is 3J százalékkal nőjön az ideihez képest. A reálbérek 1—1,5 százalékkal emelkednek majd, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 2,5—3 százalékkal. S ezt valamennyien érezni fogjuk, örömmel nyugtázhatjuk, hiszen mindannyian szeretnénk jobban élni, nyugodt, jó megélhetést biztosítani családunknak. A Minisztertanács közleménye így fejeződik be: »A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatai továbbra is a szocializmus teljes fölépítésének feladatait állítják népünk elé. Ezt szolgálja a jövő évi népgazdasági terv, amelynek megvalósítása tovább növeli hazánk gazdasági erejét, előmozdítja népünk élet- körülményeinek javítását, életszínvonalának további emelését.A Minisztertanács felhívással fordul nép- köztársaságunk minden állampolgárához: szorgalmas, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a jövő évi nép- gazdasági terv célkitűzéseinek megvalósításához.« Igen, ez valamennyiünk dolga lesz, munkásoké, parasztoké, értelmiségieké; csak közös erővel érhetünk el újabb sikereket a munkában, az országépítésben. S egy kicsit szimbolikus értelme is van ennek a tervnek: hogy mi lesz a jövő évi karácsonyfa alatt, azt szorgalmas, becsületes munka révén tudhatjuk meg. / Igenkor karácsonykor, amikor a szerétéiről és a békéről beszélünk, óhatatlanul eszébe jut az embernek, hogy van a világnak egy olyan pontja, ahol fegyverek dörögnek, a karácsonyi ajándékozás öröme helyett a rettegés tükröződik a gyertneksze- mekben. Vietnam... Mennyi könny és szenvedés jutott osztályrészül ennek a kis országnak, amióta csak létezik! S a legbarbá- rabb pusztítást éppen napjainkban kell átvészelnie, a nyugati világ leggazdagabb országa, az Egy ésült Államok tör a szabadsága ellen. Igaz, most karácsonykor és újévkor rövid időre elhallgatnak a fegyverek, tűzszünet lesz Dél-Vieínamban. De erről a tűzszünetről még a híres amerikait újságnak, a New York Timesnak is megvolt a véleménye: »Ölj és csonkíts, amennyit csak bírsz, egészen december 21-én reggel 6 óráig, s kezdj gyilkolni újra december 26-án reggel... Tedd, ami csak tőled telik december 31-én reggel 6-ig s majd újra 1967. január 1-e után, amikor rendjén való lesz gyilkolni, bombázni, gyújtogatni, megsemmisíteni az ember termését "és házát és művét — egészen 1967. december 24-én reggel 6-ig.« Vietnam távol van tőlünk, de úgy érzem, sok, nagyon sok közünk van az ő életükhöz, szenvedésükhöz. Egyik legszemléletesebb példája ennek, hogy a vietnami műszakok eredményeként huszonegymillió forint gyűlt össze hazánkban. A Magyar Szolidaritási Bizottság egymillió forinttal csatlakozott az »Egy kórházat, egy iskolát Vietnamnak« akcióhoz, a magyarországi egyházak pedig másfél millió forintot ajánlottak fel távoli barátaink megsegítésére. arácsony van, a szeretet és a béke ünnepe. Hogy // békésen és boldogan ünnepelhetünk, azt önma- f\ gunknak, munkánknak, erőnknek és szorgalmunknak köszönhetjük. S rajtunk, elsősorban rajtunk áll az is, hogy milyenek lesznek eljövendő karácsonyaink. A díszes, csillogó fenyőfák alatt gondoljunk erre is. P. Gy. 1966. december 25., vasárnap A MÁI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A PÁRTTITKÁR SZEMÉVEL (3. O.) KÍSÉRLETI szövetkezet — KÍSÉRLETEZŐ EMBEREK (4. o.) EMLÉKEZÉS RÉGI KARÁCSONYOKRA (6. o.) AZ ÉV SPORTOLŐI (8. o.l A HOLT HALÁSZ MONOLÖGJA (10. ol A FENYŐFA RUHÁJA (12. o.l LÁTOGATÁS A PÉNZVERŐBEN (14. o.) DCzLUmej íhirie/jitkzt! A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere Az öregségi nyugdíjkorhatár: férfiaknál 65., nőknél 60. életév Aki többet és jobban dolgozott, nagyobb nyugdíjat élvez Emelik a régi, alacsony nyugdíjakat is A termelőszövetkezeti tagok jelenlegi nyugdíjrendszere 1958. január 1-én lépett életbe. Ez nagy jelentőségű intézkedés volt: az 1900-ban bevezetett öregségi és munkaképtelenségi .járadékkal együtt javította a termelőszövetkezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszervezés éveiben elősegítette a termelőszövetkezetek fejlesztését. A jelenlegi rendszer alapján kifizetésre kerülő nyugdíjak és Járadékok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forintot. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata szerint létre keli hozni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok olyan új nyugdíjrendszeréi, amely alapelveiben és rendszerében azonos a bérből élőkével. Az erről szóló törvény- erejű rendelet tervezetét a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta, elfogadta, s az Elnöki Tanács elé terjesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén alkotott törvényerejű rendelet megállapítja, Öregségi nyugdíj hogy a parasztságnak a nagyüzemi társas gazdálkodásban elért, fokozatosan javuló eredményei lehetővé teszik a termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodás továbbfejlesztését. A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a SZOT-szabályzat a nyugdíjak megállapításánál figyelembe veszi a termelőszövetkezeti tag munkában eltöltött idejét, szak- képzettségét, a közös munkáért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosit azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerében az egyenlősdi, ami abban nyilvánult meg, hogy nyugellátásukat személyi jövedelmüktől függetlenül minden esetben havi 900 forint átlagos jövedelem alapján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gondoskodik az alacsony összegű régi nyugdíjak emeléséről is. A termelőszövetkezeti tagok közül öregségi nyugdíjra azok a férfiak jogosultak, akik 65. évüket és azok a nők, akik 60. évüket betöltötték. és legalább 10 nyugdíjévük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a termelőszövetkezeti tag havi átlagjövedelmének 33 százaléka; 10—25 nyugdíjév esetén — évi 2 százalékos növekedéssel — áss átlagjövedelem 63 százalékáig emelkedik; 25 nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után a termelőszövetkezeti tag átlagjövedelmének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedelmének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 forint. Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek száma a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjrendszeréhez, hasonlóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rokkantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben az úi nvugdíirendszer- ben három rokkantsági csoport szerepéi, tehát e nyugdíjak mértékében jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkenésének foka. A jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek esetén a rokkantsági nyugdíj: a III. rokkantsáai csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, de legalább havi 400 forint; a II. csoportban a havi átlagjövedelem 38 százaléka, de legalább 450 forint; az l. csoportban a havi átlagjövedelem 43 százaléka, de legalább 470 forint. A rokkantsági nyugdíj ösz- szege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag —• a havi átlagjövedelem 2— 2 százalékával, a huszonötödik évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával nő. Az üzemi baleset következtében megrokkant termelőszövetkezeti tagok a felsoroltaknál magasabb összegű rokkantsáai nyugellátásban részesülnék. A baleseti rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjevet nem szerzett. Baleseti járadék, kártalanítási segély Ha a termelőszövetkezeti tag munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében csökkent de nem rokkant baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti járadék kiszámításának; módját és legkisebb ösz- szegét. A kártalanítási segély azt a termel őszövetkeze.ti tagot illeti meg. aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. Ennek a segélynek a havi összege az átlagjövedelem 65 százaléka. Nyugdíjévek Nyugdíjévként azokat a naptári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi ter- melőszövetkezeti tag 150, a nő tsz-tag 100 tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a közös gazdaságban. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munkában, munkaidejét nyugdíj- hónapokra kell átszámítani oly módon, hogy a férfiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznek egy-egy nyugdíjhónapot. Egy naptári évben, természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni. A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok jelentős részének foglalkoztatása nem biztosítható egész éven át. A 150 tízórás munkanap egyébként csaknem 190 nyolcórás munkanapnak felel meg. A bérből és fizetés- oől élők számára 60 vasárnapot és fizetett ünnepnapot, ezenkívül a munkaviszonyban eltöltött évekkel növekvő, de JjBUbtr 12 nap fizetett szabadságot biztosítanak a rendelkezések. A jogszabály ezeken kívül figyelemre volt arra is, hogy helyes és szükséges, na a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak évente legalább 50 munkanapjuk van h,áztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó termékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szövetkezetben és a kisipari nyugdíjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a termelőszövetkezeti tag férfi legalább 120, nő legalább 80 munkaegységet teljesített. Az új rendelkezéseit lehetővé teszik, hogy azok a családtagok, akik belépnek a termelőszövetkezetbe, az ezt követő egy éven belül kérhessék a családtagként a közös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkor van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért évben az akkor előírt, a nyugdíj megszerzéséhez szükséges legkisebb munkamennyiséget teljesítette, és a nvugidíjjáradékot — nyugdíjosztálya szerint — visszamenőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet lehet beszámítani. Azok a családtagok, akik 4967. január 1. előtt léptek be a termelőszövetkezetbe, ezzel a lehetőséggel 1967. december 31-ig élhetnek. Megszakítás a nyugdíjevek között Ha a nyugdíjévként figyelembe vehető idők között egyhuzamban 5 évet meghaladói megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerében — a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt. Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén figyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjéveket. (Folytatás a 2. oldalon!
