Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Vas&map, 1966, d< cpiöbcr 18. 5 SOMOGYI NfiPLAP üongresszusi élménybeszámoló Csurgón Pénteken esi.e pártnapol rendeztek Csurgón. A mintegy háromszázötven főnyi halíga lóság előtt az MSZMP IX. kongresszusán szerzett t asz- talatait ismertette Bertalan József elvtárs, a járási párt bizotság első titkára. Tartalmi kérdésekről szólva kiemelte a gazdasági építés feladatait, rámutatva az or­szágos és a helyi teendőit egységére, a termelés és az életszínvonal alakulásának összefne?'5'''’ uiUk.n einiettezu^te^v a beszá­moló útmutatásaira és Né­meth Ferenc elvtársnak a megye további fejlesztése ér- ekében elmondott, kedvezően fogadott felszólalására. A részvevők érdek1'édesének megfelelően Bertalan elvtárs Mi lön Mtért az ifjúság jele­nével és jövőjével fn~WMzó -gresszusi mes<ll«»,ft<sokra. Élményei közül az előadó PHUdézte a somogyi küldöttek Kádár János elvtá^ssal való 1-*** 1 1 9^ m ír c>m^ A HERESZNYEI TSZ ERŐSÖDÉSE egy leltároz-s tükrében A heresznyei Petőfi Terme­lőszövetkezetben december 5- én fogott hozzá a leltározó bi­zottság a közös gazdaság va­gyonának év végi fölmérésé­hez. A négytagú bizottság — Baros Istvánná növénytermesz­tő, Pankász Ferenc fogatos, Tislér János növénytermesztő és Krizsanics Erzsébet admi­nisztrátor — azóta két cso­portba osztva végzi ezt a munkát. Miután megkapták az eligazítást a főkönyvelőtől, számba veszik az állóeszközö­ket, a terményeket, az állato­kat, az anyagokat, a fogyó­eszközöket. A bizottság kjét tagja a szövetkezet megalaku­lása óta minden évben részt vesz a leltározásban, s ez egyik biztosítéka annak, hogy ezúttal is kifogástalan leltárt készítenek. Különben az el­lenőrző bizottság elnöke már­is érdeklődött, merre folyik fölmérés, hogy alkalmasint el­lenőrizhesse. Az idei leltár nagyon kife­jezően tükrözi a heresznyei Petőfi Tsz fokozatos erősödé­sének útját. 1960-ban készítet­tek először zárszámadást, s azt leltározás előzte meg. Ér­demes visszapillantani né­hány adatra Üj épületük ak­kor még ném volt, 1963-ban már új növendékmarha-istál- lót, sertésfiaztatót, süldőszál­lást, csirkenevelőt, az idén pe­dig gépműhelyt, gépszíneket, kukoricagórét, üzemanyag- tárolót, sertéshizlaldát és híd­mérlegeket vehet nyilvántar­tásba a leltározó bizottság. 1963-ban mindössze három erőgépük volt, most viszem1 hét MTZ-vel több van. 1960- ban 12 tehén, 54 növendék­ig hízómarha került leltárba év végén. Három évvel ké :őbb — hogy csak a szar­vasmarháknál maradjunk — 40 tehén, 104 növendék- és hízómarha volt a közösben, s ezek a számok az idei év vé­géig tovább emelkedtek." A burkonyakészlet, amelyet a szövetkezet prizmákban tárol, több, mint amennyit az utób­bi évek bármelyikében leltár­ba vettek. Mintegy 40 vagom- nyi telel át vermekben. A bizottság munkáját meg­könnyíti, hogy a tagok évi természetbeli járandóságát ki­osztotta a tsz. Ami érték rá­kerül a leltározási ívekre, az a közösség vagyona. S ez a vagyon számottevően gyarapo­dott az 1960. évi első zárszá­madás óta. H. F. 168 hold nyárfát telepít a niklai termelőszövetkezet Mint mindenütt a megye kö­zös gazdaságaiban, a niklai Berzsenyi Termelőszövetke­zetben is akad olyan terület, amelyet sem szántóföldi mű­velésbe nem lehet bevonni, sem pedig szőlő, gyömölcsös vagy más értékesebb növény telepítésre nem jó. Az ilyen, egyéb célra hasznosíthatatlan földterületekről határoztak úgy a niklaiak, hogy cellulóz­gyártásra alkalmas nyárfával ültetik be. Ezzel a döntéssel nagy mun­kába kezdtek. Három évre szóló programot készítettek, s eszerint 1968 végére 168 hol­don telepítenek nyárfát. Az első lépést az idén tették, il­letve teszik meg: 58 holdon ültetik ki a csemetéket. A munkálatok egy része máris mögöttük van, befejezték a talajforgatást A teleipítés el­ső lépcsőjéhez szükséges fa­mennyiség rendelkezésre áll, a szövetkezet szállította el Mohácsról. A háromévi te­lepítés összes költsége meg­közelíti az egy és háromne­gyed millió forintot, ebből az első évi telepítés munkálatai­ra több mint félmillió forin­tot fordítanak. A tennivalók elvégzéséhez elegendő kézi munkaerővel rendelkezik a termelőszövet­kezet. főként a fiatalokra szá­míthatnak. A falu fiataljai az egyik honvédségi alakulat KISZ-eseivel közösen vállal­ták, hogy a tavalyi legelő­tisztításhoz hasonlóan a nyár- fatelepítésben is segítenek a tsz-nek. Ügy tervezik, hogy a kapott pénzből jövőre kirán­dulásra mennek. Gyűjtsük a tökmagot! Magas átvételi árak: egészséged takarmánytökmag 7.— Ft kg-ként egvéb tökrva 4.50 Ft kg-ként Átveszi a föSdmüvesszövetkezeti felvásárló. (5564)-iöséges lesz tojástermelése, nagyobb lesz a jöve­delme, 25 dkg keveréktakarmányt kap cseretakar­nány ellenében tojásdarabonként, h*> értékesít szerzőiiést köt a föidm ä vessző vetkezettel " ttől hétig felbolydul a vá- ros. Olyanok az utcák, mint valami igazi nagy­városban. A járdákon, az autóbuszmegállóknál, az üzletek­ben szinte egymás hegyén-liátán az emberek. Rá sem ismerni már a régi, húsz évvel ezelőtti Kaposvárra. Megnőtt a forga­lom, változott élete, hangulata is ... Ezeket a hangulati jegye­ket, az utca képét, az esti vá­ros nyüzsgését, az élet ritmu­sát próbáltuk lencsevégre kapni egy hétköznapi estén. Az új autóbuszok derűsre fes­tették az utcaképet sötétben, csöpögős esőben is. S míg tö­meg áll a helyi járatra várva, egy kislány öccsének ellenőrzé­sével beszéli meg az esti ran­devút ... A színész izgatott már, közeleg az előadás. Most még a tükör előtt készül meghódítani a közönséget... Nem is hív­nák Kaposvárnak a várost, ha a mozi elől hiányozna a patto­gatott kukarlca árusának jól is­mert arca... A ruhaüzemben műszak közti szünet van, s bár jóízűen falatoznak az asszonyok, lányok, valahogy szívesebben lát­nánk őket asztalok körül, mint az előtér sarkában... S a kis­lány, aki az előbb még rande­vút beszélt meg, talán itt tán­col már az Ifjúság Presszó par­kettjén ... De lám, a tanítókép­ző lányai még könyveik fölé bújnak ilyenkor a kollégium társalgójában, nem zavarja őket a város nyüzsgése. Dk nem fi­gyelnek föl az esernyők alatt suttogó városi pletykára sem ... (5431)

Next

/
Oldalképek
Tartalom