Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1966. december 11 Befejeződtek a gépipari napok Mint ismeretes, megyénk székhelyén a Gépipari Tudo­mányos Egyesület kaposvári csoportja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TIT mű­szaki szakosztálya és az újí­tók klubja december 15-től 17-ig gépipari napokat ren­dezett. Tegnap fejeződtek be a gépipari napok. Délelőtt Ra­béul György, a Gépipari Tu­dományos Intézet osztályve­zetője a korszerű gyártásfej­lesztésről tartott előadást. A nagy érdeklődéssel kísért előadás a megye műszakijai­nak segítséget nyújtott a mun­kához. Főként a szerszámozás­sal kapcsolatban kaptak hasz- los tájékoztatót. Az előadás után Szikszai László, a megyei pártbizottság pari osztályának vezetője isszegezte a három nap ta­pasztalatait. Elmondta, hogy a részvevők átfogó képet kap­ák megyénk fejlődéséről, az előadások jól tükrözték a megtett utat, vázolták a fel- 'datokat. Szikszai elvtárs hangsúlyoz­na: Somogy iparának a má­sodik ötéves terv időszakában végbement fejlődése azt bizo­nyítja, hogy a megye műszaki Burgonya és az ízes sertéshús Lengyelországban évente több mint 20 millió torma burgonyát használnak fel az állatok takarmányozására, s ennek 95 százalékát a serté­sekkel etetik meg. A burgo­nya tehát a sertés legfőbb ele­dele télen,! nyáron egyaránt. Emellett természetesen jelen­tős mennyiségű ipari előállí­tású keveréktakarmányokat gabonát, nyáron pedig zöld­takarmányokat is felhasznál­nak. Az eredmény: ízes ser­téshús és kemény szalonna A burgonyát leginkább fris­sen gőzölt vagy silózott álla­potban etetik az állatokkal A burgonya és a helyesen összeállított zöldtakarmány se­gítségével jelentős mennyisé­gű abraktakarmányt takaríta­nak meg. Legmegfelelőbb, ha a burgonyát a zöldtakarmány- nyal együtt silózzák, mert az fontos tápláló anyagokkal, fő­ként fehérjével, ásványi sók­kal és vitaminokkal gazdagít- á a burgonyaszilázst. Hízók, kocák és tenyészsüldők egy­aránt szívesen fogyasztják pél­dául a 70—75% burgonyát, és 25—3d% zöldtakarmányt tar­talmazó szilázst. Több mint 9 millió forint iskolák, oktatási és kulturális intézmények felújítására (Tudósítónktól.) Jövőre 9,8 millió forintot fordítanak az iskolák, óvodák, ifjúsági otthonok, művelődési házak és napközi otthonok korszerűsítésére megyénkben. Nagyatádon folytatják a régi laktanya diákotthonná való átalakítását. 1967-ben befeje­zik Kaposváron az Április 4. utcai általános iskola napközi otthonának korszerűsítését és az öreglaka ifjúsági otthon fel­újítását Tovább csinosítják a balatonmáriai gyermeküdülőt A barcsi általános iskolások napközijének korszerűsítésére 1400 000 forintot költenek. Nagy munkába fognak Fonyó­don is. Az eddig alagsorban le­vő napközit a fölszinten helye­zik el. Csurgón a Járási műve­lődési ház rendbe hozására 400 000, Daránypusztán az ál­talános iskola teljes karban­tartására félmillió forintot for­dítanak. Kaposváron a legje­lentősebb korszerűsítést a Sü- teetnéma Intézetben végzik. Erre a célra egymillió forin­tot áldoznak. Jövőre Babócsán, Kadarkú- ton, Kaposmérőben, Toponá- ron, Kötésén és Csokonyavi- sontán két-két, Nagyatádon pedig egy pedagóguslakást ad­nak át, építésüket már meg is kezdték. Lesz hal bőségesen karácsonyra Hatvan mázsa halat szerzett be a Halértékesít» Vállalat kaposvári boltja, hogy a kettős ünnepen ne hiányozzon az asztalokról a halászlé, a rán­tott hal se. A napokban 4—5 mázsa harcsát is tudnak sze­rezni. A halárusításban segítenél: a Somogy megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat bolt­jai is. Az áruforgalmi osztály tájékoztatása szerint sertés- A marhahússal is ki tudják elé­gíteni az igényeket, de még mintegy öt mázsa pontyot is árusítanak az üzletekben. Női hócipő „ prémgalléros hócipő „ hócsizma Női prémgalléros hócsizma Férfi hócipő „ enmi"sizma 106,— Ft 130,— Ft 140,— Ft 160,—Ft-tól 210,—Ft-ig 140,— Ft 256,— Ft Gazdag; áruválasztékkal várják szaküzleteink! (2407) értelmisége gyümölcsöztett- Oldását, ismereteit; képes volt í lehetőségeket jól kihasznál­ni, a munkásokat a feladatok végrehajtására ösztönözni. Utalt a Vas- és Fémipari Vál­lalat központjában és fény- isőüzemében végbement nagy­szerű műszaki előrehaladásra. Az említett helyeken szükség volt a lelkesedés mellett s nűszaklak nagyfokú képzett­jére is. — A harmadik ötéves terv ien a megye ipara tovább fej­lődik — mondta Szikszai elv- társ. — Bizonyos fokú szer­kezeti átalakulás várható a vasipar javára. Am ez nem je­lenti azt, hogy a műszakiak, akiknek a fejlesztés nagy mun­kájából ki kell venniük ré­szüket, csak a vasipari üze­mekkel kell foglalkozniuk. Se lítségükre, közreműködésükre azoknak az élelmiszeripari zenieknek (cukorgyár, Ba- omfiipari Országos Vállalat taposván Gyáregysége, Nagy­atádi Konzervgyár stb.) is :zükségük van, amelyekben nagy rekonstrukció megy vég be. Ugyanis ezekben az üze­mekben is jelentősen növek­szik a géppark. Azt várjuk a műszaki ér- elmiségtől, hogy ismerje meg i fejlődő üzemek problémáit, vitassa meg azok megoldásá­nak módját, adjon az eddigi­nél is több segítséget az üze­meknek, a városnak. A mű­szakiak rendezzenek vitákat, megbeszéléseket Szikszai elvtárs hangsúlyoz fa, hogy a Kaposvári Gépipari Technikumnak be kell kap­csolódnia a műszála problé­mák megoldásába. Szükséges, hogy az eddiginél nagyobb se­gítséget nyújtson a Gépipari Tudományos Egyesület kapos­vári csoportjának. — Reméljük — mondotta Szikszai elvtárs —, hogy olyan hasznos kezdeményezés, mint amilyen a kaposvári gépipari napok megrendezése volt, ez­után is lesz majd a megyé­ben. Az osztályvezető a megyei párt-végrehajtóbizottság nevé­ben megköszönte a rendező szerveknek a három nap fo­lyamán kifejtett munkát. A részvevőket pedig arra kérte, hogy a gépipari napokon hal­lottakat gyümölcsöztessék a termelésben. Ezután Lovas József, a TRANSZVILL műszaki osz­tályvezetője, a Gépipari Tu­dományos Egyesület kaposvári csoportjának elnöke bezárta a anácskozást. Sz. N. Munkában a balatonkiliti pártvezetőség öttagú vezetősége van a luaiatonkiliti Új Tavasz Ter­melőszövetkezet pártalapszer- vezetenek. A vezetőségi ta­gok: Kovács Imre párttitkár, Ángyán Imre gépcsoportveze­tő, Májer Vendel növényter­mesztési dolgozó, Dudás Ká­roly tsz-elnök és Ferenczi -ózsef, a községi tanács vb- eínöke. Az alapszervezetnek negyvennyolc tagja van. kö­zülük harmincötén dolgoznak a termelőszövetkezetben. A ■ vezetőségválasztó tag­gyűlésen fontos javaslatok hrn^zottak el. Az alapszer­vezet kommunistái éltek jo­gaikkal. nyíltan, őszintén el­mondták véleményüket. Len­többen a gazdasági vezető’- ootitikoi segítéséről, a párf- őpítési'ől. a r>áiri/(»wv»ilotnr51 ős a fiatalokkal való törődés­ről beszéltek. Jóllehet a vezetőségválasztó taggyűlés óta rövid idő telt el, mégis érdemes szemügyre venni, mát valósított meg az új vezetőség. Erről "be­szélgettünk Kovács Imre, Dudás Károly és Ferenczi Tózséf elvtársakkal. Pártcsoportok alakultak — A taggyűlésen hangzott el az a javaslat is, hogy alakítsuk meg a pártcsopor­tokat — kezdi a beszélge­tést Kovács Imre párttitkár. — Megvitattuk a javaslatot, és úgy döntöttünk, hogy ér- ’emes elfogadni. szövetkezet elnöke. — Külön pártcsoport alakult a nö­vénytermesztésben, az állat- tenyésztésben és a gépcso­portnál. Ugyancsak külön pártcsoportba tartoznak a nyugdíjasok és a szellemi dolgozók. Tapasztalataink sze­rint máris érezhető, hogy elevenebbé vált a kapcsolat a párt vezetőség és a párttag­ság között. A kommunisták tanácsko­zásán hangzott el az a ja­vaslat, hogy a jövőben vál­toztatni kell a szövetkezet bérrendszerén. Intézkedtek-e azóta? — Igen. Határozat szüle­tett arról, hogy a jövő év­ben^ bevezetjük a garantált tsz-clnök. V,'. ^ '. -\ ■ >1 fen-fir ,, < ' t: ytái A párttitkár. — Azóta már meg is ala­kultak a pártcsoportok — veszi át a szót a termelő­Megjelent a Társadalmi Szemle decemberi száma Az MSZMP elméleti és politikai folyóiratának decemberi számában elsőként Nyers Rezső elvtársnak, párt Központi Bizottsága tit­kárának cikkét olvashatjuk A ha­ladás, a béke, a szocializmus kongresszusa címmel. A szerző a IX. pártkongresszus hatnapos ta­nácskozását elemzi, s a többi kö­zött ezt írja: »Az MSZMP IX. kongresszusa kielégítette a kom­munisták és a dolgozó nép vá­rakozását. Nem törekedett látvá­nyosságra, de reálisan és nyíltan szembenézett a helyzettel, utat mutatott a cselekvésre mindenek­előtt a kommunisták számára, de minden haladó magyar számára is. A kongresszus végső értékelé­sét csak az utókor tárgyilagos tör­ténetírása adhatja majd meg, a résztvevő és a kortárs csak sze­rényebben formulázhatja meg vé­leményét. így is elegendő okunk van azonban arra, hogy örüljünk politikai egységünknek, hogy a jól végzett politikai munka tuda­tával készüljünk a kongresszusi határozatok megvalósítására, hogy nagyra értékeljük azt az erőt, amelyet hatszázezer kommunista politikai öntudata és elszántsága testvérpártjaink helyeslése és támogatása jelent igaz ügyünk győzelmes útján.*» A pártkongresszushoz kapcsoló­dik dr. Szabó Józsefnek, a Párt­főiskola igazgatóhelyettesének cik­ke. amely A gazdasági demokrá­ciáról címmel jelent meg. A cikk­ben néhány olyan elvi problémá­ra hívja fel a figyelmet a szer­ző. amely a gazdasági, üzemi de­mokrácia továbbfeüesztésében fon­tos. Abból indul ki. hogy a de­mokrácia elsősorban politikai ka­tegória. Jogos tehát a kérdés* vitelt ed-e a demokrácia a gaz- dnsági élet területére Is? Szól eikk B7. üzemi demokrácia fe1- Tesztéséoek ób'ektiv indi*éka<ró’ a gazdasási rr.edvm'zmus re- formta és a szocialista demok^á cta közötti összefüggésekről. ' vállalati demokrácia megvalósulá­sának területeiről, • szakértelem és a demokrácia összefüggéséről, valamint a munkásdemokrácia ér­vényesülésének mechanizmusáról. A tanulmány így fejeződik be: .A gazdasági demokrácia tartal­mi és továbbfejlesztési kérdései igen bonyolultak, és még sok kér­dést kell tisztáznunk ahhoz, hogy meg tudjuk oldani őket. Hazánk­ban számos pártszervezet és párt- bizottság foglalkozik e problémák megoldásával. Célszerű volna lel­kiismeretesen összegyűjteni ta­pasztalataikat és javaslataikat, s elemezni őket. Az ide vonatkozó elméleti kérdések kidolgozásában elsősorban a közgazdaság-tudo­mánynak, a szociológiának és a jogtudománynak vannak felada­tai. « A Társadalmi Szemle harmadik nagy anyaga szintén a pártkong­resszus kapcsán készült, s a mun­kás-paraszt szövetség néhány mai problémájával foglalkozik. A szerzők — Csizmadia Ernő és Zsarnóczai Sándor — abból in­dulnak ki, hogy a munkásosztály mindig csak akkor tudott ered ményesen eleget tenni történelmi küldetésének, amikor szilárd voh a munkás-paraszt szövetség. Nap­jainknak is ez' az egyik legfon tosabb kérdése. Figyelemre méltó a következő cikk is: Pártosság, elkötelezettség dekaaeneia címmel jelent meg Köpeczi Béla tollából, s a mű­vészeti élet néhány fontos, kér­dését teszi helyére. Érdekes a folyóirat Nemzetköz’ szemle-rovata. Egyik írása az Fr- bard-korszak csődjéről, a másik pedig a Johnson-doktrína igazi arcáról szól Az Eszmecsere-rovatban zársz■" olvasható a Történelemszemlé’e tünk néhánv Ideológiai kérdésérő' címmel régóta folyó vitához. Kul­turális életünk eseményét a k' lene festő és grafikus műcsarnoki ♦állatáról szóló beszámoló ismer­teti. A folyóirat könyvszemlével zá­rul. A tanácselnök. bérezést. Ennek a határozat­nak máris jó hatása van. A szövetkezet kommunistái éberen ügyelnek a pártfegye­lem megtartására. Következe­tesen vigyáznak arra, hogy senki se juthasson érdemte­lenül előnyökhöz. És arra is, hogy mindenkit a munkája után becsüljenek. Nemrég ú' traktort kapott a szövetke­zet. Az alapszervezet eevik tagja régi, de fenge kép­zettségű traktoros. Ez az em­ber biztosra vette. ho°v ő kap’® maid az új généi. Nem kapta meg. A vezetőség úgy döntött, hogv érv gon­dosabb és Rzs>:kkénzett**bh traktorosra bízzák a drága gépet. Nincs háztáji ügy Éveken át visszatérő prob­léma volt Balatonkilitiben, hogy a szövetkezet megala­kulásakor sógor-koma alapon intézték el a háztáji ügyeket.­— Hogy mennyi gondot okozott ez nekünk?! — em­lékezik vissza a tsz-elnök. — Minden tavasszal és ősszel valóságos háztáji láz volt ' a faluban. Akiknek nem volt a zárt kertben semmijük, azok elkeseredve figyelték, hogy a nagy zárt kerttel rendelkezők »nagyüzemi« háztáji földművelést folytat­nak. 1 — A termelőszövetkezet ve­zetői több ízben is megkísé­relték a rendteremtést, de sajnos eredménvtelenüL Ha szavazásra került sor, a ro­koni kapcsolatok és az ér­dekközösségek erősebbnek bi­zonyultak — mondja a ta­nácselnök. — így alakult ki az a helyzet, hogv már-már mindenki elintézhetetlen ügy­nek tartotta a háztáji kérdését vitte a dolgot. A kommunis­ták úgy döntöttek, hogy a lehető leghatározottabban kell állást foglalni és pontot tenni az ügy végére. ,. A párttitkár veszi át a szót: — Ekkor jöttünk rá arra, milyen nagy hatása van an­nak, ha csaknem ötven em­ber egységesen áll ki a jó ügy érdekében. A határozott állásfoglalás­nak meglett az eredménye: A hat éve húzódó ügyet né­hány hét alatt el lehetett intézni. Ma ezen a téren is rend van BalntorHutiben. Az eeész falu érdekében A vezetőség választó tag­gyűlésen mondta az egyik felszólaló: — Igyekezzünk úgy dolgoz­ni, hogy a szövetkezet mel­lett az egész falu hasznára lehessünk. Sok szép terv és elképzelés foglalkoztatja a község veze­tőit. Minden területen szeret­nének előbbre jutni. Már a közeljövőben nagy gondot akarnak fordítani a fiatalok segítésére. Egy-két évvel ez­előtt úgyszólván nem is volt fiatal a szövetkezetben. A fiatalok — a szülők tanácsá­ra — a hajózásnál, a Kőolaj­ipari Vállalatnál és a gépál­lomásnál próbáltak szeren­csét. Most, hogy egyenes vá­gányra került a szövetkezet élete, és a jó munka meg­hozza gyümölcsét, egyre töb­ben jqnnek haza. Ebben az évben huszonkét harminc éven aluli fiatal kérte fölvé­telét. A iövSben még többen akarnak hazaiönni. — Azt szeretnénk elérni, bogy a KISZ-szervezetben is “leven és pezsgő legyen az “let. Ehhez minden segítséget megadunk. Fbben az évben meglcnöen s-zép eredményt értek el a vö-rséifeilesriési m” “ívben. ti ven összefogásra még soha­sem volt rvMda a falu f-H—lé- «zé-élvm coo 000 forint értékű társadalmi munkát végzett a ’akosság. \ párttitkár szavait idé­zem: — Nagyon jó érzés látni, hogy mind több embernek szívügye a falu sorsa, hogy egyre kevesebb a közönyös, tgy érdemes dolgozni, mert világosan látja az ember a munka értelmét... Németh Sándor sSüjP?: ---«t mái mod ad^a jmtwia iMhlá éő cbomaf^at l.c. NEVARJLQN AZ UTOLSÓ PILLANATIG \

Next

/
Oldalképek
Tartalom