Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

Egy október végi napon tör- Ökrös Lntrln- tént, hogy a Hétházi GépáUo- LaSZlO. más legfiatalabb traktorosa a község határában, a tsz föld­jei közit nekiment nehéz lánc­talpasával egy biciklinek, és összetörte. A bicikli annak a táblának a végében állott, egy akácfához támasztva, ahol a traktoros szántott öreg, ko- ^ a földekre. A' többieket kó­szád faluba is elment Beszélt, a tratoroe apjával. De az már odaadta a pénzt a fiáinak. Az meg valami városi lányra köl­tötte. Most azt akarja az öreg- a pénz, ha az ember mellett asszony, hogy a téesz kény- A néni a biciklijével járt IÜncS senJd? szentse a traktorost a fize­Amióta meghalt az uram, fősre. Mindennap odajár az A BICIKLI A BRIGÁDVEZETÖ: pott, kék színű nő|s kerékpár csik hozták-vitték. A némi egyre rosszabb minden. Mint- irodába, az elnök nyakára, volt legalább tíz-tizenöt esz- azért nem Jött velünk, mert 112 rám akarna dőlni a ház. Az meS nem tud mit csinál­tendős. A traktoros, amikor a nagyon messze lakott az iro- Itt ® s bicikli is. Ki tudja, Nem téesz-ügy ez. For- fordulónál körei ért a bicik- dától, ahonnan a kocsik reg- me§kapom-e a csináltatás du>jon az öregasszony a bíró- khez, vigyázott, hogy rá ne indultak. Azt mondta, ne- árat? Vagy ne is törődjek ve- tághoz- Ha már olyan nagyon taposson. De a nagy fene gép ki ez így könnyebb. Hamarabb Ie? Igazuk van azoknak, akik fontos neki az a bicikli! valahogy mégis megbillent, s eléri a földet, nem vesztegeti ^ mpndják, öreg vagyok én AZ ÖREGASSZONY­fellökte a biciklit. Aztán — 32 időt járkálással. Mi mond- már a biciklizéshez. Még ta- ‘— - ■’ még mielőtt a traktoros meg- hd5 neki, hogy nem való már ^án jó is, hogy összetört. — Nem tudom, mi történt állíthatta volna — lánctalpai- ilyen öregasszonynak a bicikli. A MŰSZERÉSZ- 32 elflökkel. Amikor kijött a val egy pillanat alatt maga beeshet róla, kezét, lábát tör- —-—■—- kórházból, mindent elmond­alá csavarta, A bicikli első ke- heti. De hiába beszéltünk. — Ahogy készen lettem, tam neki- felírta a noteszá­1-eke teljesen összemorzsoló- Most -jar majd a kocsikkal, üzentem a néninek. Már más- ba> és megígérte, hogy segít, dott, a váza három helyen el- mint a föbbiek. nap itt is volt. Megsimogatta De nem csinált semmit. Tél­tort, lánca több darabra szót- a bicikJit, mint egy jó ku- nek a napok és a hetek egy­szakadt A MŰSZERÉSZ- tyát. Szó sincs róla, szép volt más után, elmúlt már a ja­a gép. Valósággal újjávará- nuár és a február is. Most AJTRaktoros: ~ Hát kérem, azt a biciklit Persze a hatS2áz fo- március közepén járunk. A — Azt . alaposan elintézték. Először rtnt nem volt ra elé& Mond- műszerész is üzenget, hogy ... , ’ kié a bi- nem akartam vállalni. Azt a náninou- mi lesz már azzal a hicíklíval okú. az ut túlsó oldalán asz- mondtam, nem tudok vele mit szonyok szedték a répát Kia- kezdeni, hogy könnyebb egy háltam nekik. Aztán egy öreg- újat csinálni. De aztán a néni asszony jött hozzám. Azt könyörgött sírt. Hatszáz fo­mondta, az övé Megsajnál- rintért vállaltam hát a mun- Az öregasszony idejárt a tam a nénit nagyon kétségbe kát Megígértem, hogy két hét nyakamra. Hogy üzenjek a tam is a néninek: hétszázöt­ven a javítás ára. AZ AGRONÓMUS: volt esve. Mondtam, a bicik- alatt elkészülök vele lit még meg lehet csináltatni. Nem is lesz olyan drága. Az árát majd én megfizetem. Vi­tesse csak ed a kocsisokkal a műszerészhez. AZ ÖREGASSZONY: mi lesz már azzal a biciklivel, meddig őrizze. A pénzt még mindig nem kaptam meg. Elhatároztam, hogy felszó­lalok a zárszámadáson. Nem tudok már mást csinálni. Még traktorosnak a gépállomásra. sohasem beszéltem annyi em AZ ÖREGASSZONY SZOMSZÉDASSZONYA: bér előtt. De hát nem akarom elveszíteni a biciklit A BRIGÁDVEZETÖ: — Nekem nem mondta, Megmondom becsületesen, először elfelejtettem. Rengeteg dolgom volt akkor. Minden rám szakadt. Az elnök beteg — Mondtam én, hogy ne volt benn feküdt a" kórház­lépjen be a téeszbe. Minek ban. Kinek jutott volna eszé- hogy fel akar szólalni. De kell egy öregasszonynak hat- be az öregasszony összetört amikor fölemelte a kezét és — Én nem is hallottam a van éven felül belépnie? biciklije? Vetni kellett, s még felállt, már tudtam, hogy a traktoros kiabálását A töb- Ahogy eddig megvolt itt ná- a kukorica sem volt leszedve, biciklije ügyét hozza majd biek szóltak, menjek ki az út- lám, valahogyan meglesz ez- Két nap múlva újra jött az el°- Integettem, hogy üljön le hoz, valami baja történt a után is. Mos, főz, vasál, ka- öregasszony. Üzentem-e? “ hallgasson. Nem való ez a biciklimnek. Gyorsan szalad- pálgait a kertben, mint eddig, Mondtam, nem olyan egysze- dolog a közgyűlés elé. De ő tam kifelé. Még egy répa is tavasszal és ősszel kimeszeli ni ez a dolog. A traktoros a u^gis beszélni kezdett. Ügy nálam maradt, azzai mentem a házait. Eddig is megélt aib- szomszéd faluban lakik, vár- látszik, nem vette eszne, végig a földön. Akkor esett ból, amit tőlem kapott. De én ni kell. De a néni nyugodt le- hogy integettem, ki a kezemből, amikor az úton hiába beszeltem neki. Konok hét Ha a traktoros megígér- az ÖREGASSZONY: megláttam a biciklit Azt bi- egy öregasszony. Amit egy- te, hogy fizet, akkor biztosan 1 zony a lánctalpas alaposan el- szer a fejébe vesz, nem lehet meglesz a pénz. Nem nincs- — Láttam én, nagyon is jól intézte. Tiszta roncs volt A kibeszélni. Magyaráztam pe- télén emberek azok. Éppen láttam, hogy a brigádvezető traktorosra nem mondhatok ‘ dig, hogy rosszul teszi, ha itt most vettek egy autót. integet. Nekem azonban még­semmit Amikor látta, hogy hagy engem. Az uram is, én Ha szigorúan vesszük, sem- is beszélni kellett Muszáj sírok, vigasztalt Azt mondta, is gyárba járunk, a két Iá- mi közöm az ügyhöz. De meg- volt. A bicikli miatt. nyom iskolás. Nem győzök sajnáltam a nénit Talán két- ^ AGRONÓMUS- mindent egyedül csinálni, szer vagy háromszor üzentem ■■ Senkije sincs tíz esztendeje, is a traktorosnak. Kész a bi- — Hangulatot csinálni a amióta meghalt az ura, min- cikli, jöjjön, fizessen. Mi mást közgyűlésen. Tisztára daná­dig fei segítettem rajta, ha tehettem még volna? gógia! Még hogy én nem só­hajban volt. Ha beteg volt, MŰSZFRVS7 gítettem neki? Annak ellené­gondoztam. De mostanában A_M------L_L—. re, hogy tulajdonképpen nem m indig csak a téeszre gon- _ Kérem, én nem tudtam volt közöm az ügyhöz, több- dolt Azt mondta, a nyugdíj hova lenni a csodálkozástól. ®^ör üzentem a traktorosnak, miatt. Jó — mondtam neki az öregasszony minden héten Mit csinálhattam volna még? meglátjuk, mire megy a eljött Néha kétszer is. Körül- Abban a nagy őszi rumliban, téesszel. Most összetörték a járta a biciklit, nézegette és Az elnök kórházban Volt biciklijét. Hogy a traktoros megsimogatta. Aztán békével AZ ÖREG ASSZONY ■ elment -------------­m egfizeti a javítást Anya gyermekkel B őrs István kaposvári szob­rász Anya gyermekkel című alkotása, mely a komlói kór ház elé kerül. kifizeti? Várjuk meg a vé­gét Az azonban biztos, hogy és nem adok rá kölcsönt az öregasszonynak. Egy fillért sem. AZ ÖREGASSZONY: AZ ÖREGASSZONY: — Mindent elmondtam a gyűlésen. Akkor azt mondta — Az a baj, hogy nincs 32 eklök, emberek, nem te- itthon az elnök. Annak min- hetünk mást, nekünk kell ki­fizetni a bicikli csináltatását dig mindenre van ideje. Min­dent elintéz. Ezek meg sem- Megszavazza-e a közgyűlés a — Aznap éjszaka nem tud- mivel se törődnek. Iám, el- hétszázötven forintot? tam aludni. Végiggondoltam az egész életem. Talán csak­ugyan igaza volt a szomszéd­asszonynak. Nem kellett vol­na a téeszbe belépni. Mit vár­hatok tőlük? Mi az a téesz? Ember az? Ha megbetegszem, eljön látogatóba? Főz ne­kem? Begyújt a Mint a szomszédasszony? Mindenki megszavazta. Né­bicikli még mindig nincs hány nap után itthon volt a bicikli. De nekem már nem kell. Mankóval járok. Alig­hogy hazahozták a biciklit, megcsúsztam az utcán. Eles­tem, és eltört a lábam. Most a brigádból járnak ide múlt a karácsony, az újév, s a kifizetve. A TRAKTOROS APJA: — Még nincs kifizetve? A csirkefogó mindenit annak a i-i 1.-1. i kölyökmek! Már régen odaad­kalyhaba? neki a pén2t. Elmuiatta! 32 asszonyok. Főznek, taka­Valamd lány után szaladgál a rítanak. vizet hoznak » *"•*- Ha az ember egyedül van, városban. " *“ *"*' nagyon keserű az élet. Kere- asináljak? si a biztonságot, valami biz­ASSZONYOK tosat, amibe belekapaszkod­hat, ha baj van. De nem ta­lálja sehol. A szomszédasz- szony eddig mindig segített a kút­M«t aztán" mit r<>l, begyújtanak. Aztán leül­nek a jó melegben, és beszél­getnek vélem. A szomszédasz- A BRIGÁD- szony is átjön néha. Tegnap BÓL: palacsintát hozott. A bicikli ott áll az ajtó Azt mondják, mindennap előtt. A szomszédasszony egyik De segít-e majd ezután is? ott van a műszerésznél. Kö- lánya, az Irén sokszor néze- Hát a nyugdíj? Ha majd egy- rüljárja a biciklit, nézegeti és geti. Kedves kislány ez az szer tényleg meglesz? Mit ér megsimogatja. Még a szón»- Irén!... KŐFEJTŐK (MTI-fotó — Horltng Róbert fetv.) Szirmay Endre: PRÁGA Zöld homlokú tornyok, szőke fényharangok, hízelgő muzsika, szelíd rózsakertek; fekete hidakon királyok és szentek item őriznek már a múltból semmi rangot. A vérteset csöndben söröző polgárok, éneklő beszédű, termetes asszonyok mozdulataiból játékos dallamok gurulnak szét a fényben, hogy erre járok. Kő, viz és virágok itt-ott összebújnak, hogy helyet adjanak a százarcú újnak, « város szélén új tornyok peckesednek; az ősi vár mereng a régvolt csodákon, de friss a hajtás bokrokon, buja fákon, a Moldván tacskó hullámol kötekednek. Vallató Géza: BOROS DÁVID BALLADÁJA Szüretkor egy árnyas helyen, Szentbalázsi szőlőhegyen Fülönfogott kancsók között Vizet iszik Boros Dávid. Vizet iszik Boros Dávid. Hordó telik, de ivem neki, Héber kotyog, őt neveti. Óbor csillan csúfolódva: ».Bornemissza Boros Dávid, Bornemissza Boros Dávid!-» Két szemében bánat lakik.. Tegnapelőtt még hajnalig Cimborákkal versenyezve Bort ihatott Boros Dávid, Bort ihatott Boros Dávid. Életét jaj elhibázta; Ő akarta, ő kívánta, Tegnap óta — haj de bánja — Házas ember boros dávid, Házas ember boros dávid. Ténagy Sándor: BETEG Egyszer csak elméd Hálóing, törülköző a szatyorban. Kísérlek, segítlek szótlan. Üvegajtó. Bezárul a csapda. * Most itt hagylak. Magadra. Hirtelen félni kezdek, gyere vissza, gyere vissza. VAGY t ^yad húsevő növény, zirmait kinyitja. Mondanám, ne félj, de már messze vagy, messze. Tabletták árnya hull szemedre. Elmúltak a napok, hetek. Selyempapírban szikkad a remény. Asztalkádon szőlő, sütemény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom