Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
SOMOGY? NÉPLAP 8 Vasárnap, 1966. november 13. | Három évig | jártak, • ____________s ezalatt beb arangolták a budai hegyekben az összes, szerelmeseknek való zugot A város minden moziját nyilvántartották: rendszeresen látogatták a villamossal megközelíthető filmszínházakat Ismerték az aránylag csöndes eszpresszókat, sőt azt is tudták: melyik napon legkisebb a forgalom, mikor nem zavarják túlságosan a hozzájuk hasonló fiatalokat Három év alatt bőségesen volt idejük kitapasztalni mindazt, amit fiatal szerelmeseknek tudniuk kell. Lad egyébként technikusként dolgozott, Ica pedig óvónő volt De egyelőre önálló lakásról álmodozhattak. Pedig egyszobás lakásnak is úgy őrülteik volna, mint valami főnyereménynek. Még a konyhát és a fürdőszobát se tartatták nélkülözhetetlennek. Csupán egyhez ragaszkodtak. Az egyedülléthez. Kettesben akartak maradni, hogy szerethessék egymást illetéktelen szemek ellenőrzése nélkül. Hiszen ezért menekültek otthonról is. A tanács nem tudott lakást ednd, a lakásüzénetare pedig gondolni sem mertek. Ica félárván nőtt fel, most járt először rászabott téükatoétban, csináltatott ruhában. Futott a pénz a kezükből, és nem ts tehettek róla. Pedig a lakás nagyon kellett, mert még albérlőnek se mehettek el Mindenütt magánosokat kerestek, fiatal házasokról hallani sem akartak. Attól féltek a boldog háztulajdonosok hogy kettő helyett három albérlőjük lesz hamarosan, ha fiatal párt vesznek a lakásukba. A kis harmadik tudvalévőén lármás, öreá az utcán illik rámosolyogni, oda- gügyögnd a babakocsihoz, de otthon: azt már nem! Hallgassa mindenki a saját gyermeke sírását.. ) Belefáradtak küzdelembe. De szerelmük változatlan tűzzel lobogott, s elhatározták, hogy egybekelnek. Még akkor is, ha egyelőre külön-külön laknak. Ez utóbbira mégse került sor. Icáékihaz költöztek. Igaz ugyan, hogy szoba-konyha volt mindössze, mégis ide húzódtak, mert Icu-anyuval jobban ki lehett jönni, mint Laci szüleivel, ök nem könyörögtek, Icu-anyu hívta őket Annyi történt mindössze, hogy látva vágyakozásukat és kálGerö János: ANYA váriájukat, megsajnálta a gyerekeket Három érvvel ezelőtt meg se hallották volna ezt a csendesen elhangzó hívó szót Az idő azonban megtanította őket sok mindenre. Most már örültek ennek is. Icu-anyu olyan figyelmesnek bizonyult, hogy igazán hálásnak kellett lenni érte. Igyekezett minél többet magára hagyni a fiatal párt. Hégi barátnőit, pedagógus kollégáit sorra látogatta és ha mód kínálkozott, az iskola Ban javította a dolgozatokat, amikor ez irodában akadt egy- egy csöndes este. De még a mozira is egészen rászokott. Alig akadt olyan film, amit nem nézett meg. A fiatalok is igyekeztek alkalmazkodni. .Főzni nemigen főztek, a rádiót is csak az anyu engedélyével szólaltatták, s barátokat is ritkán hívtak. Arra pedig — Laci minden álmodozása ellenére is — nagyon vigyáztak, hogy kis jövevénnyel ne zavarják meg a család nyugalmát mégis egyre ko- morabb lett, ahogy telitek a hónapok. Sokszor ingerülten szólt ha tehette, igyekezett ügyes trükkökkel elküldeni hazulról a fiatalokat Ha kérdezték, mi baja, csak vállát húzogatta, és hümmögött, hogy semmi baja sincs, hagyják békén... ■Palán maga se tudta volna pontosan megmondani, mi tette ingerlékennyé. Az ötven éven még jóval alul volt és a világháború óta egyedül élt özvegyen. Csak nevetett, ha barátnőd vagy kollégád a flérj- hezmenésre biztatták. — Megélek én bosszantó nélkül is. Minek főzzek, mossak másra, amikor magiamra se igen szeretek? — ilyeneket mondogatott, amikor a kényes téma szóba került Amióta Laciék ideköltöztek, egészen furcsa érzései támadtak. Különösen este későn, ha nem tudott elaludni, és az ágyban az életéről, a hátralévő évekről gondolkozott. Meg se moccant, nehogy a fiatalok észrevegyék ébrenlétét. És bármennyire haragudott magára, akárhogy tiltakozott a kínzó érzéseik ellen, mégis ezeken az estéken járta át egész énjét újra meg újra a tudat, hogy ő is asszony... Reggelenként gyűrött arccal, kényszeredetten kelt. Már nem melegítette meg a fiatal1 ok kávéját, csak magának készített reggelit. Aztán gyorsan ösz- szeszedte a holmiját, és visz- szaszólt: — Ti még maradhattok egy picit... Tiétek a világ! — Anyu teljesen megváltozott. Nem értem, mi bújt bele? — mondogatta Icu egyre gyakrabban. Minek hívta őket ide ha ilyen hamar megunta a vendéglátást? Nem akarták elfogadni, megmondták élőre, hogy kellemetlen lesz. Most itt van, tessék! Éppen csak nem dobja ki az utcára a saját gyerekét. Icu-anyu szintén elégedetlen volt a helyzettel. Egyre többet töprengett, sokszor a hajnal is ébren találta. Mindinkább érett benne az elhatározás: változtat ezen a tűrhetetlenné váló helyzeten. A legnagyobb áldozatok árán is... napról napra rosszabbodott Végképp békétlenség, ingerültség lett úrrá a házon. Már ott tartottak, hogy egyik este Laci el határozta: beszél anyuval. — Mondja meg nyíltan, ha megunt bennünket — hajtogatta, és leste az ajtónyílást elszántan. Egy kissé tovább kellett várni a szokásosnál. Anya később jött A kabátját még le se tette, Laci elébe állt: — Beszélni akarok magával! Anyu alig hallhatóan válaszolt: — Qa is veletek... De előbb visszament az előszobába, hogy a kabátját levesse. Lad addig is harciasán járkált a szobában, ed volt készülve a csatára. Magában már pontosan megfogalmazta a mondatokat: »-Ez így nem mehet tovább. Mondja meg, mi a baja, mondja meg a szemünkbe. Elmegyünk mi, majd akad egy albérlet. Ezt akarja úgyis!-« Anya nagysokára belépett Szeme könnyes volt, zsebkendőjét szorongatta. Alig lehetett hallani a hangját: — Áthelyeztettem magam vidékre. Adnak lakást is... És hangosan sírva fakadt Icu-anyu | A hangulat {kutyáknak nincs vasárnapjuk. A vonatok vasárnap is közlekednek, és a gyerekék vasárnap is játszanak. Május végién a vasárnap esték éppoly melegek, a levegőben éppúgy érződik a nyár illata, mint hétköznap. Nyárillatú bokrok mellett nyárillatú szerelmesek sétálnak; nyárillatú az emberek esti 'köszöntése és az utcán játszó gyerekek kurjantása is. NyárilLatúak a kódorgó kutyák és macskák. Néha vasárnap éppúgy esik, mint hétköznap. Májusi zápor. A köves- útón bugyborékot verő, hirtelen jött és hirtelen távozó májusi zápor. Egy ilyen zápor vert végig a falun egyik alkonyaikor, amikor a sorom- póőrék Klárija elindult, hogy megkeresse kisikuityáját. A halál, vonatkozzék ez emberre vagy állatra, nem más, mint biológiai kudarc. Minden élőlény önmagán és másokon kísérletezik, aztán jön a biológiai kudarc, és vége a kísérleteknek. Az önkísérletek mint azt aethet narcosis esetében, érthető halállal végződnek. Az egyéb öhkísérletek kudarca talán nem ilyen nyilvánvaló, nem olyan nyilvánvaló a biológiai kudarc. Lehet felindult- ságból, túlfeszített idegállapot miatt agyvérzést kapni, és az ok: fölidegesítette magát. Lehet hosszas betegség után ágyban párnák közt halni meg. Az ok hosszabb betegeskedés vagy a halál, bocsánat: biológiai kudarc előtti közvetlen állapot. Aztán lehet szánt- szándékkal és véletlenül néhány robogó vonatkerék közé kerülni.z állatoknak . persze minderről fogalmuk sincs, bár a kudarcban nekik is részük van. Szerencsére nem tudnak róla. Tehát röviden: ember vagy állat halála fájdalmas vagy groteszk, de mindenképpen megdöbbentő biológiai kudarc. A sorom- póőr, a felesége, Klári és a kutya, a csirkékkel, a pulykákkal, a galambokkal együtt a sorompótól néhány száz méterre laktak. A kiskutya a hirtelen jött zápor után eltűnt. A rét felé szalad, de Klári ezt nem tudta. Ellenkező irányba, a falu felé kezdte keresni. — Igazán rendes kis jószág volt — dühöngött magában Klári —, hova a csudába csavaroghatott? Biztosan nagyon unatkozott itt kinn, és besétált talán a faluba. Na, de honnan tudta, hogy merre van a falu? Ja persze, a szag után. A kutyák az orruk után mennek. Biztosan a falunak is van szaga, és ő a falu szaga után ment. Bizonyára a falunak is szaga van, minit, mint... várjunk csak... A faluban sok ember lakik. Apu egyszer dühöngött, mert sok ember volt a konyhában, és mikor elmentek, olyan büdös maradt utánuk. Ez persze csak akkor volt, amikor tehéntrágyát hoztak a sarompóőmék a veteményeshez, ő meg a szívességet egy kupica pálinkával viszonozta. A szívességet pálinkával viszonozta, de a cipőre tapadt gaméjt már csak megillette egy kis káromkodás. —• Igen — eljnélkedett tovább Klári —, biztosan akkor a falunak is szaga van, mert ott is sok ember él. — Átugrott egy útjába dobott kődarabon, és a sínek mellett, a derekáig érő dróthuzalok menten a falu felé szaladt. Egy kis idő múlva, fújtatva, piheg- ve megállt Erősen alkonyo- dott már. — Meg kéül keresni ezt a buta jószágot, hol mászkálhat ilyen későn? — És alhogy ezt mondta, fölnézett az égre, hogy megkeresse a hóidat. A hold és a kutya ebben a pillstaatban számára egy volt. Egyszer látta, ahogy a kiskutya a holdra bámul és ugat. Talán ezért kereste most DClá^l a holdat. De a holdat az elvonuló esőfelhők még eltakarták. — Most már kezdek ideges lenni, hol a csudába lehet egy ilyen vakarcs kutya?! eért a faluba. Az utcán tisztelettudóan köszönt mindenkinek, mert amikor anyuval bejön vásárolni, ő is köszön mindenkinek. — Hol a kopolban csavarog az a kutya? — A pokolt kopol- nak mondta, mert fogalma sem volt a pokolról és az ingerült káromkodásról sem. Otthon hallotta. A falu nem volt nagy, hamar a végére ért, a másik oldalon ismét folytatódtak a vasúti sínek mintegy a falut megkerülve. — Kitekerem a nyakát, ha Somogyi Pál: Ha eljő a pillanat Felhődunyhái közül kancsali szemmel tekint le a nap. Sóhajként száll a szél, levegőujjaival alig érinti a fák gyér üstökét, mégis mint félhalott lepkék halkan hullanak a sárga falevelek. Pillanatnyi utolsó útjukon utoljára még megfürdenek a fényben, a fényben, mely egy üde tavaszon s egy forró nyáron át anyaszívvel dédelgette őket. Megfürdenek a fényben, és zokszó nélkül, néma énekszóval leborulnak a földre, gondosan, melegen betakarják egymást. O, boldog falevelek, titeket utolsó szép ragyogástokért nem sajnállak, irigyellek. Ha eljő a végső pillanat, így szeretnék én is, mint ti, fényben fürödve alászállnL Kerék Imre: Árvaságunk szigorú holdja Magatokra maradtok, anyáink, dérlepte fái a szomorúságnak. Törvény, hogy a súlyosodó gyümölcsöt elejtik egyszer az ágak. Irdatlan kőrengetegben, gigászi betonkatedrálisok árnyékában is érezzük naponta: fejetekre az idő hogy zubog. Már nincs hozzátok visszatérni út! Oklünk harapdáljuk csak átkozódva. Emlőtök hélyett szemünkbe sugaraz árvaságunk szigorú holdja. ŰJ KÖNYVEK A KÖNYVTARAKBAN Bárczi Géza: A MAGYAR NYELV ÉLETRAJZA *Ez a könyv a magyar nyelv több ezer éves életfolyamatának legfontosabb történésein kívánja végigkalauzolni az olvasót« — Írja a bevezetésben a szerző. A most második kiadásban megjelent mű azt a szerepet kívánja betölteni, hogy a nem szakemberek számára, de «-teljes tudományos felelősségei« összefoglalja anyanyelvűnk történetét. A téma mélyebb megismerését bőséges képanyag is támogatja, s gazdag Irodalomjegyzék nyújt útmutamegtaliálom, akkora pofont adok ennek a haszontalan kó- lyöknek. Ilyen későn elcsava- rogni! Már azt hiszi, mindent szabad, az apjától tanulja — és Klári mondta magában az anyjától hallott szidást, és természetesen a kutyára gondolt. — Már egészen besötótedett, és ez a semmire kellő még mindig kódarog valahol, vagy el- csavarog a faluba? A faluban rnncs — állapította meg Klári. Bár egyetlen utcán ment csak végig, a Fő utcán, ami nyílegyenesen vezetett a falu másik végéhez. — Helyes, a faluban nincs — és gondolkodás nélkül elindult a vasúti sínek mellett a derékig érő dróthu- zalok mentén. Az átok, ami a sínek mellett mélyült, túl sötét volt, és az alját sem láthatta, viszont kibukkant a hold a felhők mögül, és a sínek között, a talpfákon szaladt tovább. A kutyák elkódorognak vasárnap is. Esetleg néhány faluval arrább, aztán valahogy csak visszatalálnak. A kutya gazdája, amikor keresi a kutyáját, nem azért teszi, mert annyira szereti a kutyáját, hanem mert szüksége van arra a szeretette, amit a kutyája iránt érez. A gyerekek szeretette éhesek, aztán felnőnek, és a körülmények miatt vagy néha saját biológiai kudarcuk — ez érthető szó szerint is, nemcsak halállal való ösz- szehasonlításként! — arra készteti őket: szeressenek egy kutyát. Tisztelni kell az ilyen embereket, de szemernyi sajnálattal, hogy a szeretetüket nem emberre pazarolják. A gyerekek csak tanulják, hotást a nyelvtudományi irodalom iránt érdeklődőknek. Körner, Horst: A LEGYŐZÖTT GRAVITÁCIÓ Korunk technikájának egyik legnagyszerűbb eredménye a rakétatechnika nagyméretű fejlődése és az űrhajózás megvalósítása. A könyvből megismerhetjük a rakétameghajtás elméletének kialakulását, fejlődését, majd gyakorlati alkalmazását. Az űrrepülés eddigi eredményeinek, valamint a szovjet és az amerikai mesterséges holdak megismerése mellett képet kapunk az űrhajógyan, kit és mennyibe lehet szeretni. Erre egy kutya nagyon alkalmas. Persze baj mindig van azzal is, akit szeretünk. A kutyákkal is. lári elballagott egészen a másik falu széléig. A kutya a réten át a falu szóiéig ment, aztán a falun keresztül a következő faluig, és miutóin azt is végigkóborolta — egy ilyen kis kutyától meglepően nagy teljesítmény! —, a vasúti talpfákon igyekezett hazafelé. Klári is visszafordult. A távolban észrevette az előtte szaladó kiskutyát, viszont maga mögött nem vette észre a közeledő vonatat. A kiskutya felé szaladt, rohant, aztán nem bírta a futást, és csak sietett. Nagyon örült, zihált, fújtatott és sietett. A kutya is, pár száz méterrel előtte. — Átkozott egy kölyök, csak kapjam a kezeim közé, megemlegeti ezt az estét! Az embernek rohan gásarii kell utána... — és fortyogott, zúgolódott Klári magában. Már alig sietett, a tüdeje nem bírta, de a szíve folytatta az utat, egészen a kutyáig, zsörtölődve és boldogan, hogy megtalálta. De ez már nem fejeződött ki egyetlen szóban sem, csak egy vékony, esetlen, hirtelen kiáltásban. Odább, pér pillanat múlva egy szűkölő kutyavonítás hallatszott. A kutyáknak nincs vasárnapjuk, a vonatok vasárnap is közlekednek, és a gyerekek vasárnap is játszanak. Májusban is. Győrl'fy László zás szükségességének társadalmi hátteréről is. Bródy György: FIUKNAK LÁNYOKRÓL Minden családban sok problémát okoz a gyermekek felnőtté válásának folyamata. A társadalomnak, az iskolának és a szülőknek nem csupán ismeret- nyújtással, a helyes nézetek, szokások és magatartási módok kialakításával kell a folyamatott elősegíteniük, hanem gondolniuk kell a biológiai fejlődéssel együtt járó problémákra is. Az életre nevelésnek szerves része a nemi életre való előkészítés Is. Ez a 116—20 éves fiúk számára írott könyv az anatómiai és fiziológiai ismeretek mellett nagy teret szentel a nemi élet erkölcsi és társadalmi vonatkozású kérdéseinek, s ezáltal az egészségügyi ismeret- terjesztés. felvilágosítás mellett pedagógiai funkciót Is betölt. Illyés Gyula: SZIVES KALAUZ Regények, versek, drámák, esz- szék, irodalmi tanulmányok, szociográfiai írások és műfordítások után most az úti jegyzeteket író Illyés Gyulát ismerhetjük meg az új kötetből. Az első írás 1934- ben, az utolsó 1966-ban keletkezett, s az írónak hat országban szerzett benyomásait összegezik. Illyés sohasem figyelte a külföldet a magánember szemével. Külországokban is mindig a magyarságot képviselte, s beszámolóit a nén számára írta. Scott Fitzgerald: AZ ÖLOMKRISTÄLY Az első világháború után Amerikában kialakult értelmiségi korérzés irodalmi megformálólt az irodalomtörténet az »elveszett nemzedék« néven tartja számon. Ezt az egymástól stílusban és alkotói eszményekben távol álló csoportot, melynek tagjai Hemingway, Dos Passos és Faulkner is — a háborúról és a háború előtti erkölcsi fogalmakból való kiábrándulás jellemzi. Közülük Fitzgerald szólal meg elsőnek. Pnncetoni egyetemi évéit ábrázoló regénye, az Édenen innen, egy csapásra híres íróvá tette. Fénykora mintegy tíz évig tartottá 1930-tól forgatókönyveket írt Hollywoodban. 1940-ben — majdnem ismeretlenül — súlyos alkoholistaként halt meg. Ma világszerte a modern amerikai próza egyik mesterének; tekintik. ÜJ kötete húsz év novellaterméséből válogat, beosztása időrend’. A novellák önéletrajzi ihletésűek. Szén élménvük a védett gyermekkor csodálatos korszaka, melyre a kiábrándulás állomásai: az iskola, a szerelem, a háború, az átláthatatlan emberi és társadalmi viszonylatok •n'i’-zavaros összessége következik. A kötet legjobb írása az. a novella, amely élete utolsó nagy élményét; az alkohol pusztító hatását, örökíti meg. A könyvet a modem irodalmat kedvelő felnőtt olvasóknak ajánljuk.
