Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
Vasárnap, 1966. november 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP HADÜZENET KÄMM«® Milyen fölösleges £ Versenyző kertészbrigádok Van egy érdekes szokás nálunk, főként a közigazgatásban, de másutt is. Nem tudom, hogy töméntelen dolgunk közepette nemvesz- szük-e észre e szokás fonákját, vagy nem akarjuk észrevenni azértf hogy töméntelen dolgunk legyen vele. Röviden így fogalmazhatnám: Ha nem tudjuk végrehajtatni a törvényt, akkor hozunk egy határozatot a törvény végrehajtására. És ezzel biztosabbá válik, hogy továbbra se hajtjuk végre a törvényt, hiszen most már határozat is van rá ... Ugye, nem is olyan bonyolult? Példákért a fonyódi járásba mentem, de találtam volna bárhol bőségesen. lme: Járási tanács vb-határo- zat, június 10.: »A járási tanács vb pénzügyi osztálya a gimnáziumnál... (stb.) a jogszabályokban előírt módon szervezze meg a belső ellenőrzést.« A határozat enyhén szólva fölösleges, hisz ugyanezt írja elő a 106/1963 (PK—2) PM utasítás. De továbbmegyek. Leilei tanácsülés, február 9.: »A vb gondoskodjon arról, hogy a vb-üléseken megtárgyalják az állandó bizottságok javaslatait,« Ezt a kötelezettséget egyébként a megyei tanács 33/1964 (X. 11.) számú határozata a 24/ 1966 (V. 27.) sz. módosítással együtt írja elő. De figyelem, ilyen is van! bogiári vb-ülés, szeptember 27.: »Ä vb utasítja s-ao. Kálmán vb-elnököt, hogy a munkaértekezleteket rendszeresen tartsa meg.« Ha valaki nem tudná, elárulom: ezt az 1001/1965 (I. 16.) Korm. sz. határozat írja elő. De ugyanitt ezt is olvastam: »Az igazgatási tevékenység megjavítása érdekében el kell érni, hogy 30 napon túl ügyintézésre ne kerüljön sor.« Lásd: az 1957. évi(ü!) IV. törvény 36. paragrafus 4. bekezdésében. Jegyzetfüzetemben sok hasonló példa van még, de talán ennyi is elég Félek, hovatovább eljutunk majd oda, hogy a községi tanácsok határozatban rögzítik: lopni nem szabad, s az emberölést súlyosan büntetik. Megkockáztatok egy javaslatot. Azt hiszem, értelmesebb dolog lenne a törvények másolása helyett arra hozni határozatokat, hogy kit vagy kiket és milyen mértékben kell felelősségre vonni a törvény (jogszabály) végrehajtásának elmulasztásáért A határozat végére — a szokáshoz híven — odaírhatnánk a határidőt és a felelős személyt is. .. Jávori Béla A pirosra érett, húsos paradksompaprikát exportra csomagolják. A balatonszabadi November 7. Tsz egyik traktorosbrigádja tavaly olyan szép eredményeket ért el, hogy a járás első brigádjává lé* pett elő. Nagyszerű példájuk nem maradt hatástalan. Az idén már hat kollektíva indult versenybe a szocialista brigád cím megszerzéséért. A kertészetben négy munkacsapat alakult Hogy a brigádok év közben is könnyen ellenőrizhessék vagy összehasonlíthassák munkájukat, a paprika-, a káposzta- és a zellerföldeket négyfelé osztották. A paprika kiültetésekor valóságos harc folyt a munkacsapat-vezetők között, hogy a gép melyik brigád területén kezdje meg a kiültetést. Végül sorsot húztak, hogy a gép melyik táblába álljon. Minden brigád számon tartotta, hogyan állnak a többiek. Amikor a szállíA boldogulás menetrendje 12 ami eddig az ellenőrző bizottság munkáját jellemezte. Szóljunk — ne szóljunk, állandóan ezen tépelődnek, s ez arra mutat, hogy az igazi demokratikus légkör kialakítása még a jövő feladata. Hiszen még a fundamentum, a harcos közösségi öntudat se szilárd. Pedig a közös érdekeket csak ezen az alapon lehet tűzön-vízen át képviselni. A termelőszövetkezet főnyi pártalapszerveze- tének taggyűlésén az új vezetőség programjáról vitatkoztak. A tagság jó néhány észrevételt tett a programra, de amit az új vezetőség a demokratikus légkör továbbélesztésé- r8L, kiteljesítéséről javasolt, azt mindannyian helyeselték. A hozzászólók elismerték, hogy közösségük az utóbbi esztendőben jelentős lépéseket tett a demokrácia útján. Szabadabbá vált a tervezés, a döntésekbe is mindinkább beleszól a tagság. Azelőtt a tsz- vezetés nem sokat törődött bizonyos indokolt formaságokkal, gyakran hozott alapszabály-ellenes határozatokat is a tagok megkérdezése nélkül. Nem volt meghatározott munkarend, nem volt fegyelem, hiányzott a közösség sajátos arculata, a rend. A boldogulásnak nem volt pontos menetrendje. Egymást keresztezték a vezetők intézkedései, a hibák felelőseit nem találták, nem is keresték. Ilyen légkörben nemigen fejlődhet a demokrácia, s a kommunisták sem lehettek urad a helyzetnek. Inkább csak védekeztek, magyarázkodtak, nem volt erejük irányt szabni a cselekvéseknek. »Ez szerencsére ma már nincsen így, megértettük, hogy a demokrácia nem szabadosságot jelent, hanem nagyon is feszes rendet, amelyben mindenkinek megvan a pontos helye, meghatározottak a jogok s a kötelességek« — ezt mondta az egyik hozzászóló, majd azt is hozzáfűzte, hogy az általa elmondottak még nem váltak az élet szerves részévé. Példaként említette az ellenőrzés hiányát. Kifogásolta az ellenőrző bizottság rossz működését, kutatva az okokat, vajon miért nem találja meg ez a fontos testület a helyét, hiszen jó munkája nélkül nem lehet tsz-demokráciáról beszélni. S a vitázók sorra vették az okokat: a bizottság tagjainak felkészületlenségét, a sértődékenységet, amellyel a tsz-vezetők a bizottság észre- tudásban, felelősségben vételeire reagálnak, a bizony- ; aránt, nehogy valaki fé T T jabb gondolatok támad- ták. Szó esett arról is, hogy a tsz-ben sokan félreértik a demokrácia fogalmát. Azt hiszik, annyi az egész, hogy mostantól fogva sok mindent megtehet az egyén és a közösség is, amit eddig nem tehetett meg. Igaz — szőtték tovább a gondolatat —, az értelmetlen tiltások felszámolása, a bürokratikus sorompók felnyitása, a vélemények szabadabb, eredményesebb megnyilvánulása is a demokrácia fogalmához tartozik. A demokrácia fogalma azonban a tsz-ekben is sokkal mélyebb jelentőségű, sokkal igényesebb követelményeket támaszt ennél, jóval szélesebb alapok lerakását kívánja. Elsősorban a cselekvési lehetőségek tágulásáról van szó. Arról, hogy ezután felsőbb utasítások, szájbarágások nélkül a közösség mint gazda dönt iáját tennivalóiról, saját jövendőjéről. S ebben a helyzetben a demokrácia nem csupán több szabadságot, hanem több felelősséget is jelent A kitágult látóhatár, a megnövekedett: lehetőségek tettekért kiáltanak, több munkát, több helytállást követelnek. A mostani demokratikus légkörben nem lehet azzal takarózni, hogy ezt parancsolták, nem tehettü-k mást. Gondolkozni, töprengeni kell, felelősen dönteni és vállalni a tettek kockázatát. Azit is okosan látták a tanácskozók, hogy a demokratikus légkört nem lehet egyik napról a másikra, rendeleti úton, valamilyen határozat alapján bevezetni. Ezt a légkört meg kell teremteni. Föl kell rá készíteni az embereket eey- félreértmost már nyugodtan sütkérezhet, esetleg a közös vagyont is bátrabban csipkedheti. A szövetkezeti demokra- tizmus mindenki jó ötleteit, kezdeményezését, bölcsességét, mindenki tetteit, felelősségérzetét és áldozatvállalását jelenti. Jól döntött a pártalapszervezet, amikor elhatározta, hogy a jövőben ezeknek az erényeknek a kibontakoztatása alkotja majd náluk a pártmunka gerincét. K. Gy. tások megkezdődtek, még vasárnap is gyakran adtak randevút egymásnak a kertészetben egyik-másik csapat tagjai. Olyan verseny bontakozott ki^ a brigádok között, hogy az eredményekre a tsz vezetői is fölfigyeltek. Később már nemcsak arról volt szó, hogy egyik brigád sem akart lemaradni a másiktól, hanem még a részeredmények is lelkesítették őket. Féléves vállalását valamennyi munkacsapat teljesítette. A betakarításkor meghatványozódott a kertészetben dolgozó lányok, asszonyok igyekezete. A tervezettnél jóval többet termett a ce- ced és a soroksári paprika. 120 mázsát szállítottak külföldi és hazai piacra. Ez holdanként 40—45 ezer forintot hozott a konyhára, A húsos, pirosra érett paradicsompaprikát még a napokban is szedték. A hosszú, napsütéses őszben többször is szüretelhettek a táblákról. A tsz-vezetők szerint pz év végén nehéz lesz rangsorolni a kollektívákat. Tóth Józsefné, Novák Károly, Gálos Gyuláné és rál Piroska brigádja a lehető legtöbbet vállalta magára. Kétségtelen, az időjárásnak is része van abban, hogy a tsz jövedelmének előreláthatólag több mint tíz százalékát a kertészet adja az idén, ez azonban a lelkes brigádok munkájának értékéből mit sem von le. Teljesítik kongresszusi vállalásaikat a nagytoldiousztaiak A 860 hold őszi kalászos vetésével november első napjaiban végeztek a Kaposvári Állami Gazdaság nagytoldi- pusztai kerületében. A helyszíni tapasztalatok és Kocsi János kerületvezető tájékoztatása szerint a munkák üteme jó, s szép eredmó-^ek születtek a kongresszusi felajánlások teljesítésében is. Az időszerű tennivalók közül a kukoricaszár betakarítása a legnagyobb feladat. Könnyítettek ezen a munkán a gépek: az 518 hold kukoricából 304 holdat kombáinoltak, tehát a kukoricaterületnek több mint a felén a csőtöréssel egy időben a szárat is letakarították. A tervezettnél több kukoricát takarítottak be géppel. A hét közepén három gép vágta a szárat, több jármű pedig behordta a takarmánynak valót a földekről. A szártépők nyújtott műszakban dolgoznak, hogy ezzel is minél több szabad területet kapjanak a szántótraktorok. A talajmunka ugyanis most már teljesen a kukoricaszár betakarításától függ, a kerület akár hat traktort is üzemeltethetne két műszakban, ha volna elegendő szabad terület. A tervezett 995-ből 642 holdon végezték el a mélyszántást a hét közepéig úgy. hogv öt gép szántott, ebből kettő éjjel-nappal dolgozott. A traktorosok fáradhatatlanul dolgoznak, mert az időjárás is kedvezett, meg a bérrel is elégedettek voltak. Ügy számolnak, hogy az §szi mélyszántást november 20-ig befejezik. A cukorrépát még szeptember második felében elszállították a gvárnak. Istállótrá- gyázási tervüket máris túlteljesítették. s ezután is sokat hordanak ki. Kongresz- szusi vállalásaik teljesítését nemrég értékelték: az eredmények jó munkáról tanúskodnak. Több felajánlásukat már túlteljesítették, tehát méltóképpen készülnek a kongresszusra. Vegyük sorra a vállalás néhány pontját. Igaz, cukorrépájuk nem sok volt, mindössze húsz hold. Ezen 165 má....s holdankénti átlagot vállaltak, ezzel szemben 193 mázsa termett. A 23 mázsa helyett 26,30 mázsa kukoricát takarítottak be 518 hold átlagában, májusi morzsolt- ban számítva. Búza ugyan nem termett a vállalt meny- nyiségbert, a kerület termelési tervében előirányzott hozamokat azonban így is meghaladta. Az itatásos borjúnevelőben jóval több a súly- gyarapodás, mint amennyit elérni szándékoztak. A gépműhely dolgozói 15 000 forintnyi anyagmegtakarítást vállaltak, ezzel szemben már augusztus első napjaiban 25 600 forintra rúgott a megtakarítás összege. A siló hozamainak alakulásába beleszólt a jégverés, így a tervezett 170 helyett csak 148 mázsa lett holdanként, a kiesést viszont — igaz, nem természetben, hanem pénzben — a biztosító megtéríti. A kongresszusra való készülődésben példásan helytállnak a fiatalok. A KISZ-esek válalták az oroszlánrészt a kongresszusi vállalások teljesítéséből. A mintegy harminc fiú és lány mindig ott dolgozott, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. Az élenjárókat megjutalmazták: 200—400 forintot kaptak az igazgatói alapból. A szocialista cím elnyerését két tehenészbrigád és egy KÍSZ-kollektíva tűzte ki célul az idén. A 2. számú istálló tehenészei teljesítették időarányos vállalásukat, ezért a november 7-i ünnepségen összesen ezer forint jutalmat kaptak. Az Illés Lajos vezette öttagú brigád így elsőként vizsgázott jelesre a kongresz- szusi vállalások teljesítéséből. Abban, hogy a nagytoldi- pusztai kerületben ilyen jól haladnak az időszerű munkákkal. és a megtermett javakat idejében betakarítják, jelentős része van a módszeres premizálásnak. Eddig mintegy 50 000 forint célprémiumot fizettek ki a kerületben. Nagyon kedvezően hatott a jutalmazás például a kukorica kombájnolásakor: az emberek korán indultak gépeikkel, s amíg lehetett, dolgoztak a kukoricatáblákon. Hernesz Ferenc QLftaimb-tfi jeqíjzet talanságot és a megalkuvást, ve a dolgot, azt gondolja, hgoy A Dél somogyi Állami Erdő "izdaság ladi telepéin kéthektárnyi területről akácfát termelnek ki az erdészet dolgozói. A jövő évben ezt a terű etet csemetével ültetik be. Képünkön: Pirka József és Németh József motorfűrészes munka közben. S ok furcsa jelenséggel szolgált a hosszú, napsugaras ősz. Olvashattunk híreket a gyümölcsfák, az orgonabokrok másodvirágzásáról, hallottunk arról, hogy októberben epret szüreteltek, hogy Kelebián ismét gyümölcsöt hozott a cseresznyefa, és hegy Baranyában másodszor arattak árpát. Ezek a hírek örömet szereztek nekem. Mert nemcsak tavaszi fényt, ragyogást hoztak a fáradt őszi színekbe, hanem hirdették, köszönték azt is, hogy ritka szép napsugaras napokkal ajándékozott meg bennünket a természet. S ki ne szeretné a napsütést, mennyien hajtogatjuk a ködös novemberben: bárcsak tavasz volna már! Tegnap megbámultam egy öreg hársfát. Máskor ilyenkor már csupaszon meredez- tek ágkarjai, most még csaknem teljes lombozatban díszük. Pedig napok óta hajnali és esti köd fonnyasztja, marja a még élni akaró leveleket. Aztán egy olyan hírről értesültem, ami ismét örö- l met szerzett. Először nem is akartam elhinni, többször megkérdeztem, hogy jól hallottam-e: »A fonyódi MÉK- kirendeltség egy vagon paprikát indított útnak az NDK- ba november 12-én délelőtt. A késő őszben ez már a harmadik vagon, ami külföldre megy. Az Öreglaki Állami Gazdaság és a karádi termelőszövetkezet még szedi a termést. A Dunántúlról már egyedül csak Somogy szállít paprikát.« November közepén friss paprikát szedni — nem tudom, az öregek közül is ki emlékszik ilyenre? Méghozzá olyan szép, egészséges paprikát, ami méltó arra, hogy a magyar mezőgazdasági termékek jó hírét elvigye külföldre. Talán ez volt az utolsó vagon, ami elment, hiszen már minden nap ajándék, ami fagy nélkül múlik el. Talán holnap reggelre egy erős dér megcsupasztja az öreg harsát, és néhány nap múlva szánkót húznak a gyerekek. Lehet, hogy így lesz. De erre a szép, napsugaras őszre, azt hiszem, még sokáig fogunk emlékezni — V. BL
