Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

Vasárnap, 1966. november 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP HADÜZENET KÄMM«® Milyen fölösleges £ Versenyző kertészbrigádok Van egy érdekes szokás nálunk, főként a közigazga­tásban, de másutt is. Nem tudom, hogy töméntelen dolgunk közepette nemvesz- szük-e észre e szokás fonák­ját, vagy nem akarjuk ész­revenni azértf hogy tömén­telen dolgunk legyen vele. Röviden így fogalmazhat­nám: Ha nem tudjuk végrehaj­tatni a törvényt, akkor ho­zunk egy határozatot a tör­vény végrehajtására. És ez­zel biztosabbá válik, hogy továbbra se hajtjuk végre a törvényt, hiszen most már határozat is van rá ... Ugye, nem is olyan bo­nyolult? Példákért a fonyódi já­rásba mentem, de találtam volna bárhol bőségesen. lme: Járási tanács vb-határo- zat, június 10.: »A járási ta­nács vb pénzügyi osztálya a gimnáziumnál... (stb.) a jogszabályokban előírt mó­don szervezze meg a belső ellenőrzést.« A határozat enyhén szólva fölösleges, hisz ugyanezt írja elő a 106/1963 (PK—2) PM uta­sítás. De továbbmegyek. Lei­lei tanácsülés, február 9.: »A vb gondoskodjon arról, hogy a vb-üléseken meg­tárgyalják az állandó bi­zottságok javaslatait,« Ezt a kötelezettséget egyébként a megyei tanács 33/1964 (X. 11.) számú határozata a 24/ 1966 (V. 27.) sz. módosítás­sal együtt írja elő. De figyelem, ilyen is van! bogiári vb-ülés, szeptember 27.: »Ä vb utasítja s-ao. Kálmán vb-elnököt, hogy a munkaértekezleteket rend­szeresen tartsa meg.« Ha valaki nem tudná, elárulom: ezt az 1001/1965 (I. 16.) Korm. sz. határozat írja elő. De ugyanitt ezt is olvas­tam: »Az igazgatási tevé­kenység megjavítása érdeké­ben el kell érni, hogy 30 napon túl ügyintézésre ne kerüljön sor.« Lásd: az 1957. évi(ü!) IV. törvény 36. pa­ragrafus 4. bekezdésében. Jegyzetfüzetemben sok ha­sonló példa van még, de talán ennyi is elég Félek, hovatovább eljutunk majd oda, hogy a községi taná­csok határozatban rögzítik: lopni nem szabad, s az em­berölést súlyosan büntetik. Megkockáztatok egy ja­vaslatot. Azt hiszem, ér­telmesebb dolog lenne a tör­vények másolása helyett ar­ra hozni határozatokat, hogy kit vagy kiket és milyen mértékben kell felelősségre vonni a törvény (jogszabály) végrehajtásának elmulasztá­sáért A határozat végére — a szokáshoz híven — oda­írhatnánk a határidőt és a felelős személyt is. .. Jávori Béla A pirosra érett, húsos paradksompaprikát exportra cso­magolják. A balatonszabadi Novem­ber 7. Tsz egyik traktoros­brigádja tavaly olyan szép eredményeket ért el, hogy a járás első brigádjává lé* pett elő. Nagyszerű példá­juk nem maradt hatástalan. Az idén már hat kollektíva indult versenybe a szocia­lista brigád cím megszer­zéséért. A kertészetben négy munkacsapat alakult Hogy a brigádok év közben is könnyen ellenőrizhessék vagy összehasonlíthassák munkájukat, a paprika-, a káposzta- és a zellerfölde­ket négyfelé osztották. A paprika kiültetésekor való­ságos harc folyt a munka­csapat-vezetők között, hogy a gép melyik brigád terüle­tén kezdje meg a kiültetést. Végül sorsot húztak, hogy a gép melyik táblába áll­jon. Minden brigád számon tartotta, hogyan állnak a többiek. Amikor a szállí­A boldogulás menetrendje 12 ami eddig az ellenőrző bizott­ság munkáját jellemezte. Szól­junk — ne szóljunk, állandóan ezen tépelődnek, s ez arra mu­tat, hogy az igazi demokrati­kus légkör kialakítása még a jövő feladata. Hiszen még a fundamentum, a harcos közös­ségi öntudat se szilárd. Pedig a közös érdekeket csak ezen az alapon lehet tűzön-vízen át képviselni. A termelőszövetkezet főnyi pártalapszerveze- tének taggyűlésén az új veze­tőség programjáról vitatkoz­tak. A tagság jó néhány észre­vételt tett a programra, de amit az új vezetőség a demok­ratikus légkör továbbélesztésé- r8L, kiteljesítéséről javasolt, azt mindannyian helyeselték. A hozzászólók elismerték, hogy közösségük az utóbbi esz­tendőben jelentős lépéseket tett a demokrácia útján. Sza­badabbá vált a tervezés, a döntésekbe is mindinkább be­leszól a tagság. Azelőtt a tsz- vezetés nem sokat törődött bi­zonyos indokolt formaságok­kal, gyakran hozott alapsza­bály-ellenes határozatokat is a tagok megkérdezése nélkül. Nem volt meghatározott mun­karend, nem volt fegyelem, hiányzott a közösség sajátos arculata, a rend. A boldogu­lásnak nem volt pontos me­netrendje. Egymást keresztez­ték a vezetők intézkedései, a hibák felelőseit nem találták, nem is keresték. Ilyen légkör­ben nemigen fejlődhet a de­mokrácia, s a kommunisták sem lehettek urad a helyzet­nek. Inkább csak védekeztek, magyarázkodtak, nem volt erejük irányt szabni a cselek­véseknek. »Ez szerencsére ma már nincsen így, megértettük, hogy a demokrácia nem szabadossá­got jelent, hanem nagyon is feszes rendet, amelyben min­denkinek megvan a pontos helye, meghatározottak a jo­gok s a kötelességek« — ezt mondta az egyik hozzászóló, majd azt is hozzáfűzte, hogy az általa elmondottak még nem váltak az élet szerves ré­szévé. Példaként említette az ellenőrzés hiányát. Kifogásolta az ellenőrző bizottság rossz működését, kutatva az okokat, vajon miért nem találja meg ez a fontos testület a helyét, hiszen jó munkája nélkül nem lehet tsz-demokráciáról be­szélni. S a vitázók sorra vet­ték az okokat: a bizottság tag­jainak felkészületlenségét, a sértődékenységet, amellyel a tsz-vezetők a bizottság észre- tudásban, felelősségben vételeire reagálnak, a bizony- ; aránt, nehogy valaki fé T T jabb gondolatok támad- ták. Szó esett arról is, hogy a tsz-ben sokan félreértik a demokrácia fogalmát. Azt hiszik, annyi az egész, hogy mostantól fogva sok mindent megtehet az egyén és a közös­ség is, amit eddig nem tehetett meg. Igaz — szőtték tovább a gondolatat —, az értelmetlen tiltások felszámolása, a bürok­ratikus sorompók felnyitása, a vélemények szabadabb, ered­ményesebb megnyilvánulása is a demokrácia fogalmához tar­tozik. A demokrácia fogalma azonban a tsz-ekben is sokkal mélyebb jelentőségű, sokkal igényesebb követelményeket támaszt ennél, jóval szélesebb alapok lerakását kívánja. El­sősorban a cselekvési lehetősé­gek tágulásáról van szó. Arról, hogy ezután felsőbb utasítá­sok, szájbarágások nélkül a közösség mint gazda dönt iá­ját tennivalóiról, saját jöven­dőjéről. S ebben a helyzetben a demokrácia nem csupán több szabadságot, hanem több felelősséget is jelent A kitá­gult látóhatár, a megnöveke­dett: lehetőségek tettekért kiál­tanak, több munkát, több helytállást követelnek. A mos­tani demokratikus légkörben nem lehet azzal takarózni, hogy ezt parancsolták, nem tehettü-k mást. Gondolkozni, töprengeni kell, felelősen dön­teni és vállalni a tettek kocká­zatát. Azit is okosan látták a ta­nácskozók, hogy a demokrati­kus légkört nem lehet egyik napról a másikra, rendeleti úton, valamilyen határozat alapján bevezetni. Ezt a lég­kört meg kell teremteni. Föl kell rá készíteni az embereket eey- félreért­most már nyugodtan sütkérez­het, esetleg a közös vagyont is bátrabban csipkedheti. A szövetkezeti demokra- tizmus mindenki jó öt­leteit, kezdeményezését, böl­csességét, mindenki tetteit, fe­lelősségérzetét és áldozatválla­lását jelenti. Jól döntött a pártalapszervezet, amikor el­határozta, hogy a jövőben ezeknek az erényeknek a ki­bontakoztatása alkotja majd náluk a pártmunka gerincét. K. Gy. tások megkezdődtek, még vasárnap is gyakran adtak randevút egymásnak a kertészetben egyik-másik csapat tagjai. Olyan ver­seny bontakozott ki^ a bri­gádok között, hogy az ered­ményekre a tsz vezetői is fölfigyeltek. Később már nemcsak arról volt szó, hogy egyik brigád sem akart lemaradni a másik­tól, hanem még a részered­mények is lelkesítették őket. Féléves vállalását va­lamennyi munkacsapat tel­jesítette. A betakarításkor meghat­ványozódott a kertészetben dolgozó lányok, asszonyok igyekezete. A tervezettnél jóval többet termett a ce- ced és a soroksári paprika. 120 mázsát szállítottak kül­földi és hazai piacra. Ez holdanként 40—45 ezer forintot hozott a konyhára, A húsos, pirosra érett pa­radicsompaprikát még a napokban is szedték. A hosszú, napsütéses őszben többször is szüretelhettek a táblákról. A tsz-vezetők szerint pz év végén nehéz lesz rang­sorolni a kollektívákat. Tóth Józsefné, Novák Ká­roly, Gálos Gyuláné és rál Piroska brigádja a le­hető legtöbbet vállalta ma­gára. Kétségtelen, az idő­járásnak is része van ab­ban, hogy a tsz jövedelmé­nek előreláthatólag több mint tíz százalékát a ker­tészet adja az idén, ez azonban a lelkes brigádok munkájának értékéből mit sem von le. Teljesítik kongresszusi vállalásaikat a nagytoldiousztaiak A 860 hold őszi kalászos ve­tésével november első nap­jaiban végeztek a Kaposvári Állami Gazdaság nagytoldi- pusztai kerületében. A hely­színi tapasztalatok és Kocsi János kerületvezető tájékoz­tatása szerint a munkák üteme jó, s szép eredmó-^ek születtek a kongresszusi fel­ajánlások teljesítésében is. Az időszerű tennivalók kö­zül a kukoricaszár betakarí­tása a legnagyobb feladat. Könnyítettek ezen a mun­kán a gépek: az 518 hold kukoricából 304 holdat kombáinoltak, tehát a kukoricaterületnek több mint a felén a csőtörés­sel egy időben a szárat is le­takarították. A tervezettnél több kukoricát takarítottak be géppel. A hét közepén három gép vágta a szárat, több jármű pedig behordta a takarmánynak valót a földek­ről. A szártépők nyújtott mű­szakban dolgoznak, hogy ez­zel is minél több szabad te­rületet kapjanak a szántó­traktorok. A talajmunka ugyanis most már teljesen a kukoricaszár betakarításától függ, a kerület akár hat trak­tort is üzemeltethetne két műszakban, ha volna elegen­dő szabad terület. A terve­zett 995-ből 642 holdon vé­gezték el a mélyszántást a hét közepéig úgy. hogv öt gép szántott, ebből kettő éj­jel-nappal dolgozott. A trak­torosok fáradhatatlanul dol­goznak, mert az időjárás is kedvezett, meg a bérrel is elégedettek voltak. Ügy szá­molnak, hogy az §szi mély­szántást november 20-ig be­fejezik. A cukorrépát még szeptem­ber második felében elszállí­tották a gvárnak. Istállótrá- gyázási tervüket máris túl­teljesítették. s ezután is so­kat hordanak ki. Kongresz- szusi vállalásaik teljesítését nemrég értékelték: az ered­mények jó munkáról tanús­kodnak. Több felajánlásukat már túlteljesítették, tehát méltóképpen készülnek a kongresszusra. Vegyük sorra a vállalás néhány pontját. Igaz, cukor­répájuk nem sok volt, mind­össze húsz hold. Ezen 165 má­....s holdankénti átlagot vál­laltak, ezzel szemben 193 mázsa termett. A 23 mázsa helyett 26,30 mázsa kukori­cát takarítottak be 518 hold átlagában, májusi morzsolt- ban számítva. Búza ugyan nem termett a vállalt meny- nyiségbert, a kerület terme­lési tervében előirányzott ho­zamokat azonban így is meg­haladta. Az itatásos borjúne­velőben jóval több a súly- gyarapodás, mint amennyit elérni szándékoztak. A gép­műhely dolgozói 15 000 fo­rintnyi anyagmegtakarítást vállaltak, ezzel szemben már augusztus első napjaiban 25 600 forintra rúgott a meg­takarítás összege. A siló ho­zamainak alakulásába bele­szólt a jégverés, így a terve­zett 170 helyett csak 148 mázsa lett holdanként, a ki­esést viszont — igaz, nem természetben, hanem pénzben — a biztosító megtéríti. A kongresszusra való készü­lődésben példásan helytállnak a fiatalok. A KISZ-esek válalták az oroszlánrészt a kongresszusi vállalások teljesítéséből. A mintegy harminc fiú és lány mindig ott dolgozott, ahol a legnagyobb szükség volt rá­juk. Az élenjárókat megju­talmazták: 200—400 forintot kaptak az igazgatói alapból. A szocialista cím elnyeré­sét két tehenészbrigád és egy KÍSZ-kollektíva tűzte ki célul az idén. A 2. számú istálló tehenészei teljesítették időarányos vállalásukat, ezért a november 7-i ünnepségen összesen ezer forint jutalmat kaptak. Az Illés Lajos vezet­te öttagú brigád így elsőként vizsgázott jelesre a kongresz- szusi vállalások teljesítésé­ből. Abban, hogy a nagytoldi- pusztai kerületben ilyen jól haladnak az időszerű mun­kákkal. és a megtermett ja­vakat idejében betakarítják, jelentős része van a módsze­res premizálásnak. Eddig mintegy 50 000 forint célpré­miumot fizettek ki a kerület­ben. Nagyon kedvezően ha­tott a jutalmazás például a kukorica kombájnolásakor: az emberek korán indultak gé­peikkel, s amíg lehetett, dol­goztak a kukoricatáblákon. Hernesz Ferenc QLftaimb-tfi jeqíjzet talanságot és a megalkuvást, ve a dolgot, azt gondolja, hgoy A Dél somogyi Állami Erdő "izdaság ladi telepéin kéthek­tárnyi területről akácfát termelnek ki az erdészet dolgo­zói. A jövő évben ezt a terű etet csemetével ültetik be. Képünkön: Pirka József és Németh József motorfűrészes munka közben. S ok furcsa jelenséggel szolgált a hosszú, nap­sugaras ősz. Olvas­hattunk híreket a gyümölcs­fák, az orgonabokrok másod­virágzásáról, hallottunk ar­ról, hogy októberben epret szüreteltek, hogy Kelebián ismét gyümölcsöt hozott a cseresznyefa, és hegy Bara­nyában másodszor arattak árpát. Ezek a hírek örömet sze­reztek nekem. Mert nemcsak tavaszi fényt, ragyogást hoz­tak a fáradt őszi színekbe, hanem hirdették, köszönték azt is, hogy ritka szép nap­sugaras napokkal ajándéko­zott meg bennünket a ter­mészet. S ki ne szeretné a napsütést, mennyien hajto­gatjuk a ködös november­ben: bárcsak tavasz volna már! Tegnap megbámultam egy öreg hársfát. Máskor ilyen­kor már csupaszon meredez- tek ágkarjai, most még csak­nem teljes lombozatban dísz­ük. Pedig napok óta hajnali és esti köd fonnyasztja, mar­ja a még élni akaró levele­ket. Aztán egy olyan hírről értesültem, ami ismét örö- l met szerzett. Először nem is akartam elhinni, többször megkérdeztem, hogy jól hal­lottam-e: »A fonyódi MÉK- kirendeltség egy vagon pap­rikát indított útnak az NDK- ba november 12-én délelőtt. A késő őszben ez már a harmadik vagon, ami kül­földre megy. Az Öreglaki Állami Gazdaság és a karádi termelőszövetkezet még sze­di a termést. A Dunántúlról már egyedül csak Somogy szállít paprikát.« November közepén friss paprikát szedni — nem tu­dom, az öregek közül is ki emlékszik ilyenre? Méghozzá olyan szép, egészséges papri­kát, ami méltó arra, hogy a magyar mezőgazdasági ter­mékek jó hírét elvigye kül­földre. Talán ez volt az utolsó va­gon, ami elment, hiszen már minden nap ajándék, ami fagy nélkül múlik el. Talán holnap reggelre egy erős dér megcsupasztja az öreg har­sát, és néhány nap múlva szánkót húznak a gyerekek. Lehet, hogy így lesz. De erre a szép, napsugaras ősz­re, azt hiszem, még sokáig fogunk emlékezni — V. BL

Next

/
Oldalképek
Tartalom