Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELFOGADTA A KÉPVISELŐK ÉS TANÁCSTAGOK VÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT A jelölési eljárás módosításai apró antal A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választó- jogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely továbbfejleszti azt Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szerepét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes népfrontszerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak. Az idáig vezető út méginkább alkalmassá válik arra, hogy a választópolgárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. — A gyűléseken a társadalmi szervezetek — o párt, a KISZ, a szakszervezet, a népfrontbizottság, az illető intézmény és minden választópolgár javasolhat jelöltet. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felvetődött: nem lenne-e helyes részleteiben is kifejteni, kik tehetnek javaslatot a jelöltre. A legutóbbi választások idején ugyanis helyenként vita volt erről. A bizottság végül a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően határozta meg a javaslattevők körét, ugyanakkor kimondta: mivel egyértelmű a lehetőség és a gyakorlat, nincs szükség arra, hogy ezt a törvényjavaslatban részletezzék. Az előadó kitért arra, hogy o jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgárok javaslataként a gyűlés vitájában alakul ki, a gyűlés elnöksége terjeszti az illetékes népfrontbizottsághoz. Rámutatott: ez az eljárás, amely lényegében változatlan, demokratikus, ugyanakkor nagyobb lehetőséget ad a kellő mérlegelésre. A választópolgárok javaslatainak egyeztetése és rangsorolása a népfrontbizottságban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a párton- kívüliek tanácskoznak s foglalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette föl a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — A jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok versengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik föl, hanem a közös politika érdekében folytatott agitáció a személyi alkalmasság és érdemesség demonstrálásával egészül ki. Mikor hívható vissza a képviselő? A törvényjavaslat előadója a továbbiakban elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén egyetlen kérdésről, a képviselők visszahívásáról folyt többé-kevésbé elvi jellegű vita. Ennek eredményeként fogalmazták meg a törvény- javaslat 57. paragrafusának eredeti szövegében szereplő »bármikor« helyett, hogy akkor hívhatják vissza a képviselőt, »amikor a megbízatásra méltatlanná válté. A néhány szó mögött messzemenő elvi vita van, amely sem az államjogi tudományban, sem a gyakorlatban nem dőlt el egyértelműen. A bizottság nem ment bele a vita részleteibe, csak érintette, és azt az elvi álláspontot fogadta el, hogy a visszahívásnak megvan a maga helye a szocialista választási rendszerben. Ez azonban nem Évente kétszer lei Erdei Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fenntartás nélkül helyeselte, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egységét. Egyúttal ennek az egységnek a még következetesebb megvalósítására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egységesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésének okait. Ugyanúgy a teljes elvi és eljárási egységet juttatta kifejezésére azzal is, hogy mind a képviselőknél, mind a tanácstagoknál kiemelte a beszámolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadója végül a bizottság egyéb módosító javaslatát indokolta. Elmondta: a közvélemény óhajának megfelelően indítványozzák, hogy a kifüggesztésre kerülő választói névjegyzékekben ne tüntessék fel az életkort. Javasolták, hogy a városokban mérsékeljék a tanácstagi választókerületek, illetve tanácstagok számának alsó határát. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis jó néhány esetben annyira félduzzasztották volna a tanácsok választott testületét, hogy nem állna arányban a lakosság és a tanácstagok száma. Ugyancsak a bizottságban helyet foglaló képviselők kezdeményezésére javasolják: a végleges megfogalmazásban adjanak nagyobb hangsúlyt annak, hogy a szavazatszedö bizottságok — hivatásuknak megfelelően mm gondosan őrködjenek a lehet feltétel nélküli jog, valamilyen érdemi, tárgyi megalapozottságának kell lennie. Ezt fejezi ki a javasolt módosítás, amellyel a visszahívás közel került a képviselői megbízatás összeférhetetlenség alapján történő megszüntetéséhez. Az összeférhetetlenség fogalmát az alkotmány 11. paragrafusa úgy fogalmazza meg, hogy: »Minden politikái, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen ...« Ezt az összeférhetetlenséget országgyűlési vagy tanácsi bizottság, illetve maga a testület állapítja meg. Ennek minősített, politikailag hangsúlyozott formája, ha — hasonló okból — méltatlanná válás miatt maguk a választók hívják vissza a képviselőket. yyen pótválasztás választás törvényessége fölött. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy a választók nem mindegyike él a titkos szavazás jogával. Utalt arra, hogy a bizottság helyesnek tartaná, ha módosítanák a törvényjavaslat 32. paragrafusának fogalmazását, s egyértelműbben mondanák ki: a képviselővagy tanácstagjelölt a saját választókerületének választási elnökségében, választókerületi, illetve szavazatszedő bizottságában nem vállalhat tisztséget. Hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság helyesnek tartja, hogy a megüresedett képviselői, illetve tanácstagi helyek betöltésére évente kétszer tartsanak pótválasztásokat. Az egyéni választókerületi rendszerben ugyanis nem lesznek pótképviselők. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt fogadja el. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. A törvényjavaslat vitájában elsőként Horváth Károlyné budapesti képviselő szólalt fel. Ezután Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai El'zotfsá- gának tagja emelkedett szólásra. . | Az új törvény szocialista társadalmunk, államunk demokratizmusát fejleszti tovább — Engedjék meg, hogy e nagy jelentőségű törvényjavaslat néhány fő vonásával, társadalmi jelentőségével foglalkozzam — kezdte beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — Közismert, hogy az elmúlt években Népköztársaságunk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élete jelentősen fejlődött: — erősödött szocialista rendszerünk, erősödött állam- hatalmunk, a proletárdiktatúra állama; — gyarapodott és fejlődött a népgazdaság, javultak az emberek életviszonyai és munkakörülményei ; — dolgozó népünk eredményei növelték hazánk nemzetközi tekintélyét is. Az elért eredmények, a politikai és gazdasági életünkben bekövetkezett változások lehetővé és szükségessé teszik, hogy a népi államunk demokratizmusának további erősítéseként, most új választójogi törvényjavaslatot terjesszünk a tisztelt országgyűlés elé. Apró Antal ezután összehasonlította az új választójogi törvényjavaslatot a felszabadulás előtti idők választójogi rendszerével, amikor annyira szűkítették a választásra jogosultak számát, hogy a munkásság és a szegényparasztság nagy tömegeit mindig megfosztották véleményük kinyilvánításának lehetőségétől. — Vegyük ehhez hozzá — mondotta — a falvakban hosz- szú időn át alkalmazott nyílt szavazást, a csendőrszuronyok árnyékában folyó ellenzéki és csendőri oltalom alatt folyó kormánypárti korteskedést, és máris érthető, miért nem a nép képviselői ültek annyi évtizeden át ebben a teremben. A felszabadulás után milliók kaptak lehetőséget arra, hogy a választások útján gyakorolják egyenlő állampolgári jogaikat. Hazánkban a választópolgárok száma 1963-ban több mint 7 100 000 volt, vagyis a lakosság 70,6 százaléka. Ez az arány sokkal magasabb, mint bármelyik tőkésállamban. 1925-ben például — amikor az ellenforradalmi Magyarországon választójogi törvényt hoztak — a lakosságnak mindössze 27 százaléka volt választásra jogosult! Nálunk ma a 18 éven felüli egész felnőtt lakosság rendelkezik választójoggal — kivéve azt a csekély töredéket, akiket a törvény rendelkezései kizárnak. A szocialista rendszer erejét, a választóknak a politikánkkal való egyetértését mutatja, hogy 1963-ban a választók több mint 97 százaléka élt választójogával, és a megjelentek több mint 98 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát. Az, hogy egy választási rendszer demokratikus-e vagy sem, az a társadalmi rendszertől függ, a törvény mindig csak ennek tükröződése. Amikor hazánkban megszűnt a kizsákmányoló osztályok uralma, és a hatalmat a nép vette kezébe, válasz tó jogosultak lettek a munkások, a dolgozó parasztok, közöttük a nők és a fiatalok milliói. Lehetővé vált, hogy a dolgozók képviselőiket azzal a megbízással küldjék az állam- hatalom választott testületéibe, hogy ott a nép érdekében tevékenykedjenek. így kerültek ezekbe a padsorokba munkások és munkásnők, dolgozó parasztok és parasztasszonyok, a néppel tartó értelmiségiek és a népből származó politikai és társadalmi vezetők. Így vált lehetővé, hogy a megyék, a városok, a községek vezetése, a tanácsok százezrek számára biztosítják a közügyekbe való beleszólást. Ezután Apró Antal hangsúlyozta: Mostani törvényjavaslatunk fő célja, hogy oly módon tegyük még demokratiku- sabbá választási rendszerünket, hogy választópolgáraink ne csak a politikánkra szavazhassanak, hanem közvetlenül a politikát képviselő személyre is. A képviselők és a választópolgárok kapcsolatát közvetlenebbé teszi, és a képviselő felelősségét jelentős mértékben növeli az egyéni választókerületi rendszer. E rendszer alapján — az országgyűlésben végzett tevékenység mellett — a képviselői megbízatás egyben állandó kapcsolatot jelent a képviselő és választói között. Ha a képviselő a parlamentben és a választókerületében nem tesz eleget kötelességeinek, vagy megbízatására más okból méltatlanná válik, visz- szahívható. Az egyéni választókerületi rendszerre való áttérés nagymértékben megnöveli a jelölés munkájának fontosságát. Üj választójogi törvényünk még inkább biztosítja azt, hogy olyan embereket jelöljenek és válasszanak meg, akik élvezik a választók bizalmát. Milyen programot kell képviselniük azoknak, akik a választók bizalmát meg akarják nyerni? Szilárd meggyőződésem, hogy társadalmunkban az új törvény alapján is csak az kaphatja meg a választók többségének szavazatát, aki a párt, a Hazafias Népfront politikájával, a szocializmus építésének programjával áll választói elé. A jelöltek között lesznek munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésével egyetértő vallási személyiségek, de mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjei. Lehet, hogy egyes választókerületekben több jelölt is lesz, de a politika, amit képvisel, a program, amivel föllép, egy és ugyanaz. Nálunk nincs többpártrendszer, nálunk egy párt van — a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely szervezi és vezeti népünk harcát a szocialista társadalom fölépítéséért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a nemzet fölemelkedéséért. Nálunk a politikai fejlődés úgy alakult, hogy a többpártrendszer lekerült a napirendről, és egypártrendszer alakult ki. Pártunk programja kifejezi és képviseli valamennyi dolgozó osztály érdekeit, és töretlenül harcol azok megvalósításáért. Ma társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osztályokból és rétegekből áll. A történelmi fejlődés úgy alakult, hogy nálunk visszalépést jelentene a több politikai irányzat, több párt működése. Mi meggyőződéssel állítjuk, hogy a többpártrendszer nem ismérve a demokráciának. A Horthy-Magyarországon volt többpártrendszer, ennek ellenére nem ütötte meg a polgári demokrácia mértékét sem. A burzsoá országokban ma is vannak különböző pártok, de senki sem állíthatja, hogy ott nem a tőke parancsol. Azt, hogy a burzsoázia politikai pártjai között milyen kevés a különbség, tapasztalhatta az, aki a legutóbbi USA elnökválasztásnál Johnson elnökségére szavazott, és mégis lényegében Goldwater politikája került megvalósításra. Mit változtat az angol tőkések hatalmán az, hogy pillanatnyilag őfelsége volt ellenzéke, az angol Munkáspárt kormányoz? Azoknak a burzsoá politikusoknak és újságíróknak, akik tőlünk a többpártrendszert kérik számon, nem az fáj, hogy nálunk egy párt van, hanem az, hogy ez a párt a munkásosztály, a dolgozó nép pártja, a kommunista párt. A demokrácia másik ismérve, hogy melyik osztály van hatalmon. A burzsoá és földesúri hatalom csak a vagyonosoknak biztosít demokráciát. Nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon, és ez biztosítja a legszélesebb tömegek részvételét a választásokban, a törvényhozásban, a közügyek intézésében, a vállalatok és intézmények, a társadalmi szervek sokirányú tevékenységében. Társadalmunk ezernyi módon teszi lehetővé, hogy az állampolgárok beleszóljanak a közügyekbe. Méginkább így lesz ez a jövőben a gazdaság- irányítás új rendszerében, a tanácsok ég a parlament szerepének, hatáskörének növekedésével, a szocialista demokrácia fejlődésével. A mi rendszerünkben húsz év alatt kialakult egy észszerű, politikailag hasznos munkamegosztás a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek között. Pártunk IX. kongresszusa irányelveiben nagy súly helyezünk állami életünk demokratizmusának fejlesztésére. Abból indulunk ki, hogy a legfontosabb »az alapvető dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, rendszeres, sokoldalú tájékoztatása és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében*<. Az előttünk levő törvény ennek a célkitűzésnek a megvalósítását segíti elő. Mindnyájan tudjuk, hogy a szocializmus teljes fölépítése hosszabb távú programot jelent. Az előttünk álló új feladatok azonban máris szükségessé teszik, hogy az országgyűlés munkáját tovább fejlesszük. Az új választójogi törvényjavaslat nemcsak választási rendszerünk további demokratizálódásának a feltételeit teremti meg, hanem a képviselők, a tanácstagok aktívabb részvételével erősíteni fogja állam- szervezetünket is, amely az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól és a Minisztertanácstól kezdve a helyi tanácsokig egységes egészet alkot — biztosítva p>ártunk politikájának érvényesülését a szocialista társadalom fölépítéséért folytatott harcban. A napirenden lévő, s az eddiginél lényegesen demokratikusabb választójogi törvénynyel azonban nem állunk meg a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Szükségesnek tartjuk az országgyűlés szerepének, hatáskörének növelését. Meggyőződésem, hogy most, amikor egész állami életünkben — az országgyűléstől a helyi tanácsokig — az építőmunka kerül előtérbe, lényegesen növekedni fog az országgyűlés szerepe. Az országgyűlés fontos fóruma lesz a különböző törvények előkészítésének, megalkotásának, az új gazdasági mechanizmus gyakorlati végrehajtása ellenőrzésének. A gazdaságirányítás reformja és az üzemi önállóság, az üzemi demokrácia fejlesztése maga is elősegíti a demokratizmus általános fejlődését. Mindent egybevetve, nyugodtan állíthatjuk, hogy új választójogi törvényeink — ha a tisztelt országgyűlés elfogadja — a szocialista választó- jogi törvények sorában a legkorszerűbbek közé emelkedik. Ilyen választójogi törvényjavaslatot csak olyan társadalmi rendszer kormánya terjeszthet elő, amely szilárdan maga mögött érzi a tömegek támogatását, mert politikája megfelel a nép érdekeinek. Mindenki tudja — sőt kevésbé elfogult ellenfeleink sem tagadják —, hogy hazánkban pezsgő, eleven, a.'inokratikus a közélet. A mi rendszerünkben száz- és százezer aktív közéleti ember van, sok százezer patrióta, kommunista és pártenkívüli, aki szívén viseli az ország fejlődését, városa, községe ügyeit és szívesen végez érte munkát, nem fizetségért, hanem szocialista hazafiasságból. Milliók örülnek őszintén, ha felépül egy új modem lakónegyed, egy új gyár, üzem vagy iskola. Tisztelt országgyűlés! E hónap végén ül össze pártunk IX. kongresszusa. Szocialista hazánk életében, továbbfejlődésében mindig fontos állom,ást jelentenek a párt kongresszusai. A párt legfelsőbb fórumán megvizsgáljuk építőmunkánk eredményeit, a munkában felmerült nehézségeket, és szocialista fejlődésünk főbb irányát. Pártunk kongresszusi céljai egyetértésre találtak az ország dolgozói között. Egész közvéleményünk állásfoglalása az, hogy folytassuk az eddigi politikát, a gazdasági mechanizmus reformjának végrehaj - fásával határozottabban, következetesebben szilárdítsuk, fejlesszük tovább országunkban a szocialista termelési viszonyokat. Fejlesszük tovább, korszerűsítsük szocialista terv- gazdálkodásunkat, hogy az ország rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőforrásokat még ésszerűbben használhassuk fel fejlődésünk, a dolgozó nép életkörülményeinek további javítása érdekében. Apró Antal befejezésül aláhúzta, hogy az új törvény szocialista társadalmunk, államunk demokratizmusát fejleszti tovább. A törvényjavaslatot, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának írásban adott jelentését, illetve a módosító javaslatokat az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. • • • Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után dr. De '>- seő Jenő Borsod megyei kép viselő, Beckl Sándor budapesti, dr. Zsigmond László V megyei, Oláh György Heve megyei, Vida Miklós budap, ti képviselő vett részt a vitában. A törvényjavaslatot valamennyien elfogadták és elfogadásra ajánlották. Ezután szünet követ!:- m.ajd az elnöklő dr. Bér tóczy Miklós Erdei Ferencit:. az országgyűlési képviselők éi tanácstagok választásúról szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót.. Erdei Ferenc bejelentette, hogy a vitában két továb^ módosító javaslat hangzott e Ezek közül az egyiket, ame1' arra vonatkozott, hogy a képviselői választókerületek kialakításánál a járásokat és a járási jogú városokat is vegyék figyelembe, a törvény; - vaslat végrehajtásáról szó'' rendeletben hasznosítják másikkal pedig, eme1'- - viselők visszahívás' kozott, a jogi, igazgat igazságügyi bizottság módos: javaslatát egészítik ki. Ezek szerint az országgyűlési kér viselőt akkor hívhatják v:=-- »amikor megbízatásán?;: milyen oknál fogva nem t eleget tenni, vagy arra m-; tatlanná vált«. Az országgyűlés előbb a ni rlosító javaslatokat, majd — módosító javaslatokkal egye<r — az országgyűlési képviselő és tanácstagok választására' szóló törvényjavaslatot egv hangúlag elfogadta. * * * Az országgyűlés ezután tért a második napirendi n t.á’-r'yplására, az interpe Az ülésszak az intern dókra adott válas-okkal Végező5"'! elnök TI - óczv Miklós eredménye- munkát k? k * .i képy'- selőknek, és az ülésszakot bezárta.
