Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt AHA : 50 HIL^B MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évtolyam 267. szám. T966. november 12., szombat-©a#7 az űz országgyűlés elfogadta országgyűlési képviselik és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és dr. Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az országgyűlés néma felállással adózott emléküknek. Beresztóczy Miklós bejejelentette, hogy az elhalálozások folytán megüresedett képviselői helyekre az országgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar megyei választókerületből Mocsári Sándor, a Heves megyei választó- kerületből pedig Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Interpellációk. Dr. Erdei Ferenc előadói beszéde Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Bevezetőben beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatása és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a javaslathoz és anjiak indokolásához néhány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgy foglalt állást,, hogy választási rendszerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, időszerű és jelentős. A bizottság ezért teljes elvi egyetértéssel, helyesléssel terjeszti azt az ország- gyűlés elé. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választójogi tör- az NDK-ban, Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy o választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus idején fennáll nak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválasztások alkalma val ezeket a szerveket nem kell újból létrehozni. Újdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választó- kerületekben működitek az országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szók A választási elnökségeket igazgatási egységek szerint alakítják meg, s funkciójuk a választásokkal kapcsolatos adminisztratív irányító és ellenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A választókerületi bizottságok — amelyeket választókerületenként hívnak életre — közvetlenül szervezik a választásokat A szavazatszedő bizottságok — erek szavazókörön- kéirt jönnek létre — a választások idején működnek, s szervezik és lebonyolítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bár ez utóbbiak feladata a jelöléseknél valamelyest módosul. Több jelölt is állítható Lengyelországvényhez képest. Kiemelte: egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajstromos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül ban és nálunk van érvényben lajstromos rendszer. A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik kettőtől, mert ott kisebb választókerületek vannak, háromnyolc képviselővel és úgynevezett nyílt lajstrommal, ami annyit jelent, hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán, mint ahány képviselői hely van. Egyéni választókerületek a lajstromos helyett — Hazánkban 1945 óta van jogtudományi vitákban, majd érvényben a jelenlegi választókerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban Is szinte általános volt a munkás-paraszt hatalomért folytatott harcok időszakában. A nagyobb választókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes formája volt: történeti szükségszerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választókerületek rendszerét, vágj' a lengyelországihoz hasonló rendszert vezetjük bé. A törvényjavaslat előkészítését megelőző az előkészítés alkalmával folytatott eszmecseréken az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Erek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerületi rendszer szorosabb személyes kapcsolatokat tesz lehetővé a képviselők és a választók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi felelőssége elvének érvényesítésére, elvi lehetőséget biztosít a több jelöltre, és egységet teremt az országgyűlési választások, valamint a tanácsi választások rendszere között. — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége —folytatta Erdei Ferenc. — Az úgyneyezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg. A szocialista demokratizmus fejlődése azonban megköveteli, hogy az országgyűlési képviselőválasztásoknál is legyen ilyen lehetőség. Világosan látni kell, hogy o szocialista államban a több jelölt elvi lehetősége nem ugyanolyan értelmű, mint a tőkésországokban. A polgári demokráciákban a választás abban dönt, hogy milyen politikai rezsim kezében legyen az államhatalom, akár gyökeresen eltérő politikai rendszerek versengenek egymással, akár nem. A lényeg a pártok versengése a szavazatokért és a személyi jelölés a pártok belső ügye. — A szocialista demokráciában á munkásosztály és a parasztság forradalmi úton vívta ki a hatalmat, amely a népnek — á nagy többség létérdekeit szolgáló — saját államhatalma. Nem állíthat tehát a választásokon olyan alternatívát a választók élé, hogy más politikai rendszert válasszanak, mert ez közvetve vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyitná meg. A hatalom kérdését mégis a választók elé viszi, de nép- szavazásszerűen: igennel felelnek, alak a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a jelöltek bármelyikére — adják szavazatukat. — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Ezért megnövekszik a jelölési eljárás szerepe is, s ebből következik, hogy legtöbbször már a jelölés során eldől a választók megítélése abban, hogy ki képviselje őket. Szavazásra tehát már csak annak a jelöltnek a személyét kell bocsátani, akiből a jelölés során megegyezett a választópolgárok, illetőleg az érintett népfrontbizottságok véleménye. — A szavazás ennek ellenére nem formális, mert a szavazók két lényeges kérdésben nyilvánítanak véleményt. A szavazás állásfoglalás a jelölt által képviselt néphatalom- mal kapcsolatban, egyszersmind a szavazók nyilatkozata a jelölési eljárás során állított jelölt személyére nézve. 1954 óta ez a rendszer a tanácsi választásokon, s ezt terjeszti most ki a törvényjavaslat a képviselőválasztásokra (Folytatás a 2. oldalon.) Koszigin december elsején utazik Párizsba A francia elnöki hivatal bejelentette, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök december elsejétől kilencedikéig fog hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodni. (MTI) * * * Pénteken befejeződtek Andrej Gromiko szovjet és Paul Martin kanadai külügyminiszter tárgyalásai. A nyílt, barátságos légkörben lefolytatott beszélgetések során véleményt cseréltek a szovjet—kanadai kapcsolatod kérdéseiről. (MTI) * * * A Kremlben pénteken tárgyalások folytak Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke között. A két miniszterelnök megvitatta a Szovjetunió és az NDK közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. (MTI) A szovjet küldöttség Hanoiban A Szovjet—Vietnami Baráti Társaság küldöttsége, amely baráti látogatáson van Hanoiban, piegte kintette a szovjet segítséggel épült politechnikai intézetet és részt vett azon a gyűlésen, amelyet ebben az intézetben rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából. German Tyitov szovjet űrhajós, a küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a jövőben is minden segítséget megad a vietnami népnek. (MTI) Állá&mcsiRBy feesjßii! E2euiftffloi*ba ii ? Az ecuadori katonai vezetők élesen szembeszegültek a kormány alkotmánytervezetével, amely arra korlátozná a fegyveres erők funkcióját, hogy a külső támadás ellen védjék az országot A tábornokok Yerovi Indaburu ideiglenes elnökhöz intézett levelükben követelték, hogy töröljék az alkotmánytervezetből azokat a cikkelyeket, amelyek feljogosítják a kongresszust a hadsereg átszervezésére, megtiltják a hadseregnek, hogy beavatkozzék politikai ügyekbe, ostromállapotot hirdessen, katonai bíróságokat alakítson stb. A katonai vezetők követelése lényegében ultimátum, amely országszerte nagy felháborodást keltett. A politikai, szakszervereti és diák- szervezeti vezetők többsége elítélte a katonai vezetők beavatkozását az ország politikai életébe. A guayaquili diákszervezetek tiltakozó tüntetést rendeztek, és azzal vádolták a tábornokokat, hogy a Pentagon utasítását követve államcsínyre készülnek. A diákok kövekkel dobálták meg az Egyesült Államok konzulátusának épületét. (MTI) Fellőtték a Gemini 12-t Pénteken, magyar idő szerint 20 óra 08 perckor fellőtték a Kennedy-fokról azt az Atlas-rakétát, amely Föld körüli pályára juttatja a Gemini 12. űrhajó számára az űrrandevú során célpontként szolgáló Agena műholdat. Pénteken — magyar idő szerint a késő esti órákban — Kennedy-fokról James Lowell és Edwin Aldrin űrhajósokkal felbocsátották a Gemini 12. űrhajót, amelynek a tervek szerint a Föld körüli pálya harmadik fordulójában űrrandevút kell lebonyolítania a korábban fellőtt célrakétával. A Gemini 12. űrrepülését 94 és fél órára tervezik, s az űrhajó november 15-én, magyar idő szerint az esti órákban az Atlantióceán nyugati részén, a Bermuda- szigetektől délre ereszkedik le a tenger színére. Aldrin űrhajós egy alkalommal kilép a Gemini kabinjából a világűrbe, és két órát tartózkodik ott. Két másik alkalommal az űrhajós felső testével a kabinból kiemelkedve felvételeket készít a Földről és a csillagos égboltról. Eredetileg a szombati teljes napfogyatkozásról is fényképfelvételt kellett volna készíteni, de a fellövés kétszeri elhalasztása miatt a kritikus időpontban a Gemini 12. nem lehet olyan helyzetben, hogy a Hold árny ék fiba kerüljön. A 1 újabb jelentések sze- rint a Gemini 12. rátért Föld körüli pályájára. (MTI) Erhard még marad Az SPD tárgyalásokat kezd Kiesingerrel Von Hose, a bonni kon mány szóvivője pénteken vi lágosan kijelentette a sajtó képviselői előtt: Erhard kancellár addig nem lép vissza, amíg Kiesinger, a CDU— CSU kancellárjelöltje meg nem szerzi a szükséges parlamenti többséget. A sajtótitkár célzott azokra a bírálatokra is, amelyek Kiesingert amiatt érik, hogy tagja volt a hitleri nemzeti szocialista pártnak. Von Hase azzal próbálta elvenni a jogos bírálatok élét, hogy azokat -polémiának« és «•propagandának« minősítette. Kiesinger felszólítást intézett a Bundestagban képviselt másik két párthoz, hogy kezdjék meg vele és az elnöklete alatt álló bizottsággal a tárgyalásokat. Pénteken mindkét párt válaszolt. A megegyezés értelmében a Német Szociáldemokrata Párttal kedden délelőtt 10 órakor, a Szabad Demokrata Párttal pedig csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődnek meg a tárgyalások. Ezek eredményétől függ majd; hogy milyen pártok alkotják a kormánykoalíciót. A Német Szociáldemokrata Fúrt vezetői pénteken egész napot betöltő tárgyalások után úgy határoztak, hogy egyelőre nem állítanak önjelöltet a CDU—CSU kancellárjelöltjével, Kiesingerrel szemben. Az SPD fölveszi az érintkezést a keresztén yde- fokratákkal és a szabad demokratákkal, hogy tanulmányozzék az új kormány megalakításával előállt problémákat. A párt erre a célra bizottságot állított fel. (MTI) Letartóztatások Indiában Délután ismét sárga ruhás hindu »szent emberek« lepték el az utcákat, s tüntető felvonulást akartak rendezni. A botokkal és vasvillákkal hadonászó felvonulókat azonban a gyorsan közbelépő rendőri egységek közrefogták, és It4 személyt letartóztatták közülük. Ezzel a vallási izgatásért őrizetbe vett személyek száma a fővárosban eléri a 2400-et (MTI)
