Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

A harminckilences dandár komiszárja Karikás Frigyes születésének 75. évfordulóján 99 M'S'ZWfc -Mrtiy gvj P-moTT.' ' t.rt,f ^ M£GVE* V»\ACS - L APJ A A színház a fiataloknak szól... Beszélgetés Sándor János vezetőrendezővel 99 Egyik vasár­nap a televí­zióban megis­mételték Sán­dor János Rad- nóti-műsoráinak egy részletét, ugyanekkor a kaposvári szín­ház az évad­nyitó Luxem­burg grófja cí­mű operettet játszotta az p rendezésében. Ez a nap vé­letlenül szim­bolizálja mű­vészetének te­rületeit is. Te­levízió és szín­ház. — Mióta dol­gozik a tele­víziónak, s miket rende­zett eddig? — Elég öreg tévés vagyok— Főiskolás ko­rom óta íog- aikozom vele, tantárgyunk is volt. Három éve dolgozom a Az idős munkások közül sokan emlékeznek rá: fé- lig-meddig gyerekek voltak még, amikor látták daliás alakját, homlokába hulló gesztenyebama haját. Ta­lálkoztak vele a pro1 e tár ok forradalmi akcióinak szer­vezése közben és az 1919- es honvédő háború csata­terein. Mások — a náluk fiatalabbak — az évekkel ezelőtt bemutatott magyar film, A harminckilences dandár alapján idézik föl képzeletükben a komiszár alakját, aki határozottságá­val, bátorságával a történe­lem legendás alakjává nőtt. Vannak, akik írásait isme­rik. A járatos embert és más elbeszéléseit, amelyek­ből oldalról oldalra kiérző- ddk, árad őszinte, nagysze­rű embersége, forradalmi szelleme, hazafias lángolá­sa és életre szóló elkötele­zettsége a nép iránt. A proletárforradalom katoná­ja itthon, iparszervező- trösztigazgató a Szovjet­unióban, agitátor, író, az illegalitásban küzdő párt sok országban ismert egyik népszerű vezetője, párizsi munkások barátja, a Fran­cia Kommunista Fárt tag­ja, a fáradhatatlan és fé­lelmet nem ismerő magyar forradalmár — ez volt Ka­rikás Frigyes. Borossebesen, Erdélyben született 1891. november 4- én. Ma volna 75 esztendős. Még a világháború befe­jezése előtt — orosz hadi­fogságból — az 1917-es moszkvai felkelés barikád­jaira vezetett az útja. Ha­tártalanul büszke volt rá, hogy szuronyos puskával a vállán őrséget állhatott a Kreml kapujánál, s ott köz­vetlen közelről láthatta Lenint. Amikor hazatért, belevetette magát a megis­mert forradalmi cél meg­valósításáért indított küz­delembe. , A mozgalom nap­ról napra* nagyobb tömege­ket ragadott magával. Karikás a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagjai közé tarto­zott. A fronton személyes bátorságával vívta ki a ma­gyar Vörös Hadsereg kato­náinak rajongó szeretetét A Tanácsköztársaság buká­sa után a kapitalista Euró­pa rendőrségeinek üldözött­je lett. Kereste Bécs, Ber­lin, Róma belügyi hatósága, s eközben ő az eszme szol­gálatában egyik országból a másikba ment, vakmerő bátorsággal szervezte a szo­cialista forradalom oszta­gait. Amikor 1930 kora őszén a budapesti éhesük, a mun­kanélküliek puszta kézzel viaskodtak a lovas rendőr­ség kardlapozó rohamaival, amikor megmozdult Győr, Pécs, Borsod, Nógrád, a Viharsarok munkássága és szegényparasztsága. Kari­kás Frigyes Párizsban a magyar proletariátus támo­gatására megszervezte a »Szeptember elseje« bizott­ságokat, tájékoztatta a francia kommunistákat a magyarországi események­ről. Később — a párt uta­sítására — illegálisan ha­zatért. Sallai Imrével, Fürst Sándorral, Kilián György- gyel dolgozott, velük együtt fogták el 1932 nyarán. A bíróság börtönbüntetésre ítélte. 1935-ben szabadult. A munkások, akikkel le­bukásáig érintkezett Buda­pesten és a vidéki városok­ban, mind csak »Virág elv­társinak ismerték, s ek­kor tudták meg az újságok híradásaiból, hogy társuk, bátorítójuk — akit kira­gadtak közülük — az egy­kori híres dandárkomisszár, Karikás Frigyes. • A börtönből szabadulva a Szovjetunióba került Sok helyen dolgozott, s mindig eredményesen, mert nagy­szerű képességekkel megál­dott, tehetséges ember volt A párt veteránjai — tár­sai az emigrációban —, amikor visszaemlékeznek rá, a jó barátra, sose mu­lasztják el feleleveníteni kedves emlékeik között Karikás Frici nótázásait. Nem érhette meg a napot, amikor felszabadult hazá­jának földjére léphetett volna. A küzdelmes élet megpróbáltatásai aláásták egészségét megrongálták szívét: 1938. március 5-én halt meg. Nevét és hősi életét né­pe csak az elmúlt évtized­ben ismerte meg igazából, amikor párttörténeti doku­mentumok részletesen is­mertették szerteágazó és nagy hatású mozgalmi te­vékenységét, kiadták szép­irodalmi műveit, és az iro­dalomtörténet is összegezte jelentős írói, műfordítói tevékenységét. Az utókor a magyar szabadságküzdel­mek egyik kiemelkedő alakját tiszteli Karikás Frigyesben. V. V. tévé irodalmi osztályának, s csaknem húsz Költészet-mű­sort csináltam eddig. A na­pokban újra bemutatták egyik legkedvesebb műsoro­mat, Aragon versét, A Dau­phine téri szeretőket. Har­madszor ismételték... — A Költészet-műsorokon kívül készített-e mást is? — Politikai jellegű adáso­kat is rendeztem: Illyés Gyu­la hatvanadik születésnapjára köszöntőt, költőportrékat Vá­ciról, Simon Istvánról, előadó­portrét Palotai Erzsiről. — Ügy tudom, eddig min­den évben kapott díjat a televíziótól. Három év, há­rom nívódíj... A színház- rendező mit szól mindezek­hez? — A tévé és a színház a sok különbség ellenére egyben azonos. A tévérendező is, a izúiházrendező is mindig mon­dani akar valamit, azaz a te­levízió is és a színház is. Es ha sikerül valami, annak örü- .ök. — Sándor János elsősor­ban színházrendezö. Segí­tett-e a színházrendezőnek a tévérendező? — A televízióban az az iz­galmas, hogy négyszemközt be­szélek a nézővel. És ez sok mindenre készteti a rendezőt. Az előadásokhoz hozzá kell számítani a láthatatlan kö­zönséget, amely érez, gondol­kodik, azaz reagál a hatások­ra. Nos, az ő visszahatását is bele kell számítani a rende­zéskor az előadásba. Ahhoz, hogy a néző úgy reagáljon, ahogy én kiszámítottam, sok­kal erőszakosabbnak kell len­nem, mint a színházban. A színház társasjáték. A szín­padán fönn van harminc szí­nész, a rendező munkája, és a nézőtéren vagy hatszáz néző ül. Itt mód van arra, hogy közvetlenül kitapogassuk a közönség pulzusát, a darab grafikonja megváltoztatható. Ebből kitűnik, hogy a televí­zió csak segített és segít ne­kem. A közönségre erősebbe« tudok hatni, úgy érzem. — Az új színházi évadban Sándor János tulajdonkép­pen visszajött Kaposvárra. Két évvel ezelőtt megkez­dett munkáját folytatja. De mielőtt erről beszélgetnénk, elmondaná, mit csinált a múlt évadban? — Beszéljünk a munkás­szállás-műsorokról. Tavaly Szegeden egy szervezettrend­szerre felépülő munkásszállás- műsor-sorozatot csináltam. Ezt fontosnak tartom; jó a szín­háznak is, mert új közönsé­get fedez föl magának, és jó a nézőnek is, mert előadást láthat. Tehát mindenképpen hasznos. ■— Üj közönséget fedez­tek föl? — Igen. Ezekkei a műso­rokkal olyan helyekre is el­jutottunk, ahol színház még nem járt soha. Mert egysze­rűen nem tud eljutni. A hall­gatók vaságyakon ültek, nem volt színpad, semmi, szobá­ban tartottuk az előadást, a felolvasást. És úgy búcsúz­tunk "el mindig: »Mikor jön­nek vissza?« »Hamarosan.« Megértették az emberek, mit mondunk, mert úgy beszél­tünk, hogy megérthessék. Ez kultúrpolitika is. Szeretném ezt Somogybán is folytatni. Az egész megyét behálózó ha­sonló rendszert kívánunk lét­rehozni, amihez már támoga­tást is kaptunk. — Terveiről nem forma­ságból kérdezem. Bővebben érdekelne, amiről az előbb beszélt. A színházon kívüli előadások. — Nem profi, ellenszínhá- zat akarunk csinálni. Sőt a színháznak, is dolgozunk átté­telesen. Mert nincs addig jó színház, míg nem neveltünk jó közönséget. A színházon kí­vüli előadások jó, új közönsé­get nevelhetnek a színháznak. A Latinka Sándor Megyei Művelődési Ház adott helyet a stúdiónak. A színház a sok feladata miatt nem tud min­dent ellátni. A stúdióval sze­retnénk mindenhová eljutni. Munkásszállásokra, a város peremkerületeire, megbúvó falvakba. — Tudom, hogy a stúdió még alakuló formában van, de érdekelne a terve. — Első műsorunk december közepére készül el, de róla csak annyit: a fiatalok a fia­talokról vallanak benne. Hu­morosan, de komoly szándék­kal. —- Nem a stúdió első mű­sorának terve mondatja ve­lem, de úgy érzem, eddig, amikor a közönségről be­széltünk, sose mondtuk ki, de a fiatalokra gondoltunk. — Valóban, a színház a fiataloknak szól. És ezalatt nem azt értem, hogy hány tervek Siófok fejlesztésére — Új toronyszálló épül a Fogas Cukrászda helyén A siófoki tanács vezetői sae­az Idegenforgalmi Hivatal épületét, följebb az üveg- és a vasbolt helyén pedig a föld­művesszövetkezet kisáruházát húzzák fel. Az új házsor előtt autóparkolót alakítanak ki. A negyvenlakásos házat a Kő­olajvezeték Vállalat építteti. A bontási munkált megkez­dése sürgeti a régi földszintes házak kiürítését. Az üzletek máris költöznek. Egy részük a régi piac területén levő épü­letekben kap helyet, a liivala- lok pedig a Kőolajvezeték V. régi irodaházába költöznek. Ide kerül egyelőre a járási könyvtár is. A bontással a ter­vek szerint csak a jövő év márciusában végeznek, mivel előbb huszonnégy család el­helyezéséről kell gondoskodni. December végiére elkészül a községi tanács által építtetett új émeletes lakóház, ide ja­nuárban költözhetnek az el­ső családok, ránt az »első lépcső« terveit még a jövő évben realizálj át A következő szakaszban- a Fo­gas Cukrászdát és a Sió-hid közötti házsort bontják le. Ér­dekességként megemlíthető, hogy a Borharapó megmarad jelenlegi formájában. A cuk­rászda helyén új tíz- vagy ti­zenhárom emeletes tcconyszál- ló épül. Mellette lesz majd az új mozi. Ezek a beruházások már kapcsolódnak az aluljáró elkészítéséhez, amellyel a gép­járművezetőket és a gyalogoso­kat szabadítják meg attól a sok-sok bosszúságtól, amit sze­zonban a sorompó okoz. Siófok belterületének rende­zésével egy időben tovább csi- nosodik a környék is. A SZOT a Sió és a motel közötti terü­leten új üdülőszállókat épít. Ezeknek a terveknek a meg­valósulásával Siófok a Bala­ton 'déli partjának legszebb, legvonzóbb pontja lesz. , MELÓDIA1 Nagyszabású Költöznek a régi üzletek Ovanesz Hacsatrjan női portréja. Idegenforgalmunk legjelen­tősebb bázisa, a Balaton-part esztendőről esztendőre értéke­sebb és gazdagabb lesz. Sze­münk előtt nőttek ku a földből a szállodák, pár év alatt kem­pingek sorát alakítottuk ki. A harmadik ötéves terv még ennél is gazdagabb fejlesztési programjának készítésekor már nemcsak a közvetlen víz­part, hanem az üdülők mögöt­ti községek gondjai is előtérbe kerültek. A nagyszabású ter­vek megvalósításával a déli part legjelentősebb települése, Siófok néhány év alatt egészen új arcot ölt majd. Az »első lépcsőben« az Ide­genforgalmi Hivatal és a Fogas Cukrászda közötti házakat bontják le, és a Sió-hid felé vezető út »kiegyenesítése« után modem, negyvenlakásos, több emeletes lakóházat építenek. A földszinten üzletek kapnak he­lyet .Az utcasor átépítése köz­ben új szárnnyal toldják meg éves valaki, hanem hogy ho­gyan gondolkodik. A fiatalság nem mindig évek kérdése. Azt mondtam, hogy a színház a fiataloknak szól; azt hiszem, ez megmutatkozik magában a műsortervben is. Ég a ' stúdió is ezt fogja bizonyítani, re­mélem. — A színházban túl van az első bemutatón. Mi lesz a következő? — Az Elektrára készülök. Életemben nem izgatott még így egy darab sem. Egy két­ezer éves mű, ami hallatlanul modem is. Azt hiszem, attól korszerű most is, hogy rop­pant nyíltsággal beszél az emberről, illetve problémájá­ról. Euripidész Elektráját — tudomásom szerint — a fel- szabadulás óta nem játszották színházaink, ezért egy kicsit ősbemutató is lesz a kapos­vári előadás. Horáuyi Barna Dinamikus művészet Harry Norton amerikai szobrász mozgó szobro­kat készít. Alkotásaiba motorokat helyez. ame­lyeknek segítségével moz­gatni lehet műveit. A pi­hent elméjű férfiú dina­mikus művészetnek ne­vezte irányzatát. Gyűjtők, gyűjtemények Tudor Dimovszki bőd- gär könyvelő igen érde­kes gyűjteménnyel büsz­kélkedhet: tizennégy esz­tendő alatt 1400 külön­böző márkájú borotva- pengét hordott össze. Le- nyid Glimka szovjet bio­lógus cápafogat gyűjt. Tárlóiban megtalálhatók a legősibb és a ma is élő cápafajok fogai. Az ausztriai dr. Arzberger a világ leggazdagabb ké­peslapgyűjteményét mond­hatja magáénak. 730 000 képes levelezőlapban gyö­nyörködhet. Urbanyec István magyarországi sző­lészeti technikus kétezer bor-, pezsgő- és likőrcím­két gyűjtött össze. A gyűjtemény érdekessége, hogy Ürbanyec István a címkét hirdette finom / italok jelentős részét meg is kóstolta. Az edző ötlete Matt Busby, a Man­chester United hires ed­zője külföldi portyán járt a csapattal. Vacsora után kiadta a parancsot: »Leg­később tizenegykor min­denki ágyban legyen«. Ez­után még beszélgetett egy keveset a fiúkkal, majd nyugovóra tért. A játé­kosok, miután meggyő­ződtek róla, hogy elnyom­ta az álom, kiruccantak a városba. Reggel Busbynak az volt az első dolga, hogy kiosztotta, melyik vétkes­nek mennyi büntetést kell fizetnie. — Valóban hibáztunk, Mr. Busby, de hát ho­gyan jött rá? — kérdez­te az egyik játékos. — Nagyon egyszerűen. Tudtam, hogy az éjsza­kai liftes 11-kor lép szol­gálatba. Adtam neki egy új labdát, és felbiztat­tam, kérjen rá tőletek autogrammot. Reggel csu­pán egyetlen pillantást kellett vetnem az aláírt bizonyítékra. Foszlányok Bette Davis amerikai színésznő nemrég nyara­lásra utazott. Elindulása előtt a következő szöve­gű cédulát helyezte a páncélszekrényben hagyott ékszerei mellé: »Ez az ékszer nem valódi. Az eredeti egy bank páncél- szekrényében van.« Visszatérése után a kasszát üresen találta. Csak egy cédula volt ben­ne: »Én sem vagyok iga­zi betörő. Az igazi a börtönben ül.« * * * Éva ősanyánk akkor követte el az első bűnt, amikor olcsó paradicsom helyett drága almával kí­nálta Ádámot. B. Somogv* Néfrlai) A* MSTlvnr* Snmopt rriesveJ Bizottsága é« a ‘Somocrv meg"?1 Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-1L Kiadja » Somogy megyei Lankadó Vállalat* Kaposvár, Latlnka S. a. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. RekP.ldőtt kéziratot nem őr/tfmk meg és nem adunk vissza, ^e^iesztl: a IVTagvar Posta. Elő­fizethető a helvi nostnhivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom