Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
Péntek, 1966. november 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP A SZÁLLODA BÖLCSŐJÉNÉL Háromemeletes szállodát építtet Marcaliban az fmsz. 1967-re az első emeletig készítik el. Későbn még két emletet építenek rá. A szálloda földszintjén a konyha, a/, étterem, egy különterem és szociális helyiség kap helyet, emeletenként pedig 21 szobát építenek. A második emeletig központi fűtésű lesz a szálloda, a harmadik emeletet csak nyáron használják. Képünkön: A kazánház helyét készítik az alagsorban. „Körülnézhetik magukat, ha...“ Hatékonyabb együtt m nköH kíván az új gazdasági mechanizmus az üzemek vezetőitől és a pártszervezetektől NÉHÁNY évvel ezelőttre megyek vissza példáért. Két esetet említek, mindkettő termelőszövetkezeti árutermeléssel kapcsolatos. Részt vettem egy probléma összekuszálódott szálainak kibogozásában a nagyatádi járásban. Néhány tsz kifogásolta a Nagyatádi Konzervgyár áruátvételét, pontosabban a konzervipari növények minősítését. Emiatt « egy-két közös gazdaság és a gyár között eléggé megromlott a viszony akkoriban. A panaszok orvoslása céljából annak idején megyei szervek vezetői is tanácskoztak a gyár igazgatójával. Az is igaz, hogy a beszállított áru nem mindig volt jó, és nem mindegyik szövetkezet rendelkezett — és még ma sem rendelkezik — megfelelő felkészültségű áruátadóval, aki érdembeli partnere lehetett volna — esetleg vitapartnere — az átvevőknél:. S mit lehetett még hallani? Azt, hogy a tsz-ek szívesebben szerződnek zöldségfélékre a MÉK-kel, mint a konzervgyárral, mert — úgymond — ők jobban minősítenek. Igen, előfordult, hogy a megállapodásra leszedett, de jármű hiányában csak késve elszállított árut is úgy vette át a MÉK, mintha jobb minőségű lett volna Nem a tsz hibájából romlott az áru minősége, tehát nem őt terheli a kár. Ez így van rendjén. MIÉRT BOCSÁTOTTAM ELŐRE mindezt? Köztudomású, hogy a gazdasági mechanizmus reformja kihat a mezőgazdasági üzemekre, köztük a termelőszövetkezetekre is. Néhány módszer máris ennek szellemét tükrözi. Ilyen a termeltetés és a termelés viszonylatában tapasztalható változás is. Arról van szó, hogy a feldolgozó üzemek, áruátvevő szervek valóban üzletfeleivé váljanak a tsz-eknek; figyelembe véve a népgazdaság igényeit, helyesen működjenek együtt a felvásárlást és a termelést illetően. A szövetkezet az adottságainak, természeti és egyéb körülményeinek megfelelően termel, és eszerint tervez. A felvásárlónak jelentkeznie kell szerződéskötés végett. Már hetekkel ezelőtt megírtuk például, hogy a Kaposvári Cukorgyár teljesítette a jövő évi cukorrépa-termasz- t ésre vonatkozó szerződéskö- 1 ési előirányzatát. Ez egyúttal az egészséges kapcsolatról is tanúskodik. De vannak egyéb felvásárló vállalatok is, amelyekről hasonlóan vélekednek. Elég sok jogos és indokolatlan panaszt lehet hallani, s ebben egy kicsit részié van az idei kedvező időjárásnak. Tudunk az átmeneti para- dicsomdömpingről és még néhány kertészeti áru terven felüli hozamáról, ami végül is értékesítési, elhelyezési gondokat okozott. A burgonya betakarításakor felmerült az átvétel problémája; Hogyan tároljon a tsz, mert a leszerződött termést nem lehetett mind elszállítani? S ha tárol, ki vállalja a kockázatot a télen át prizmákban levő burgonyáért? Megfordultam több tsz- ben, részt vettem járási tanácskozásokon, amikor ezeket a problémákat fölvetették. S ilyen véleményt is hallottam: »Hát érdeme„ volt sokat termelni? Most nem veszik át az árut. Körülnézhetik magukat, ha ezek után kisebb területre szerződünk ...« E fenyegetésszerű kijelentés a termeltetőknek szólt. Tabon egy kertészeti tapasztalatcserén többen elmondták, hogy milyen gondban vannak a megtermelt áru miatt, mert úgyszólván nincs rá szükség. Fökertész, párttitkár és mások vélekedtek így annak idején: »-Ilyen felvásárlás nem ad kedvet a termesztéshez.** EZEK A PROBLÉMÁK már szűnőben vannak, vagy teljesen megszűntek. A termeléshez kétségkívül kedvet adott a legutóbbi felvásárlási árkorrekció, s ' kedvet kell adniuk a termeltetőknek is: ez szűrhető le a taprsz. rl'.i- tokból. A közös gazdaságok ezután is fognak árut termelni, s hogy eredményesebben gazdálkodhassanak, még többet termelnek majd. Módszer, meggyőző agitáció kérdése, hogy a termelési előirányzatot és az igényeket egyeztethessék, ezt segíti elő egyébként a felvásárlási árak ésszerű korrigálása is. Legyen jó kapcsolat a két partner között — írtam az imént. Arra gondolok, amit helyenként már tapasztalni: a MÉK szaktanácsadással segíti elő a termelést; a Nagyatádi Konzervgyár szakemberei is ott vannak, és segítenek a nekik termelő gazdaságokban, és így topább. Mit lát ebben a tsz? Azt, hogy a partnernek és a gazdaságnak azonos a célja: lehetőleg minél több és jobb dmí előállítani, illetve átvenni. S ha mindkét fél megtartja a szerződésben foglaltakat, több mezőgazdasági árut kap a népgazdaság, s ez az eladónak, a vevőnek egyaránt hasznára válik. Befejeződött a tanácsi ipar is kereskedelem vezetőinek ío- nyódá tanfolyama. A részvevő igazgatók, főkönyvelők, főmérnökök egyöntetű véleménye, hogy az egyhetes továbbképzés nagy segítséget adott az új mechanizmusra való felkészülésben. Színvonalas előadások hangzottak el, módjuk volt kicserélni tapasztalataikat. A szakmai ismeretek megszerzése közben társadalmi és politikai kérdésekre is választ vártak a tanfolyam hallgatói. Hogy mi foglalkoztatta legjobban az igazgatókat, a főkönyvelőiket és a főmérnököket? Az, hogy milyen lesz a gazdasági vezetés és a pártszervezet együttműködése az új mechanizmusban; változnak-e a pártmunka módszerei; biztosítható-e a társadalmi szervek beleszólása a vállalat ügyeibe a vállalati önállóság és a vezetők jogainak növelése mellett? A tanfolyam vezetői összegyűjtötték ezeket a kérdéseket, s eljuttatták Németh Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának. A tanfolyam utolsó napján Németh elvtárs tartott előadást a gazdasági vezetőknek és a foglalkozásra meghívott párttitkároknak a gazdasági mechanizmus reformjáról. Előadásában részletesen kitért a tanácsi ipar és kereskedelem vezetőit foglalkoztató kérdésekre. Behatóan elemezte a gazdasági vezetés és a párt- szervezet együttműködését.. Megállapította, hogy ennek alapja az érdekazonosság, amely a párt politikájának megvalósításából, a szocializmus építéséből fakad. A gazdasági mechanizmus reformja nem jelenti, hogy az ábécénél kell kezdeni az együttműködés kialakítását, hiszen a gyárak és az üzemek államosítása óta eltelt években kialakult a gazdasági vezetés és a pártszervezet együtműködésének föltétele. A gazdasági mechanizmus reformja a párt gazdaságpolitikájának továbbfej Vesztését jelenti. Mi sem természetesebb, mint hogy ez magával vonja a gazdasági vezetés és a pártszervezet együttműködésének továbbfejlesztését, hatékonyságának növelését is. Németh elvtárs ezután arról beszélt, hogy ra törekszik, hogy maximálisan növelje a gazdasági és a műszaki vezetők hatáskörét, önállóságát. Különben minden egybemosódik, lehetetlen megállapítani, kinek hol kezdődik a felelőssége. Ennek hiányából pedig már sok baj származott. Azt hiszem, hogyha megszavaztatnánk, növeljük-e az önállóságot, a vezetők és a dolgozók többsége ezt kívánná — mondta a megyei pártbizottság első titkára. Természetes, hogy a vállalat önállóságának és felelősségének növekedésével együtt megnövekszik a pártszervezetek és a társadalmi szervezetek önállósága és felelőssége is, sokkal nagyobb beleszólásuk lesz a vállalat ügyeibe. A megnövekedett feladatok azt a követelményt állítják a pártszervezetek elé, hogy tovább fejlesszék a helyes módszereket. — Nehogy azt higgyék az elvtársak, hogy föl kell rúgni minden eddig jól bevált formát. Szó sincs róla! Az a feladatunk, hogy csiszoljuk, finomítsuk a módszereket, kutassuk a hatékonyabb eszközöket, amelyekkel a pártszervezet színvonalasabban végezheti gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységét — húzta alá Németh elvtárs. A jelenlegi helyzetben a gazdasági tervek kidolgozására tevődött át a hangsúly. Korábban az volt a gyakorlat, hogy számoljon be az igazgató, a főmérnök, esetleg a iő- könyvé5 a terv teljesítéséről. A felületes beszámoltatással befejeződött a pártszervezet gazdaságszervező munkája. — Azt hiszem, hogy a tanfolyam minden részvevőjét érdekli: Az új körülmények között elképzeléseinek, elgondolásának kidolgozására. Ehhez ösz- szesíteni kell a kommunisták és a pártonkívüliek tudását, termelési tapasztalatát, s felhasználni a tervkészítésben. Mivel nő a vállalatok önáll )- sága, nagyon fontos, hogy ez a terv megfeleljen a közérdeknek, a dolgozók érdekeinek, a népgazdaság céljainak, gazdaságpolitikánknak. Ha a pártszervezet tevékenyen részt vett az egész évi feladatok kidolgozásában, s a tervben sikerült megteremteni az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdek harmóniáját, akkor sok- _kal könnyebb és hatékonyabb lesz az ellenőrzés. Jobban meglesz az alapja, hogy megköveteljék az üzemben a rendet és a fegyelmet, a gazdaságos termelést. Különben fennáll annak veszélye, hogy élet- képtelen lesz a gyár; ha drágán termel, esetleg nem tudja eladni termékét! Az új gazdasági mechanizmus megköveteli, hogy a pártszervezetekben rejlő hatalmas politikai erőt a vezetők a közös ügy és a dolgozók szolgálatába állítsak. Természetesen csak akkor támogatja a pártszervezet a társadalmi szervekkel együtt a gazdasági vezetőket, ha közügyről, igaz ügyről van szó. Ha egyes vezetők súlyos hanyagságot, mulasztást követnek el, a pártszervezet nem vállalhatja a felelősséget érte, az a kötelessége, hogy azonnal elhatárolja magát — mondta a megyei pártbizottság első titkára. — Minden vezető — a műszakiaktól az osztályvezetőkig — politikai tényező az üzemben, akár tetszik némelyeknek, akár nem. Más kérdés, hogy a párttitkámak, a műszaki osztályvezetőnek stb. sajátos feladataik is vannak. Téves az a felfogás: enyém a műszaki munka, tied a politika és fordítva. Ez elavult, korszerűtlen elképzelés. Példák sora bizonyítja, hogy nem állja ki sokáig az élet próbáját. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy ne cseréljék föl a hatásköröket az üzemben. Ami úgymond nem népszerű feladat, azt átpasszolják a pártszervezetnek. A jutalmakat több helyütt megkérdezésük nélkül szétosztják, ha viszont valahol rendet kell teremteni, fegyelmezésre van szükség, mondják, akkor csinálja a pártszervezet. Ez nem engedhető meg — szögezte le Németh elvtárs. A pártszervezet és a gazdasági vezetők ©gyütfműködésóaz emberekkel Ha úgy élnek az üzemben a nagyobb önállósággal és döntési joggal, hogy javul a dolgozók élet- és munkakörülménye, ez természetesen kihat a dolgozók politikai hangulatára is. Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét, hogy az éves mérlegbeszámolóban a politikai hangulatot is elemezzék a pártszervezet segítségével. Ez az elemzés nagyon hasznos lehet minden üzemben. S ami a lényeg, a legfőbb értékhez, az emberhez közeledik ezzel a gazdasági és a pártvezetés. Nagyon fontos tényezőként beszélt a dolgozó emberek igazság iránti vágyának kielégítéséről. — Ezzel is számolni kell a munka során — mondotta. — Fontos követelmény, hogy mindenki emberi módon, ugyanakkor szigorúan és példamutatóan vezessen. Mindehhez szilárd erkölcsi és politikai alapra van szükség. Nem lehet jó vezető, aki nem tud bánni az emberekkel, nem tudja velük megértetni a párt politikáját Higgyék el az elv- társak, hogy a jó vezető mellől általában még bajban sem áünak el munkatársai. Az egyre növekvő feladatok miatt a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a káder- és a személyzeti munkára, hogy minden posztra megfelelő, rendszerünkhöz hű emberek kerüljenek. Ebben növelni kell a párt vezetőségek és a taggyűlés szerepét, mégpedig jobban, mint eddig. Nagyon ten • tos ehhez a higgadt és elvtársi légkör, hiszen a legtöbb vitát a személvi ügyek váltják ki a vállalatoknál. nek gátja lehet az a helytelen nézet, hogy a pártvezetűség nem • egyenrangú partnere a vezetésnek. Persze megeshet, hogy a párttátkár vagy .valamelyik vezetőségi tag nem képes a követelményeknek megfelelően dolgozni. Segíteni, változtatni kell ezen a tanulás és továbbképzés útján. .4 kommunista gazdasági vezetők azonban erkölcsi és politikai szempontból is felelősek azért, hogyan dolgozik a pártszervezet, fejlődött-e vagy sem, nevelt-e vezetői posztra ailsel- mas kommunistákat. Másutt ennek a végletével lehet találkozni: némelyek félnek a jó párttitkártól, aki bátran megmondja véleményét. — Olyat már hallottam, hogy egy főmérnökért,, egy kontí- rozókönvvelőért elmegy a vállalat, sőt még el is csábítják máshonnan; olyat azonban még nem, hogy valamelyik igazgató azt mondta vgjna, elmegyek, s utánanézek egy jó párttitkárnak, ha már az üzemben nem neveitek utánpótlást — jegyezte meg a megyei párt- bizottság első titkára. Németh elvtárs azzal is foglalkozott, hogy még mindig nem értelmezik helyesen a vezető garnitúra fogalmát. Nem az igazgatóról, a főkönyvelőről és a főmérnökről, azaz a triumvirátusról van szó, ahogy szokták őket nevezni, hanegi sakkal szélesebb körről. Ebbe a fogalomba tartozik a gyár minden olyan vezetője, aki a maga helyén parancsnok, embereket irányít, például a brigádvezető, a művezető stb Ha őket is vezetőként tisztelik az üzemben, gondolnak rá, hogy növeljék hatáskörüket, nagyobb önállóságot adjanak nekik, akkor izmosodik, erősödik a vezeités. A megyei pártbizottság első titkára arról is szólt, hogy fontos helyet tölt be a gazdasági és a pártmunkáson való törődés. — Olyan vitáról nem tudok, amely az alacsony termelékenység miatt keletkezett volna valahol, olyanról ellenben igen, amely azért pattant ki, hogy ki legyen az osztályvezető vagy a főmérnök. Ez bizony még gyönge pontja a munkánknak. Nem másodlagos kérdés a kádermunka, a jövőben sokkal nagyobb beleszólása lesz a pártszervezeteknek ezekbe a kérdésekbe. Senkit nem lehet vezető beosztásba helyezni vagy leváltani a pártszervezet véleményének megkérdezése nélkül. A gazdaságii mechanizmus reformja, annak sikere nagymértékben a vezetőktől és a dolgozóktól függ. Éppen ezért minden üzemben törekedni kell a vezetés személyi föltételeinek biztosítására — mondta Németh elvtárs. A megyei pártbizottság első titkára elismeréssel szólt a tanácsi ipar gazdasági vezetőinek munkájáról. Megállapította, hogy a tanácsi vállalatok döntő többségében jó, elv- és pártszerű a gazdasági vezetés és a pártszervezet kapcsolata. Ez a gazdasági eredményeken mérhető le. Elismerte a gazdasági vezetők eddig végzett munkáját, helytállását. — Ezután is számítunk munkájukra; azt kérjük önöktől, hogy tanulmányozzák a gazdasági mechanizmus reformját, készüljenek fel az új helyzetre, a lehetőségek jobb kihasználására. Ne felejtsék el, hogy az új gazdaságirányítási rendszer állhatatosabfa, céltudatosabb és hatékonyabb vezetést kíván minden vezetőtől — fejezte be előadását Németh Ferenc elvtárs. L. G Hemesz Ferenc kremtartalmanal fogva a bőrre jobban tapad. Különleges összetétele a bőrt hamvassá és bársonyossá t^szi. SZAKTAN ACS ADAS AZ ILLATSZERBOLTOKBAN. (4736) mi szükséges a jó együttműködéshez, losségérzetet. A jó vezetés arhogyan növelhető a gazdasági és a pártmunka hatékonysága. Megállapította, hogy enne!: egyik előfeltétele a megjelelő összhang. Ha például egységesen értelmezik az üzemben a gazdaságpolitikai célokat és feladatokat, akkor biztosított a jó együttműködés. Nagyon fontos a kölcsönös bizalom is. Sok baj fakadhat abból, ha ez hiányzik. Amikor bizalmatlanság uralkodik el egy vállalatnál. farkiasszemet néznek egymással elvtársaink és harcostársaink, ez pedig árt a közös ügynek, a szocieli ' " ' ' építését hátráltatja az adott helyen. — A pártszervezet feladata, hogy növelje a gazdasági vezetők biztonságérzetét. Ahol megvan a kölcsönös bizalom, ott nő a biztonságérzet is, ez pedig alkotó erőt szabadít fel, határozottságot, bátorságot ad, aminek még némely helyen híján van a vezetés — hangsúlyozta Németh elvtárs. A pártszervezetek gazdaság- szervező és ellenőrző munkájának hatékonyságát növeli a hatáskörök helyes elhatárolása. A pártvezetőségnek, a párttitkárnak nem szabad apró- cseprő gazdasági részfeladatokat intézgetnle. — Nagyon fontos, hogy iól elhatárolják és tiszteletben is tartsák a hatásköröket. Az sem helyes, ha a párttitkár minden kérdésben dönteni akar, de az sem, ha az igazgató olyan szoros ellenőrzés alatt akarja tartani a pártszervezetet, hogy az szinte nem is nyikkanhat nélküle. Megállapíthatjuk, hogy a hatáskörök elhatárolása, a végzett munka rendszeres értékelése gazdagítja és erősíti az együttműködést. Az egész vállalat nyer akkor, ha mindenki tiszteletiben tartja a másik hatáskörét, mert ez növeli a felemire irányuljon a pártszervezet gazdaságszervező tevékenysége? Elsősorban a távlati és az éves termelési tervek fő elveinek, «
