Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

Csütörtök, 1966. október 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Uj politikai stílust kíván az élet a ruhagyár kommunistáitól A KÖVETELMÉNYT tik. Helyes politikai munkát a Kaposvári Ruha- végeztek az utóbbi két évben EZT állította gyár párttagjai elé a beszámo­ló, ez csendült ki a hozzászólá­sokból is kedden délelőtt. A vezelőségvá’asztás utolsó sza­kasza zajlott le az üzem ta­nácstermében. Az 1-es és a 2-es pártszervezet, a taszári részleg pártcsoportja már meg­választotta a vezetőséget és a küldötteket; most a csúcsveza- tőség tette mérlegre két év munkáját. Csonka István párt­titkár számolt be a vezetőség nevében a tegzett munkáról. Szinte minden hozzászóló lei- emelte a vitában, hogy igen gondosan összeállított, nagyon tartalmas beszámoló hangzott e1 ezen a taggyűlésen. A szív­hez és az értelemhez szólt. A párttagság tevékenységéről szólva leszögezte, hogy a tag­gyűléseken sok hasznos javas­lat hangzott el. — Pártvezetóségünlk gazda­ságszervező munkájának lé­nyeges eleme, hogy a dolgozók a kommunisták véleményének ismeretében aktívan vegyenek részt a gazdaságii feladatok és tervek kialakításában. Pártve­zetőségünk e funkcióját jelen­leg csupán kis mértékben és jórészt csak formálisan tudja betölteni. Ez nem a pártveze­tőség vagy a kommunisták passzivitásának, hanem in­kább annak tulajdonítható, hogy a jelenlegi tervezési és irányítási rendszer, a vállala­ti önállóság alacsony szintje erősen korlátozza lehetőségein­ket. Már az új gazdasági me­chanizmus bevezetése közben is nagymértékben növekszik a vállalat önállósága és felelős­sége. Ez nagy lehetőséget nyújt majd arra, hogy minden vál­lalat kialakítsa saját vállalati gazdaságpolitikáját. Természe­tesen alapos elemzés, tájékozó­dás után, a népgazdaság érde­keinek figyelembevételével. A pártszervezetek, a párttagság, a szakszervezet és a vállalat egész dolgozó kollektívája ta­pasztalatát elemezve, javasla­taik birtokában alakíthatja ki a vállalatvezetés a helyi gaz­daságpolitikát — mondta a párttitkár, majd beszámolt a pártépítő munkáról is. Két év alatt negyvenhat tagjelöltet vettek föl az alapszervezetek. Ebből harmincnégy a nők szá­ma. A taszári pártcsoport hu­szonnyolc dolgozóval erősítette a sorait. — Olyan munkások, vezetők kerültek közénk, akik koráb­ban is végeztek társadalmi és politikai munkát más tömeg­szervezetekben, s továbbra is aktívan kívánnak részt venni a pártszervezet előtt álló fel­adatok megoldásában — hang­súlyozta a párttitkár. Fő feladatnak jelölte meg, hogy főképpen a kaposvári gyárban szükséges növelni a taglétszámot, mivel lemarad­tak a taszári pártcsoport mö­gött. Csonka István ezután a pártoktatás és a továbbtanu­lás helyzetét elemezte, majd az összevont pártvezetőség és a gazdasági vezetés elvi és . yakorlati együttműködéséről sjólva megállapította, hogy megfelelő. Egyes osztályok ve­zetői is igényelhették volna í zónban a pártszervezet segít­ségét. Valahogy olyan helyte­len szemlélet alakult ki, hogy p éldául a bér elosztása műsza­ki feladat, a pártszervezet csak végezzen politikai mun­kát. Ezt a kettőt azonban nem lehet elválasztani. A gazdasá­gi vezetőknek sem pusztán gazdasági és műszaki feladatuk van. Politikai tevékenységük nélkülözhetetlen a dolgozók nevelésében, a gazdasági fel­adatok megoldásában. Az új pártvezetőségnek meg kell vizsgálnia, milyen a gazdasági vezetők eszmei-politikai fel- készültsége, kapnak-e megfe­lelő társadalmi me'T,';-at.áso­a szalagvezetők. Nagy segítsé­get nyújtottak a pártvezető­ségnek. — Megítélésünk szerint a minőségi és a csoport bérezés je­lenleg a legigazságosabbnak tekinthető bérezési forma. Még tovább kell azonban fejleszte­ni. Arra kell törekedni a jö­vőben, hogy az átlagosnál töb­bet nyújtó munkások és alkal­mazottak keresete növekedjék, s ezzel kifejeződjön a nagyobb felelősséggel végzett munka megbecsülése. — Az elkövetkező időszak­ban az új vezetőségnek keres­nie kell azokat az új formákat, lehetőségeket, új politikai stí­lust, amely a szocialista társa­dalom építésének jelenlegi szakaszában legjobban megfe­lel — mondta befejezésül Csonka István. A HOZZÁSZÓLOK kiegészí­tették a beszámolót, hasznos javaslatokkal járultak hozzá a tanácskozás munkájához. Gál Mihály a taszári pártcsoport munkájáról számolt be. Hang­súlyozta, hogy a kommunisták bebizonyították: élen járnak a termelőmunkában, képesek magukkal ragadni a többieket. Helyes volna, ha a jelenlegi pártcsoport önálló pártszerve­zet lehetne, mint a kaposvári gyár 3-as számú alapszerve. Kiss Pál műszerész az ifjúság nevelésével, a KISZ-szervezet életének föllendítésével foglal­kozott. Talián Ferenc meós az 1-es alapszervezet munkáját elemezte. Megállapította, hogy magasabb színvonalra kell emelni a politikai rmunkat, mert elmaradt a gazdasági mö­gött. Nagyon fontosnak ítélte meg a gyors tájékoztatást. Vé­leménye szerint ne csak a csúcstótkár tudjon a gazdasági intézkedésekről, az alapszer­vezeti titkárok is értesüljenek róluk. Fekete László gépész arról beszélt, hogy ütőképes szakszervezet működik a gyár­ban. Most már csak az ifjúsági szervezet hasonló színvonalra való emelését kell szorgalmaz­ni. Frányó Mária szb-titkár le­szögezte, hogy a vezetőségvá­lasztás óta megjavult a szak­szervezet és a pártszervezet kapcsolata. Ez a miunkában mutatkozik meg. Részt vett a taggyűlésen dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács vb-elnöke, a városi párt-vb tagja. Felszólalásában kitért arra, honnan indult az üzem, hogyan vált hatalmas gyárrá. Megköszönte az üzem vezetői­nek a fejlesztés érdekében tett erőfeszítéseiket. — Kevés üzem van, amely ilyen rohamosan fejlődött. Sze­retnénk, ha még több ilyen üzemiünk volna, hogy minél több somogyi embernek ad­hassunk munkát. A ruhagyár a város és a megye politikai és gazdasági bázisává vált. Az egész megye, Kaposvár, a nép­gazdaság számíthat rá — hangsúlyozta Szilágyi elvtárs. Müller László igazgató fel­szólalásában elmondta, hogy a vezetőségválasztás óta tízmil­lió forinttal növekedett éven­ként a termelési érték, évről évre emelkedett az export, nyugati piacokat hódított meg a gyár. Az idén mintegy ti­zenötezer öltönyt szállít terven felül nyugati országokba. Két év alatt négyszázzal nőtt a munkáslétszám. Mintegy öt­milliós beruházás az új iroda­ház. A vezetőségválasztás óta indult meg a munka a taszári részlegnél. Müller László le­szögezte, hogy a város társa­dalmi és politikai életére ki­sugárzó hatással van a gyár. — Huszonkét évvel ezelőtt az egész megyében kevesebb volt a foglalkoztatott nők szá­ma, mint most a ruhagyárban dolgozóké ... Nagyon pozitív, hogy nincs egyetlen vezetőnk se, akinek a zsebében ne lenne ott az érettségi bizonyítvány. Nincsenek importált káde­kedett föl ez a gyár. Másfél évtizeddel ezelőtt még a ho­kedlin ültek, s gyűszű volt az Ujjúkon. Ezt sohase feledjék el! Kötelezettséget ró rájuk, hogy egy másfél ezres gyárban állnak vezető poszton. Egyér­telműen álljanak ki a politi­kánk mellett. Müller László megköszönte a megyei és a városi párt-, ál­lami vezetésnek a fejlődéshez nyújtott segítséget. A PÄRTTAGSÄG ezután megválasztotta a csúcsvezető­séget. Titkára Farkas Imre, hat tagja Szedő Pálné, Gábor Róbert, Borsföldi József, Mol­nár József, Zámbó Ottóné és Gál Mihály lett. Lajos Géza Szakmunkásképzés szanatóriumban Igen hasznos vállalkozásba kez­dett egy évvel ezelőtt a mosdósí tüdőszanaíórium vezetősége, ami­kor a gyógyult betegek számára kertészeti szakmunkásképzőt ho­zott létre. A jobbára fiatalokból álló huszonöt fős osztály tanulói az idei őszön kapják kézhez ok­levelüket. A foglalkozások, amelyeket a szanatórium főkertésze vezet, el­méleti és gyakorlati órákból te­vődnek^ össze. A tanfolyam veze­tői, tanárai mindent elkövetnek, hogy a hallgatók minél alaposabb ismeretekre tegyenek szert, ami­korra sor kerül a bizonyítvány­osztásra. A tanulók rendelkezésére bo­csátják a szakkönyvek egész so­rát, nem sajnálják a fáradságot, amit a szanatóriumi iskolában végzett munka jelent számukra. A pihenőidőn túl megtartott foglalkozások, az állandó gyakor­lati munka kiegyensúlyozottabbá teszi a felgyógyult fiatalokat, akik az intézethez tartozó öt-hat hold- nyi kertészetben kitűnő környe­zetben szerezhetnek szakmát ma­guknak. Cseke István főkönyvelő tájé­koztatása szerint a szanatórium újabb évfolyam indítását tervezi. ÉPÜL A TABI KENYÉRGYÁR A földmunka befejeződött, a betonalap elkészült, ácsok zsaluzzák a kenyérgyár épül ötét. Még a tél beállta előtt tető alá akarják hozni az épületet a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. kát, s ha igen, h:gyan teljesí- reink. Szabólegényekből növ*­Tápláló étel a sajt Sajtbemutatókat tartanak megyeszerte BONYOLULT Ki tagadná, hogy előreha­ladásunk, amellyel törvény­szerűen együtt járnak az új jelenségek, számos bonyo­lult kérdést tűz napirendre, de élek a gyanúperrel, ami­kor úton-útfélen erre hivat­koznak. Tárgyalásokon, esz­mecseréken folyton-folyvást halljuk: ».Bonyolult ügy ez, kérem.« Sóhaj száll nyomá­ban, vagy aki éppen mond­ja, szánakozást keltve szét­tárja karjait. Pedig sok eset­ben üdvösebb lenne, ha in­kább döntene, intézkedne. Mert azért nem minden ügy bonyolult. Csak azzá avat­juk. Rátartiságból, kényelem­szeretetből vagy íróasztalunk jelentőségének hangsúlyozása kedvéért. Valami különbség alighanem álcád egy nagyará­nyú beruházás és a ruhatisz­títás, vagy egy automata gépsor megszerkesztése és egy szolid akta elintézése kö­zött. Mégis milyen bonyolult lehet a ruhatisztítás vagy az akta lezárása. (Hajaj!) Mennyi fontoskodással ta­lálkozunk! Hány Csehov-no- vellából kilépett hőssel, tok­ba bújt emberekkel, akik tehetetlenségüket így mentik: »Bonyolult ügy ez, kérem!« Bonyolult a nemzetközi helyzet, az egyetemi fölvételi rendszer, az útjavítás, a lyukas mosdó kicserélése, egy rövid cipőfűző megvá­sárlása, a gyerekek nevelése, baráti találkozó megszerve­zése, utazás a villamoson, al­vás altató nélkül, a jó fe­ketekávé a presszóban, az új művészi alkotások, esélyeink a labdarúgásban meg sok minden. Szóval: ha mindig minden bonyolult, akkor megkopik, elhalványul, el­szegényedik ennek a jelzőnek a tartalma, fedezete, és las- san-lassan semmire se lesz használható. Ügy járunk ve­le, mint a mesében a jótét- lelkek a farkassal: addig-ad­dig ijesztgették vele őket, hogy amikor valóban jött a farkas, senki se hitte. A bonyolult dolgokhoz na- kigyürkőzés, alapos felké­szülés, kemény erőfeszítések kellenek. Töprengés, okosság és ügyesség, hogy legyőzzük őket, akár gazdasági, akár társadalmi feladatokat mo­tiválnak is. Arra igazán nincs szükség, hogy az egy­szerű, könnyed és könnyen elintézhető dolgokat is komp­likáljuk. A bonyolultságra való hivatkozás nem menle­vél a restségre, a gyámolta­lanságra. Legkevésbé a lélektelen- ségre, amelyben fogan, és amelyet újra termel. Veszé­lyét pompásan illusztrálja Karinthy Frigyes egyik hu­moreszkje, a Lebeszélő Hiva­tal. Egy férfi valamelyik hídon önfeledten nézte a Duna vi­zét, és gyönyörködött a tara­jok játékában. — Ne tegye, uram! — ne­hezedett rá egy kéz, s az arra haladó már vitte is ma­gával a Lebeszélő Hivatalba. Ott egyik ablaktól küldték a másikig. Stempliket ütöttek kitöltött kérdőívére, és alá­írásokat firkantoitak rá. Buz­gó hivatalnokok duruzsol­ták a fülébe: az élet szép, az élet jó, az élet gyönyörű, fel a fejjel, csak előre. Egyik szobából szédült a másikba. Minden kusza, zavaros és bo­nyolult lett körülötte, ami­kor végre kitámolygott az épületből... Sárközi Andor Gazdagodik, csinosodik Oszlopán Évről évre jelentős össze­geket fordít a falu csinosítá­sára az Osztopámi Községi Tanács. Az idén díszes kő­kerítést építenek a két éve készült modem művelődési ház elé. A kőművesmunkát a nagybajomi tanács építőbri­gádja végzi. Ugyancsak köz­ségfejlesztési alapból bővítik az egészségházat. A rendelő és a várószoba mellé szol­gálati lakást építenek a vé­dőnő számára. Évről évre fél kilométerrel hosszabbítják a szilárd burkolatú járdákat a faluban. Jelenleg az iskola vízellátását biztosító vízveze­téket szerelik. Az orvosi ren­delő bővítését a napokban kezdik meg. A HÍRES KISZ-BRI GÁD A tejipar ma már sokféle sajtot állít elő. A bő válasz­ték ellenére sem fogyaszt elég sajtot a lakosság. A Ka­posvári Tejipari Vállalat azért, hogy a sajtot kelen­dőbbé tegye, jobban megked­vel tease, megyeszerte sajtbe­mutatókat tart. Ismertetik a közönséggel a sajtok össze­tételét, tápértékét, hogy mi­lyen sok tejfehérjét, tejzsírt, értékes ásványi anyagokat tartalmaznak. A bennük le­vő fehérjék és fehérjeszár­mazékok biológiai szempont­ból teljes értékűek. Ásványi anyaguk a csontképzéshez nélkülözhetetlen. Az érett sajtok könnyen emészthetek. Nagy előnyük a tejjel szem­ben, hogy a romlás veszélye nélkül hosszabb ideig tárol­hatók, nagy a kalóriatartal­adat: A zsíros sajtnak a sertéshúsnak 2770 a riája. Érdekes, hogy a vány sajtnak jóval nagyobb a kalóriaértéke, mint a borjú­húsnak. Kaposváron a 120-as és a 323-as csemegeboltokban ok* tóber 12-én és 13-án, Siófo­kon a 415-ös áruházban ok­tóber 14—15-én, Tabon az ABC-áruházban 14—15-ép, Csurgón az I-es számú önki- szolgáló boltban 18—19-én, Nagyatádén a 408-as önki- szolgáló boltban október 20- án és 21-én, Barcson a 3-as és 10-es önkiszolgáló boltban október 20—21-én, Marcali­ban az ABC-áruházban ok­tóber 23—24-én, Lengyeltóti­ban az önkiszolgáló boltban október 23—24-én lesz sajtó­muk. Egy-két összehasonlító I bemutató. Beváltak a csőkutak az olaj fúrásnál Minden fúrásnál sok vízre van szükség. Nagy gondot okozott a Kőolajfúrási Válla­latnak, hogy egy-egy munka­helyen rengeteg csövet kel­lett lefektetni. Például a szuloki fúrótoronyhoz tíz ki­lométeres csőhálózaton ve­zették a vizet. A nagykani­zsai csoport újítása a csőkút. Tavaly mutatták be a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron. Az újítóbrigád törpe turbi­nát szerkesztett, a vizet sű­rített levegő nyomja fel. A komiósdi, a kurdi és a nagy­atádi berendezésnél működik csőkút. A nagykanizsaiak újítása megszüntette a víz­szerzési gondokat. Sok műn kától kíméli meg az olaj­bányászokat, rengeteg veze­téket takarítanak jwg. A Somogy megyei Faipari Vállalat szentborbási telepé­nek fiatal lányai nemcsak víg kedélyükről, gyorsan per­gő nyelvükről nevezetesek, hanem jó munkájukról is. A tizenhat lány legutóbb verse ayzászlót nyert, és ötszáz fo­rint jutalmat kapott. Jelenleg fali virágkosarakat keszite nek, exportra indul a sok-sok virágtartó. Fa- és vasipari gépeket vásárol, és október 10-én, hétfőn becslési napot tart Kaposváron a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Válla­lat pécsi kirendeltsége. (Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 10. Telefon 29-04.) Az Írásbeli bejelentéseket a Magyar Hirdetőbe kérjük. Kaposvár Kossuth Lajos utca 4. szám. (1249) Budapesti iparvállalat azonnali belépéssel föl­vesz munkakönywel és tanácsi munkavállalási engedéllyel rendelkező 16 év fölötti női és fér­fi munkaerőket fonó, cérnázó, orsózó, aamint segédmunkás munkakörbe. Jelentkezés: Kőbányai Textilművek Fonótelep, munkaerő-gazdálkodás, Budapest, X. kér., Mag- lódi út 25. Munkásszál­lást nem tudunk biz­tosítani. (2836)

Next

/
Oldalképek
Tartalom