Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET

3

sürgették; hogy rendezzük a termelőszövetkezetek melléküzem! tevékenységét. Tulajdonképpen nem is melléküzemekről van szó, hanem arról, hogy a termelőszövetkezetek a szántás-vetésen, állattenyésztésen túl több dologgal foglalkozzanak: a fő ágazatok árutermelésén kívül nagyobb termés esetén levezessenek bizonyos árufölösleget, fuvarozzanak, szolgáltató munkát végezzenek a falvakban. Ennek a tevékenységnek a szabályozása folyamatban van, és a közeljövőben napvilágot lát. Ezen felül még arra volna szükség, hogy a szövetkezetek maguk garantálhassanak a tagoknak olyan jövedelmi szintet, amely kedvező lenne, s ez nemcsak a fiatalokat késztetné otthon maradásra, de a tagságnak a rendszeres foglalkoztatottsággal megfelelő megélhetést nyújtana. Az állam természetesen segít, mégpedig azzal, hogy nagyobb összeget fizet a termékekért, s így pénzt juttat a tsz-eknek a garantált munka- díj kifizetésére. \

Losonczi elvtárs ezután a szövetkezeti tagok és alkalmazottak viszonyáról beszélt, s azt fejtegette, mi indokolja a termelőszövetkezetekben az alkalmazottak foglalkoztatását, s meddig lesz erre szükség. Majd így folytatta:

— Nagyon sok helyen felmerült a falu és a város közti szociális és társadalombiztosítási különbség. A kérdés jogos, de türelemre van szükség. Amit a társadalombiztosítás kiterjesztésével államunk a falu lakosságának eddig nyújtott, az az első lépéseket jelentette. Ezen a téren és egyéb vonatkozásban a különbségek a szocialista társadalom építésével együtt csökkennek. Minden bizonnyal közelebb visz a probléma megoldásához a közelgő IX. párt- kongresszus.

— Engedjék meg, hogy befejezésül a Somogy megyei kommunistáknak, a megválasztandó megyei pártbizottságnak további szép eredményeket kívánjak. Valósítsák meg sikerrel a megfontolt célkitűzéseket, amelyek a beszámolóban is szerepeltek — mondotta végül Losonczi elvtárs.

TÓTH JANOS,

a megyei KISZ-bizottság első titkára:

Az ifjúság ismeri és támogatja

a megyei pái

— Büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyeket a megyei pártbizottság vezetésével a legutóbbi megyei pántértekezlet óta Somogy elért Az ifjúság ismeri és támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a megyei párt. és állami vezetés tesz megyénk közéletének, iparának és mezőgazdaságának gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében. Igyekszünk megtenni mindent a munka, a tanulás, a társadalmi és a politikai élet különböző területein, hogy e feladatok minél hamarabb megvalósuljanak. Ösztönzést adott a »Tegyünk többet Somogyért!« jelszóval indított akció, lendített munkánkon a IX. párt- kongresszus tiszteletére indított verseny is.

Megyénk dolgozó fiataljainak több mint ötven százaléka vesz részt különböző munka versenyekben. Jelentős azoknak az ifjúsági közösségeknek a száma is, melyek a szocialista brigád címért harcolnak vagy már el is nyerték azt. A Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyára, a TRANSZVILL, a Nagyatádi Fonalgyár, a 13. sz. AKÖV egyes ifjúsági közösségeihez hasonlóan mind több brigád ér el évek óta átlagon felüli teljesítményt. Örvendetes, hogy a termelő- szövetkezetekben — a göllei, a somogyszili, a balatonszaba- di, a berzencei ifjúsági munkacsapatok után — több il yen közösség is alakult. A középiskolás fiatalok közül évről évre ezrek vesznek részt a KISZ által szervezett önkéntes ifjúsági építőtáborok munkájában. A kaposvári Táncsics Gimnázium, a Gépipari Technikum, a nagyatádi és a csurgói gimnázium országos viszonylatban is kimagasló eredményeket ér el már évek óta. Értékes segítséget nyújt a tanulóifjúság az őszi betakarításban is.

Vannak az ifjúság egy kisebb részénél lehangoló,

és állami vezetés

gondolkodásra késztető problémák is. Még mindig nem tudtuk megértetni mindenkivel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány nem ad egyúttal íróasztalt, hanem érettségi bizonyítvánnyal is lehet, adott esetben kell is fizikai munkát végezni.

A városi pártértekezleten többen szóvá tették Kaposvár vízproblémáját. Jó lenne, ha nem kellene naponta a harmadik, negyedik emeletről lemenni többször is az alagsorba vízért. Mit tehetnének a fia» talok? Van a városban 6000 KISZ-fiatal, ötven százalékuk fiú. A KISZ-ben kialakult az az erkölcsi követelmény, hogy minden KISZ-tag évente végezzen legalább húsz óra társadalmi munkát. Ez összesen 7000 nyolcórás munkanap. Kérjük, biztosítsanak nekünk szombat délutánokra, vasárnapokra lehetőséget, hogy társadalmi munkában a vízvezeték lefektetésének földmunkáit elvégezzük. Ha ez - nem megy, mert gyorsabb, kevésbé elhúzódó munerőieszítéseit

kára lenne szükség, akkor azt javasoljuk, hogy a művelődésügyi miniszter által — a mezőgazdasági munkák segítésére — engedélyezett őszi 10 napos szabadság egy részét itt dolgozhassák le a fiatalok társadalmi munkában.

A beszámolóban elhangzott, hogy az utóbbi időben a KISZ következetesebben törekszik munkájában a kommunista vonások erősítésére ideológiai, politikai tevékenységének fejlesztésére. Évente 18—20 000 fiatal ismerkedik meg a marxizmus—leniniz- mus alapjaival, és közülük sok kap indítékot arra, hogy tudását marxista középiskolában, esü egyetemen fejlesz- sze tovább. A KISZ-ben folyó politikai oktatás azonban egyedül r.em elég arra, hogy fiataljaink napjaink politikai eseményeiben teljesen eligazodjanak. Ezért szervesünk több politikai jellegű és tartalmú megmozdulást. 1966- ban nagyon eredményesnek mondható a Vádoljuk az imperializmust! politikai akciósorozat Megyénk fiataljai sokszor találkoztak vietnami fiatalokkal. Több üzemben, tsz-ben tartottak a fiatalok kezdeményezésére vietnami műszakot és ajánlották fél a munkabért a vietnami nép megsegítésére. Már most szervezetten készülünk a jövő tavasszal megrendezendő Forradalmi Ifjúsági Napokra.

Szeretnék elérni, hogy fiataljaink megismerkedjenek népünk szocialista jellegű sorsfordulóival. A fiatalok igénylik a politikai demonstrációkat és ezekért az élményekért hajlandók az értelmes áldozatvállalásra.

Tótn János a továbbiakban így folytatta felszólalását:

— Ügyelnünk kell arra, hogy kik foglalkoznak az ifjúsággal. Ebből a gondolatból kiindulva szeretnék pár szót szólni arról, hogy alapszervezeti káderállományunk életkora és gyérebb tapasztalata miatt sokszor elkedvetlenedik, ha nem kapja meg munkája után a kellő elismerést, megbecsülést. Még kevés a nagyobb műveltséggel rendelkező értelmiségi fiatalok száma a KISZ vezetésében. Sajnos a közép szintű vállalati vezetőkből is hiányzik a segítő szándék. Néha mintha hátrány lenne az ifjúsági munka. Esetenként úgy vetik föl, hogy döntse el a fiatal: KISZ-titkár lesz-e vagy lakatos, szerelő, technikus vagy mezőgazdász. Ezek a vezetők csak a »termelést« látják, a gondjaikra bízott fiatalok nevelését nem. Sok helyen nem vonják be a fiatalokat az üzemek, gazdaságok feladatainak vitájába. Többször ifjúsági problémákról is nélkülük döntenek. Többek között ezért is szükség van arra, hogy a pártszervezetek az általános elvi iráSRAKTA SÁNDOR,

nyitáson kívül mind több párttagot bízzanak meg az ifjúsági szervezet segítésével. Öröm számunkra, hogy ezen a téren javulás van. Napjainkban már kevés az olyan pártszervezet, amely évente egy-két alkalommal ne tárgyalná meg az ifjúsági szervezet munkáját, és ne adna hasznos útmutatásokat.

Ifjúsági és felnőtt társadalom külön-külön nincs, csak együtt. A fiataloknak mindig szükségük volt a felnőttek gazdag tapasztalataira. Ha az idősebb generáció felelősséget érez és vállal a jövőért, akkor az ifjúságért is felelősségét kell vállalnia. Így lehet az ifjúság még cselekvőbb harcosa a párt politikájának.

A beszámolóval, a kiegészítővel egyetértek, elfogadom, s azt másoknak is elfogadásra ajánlom.

bájnostanfolyamot, s ezen a legjobb és a gépeket szerető traktorosokon kívül azok is vegyenek részt, akik majd segédvezetők lesznek. A másik hiba az, hogy nem biztosítják jó üzemszervezéssel > kombájnok kiszolgálását, folyamatos munkáját. A kapós- füredi termelőszövetkezettől pl. azért kellett eljönnöm, mert azt akarták, hogy a kombájnok csak annyi gabonát arassanak le naponta, amennyit a felvásárló átvesz. Gondot okoz a gépek kapacitásának kihasználása amiatt is, hogy a tsz-tagok általában későn jelennek meg a munkára, és kora délután abbahagyják, vagy a vezetés- nem biztosít elegendő szállítógépet a kombájnok mellé.

Tapasztalataim alapján javaslom, hogy a szállító traktorosoknak teljesítménybért

a Kaposvári Állami Gazdaság komhá-jnosa:

A gépek jobb kihasználásával is növelhetők a terméseredmények

— Felszólalásomban a gabonabetakarítás problémáival, a szakmunkásképzés és a továbbképzés szükségességével szeretnék foglalkozni. A mező- gazdaság szocialista átszervezését követően többször hallhattuk, hogy az átszervezést nem követte megfelelő ütemben a gépesítés. Véleményem szerint a mezőgazdaság gépellátottsága általában megfelelő még akkor is, ha némelyik munkagépből nem áll kellő mennyiség rendelkezésünkre. Inkább az erő. és munkagépek kihasználása körül van baj a termelőszövetkezetekben. Ez pedig abból adódik, hogy sem az üzem- szervezés, sem a munkaszervezés, sem a szakmunkásel- lártás nem megfelelő.

Ezek után szeretném a tisztelt pártértekezletet tájékoztatni arról, hogyan sikerült SZK—4-es kombájnommal országos elsőséget elérni. Ez az év volt a hatodik, amiBEREK JANOS,

a Vas- és Fémipari Vállalat

állapítsanak meg, tegyék ezzel érdekeltté őket a gyors szállításban. Ne sajnáljanak a vezetők egy-egy kombájnra két vezetőt biztosítani, mert ez a föltétele annak, hogy a gép mindig menjen. Az aratást nagyon korán kell kezdeni, és este későig folytatni, míg a harmat le nem száll. Egy ember számára ez nagyon fárasztó lenne. És általában jobban meg kell becsülni a gabonabetakarxtásban részt vevő embereket.

Igaz, hogy ebben az évben megtermeltük a népgazdaság számára szükséges kenyérgabonát, nőttek a terméseredmények, de sokkal több kenyérgabona kerülhetett volna a magtárakba, ha többen figyelembe vették volna Kádár elvtárs szavait: »Mindenki

egy kicsit többet, mindenki egy kicsit jobban.«

A pártértekezletnek további eredményes munkát kívánok.

igazgatója:

kor rendszeresen részt vettem a gabona betakarításában. Mindig nagyra becsültem azokat a kombá j nosokat, akik kiemelkedő teljesítményeket értek él. Az én gondolatom is az volt, hogy ezekkel a nagyszerű szovjet gépekkel magasabb teljesítményeket lehet elérni. Az idei eredmény nem véletlen, a felkészülést már a tavasszal elkezdtem. Gazdaságunk vezetősége helyesen azt az elvet vallotta — és a gyakorlatban meg is valósította —, hogy a kombájnos legyen a javítás minőségi ellenőre, és vegyen részt a javításban. Kombájnom javítására én is nagy gondot fordítottam. Azután beneveztem a párt IX. kongresszusának tiszteletére indított versenybe, és vállaltam 100 vagon gabona betakarítását. Ezt 200 százalékra sikerült teljesíteni. Indulás előtt minden reggel karbantartottam gépemet, s ezért egész idő alatt nem volt szükségem műhelykocsira. Az időt kihasználtam, és egész nap dolgoztam segédvezetőmmel együtt, akire nagyon büszke vagyok.

Azt tapasztaltam, hogy a kombájnosok nagy része nem elég képzett — mondotta Srakta Sándor. — A gépállomások és a tsz-ek vezetői nem éreznek kellő felelősséget a kombájnosok megválasztásánál. Szükség van tehát folyamatos képzésükre és továbbképzésükre éppen úgy, mint a traktorosakéra. Javaslom, hogy indítsanak a megyében még a télen komNem támogatják megfelelően a tanácsi vállalatokat

A Vas- és Fémipari Vállalat négyévi munkáját értékelve elmondta, hogy míg 1962-ben 20 millió forint értékű árut termelt az üzem, tavaly már 82 millióra emelkedett a termelés. A munkáslétszám 1962- ben 240 volt, 1965-ben 703-ra emelkedett A vállalat nyeresége is növekedett, 1965-ben már 8 700 000 forint volt. Ugyanebben az évben 26 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett a vállalat.

— Az eredmények eléréséhez nemcsak a felsőbb szerv segítségére vártunk: a gyártelepítés után a munka megszervezésével a dolgozókkal együtt nagyon sokat tettünk azért, hogy minél több embernek adhassunk munkát Így 1963-ban már 33 munkást tanítottunk be a rádiócsőszerelésnél. Egyéb munkaterületen 272 főt foglalkoztattunk. 92 százalékuk nő volt. Ennek ellenére vállalatunk fejlesztése nem volt zökkenőmentes, nem voltak szakképzett munkásaink, mérnökeink és technikusaink, ezeket először ki kellett képezni. 1964-ig nem rendelkeztünk megfelelő beruházási kerettel sem. Az ipartelepítés közben sokszor meg kellett mondanunk dolgozóinknak, hogy egy ideig ne számítsanak jobb munkakörülményekre. A vállalat vezetősége nem tudta volna meggyőzni a dolgozókat a párt- szervezet, a szakszervezet és a KISZ támogatása nélkül.

1963-ban egymillió, 1966- ban 1 600 000 forint hitelt vettünk föl a felsőbb szerv beleegyezésével. 1966 tavaszán a megyei tanács végrehajtó bizottsága elismerte munkánkat. Rövidesen fölépül rádiócsőüzemünk, szociális

épületünk és irodaházunk. A vállalat műszaki gárdája fiatal, ez azonban csak részben jó. Szükségünk van még száz szakemberre. Figyelembe véve a gazdasági mechanizmus reformját, meg lehet állapítani, hogy a vidéki ipartelepítés kérdésében a tanácsi ipar- vállalatok háttérben vannak a miniszteri vállalatokkal szemben. Elavultak a termelőeszközök, nagy részük 25—45 éves. Így nem vagyunk versenyképesek. A tanácsi vállalatoknál kicsi a pénzügyi keret, és egyéb dolgokban is hátrányban vagyunk a miniszteri vállalatokkal szemben. A tervosztály sem támogatja aé-