Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

10 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE akik nem arra fordítják energiájukat, hogy az adott feladatokat minél sikeresebben meg­oldják, hanem azon igyekeznek, hogy bebi­zonyítsák: miért nem lehet végrehajtani a párthatározatokat. Az ilyen magatartást el­ítéljük, mert késlelteti a határozatok végre­hajtását, megbontja a párt rendjét, és alá­ássa cselekvési egységét. Világosan és egy­értelműen meg kell mondani, hogy a párt határozataitól való eltérés, végrehajtásuk el­odázása megengedhetetlen. Végső soron a határozatokhoz való viszony fokmérője az, hogy ki mit valósít meg belőlük a gyakor­latban. A járási pártbizottságok és az alapszervezetek Járási bizottságaink és végrehajtó bizott­ságaink tevékenysége a beszámolási időszak­ban javult, tovább fejlődött, munkájuk ön­állóbb lett, tényleges politikai irányítóik és vezetőik területüknek. Tökéletesedett munka- módszerük, munkastílusuk, ezzel a pártmun­ka is hatékonyabbá vált Tennivalóik közép­pontjába egyre inkább az alapszervezetek erősítését, politikai és gazdaságszervező mun­kájuk javítását helyezték. Még tervszerűb­ben, módszeresebben kell segíteniük az alap­szervezeteket ég a pártvezetőségeket abban, hogy önállóbban, határozottabban végezzék a gazdaságszervező és a politikai nevelőmun­kát Több járási bizottság még mindig haj­lamos arra, hogy esetenként más szervek fel­adatait is elvégezze. Nagyobb önállóságot kell adni a járás állami, gazdasági és társadalmi szerveinek. Az alapszervezeteknek a párt valamennyi feladatának megvalósításában rendkívül fon­tos szerepük van. Elsősorban tőlük, az ott dolgozó kommunistáktól függ, hogyan érvé­nyesül a gyakorlatban a párt politikája, ho­gyan valósulnak meg a párt határozatai. Az ő munkájuk alapján ítélik meg az emberek a párt egész tevékenységét Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen az alap- szervezeti pártmunka tartalma és színvonala. Az elmúlt években is változatlanul fontos feladatnak tartottuk a pártszervezetek esz­mei, politikai egységének biztosítását és to­vábbi erősítését, a pártvezetés tökéletesíté­sét, a hibás gyakorlat és szemlélet kiküszö­bölését Igyekeztünk mindenütt megteremteni a párt helyes politikája megvalósításának föltételeit Pártbizottságaink a párttitkári ér­tekezleteken rendszeresen ismertetik és ma­gyarázzák a kongresszusi és egyéb párthatá­rozatokat Párttitkárainkkal minden évben jól bevált bentlakásos tanfolyamokon ismer­tettük meg az alapvető politikai, vezetési, szervezési, gazdasági és kulturális kérdése­ket Mindez elősegítette tisztán látásukat, növelte biztonságérzetüket, s azt eredményez­te, hogy a pártmunka nemcsak formájában, hanem tartalmában ég módszereiben is so­kat fejlődött A pártmunka homlokterébe mindinkább a gazdaságszervező és a politi­kai felvilágosító munka került. Egyre több olyan ipari és mezőgazdasági pártszerveze­tünk van, amely megteremti a politikai és a gazdasági munka egységét, kellően ismeri a termelési terveket, és politikai eszközökkel kedvezően tudja befolyásolni azok teljesíté­sét A gazdasági munka megjavításáról ho­zott központi bizottsági és megyei pártbi­zottsági határozatok alapján egyre többen kezdeményeznek, vesznek részt a helyi lehe­tőségek felkutatáséban, szorgalmazzák a kor­szerű termelési eljárások bevezetését, példát mutatnak a rend és a fegyelem megtartásá­ban. A pártszervezetek és a kommunisták döntő többsége becsülettel helytáll a munkában, teljesíti kommunista kötelességét, személyes példamutatásáról növeli a párt befolyását, tekintélyét. Nagy többségükre a pártonkívü- liek zöme fölnéz, követi őket a munkában, megfogadja tanácsaikat. Munkájuk alapján legtöbb pártszervezetünk elismert vezetőjévé vált területének. A jövőben nagyobb erkölcsi és politikai megbecsülésben kell részesíteni azokat a kommunistákat, akik önzetlenül, becsülettel dolgoznak, és élen járnak a kö­zösség ügyéért végzett nehéz és fáradságos munkában. Olyan légkört kell valamennyi pártszervezetben és munkahelyen teremteni, amelyben minden kommunista érzi, hogy munkájára szükség van, nem mellőzik, s hogy munkája alapján megbecsülésben ré­szesül. Jelenünket a múlt harcainak elismerése és harcosainak megbecsülése nélkül nem lehet helyesen értékelni. Eredményeink kisebbek volnának a forradalmi harcokban szerzett ta­pasztalataik nélkül. A pártalapszervezeitek döntő többsége ma is igényli segítségüket, kikéri tanácsaikat. Pártbizottságaink meg­különböztetett gonddal törődnek a párt régi tagjaival, a veteránokkal. Bevonják őkeit a párt- és tömegszervezetek választott szervei­be, lehetőséget biztosítanak számukra a tár­sadalmi és közéleti tevékenységre. Pártunk és kormányunk kitüntetések adományozá­sával is elismerte áldozatos munkájukat. A. megyei pártbizottság köszönetét fejezi ki a párt régi tagjainak eddig végzett munkáju­kért. A jövőben is számít gazdag élettapasz­talatukra, a szocializmus ügye iránti lelke­sedésükre, odaadásukra. Minden párt-, álla­mi és gazdasági vezető támaszkodjon mun­kájukra, és tekintse kötelességének fokozot­tabb erkölcsi és anyagi megbecsülésüket A jövőben megkülönböztetett gondot és fi­gyelmet kell fordítanunk a falusi« termelő­szövetkezeti pártszervezetek erősítésére, be­folyásuk növelésére. Konkrétabb nevelőmun­kára, nagyobb politikai bátorságra van szük­ség ezek számszerű erősítésében. 28 olyan pártszervezetünk van, amely egyetlen új ta­got sem vett föl a beszámolási időszakban. Ezek a pártszervezetek elzárkóznak, távol tartják a pártba jelentkezőket. Akadnak párt­tagjaink, akik nem tudják elfelejteni, hogy ők valamikor szegényparasztok voltak, mos­tani szövetkezeti társuk pedig a jobb módú középparasztok közé tartozott A régi határ­vonalat akarják most is a tsz-ben meghúzni, válaszfalat emelni új módon. Másutt nem foglalkoznak azokkal a becsületes falusi em­berekkel, akik méltóak lennének arra, hogy a párt soraiba kerüljenek. Várják, hogy ma­guktól jöjjenek. Nem értik meg ezek a kom­munisták, hogy az olyan embereket, akikkel erősödne a párt, segíteni kell, hogy eljussa­nak hozzánk. Bizalmatlanok velük szemben, és sok helyütt olyan magas követelményeket állítanak a pártba jelentkezők elé, amelyek­nek gyakran ők maguk sem felelnének meg hiánytalanul. Kész, harcedzett kommunistá­kat várnak, akiket már nem kell nevelni, oktatni. Világos előttünk, hogy a párt ereje nem a tagok számától, hanem elsősorban politi­kánk hatékonyságától, a párt eszmei, ideoló­giai és cselekvési egységétől függ. A követ­kező években sem kívánjuk a párt létszá­mának nagymérvű növelését, de szükséges­nek tartjuk, hogy a jövőben megkülönbözte­tett gonddal foglalkozzanak termelőszövetke­zeti pártalapszervezeteink a pártépítéssel. Nem szabad felhígítani a párt sorait, de köztünk a helyük azoknak a közösség érde­keiért dolgozni tudó és akaró tsz-paraszlok- nak, -asszonyoknak, fiataloknak, akik egyet­értenek pártunk politikájával, céljainkkal, s ezt a politikát még hatékonyabban akarják szolgálni, jó kommunistává akarnak válni. Ezért segíteni kell a legjobbakat, hogy eljus­sanak és belépjenek a pártba. Pártunk jelenlegi szervezeti szabályzata szerint a hivatali pártszervezeteknek nincs joguk a vezetők beszámoltatására, a hivatal munkájának átfogó, rendszeres ellenőrzésé­re. Az új szervezeti szabályzat alapján jogot kapnak arra, hogy a munkahely egyszemélyi felelős vezetőjét időről időre rendszeresen beszámoltassák saját tevékenységéről és a hivatal egész munkájáról is. Módjuk lesz megvitatni a vezetés főbb elképzeléseit, mun­kamódszerét, stílusát, ellenőrizni és segíteni kádermunkáját Értékelniük kell a vezető személyes munkáját, vizsgálniuk, hogy mi­lyen következetesen hajtja végre a pórt- és az állami határozatokat. Hivatali pártszerve­zeteink felelősek lesznek a hivatal politikai légköréért, ami art is jelenti, hogy felelős­ség terheli őket a vezető munkakörök be­töltéséért is. Eddig nem volt érdemi bele­szólásuk az ilyen kérdésekbe, most köteles­ségük lesz szavukat hallatni a legfontosabb A párt káderpolitikai Pártszervezeteink a beszámolási időszak­ban általában helyesen érvényesítették a ká­derpolitikai irányelveket. Azokat a párt VIII. kongresszusa a következőkben határozta meg: -A népi demokráciához hü, kellő politikai és szakmai felkészültségű, művelt, tehetséges, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell vezető tisztségekbe helyezni.« A párt határozata, következetes politikája a káder­munkában is biztosította azokat a föltétele­ket, amelyekkel egyrészt felszámoltuk a korábban elkövetett hibákat, másrészt a bi­zalom megteremtésével a fejlődés lehetősé­geit is megadta. Ennek alapján megyei szer­veinknél, a járásoknál, a községekben, az üzemekben kialakult vagy kialakulóban van az a jó vezetőgárda, amely a párt politiká­jának ismeretében egyre alkalmasabbá válik a helyi feladatok kimunkálására, politikánk­nak a tömegekkel együtt történő megvaló­sítására. Mezőgazdaságunk szocialista át­szervezése és a káderpolitikai irányelvek he­lyes alkalmazása tette lehetővé azt a folya­matot, amely az elmúlt években falvainkban végbement Ez időben Somogybán is a falusi emberek százai, ezrei váltak községük, gaz­daságuk elismert és tényleges vezetőivé. Nö­vekedett a káderek politikai, szakmai művelt­sége. Ez elősegítette szervező- és vezetőkész­ségük gyarapodását, növelte önállóságukat és felelősségérzetüket. Pártszervezeteink irányító, ellenőrző tevé­kenysége a kádermunkában is javult. Általá­ban jól ismerik területük káderhelyzetét. A kádermunka tervszerűbbé vált. Csökkent a káderek fölösleges, indokolatlan cseréje. A káderigények többségét helyi erőkből oldot­tuk meg A választott testületek hatékonyam foglalkoznak a hatáskörükbe tartozó káde­rekkel. Figyelembe veszik, hogy nőtt a tes­tületek és a vezetők felelőssége a káderek iránt. Kádernevelésünk alap>elve az emberek iránti bizalom, az őszinteség és a nyíltság Nevelőmunkánkban érvényesítjük a kommu­nista emberiességet, a hibák idejében való feltárását, a káderek munka közbeni segíté­sét, tám'ogatását. Kádermunkánk egészére egyre inkább a humanizmus jellemző. A párt erősítését szolgálták a párt vezető szerveiben, a pártapparátusokban történt elő­léptetések is. A beszámolási időszakban több mint 90 elvtárs lépett elő magasabb beosz­tásba. Ezek az elvtársak általában beváltot­ták a hozzájuk fűzött reményeket. Munká­jukkal, magatartásukkal elősegítik a párt feladatainak megvalósítását. A jövőben is fő feladatnak tekintjük a párt-, az állami, a tömegszervezeti és a gazdasági funkcióban lévő elvtársak erkölcsi, politikai támogatását és segítését Az állami, a gazdasági életben is hasonló kedvező tendenciák érvényesülnek a káder- munkában. A nyugodt és feszültségektől mentes politikai légkör kedvezően érezteti hatását az állami személyzeti munkában is. Megszűnt a személyzeti munka titokzataasá­káderkérdések megoldásánál. Felelősek lesz­nek azért, hogy politikailag megbízhatatlan embereket ne állítsanak vezető beosztásba, és mindenütt helyesen érvényesüljön a párt ká­derpolitikai irányelve. Több gonddal, na­gyobb szakmai hozzáértéssel kell foglalkoz­niuk tehát a kommunistáknak hivataluk minden fontos, lényeges ügyével. Mindez nagyfokú politikai érettséget, tisztán látást, bátorságot kíván a pártszervezetektől, veze­tőitől és a kommunistáktól, s nagyobb fele­lősséget ró a pártbizottságokra, amelyeknek hatékonyabban kell segíteniük a hivatali pártszervezeteket.-4z alapszervezeti pártmunka megjavításá­nak kulcskérdése a pártvezetőségek megfelelő támogatása. Politikai és gazdaságszervező munkájuk megjavításához a pártbizottságok adjanak több tanácsot és módszerbeli segít­séget. Alakítsanak ki rendszeres munkakap­csolatot a vezetőségekkel, vegyenek részt ülé­seiken, s a feladatokat a pártszervezeteken, ne pedig a gazdasági vezetőkön keresztül oldják meg. Ezzel is elősegíthetik a helyes munkamódszerek kialakítását, növelhetik a politikai és a gazdasági feladatokért érzett felelősségüket, önállóságukat. Segítő tevé­kenységük során a járási bizottságok ne csak a titkárral, hanem lehetőleg az egész veze­tőséggel foglalkozzanak. Tájékoztassák rend­szeresen a párttagságot az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Élőbb, elevenebb, tartalmasabb politikai munkát kell végeznie minden kommunistá­nak és vezetőnek. Váljanak rendszeresebbé a csoportos beszélgetések a kommunistákkal és a pértonklvüliekkel a szocializmus építé­sének problémáiról, a vitás, meg nem értett kérdésekről, a külpolitikai helyzetről, a nem­zetközi munkásmozgalomban felmerült gon­dokról. Ezek az eszmecserék elősegítik a párt politikájának megértését, erősítik a párt és a dolgozók közötti kapcsolatot, és elmé­lyítik az emberek szocialista meggyőződését. Javítsák, erősítsék a pártvezetőség ás a párt­tagság kapcsolatát, osszák el arányosan a munkát a kommunisták között, használják fel és aktivizálják az eddiginél jobban a pártcsoportokat, s ezzel is növelni fogják az alapszervezeti munka hatékonyságát. A mun­ka alapja a párthatározatok gyakorlati vég­rehajtásának megszervezése legyen. A kom­munisták aktivitásának fokozásával minden pártszervezetünket tegyük alkalmassá arra, hogy önállóan képviseljék és a helyi viszo­nyoknak megfelelően alkalmazzák a párt po­litikáját, s a területükön folyó munka ellen­őrzésével, a vezetők beszámoltatásával erősít­sék a párt vezető szerepét. elveinek érvényesítése ga, az embereket munkájuk és magatartásuk alapján ítélik meg. Minden becsületes állam­polgár nyugodtan élhet és dolgozhat me­gyénkben. Az eredmények mellett vannak negatív je­lenségek is. Előfordul, hogy több helyütt: ál­Hogyan jellemezhetjük társadalmi osztá­lyaink jelenlegi helyzetét? A munkásosztály Megyénk társadalmának legszervezettebb és politikailag legöntudatosabb osztálya a munkásosztály. A munkások száma a felsza­badulás előtti 2500-ról 25 000-re emelkedett Űk alkotják megyénk párttagságának gerin­cét Tovább nőtt megyénk munkásságának társadalmi és politikai befolyása. Az utóbbi évek eredményei pozitív változást hoztak szervezettségében, világnézetében, szakmai felkészültségében, a munkához, a szocialista tulajdonhoz való viszonyában. A munkások élharcosai a szocializmus győzelméért vívott küzdelemnek: példát mutatnak a termelés­ben, élen járnak a szocialista emberré neve­lés nagyszerű mozgalmában, a szocialista bri- gádmozgalomban. Közismert az a segítségük, amelyet a parasztságnak nyújtottak és nyúj­tanak. Kiemelkedő szerepük van az államha­talom szerveiben, a gazdasági és a társadal­mi élet vezetésében. A párt szilárdan tá­maszkodhat rájuk. Társadalmi életünk min­den fontos területén érvényesül a munkás- osztály vezető szerepe. A munkásosztály eszmei, politikai egysé­gének gyorsabb kialakulását nehezíti, hogy sorai — a számszerű fejlődés következtében — egyrészt a mezőgazdaságból, másrészt egyéb társadalmi rétegekből a szocialista tu­dat alacsonyabb fokán álló, nemrég még kis­polgári gondolkodású egyénekkel töltődtek fel. Részben ennek következménye, hogy a munkások körében is találkozni kispolgári nézetekkel, önzéssel, a közügyekkel és a szo­cialista tulajdonnál szembeni közömbösség­gel. Esetenként visszahúzó erőként hatnak a lcétlaki munkások is. Gondolkodásmódjuk átalakítása hosszan tartó folyamat. A legön­tudatosabb munkásokra, a törzsgárdára tá­maszkodva el kell érnünk, hogy ezek a mun­kások is mielőbb magukévá tegyék a mun­kásosztályt jellemző szocialista tulajdonságo­kat. A parasztság Nagy társadalmi változáson ment át a má­sik alapvető osztály, a parasztság is. A közös gazdálkodásra való áttéréssel megkezdődött lami és gazdasági szervekben, intézményei»* nél megsértik a párt káderpolitikai irányel­veit. Egyes esetekben mindenek fölé helye­zik a szakmai képzettséget, azt is leszűkítik a bizonyítványra, illetve a diplomára. Ennek következtében több területre apolitikus ve­zetők kerültek. Több esetben a marxizmus— leninizmus ismerete, az emberekkel való jó kapcsolat, a megfelelő bánásmód, a vezető­készség mint követelmény nagyon szerény helyet foglal el a kiválasztás föltételei kö­zött. Néhol megfeledkeznek a kommunista éberségről is. Egyesek a szakmai képzés mel­lett elhanyagolják politikai műveltségük nö­velését, a közgazdasági ismeretek elsajátítá­sát Előfordul, hogy állami, gazdasági szer­vek figyelmen kívül hagyják a hatáskörileg illetékes pártszervek véleményét a kinevezé­seknél, a kitüntetéseknél, a leváltásoknál, s ezzel kész helyzetet teremtenek. A jövőben sehol sem fordulhat elő, hogy az illetékes pártszerv és pártszervezet tudta és beleegye­zése nélkül döntsenek vezető beosztású sze­mélyek kinevezéséről és fölmentéséről. Egyes helyeken azt is eltűrik, sokszor elő is segítik, hogy összeköttetéseiket kihasználva fonto­sabb és bizalmasabb munkakörbe oda nem való elemek kerüljenek azon a címen, hogy »-jó szakemberek-«. Hiba az is, hogy egyes elvtársak többszöri figyelmeztetés ellenére elhanyogolják poli­tikai és szakmai műveltségük fejlesztését, s emiatt nem tudják megfelelően ellátni mun­kájukat. Hogy a közösség ügye kárt ne szen­vedjen, érvényesíteni kell azt az elvet, hogy mindenki képességének megfelelő területen dolgozzék. A szükséges változtatásokat, sze­mélycseréket humánusan kell megoldani. Pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy min« denütt érvényt szerezzenek a párt káderpo­litikái irányelveinek. A párt belső életének, rendjének fontos mutatója a pártfegyelem alakulása is. A VIII. pártkongresszus határozata leszögezi: **A párt fontos feladatának tekinti, hogy ál­talánossá tegye az emberek közötti kapcso­latok új szabályait, a szocializmus erkölcsi normáit.« Párttagságunk fegyelmi helyzete — az ösz- szes körülményeket figyelembe véve *— év­ről évre javul. Csökken a fegyelmi vétséget elkövetők száma. Párttagságunk mindjobban betartja a pártélet normáit Kommunistáink erkölcsileg szilárdabbak, magatartásukban példamutatóbbak. A közélet tisztaságáért folytatott harcban mindjobban helytállnak. A jövőben még következetesebben érvényt kell szerezni minden szinten annak az elv­nek, hogy párttagságunk megtartsa a szer­vezeti szabályzat előírásait kommunistához méltó módon éljen és dolgozzon. az egységes szövetkezeti parasztosztállyá való alakulás folyamata. Ezzel egyszer s minden­korra megszűntek a korébbi vagyoni különb­ségekből eredő rétegeződé« folytatódásának objektív lehetőségei. Elmondhatjuk, hogy a termelési viszonyokban végbement alapvető változások eredményeként tsz-parasztságank egésze — objektív társadalmi helyzetét te­kintve — ma mér az egységes osztály jegyeit viseli magán. Az egységes szocialista pa­rasztság fogalma magában foglalja a szövet­kezeti parasztság teljes gazdasági, ideológiai és erkölcsi egységét. A parasztság egységes osztállyá való ala­kulását elősegítő tényezők egyre hatékonyabb érvényesülése tapasztalható megyénkben is. Az egység kialakulásának és erősödésének irányában hatnak a termelőszövetkezetek év­ről évre javuló — bár sok tekintetben ma még nem kielégítő — gazdasági eredményei. Gazdasági értelemben ugyancsak kedvező ha­tása van a szocialista elosztási elv alkalma­zásának. Mindez csökkentheti a tsz-tagok között még az egyéni gazdálkodás idején ki­alakult jövedelmi különbségeket. Egyre job­ban dominál és érvényesül a munka szerinti elosztás elve. Az anyagi ösztönzők iielyes al­kalmazása a termelés fejlesztésével ugyanezt a célt szolgálja. A szövetkezeti demokráciá­ból fakadó jogok gyakorlása és a kötelessé­gek teljesítése erősíti a tagokban mint a szö­vetkezet gazdáiban az összetartozás és ösz- szefogás érzését, a közös iránti személyes felelősséget. Fontos szerepe van a korábbá vagyoni helyzettől független, a tagsági vi­szonyból eredő szövetkezeti egyenjogúság­nak, továbbá annak, hogy az emberek egye­düli értékmérője ma már nem a vagyoni helyzet, hanem a közösség érdekében végzett munka. Szervezeti és politikai értelemben az egység kialakulását előmozdítja az együtte­sen végzett termelő tevékenység. A falu mai ellentmondásai között a régi osztályrétégeződés maradványai már nem ját­szanak elsőrendű szerepet, de léteznek és hat­nak. Ezek közül a gazdas 'gi jellegűeknek van elsődleges jelentősegük. Számottevő eltérés mutatkozik család és család között a ternr lőszövetkezeti közös gazdaságokban vég, munkából szerzett jövedelem és a há; : gazdálkodás eredményességének tekintetéé Ez utóbbi tekintetéber. az egykori középpa­rasztok jelentős része már a belépéskor elő­nyösebb helyzetben volt Tovább fokozta aí Társadalmi változások, megyénk társadalmának jelenlegi helyzete

Next

/
Oldalképek
Tartalom