Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

KONYHA ßffimnk, Már a rómaiaknál is.,, A RÁKSZŰRÉS — MEGELŐZÉS! — NEM RAGÁLYOS — tíz rákkutató központ a világon — vírusok okozzák? NINCS RÁ BIZONYÍTÉK. Forgassuk vissza képzele- | tott, a korai rák felismerése, tünkben az idő kerekét jó né- Ezért »öngyógyítást« ne vá­llán y évszázaddal. A színhely: | gezzünk, és a kumzslókra se az ókori Róma, amely nem­csak a kulturális és hadiélet központja ekkor, hanem a tu­dományok bölcsője is. Itt élt az orvos Galenus, a római orvosi iskola megalapítója, akit gyakran fölkeresnek a római polgárok, hogy beteg­ségükre gyógyírt kapjanak. Galenus rendelője szerény. Mentes minden pompától és csillogástól, de mivel is káp­ráztathatná el látogatóit? A mikroszkóp és a röntgen még a képzelet világában sem élt, csak a sebészkés szolgált az orvos kezében. Vágták az em­beri testet, és imát mondtak az elhaltak lelki üdvösségéért. Galenus egy lépéssel tovább akart jutni: lázasan kereste, kutatta az okot, hogy miért nem tudja megállítani a női emlősj észlelt daganat növeke­dését? Galenus találóan rák­nak nevezte el ezt a dagana­tot, amely fölött a kékesen áttűnő visszerek a hosszú lá­bú tengeri rákra hasonlítottak. Az emberi történelemben a Járványok iszonyú pusztítást végeztek, de előbb-utóbb meg­fékezitek őket A rák még mindig emberéleteket követel. Talán ezért tartják miszti­kus betegségnek, olyannak, amellyel szemben csaknem tehetetlenül áll az orvostudo­mány. így azután nem csoda, hogy a kuruzslók a rák gyó­gyítására »specializálták* ma­gúkat. Galenas óta az orvostudo­mány nagy léptekkel haladt előre. A rák elleni küzdelem harcosai ma a világ tíz rák­kutató központjában kísérle­teznek, hogy fölfedezzék e be­tegség hathatós gyógymódját. A világstatisztika a jelenleg rákbetegségben szenvedők szá­mát ötmillióra becsüli! Ma­gyarországon évente csaknem 2000 ember hal meg rákban! A rák még szedi áldozatait, de a világon már 1700 ko­baltágyú irányítja gyógyító sugarait a beteg emberre, a rosszindulatú daganat sejtjei­re Az orvostudomány már év­századok óta kutatja, keresi a rákosod ás okát: mi okozza a sejtek kóros burjánzását? Tény, hogy a rák nem mai keletű; már sok ezer éves emberi csontokban is megta­lálták a csontrák nyomait! Amerikai statisztikai adatok szerint o tüdőrák ma évente több mint 35 000 amerikait öl meg. Az utolsó húsz évben megnégyszereződött az áldoza­tok száma. A legutóbbi vizs­gálatok szerint a napi két doboz cigarettát elszívó em- bernenk az esélye 1:10-hez a tüdőrák kifejlődésére, míg a nem dohányos emberé 1:270- hez. Tény viszont az is, hogy a mai amerikai ember átla­gos életkora jóval magasabb, mint a polgárháború idősza­kában volt: a rák pedig főleg az idősebb embereknél jelent­kezik. A kaliforniai rákkutató in­tézet munkatársa, ár. Bier- man kutatásai közben arra a megállapításra jutott, hogy a rákos sejtek sokkal lassabban nönekt de jóval hosszabb ideig élnek, mint az egészségesek. A rákos burjánzást megelőző állapotot a legtöbb daganat­nál követni lehet, ez a rák megelőzésének elméleti alapja és gyakorlati célja. Ezért a rákszűrés célkitűzése: még a rák kifejlődését megelőző el­változások, vagy ha a fejlődés ezen a szakaszon már túlju­hallgassunk, hanem fordul­junk szakorvoshoz, aiki segíte­ni tud, ha panaszainkkal ide­jében fölkeressük. Milyen panaszok keltik a daganatos megbetegedések gyanúját? A hosszú ideje nem gyógyuló sebek; a növekedés­nek indult szemölcs vagy anya jegy; csomók a bőrben vagy az emlőben; szokatlan időben vagy helyről történő vérzés, váladék, folyadék; a tartós rekedtség, köhögés; nyelési zavarok, nehézségeik; emésztési zavarok, rendelle­nes vagy véres széklet. A tüneteik természetesen nem azt jelentik, hogy rákja van az illetőnek, de — figyel­meztethetnek a betegségre! A rák keletkezésének tudo­mányos okát az orvostudo­mány még nem ismeri, de na­gyon sok részletkérdésnek és összefüggésnek birtokában van. Az utóbbi időben mind több szó esik a daganatok ví­rusos eredetéről. Mind ez ideig nincs bizonyíték arra, hogy az ember rosszindulatú daganatainak keletkezésében a vírusoknak szerepük lehet. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a rák nem fertőző betegség, soha még rákos be­teg hozzátartozójánál vagy környezetében, vagy a daga­natos betegekkel hosszabb ideig foglalkozó egészségügyi személyzetnél, orvosoknál fer­tőzés következtében fellépő rákot nem észleltek. Hason­lóan nincs bizonyíték arra, hogy a rák örökölhető. Turáni Miklós Ropogósra sült apróhal A kárászt, keszeget vagy cigányhalat megtisztítjuk, fel­bontjuk, kibelezzük. Majd be­vagdaljuk és besózva fél ólán át állni hagyjuk. Ezután a halakat paprikás lisztbe for­gatjuk, tepsiben forrósított ke­vés zsírba tesszük, mellé nyers krumplit karikára vá­gunk, sózzuk, majd a sütőben ropogósra sütjük. SAJTOS MAKARÓNI A makarónit sós vízben ki­főzzük, a vízből kiszedve megzsdrozzuk. Kizsírozott jé­nai tálba rakjuk, reszelt sajt­tal dúsan megszórjuk, tejföl­lel leöntve sütőben átpirít­juk. KUGLÓF 5 deka vajat 5 deka cukor­ral, 3 tojássárgájával habosra keverünk. Hozzáadunk egy csipet sót, egy deci tejben fel­oldott két deka élesztőt, 5 de­ka mazsolát, 30 deka lisztet és lassanként 2—3 deci lan­gyos tejet. Fakanállal hólya­gos tésztává kidolgozzuk. Zsír­ral kikent formába öntjük, három-négy órán át keleszt- jük, majd forró sütőben kö­zepes lángnál megsütjük. Ki­hűlés után csokoládémázzal leöntjük. SZOMJAZIK A VILÁG Egy-egy falusi ember napi 15—30 liter, a városi pedig kö­rülbelül 150 liter vizet fogyaszt. Am nemcsak az ember ilyen »szomjas«. Egy liter benzin előállításához 10, egy kiló papír gyártásához 100, egy tonna acélhoz 20 000 liter víz szüksé­ges... Ha figyelembe vesszük, hogy Földünk felszínének 70 százalé­kát víz borítja, joggal gondol­hatnánk, hogy sok a víz. A va­lóságban azonban a világ — szomjazik. Kevés az ivóvíz és kevés az ipari víz. A Föld la­kói közül napjainkban 500 mil­lió ember szenved olyan beteg­ségben, amely a vízellátás hiá­nyosságával függ össze! Évente ötmillió gyermek pusztul el a rossz ivóvíz okozta betegségek­ben Étel és ital 1880-ban felfedezték a has­tífusz kórokozóját, amely el­sősorban a szennyezett víz közvetítésével terjed. 1892-ben az Elba vize tisz­títás nélkül került a vízveze­ték-hálózatba: két hónap múl­va Hamburgban 17 000 ember súlyosan megbetegedett, 3600 pedig meghalt. A víz veszedelmet is Jelent­het tehát, de nélküle nem él­het az ember. A fakir sem tudna koplalni, ha szervezete nem jutna naponta vízhez. A felnőtt ember szervezeté­nek körülbelül 60—70 száza­lékát víz alkotja. Egyes szer­veink víztartalma különböző: többször hallani gúnyos meg­jegyzést, vízfejű! A gúnyolódó agyvelejének 80 százaléka is vizet tartalmaz... A teljesen száraznak hitt csontszövet 20 százalékban vízből áll. A víz nem a test alapvető építő­anyaga, de az élet folyama­tosságához nélkülözhetetlen. A test víztartalmának állandó­sága a szervezet zavartalan működésének alapfeltétele. Éhezéskor közvetlen életve­szély nélkül elveszíthetjük szervezetünk tartalék fehérje­készletének mintegy felét, a zsírtartalom csaknem 90 szá­zalékát, de a szervezet víz­készletének 10 százalékos csökkenése a halál veszélyét hozza magával. Egy pohár víz Egy pohár tiszte, friss, hi­deg víz a legüdítőbb ital, de nem mindegy, hogy honnan merítjük! Sokszor mérgelődik a városi ember, amikor víz- ivásskor megcsapja az orrát a klór szaga. A víz, ha nem tisztítják és nem fertőtlení­tik, a kórokozók milliárdjai- nak tenyészhelyévé válhat Különösen áll ez a kutakra. Sajnos, faluhelyen nem ritkán az ámyékszék és a szennyvíz- gödör közei van a kúthaz, és ez komoly bajok okozója le­het. A hastífusz és a paratí- fusz kórokozója két-három hónapig is megtartja fertőző- képességét, s a nálunk már kiveszőben levő kolera kór­okozója pedig több mint fél évig jelent veszélyt a kör­nyezet számára. A kút gondozása Az i vasra alkalmatlanná vált vizet a kútból ki kell merni vagy szívatni: újra fel- töltődéskar a víztömegnek megfelelően — orvos, gyógy­szerész vagy vegyész által ja­vasolt mennyiségű — tiszta oldott rézgálicot kell a kútba önteni A klórmész szintén megfelel, de ez utóízt ad, és kényes az adagolása. A meg­tisztított kút vizét, ivás előtt alaposan vizsgáljuk meg, ne­hogy valami kellemetlen ma­radvány emberre, állatra ká­ros hatással legyen. Ma már a KÖJÁL vegyélemzést ké­szít annak, aki ezt kéri. MODERN RUHA KÖZÉPKORI DÍSZÍTÉSSEL A zsinórozás jellegzetes díszí­tés a magyar népviseletben, de különösen a XVI—XVH. század viseletéin. Szélesebb paszo­mánnyal vagy keskenyebb súj- tással egyaránt készítik ezt a dekoratív, vonalas díszítést. Né­hány éve ismét divatos a pa­szománnyal, zsinórral szegett ruha. A szép díszítés különösen al­kalmi ruhákon mutat. Modell­ra jzunkon egy ruha széles nyakkivágásának zsinórdíszíté­sét és egy Chanel kosztümót mutatunk be, zsinórpaszpollal. A motívumok pedig: fenn sze­gedi »szíves« zsinórozás, lenn Szany kornyékéről való »sas- körmös« és »patkós« szegedi zsinőrozás látható. A zsinór vagy süjtás színe a ruha színétől elütő, kissé söté- tebb vagy világosabb legyen. Egy-egy azonos színű gyöngyöt is varrhatunk a szivek, hur­kok közé. ML M. KÜLÖNLEGES TASAK Angliában a kávécsamagok- ba — külön kis tasakban — olyan anyagot helyeznek el, amely a nedvességet, a szén­dioxidot és az oxigént megkö­ti, magába szívja. A csoma­golóanyagon átjutó gázok és gőzök így az árunak nem ár­tanak. Így a kávé hosszabb ideig frissen tartható. GYÓGYSZER — POLIPBÓL Svájcban egy föld!közá-ten- geri polip nyákrúrigyeiböl egy eddig ismeretlen fehérjét választottak ki, amelyet ele- doisinnek neveztek el. Az új fehérje vizsgálata során kide­rült, hogy ez valamennyi ér- tágítónál lényegesen hatéko­nyabb. 1 1 3 4 5 6 7 8 9 40 41 42 4i 1 iS ÍS d "V i6 47 49 49 20 U 22 23 24 25 16 27 28 29 S 30 31. 32 33 Vt 35 36 37 38 33 w U 42 43 44 d 45 47 48 43 50 54 52 53 54 55 56 57 58 53 60 64 62 63 64 65 66 67 £ 68 69 4 70 ■H 72 73 \?\ 74 75 76 | d 77 78 73 30 & 84 k —u ¥~ í ŐSZI SZERELEM »Bús az ősznek hervadása, Hulló lombok, néma táj, De az ősznek van varázsa, Enyészetben méla báj«. Arany János egyik őszi szerel­mes versének el­ső szakaszát idéz­tük. Rejtvényünk vízszintes 1, füg­gőleges 18. és vízszintes 27. so­raiban pedig a költemény utolsó versszakát rejtet­tük el. A függő­leges 8. sorban a vers címe talál­ható. VÍZSZINTES: 14. Csúnya ké­pű. 15. Állóvizei. 16. Fiatalabb leánytestvér. 17. Penetráns szagot áraszt. 19. Vala­miért megharag­szik. 2t. Régi női név. (Arany Já­nos egyik balla­dájában is szere­pel.) 23. Tarisz­nyaféle. 25. Za- mata. 26. Az »Othello« egyik főszerepe. 29. N. % m. Becézett férfinév. 32. A messzeség. 34. A. S. 36. Kicsinyítő képző. 37. Talán az. 3.9. Más formában teszi (!). 40. Az USA egyik szövetségi állama. 43. Apró, daraszerű csapadék (-P). 46. Női név. 47. Cikkeket más la­pokból összeválogató. 50. Fő ütőér. 52. Kettősbetú. 53. Segédeszköz egyenes vonal húzásához (-F). 55. E. K. R. 56. Híres nemzetközi ér­tekezlet helye (—AN). 57. Bizonyos számú szamárhang. 59. Képző. 60. Petőfi feleségének családi neve. (I=Y). 63. Tagadószó. 64. Szovjet­unióbeli városba való (-^»J«). 67. Kimondva — nyugati hírügynök­ség. É8. őszi hónap. (Az első koc­kába kettősbetű). 70. Betűhiányos arckrém. (—’). 72. Idegen női név. 74. Kevert e báb! 75. Holland tele­pülés (-fm). 76. V. É. A. 77. A húst köti a csonthoz (—’). 79. Ke­vert — hozzám jön. 81. I. E. FÜGGŐLEGES: 2. ... Borsa, csehszlovák telepü­lés Bratislava közelében. 3. Telje­sen tele-e? 4. Latin és. 5. Nem sza­bad emberé. 6. Fordított szórend­ben — elfogy belőle. 7. L. C. Z. 9. Gorombán szid — utolsó két betű fölcserélve. 10. Kínai — nagy. 11. Jó vizet tartalmaz. 12. A hajó hát­só vitorlájának neve. 13. Idegen férfinév (-j-s). 18. Vidéki — hiszen. 20. Vissza — szép nő jelzője. 22. Magyar kerámikus művész. 21. Arat megállapító. 28. Bősége-en juttat. 31. Gondozatlan erdőség. 33. Orv-e — keverve. 35. Latin — de, hanem. S3, öregember. 41. Ismert idegein szóval »éljen« (keverve!). 42. Alája hajít, meghódít. 44. Va­lahova tenni. 45. Kettősbetú. 43- Vissza — elismeri tettét. 49. Visz- szafelé — ízesíti az ételt. 51. Né­met tea! 54. Város az USA-ban a James folyó partján. 55. Kevert ezer. 58. Személyes névmás. 61. Ru­hán lévő »irattartód«. 62. Átkelőin. 65. Apósig. 66. Több mint szere­tő —’). 68. Thaiföld. (Első kocká­ba kettősbetú.) 69. Bejegyez. 71. Vágófelülete-e? (—’). 73. Szemtelen állat — az utolsó kockába kr ttős- betű. 75. Hűlieánnyelven il rn a nemtetsző dolog. 78. Biztat sz ecs­ka. 80. Ilyen lap is van. M. J. Beküldendő: vízszintes 1.. füg­gőleges 16., vízszintes 27. és füg­gőleges 8. számú sorok megfej­tése. Beküldési határidő I9f>c október 21-én, hétfő délig. Kérjük olva­sóinkat. hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be. s írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Beszélgetünk szobánk­ban még a csacska nyár hancu- zásáról, s te, csöndes ősz oly ész­revétlen, lopva, mint a macska, bejössz.. Illés Béla a 339-es szoba című könyvét nyerték: Harmat Zsuzsan­na, Tóth Gyula, Kaposvár: Iluka Hona, Siófok; Kiss Imre, Bala- tonondréd. A könyveket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom