Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
Kidolgozták a művelődési otthonok modelljeit A népművelési évad őszi-téli előkészületeiről Kerék Imre: 1943 Néhány hét múlva beköszönt az őszi-téli népművelési évad. Felkerestük ebből az alkalomból a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályát, s a következő hónapok sokirányú, sokrétű előkészületedről, a népművelési munka legsürgősebb tennivalóiról kértünk tájékoztatást — Az idei nyári évad népművelési munkája — mondják a főosztály vezetői —igen örvendetesen különbözött a tavalyi meg az előző évek hasonló időszakáétól, az idén Ugyanis nem volt uborkaszezon. A nyári szórakoztatónevelő munka legfontosabb részét az úgynevezett tájnapok jelöltették, mint amilyenek például a győcsei, a palóc-, a hortobágyi napok is voltak, de sorolhatnám tovább, hányféle hasonló, jól szervezett program zajlott le a nyáron. Teljes gőzzel dolgozott a népművelési apparátus, és a közönségért sem kellett — ahogy mondani szokták — a szomszédba menni... Ezrek és ezrek vettek részt ezeken. — Etanek a nyárnak a tapasztalatai szeretnénk a jövő évben is felhasználni. A sikerek egyúttal szerencsés átmenetet jelentenek az őszi-téli munkához. Ahol ugyanis egész esztendőben lankadatlanul dolgoznak, ott sokkal könnyebb az »átállás« az igazi évadra, az őszi-télire. Küszöbönálló tennivalónk zöme a művelődési otthonokban zajlik majd le. Ebből viszont az következeik, hogy elérkezettnek látjuk a közművelődés e gócainak alapos felülvizsgálatát. Mire gondolunk? Két hónap óta vita folyik arról, hogy megfelelő-e művelődési otthonaink mai rendszere. 1964-ben 2710 köz- ségés város rendelkezett művelődési otthonnal, közülük mintegy 1340 szorul felújításra. Persze a művelődési otthonok állagának felülvizsgálatával egy időben elemeznünk kell az otthonokban folyó munkát is, vagyis elérkezettnek látjuk az időt, hogy a tartalmi kérdésekről ugyancsak tudományos igénnyel és körültekintően beszéljünk. — Ügy véljük, hogy az eddigieknél differenciáltabban kell terveznünk: milyen település mellett milyen művelődési otthon-modellre van szükség. Háromféle tervet dolgoztunk ki ezzel kapcsolatban. Elsőként a kis településekre, az ezer—ezerkétszáz lelket vagy annál kevesebbet számláló falvakra gondoltunk; egy másik típusát a művelődési házaknak a nagyobb városokban szeretnénk kialakítani, s végül a harmadikat olyan nagyobb településen, amely már nem község, de még nem város. — Az 1000—1200 lakosú községekben, falvakban, ahol még nem eléggé differenciáltak a művelődési igények, egy-egy klubkönyvtár köré szeretnénk a szellemi érdeklődést összpontosítani. Biz a megoldás előnyös lenne a jelenlegi gyakorlattal szemben, amikor igen sok kis település egyetlen nagy befogadóképességű termében — amelyet többek között művelődési otthon gyanánt is számon tartanak — a tsz-közgyűléstől, a báloktól a filmvetítésekig minden eseményt összezsúfolnak. A klubkönyvtár meghitt nyugalma lehetőséget ád az olvasásra, az ismeretterjesztő előadások megtartására, egyszóval arra, hogy 30—40 ember állandó és zavartalan művelődési fóruma legyen. — Más a helyzet a nagyvárosokban, ahol egy-egy művelődési otthon sokféle és a legkülönbözőbb igényeket elégíti ki. A színházi előadásoktól a filmvetítéseken át, a különböző szakkörökön keresztül se szeli, se száma a programoknak. Blzeket a művelődési otthonokat — hiszen meglévőkről van szó! — a következő 6—8 évben modernizálni akarjuk, új fölszereléssel, szemléltetőeszközökkel el látni Terveink szerint az országban 80 ilyen közművelődési komplexumot kívánunk minden követelménynek megfelelően kiépíteni Segítségünkre van ebben az Országos Népművelési Tanács által meghatározott koordináció is, mely szerint a tanácsi művelődési otthonok gazdái fokozatosan a társadalmi és a tömegszervezetek (a SZOT, a KISZ, az fmsz stb.) lesznek. Vagyis ezentúl nem csupán a városi tanács járul hozzá fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz, hanem valamennyi egyéb szerv is a maga kulturális keretét ezeknek a közös céloknak szolgálatába állítja. — Legvégül a körzeti központokban, a járási székhelyeken kialakítandó művelődési- otthon-modellrőL Nem akarunk új objektumokat létrehozni de szeretnénk elválasztani egymástól a ma még gyakran egybemosódó tevékenységeket A jelenlegi művelődési otthonok körül sok tennivaló akad: több klubhelyiséget kell kialakítani; a keskeny- vagy normálfilmvetítéseket úgy kell megoldani hogy figyelemmel legyenek a lakosság érdeklődésére. Olyan negatív, rossz tapasztalataink is varrnak, mint például a Barranya megyei Má- gocs község művelődési otthonáé Ebben a 3500 lakosú községben 1963-ban 6 milMó forintért szélesvásznú mozit alakítottak ki a művelődési otthonban. Nem gondoltak arra, hogy a televízió terjedésével ez a kiadás fölösleges, indokolatlan. Nemrégiben vizsgálatot folytattunk a megyében, és kiderüli hogy a mozi 43 000 forint veszteséggel zárta az 1965. évet, de azóta sem javult a helyzet. A Válás olasz módra című filmet például 21 százalék, az Élők és holtak-at pedig 17,8 százalék helykihasználtság mellett játszották. Másutt is sok hasonló példa akad. Mi következik ebből? Tudomásul kell venni az igények differenciálódását — jelen esetünkben a televízió terjedését —, és úgy kell rugalmasan megszervezni egy-egy járási művelődési otthon működését, hogy ne terheljük le évekre ilyen óriási kiadásokkal — és át nem gondolt kiadásokkal! — a kulturális alapot, hanem a meglévő keretek között arra fordítsunk gondot, hogy újszerű formákkal, érdekes, vonzó programmal biztosítsuk a közönséget Megtudtuk még a közművelődési főosztály vezetőitől, hogy a kidolgozott művelődési otthonok e háromféle modelljét 1967 január elsejétől két megyében, Zalában és Borsodban kísérletképpen alkalmazni fogják. Az ott szerzett tapasztalatok alapján tovább finomítják a terveket, országos tapasztalatcseréket szer» veznek, egyszóval minden erőt arra összpontosítanak, hogy a közművelődésnek ezek a fórumai mindenütt meghonosodjanak, fSUeradifltsék a népművelési munkát B. T. An a rozzant fészer dót* méternyi lalközelben. A VAD: PAKANCSMEGTAG Aß AS; VÉTKEZETT HAZAJA ELLES. Szökni akart. Akér a többiek. Mír tudta: odaát más fegyverek hozzák j[Mpt a szegény igazát. Teste dacos függőleges, szeme a távol égre néz. Ez az utolső pillanat olyan könnyű, olyan nehéz: Csövek fekete fókuszába tömörül a világ. Német vezényszó Sortűz. És nincs tovább. Vallató Géza: VIRÁQÉNEK Ha én rózsa lennék: néked virágoznék, néked illatoznék. Ha mi rózsák lennénk, tüskét nem rügyeznénk, egy bimbóba szöknénk. i Vadmadár ha lennék, néked csivitelnék, néked énekelnék. t Vadmadarak lennénk, együtt énekelnénk, Fészket építgetnénk. Csülag ha lehetnék, néked felragyognék, homlokodra szállnék eCsMagok ha lennénk, együtt tündökölnénk, alvókat becéznénk. — No, figyeljetek csak rám, barátaim, most én akarok beszélni ... Éppen ideje, hogy vége lett az első félidőnek, annyira untam már a süleláen megjegyzéseiteket arról a szőke asz-. szonyróL Nekem is van szemem. Előbb láttam meg, mint ti, hogy ott ül az öreg futballisták számára fenntartott páholyban. A meccs elején köszöntem is neki és a mellette lévő őszes hajú, kissé kövérkés férfinak is. Ti akkor még nem törődtetek az asz- szonnyal. Nem volt miért odafigyelnetek rá, oly nyugodtan viselkedett Nem akarlak benneteket megsértem, de vegyétek tudomásul, hogy annak a szőke asszonynak egyedül több köze van a futballhoz, mint nekünk összesen. Nem alkalmi vendég vagy néző ott a páholyban. És nem azért kiabált le minduntalan a pályára Nyurgának, az ifjúsági válogatott csatárának, mert hisztérikus szurkoló, se azért, hogy feltűnést keltsen vele, de még azért se, amiben már megegyeztetek, hogy valószínűleg a szeretője lehet Nyurgának, mert az ilyen, harminc évüket alig átlépett csinos nők, mondjátok ti, mód felett kedvelik a jóvágású fiatal sportembereket, és Nyurga bizony jóval megüti az asszonyi érdeklődés mércéjét. Egyébként az az asszony nem alig, hanem pontosan nyolc évvel lépte át a harmincadikat ... Hiába néztek rám kételkedve, és kár gúnyosan vigyorognotok. Amit mondok, sokkal jobban igaz, mintsem azt hiszitek, ha ugyan van még bennetek annyi beismerés, hogy hinni merjetek másnak is, ne csak a saját, csapongó fantáziátoknak. Azért köszöntem annak a szőke asz- szonynak és a mellette ülő férfinek, mert ismerem őket. S nem a múlt hét, se a múlt hónap vagy tavaly óta, basportegyesül etünk futballcsapatának. S hogy még jobban csodálkozzatok, azt is elárulom, hogy Gonda II-vel negyvenhat éve együtt jártam polgáriba. Látom az arcotokon, ti is tudjátok már, kik voltak a Gonda testvérek. A legidősebbet, Gonda I-et kivégezték a nyilasok, mert tagja volt egy nemzeti ellenállási csoportnak. Gonda III még a negyvenes évek végén elszerződött Egyiptomba edzőnek. A legfiatalabb testvér, a Gonda IV pedig öt-hat éve halt meg közlekedési baleset következtében. De nem a Gonda fivérekről akarok én beszélni. Gonda II-ről is csak azért, hogy megértsék a lánya szokatlan szurkolásét, és ne ékelődjetek rajta. Ez az asszonyka, persze még lánykorában, futballozott. Igen, bármily hihetetlenül hangzik is, futballozott. Megszerette és megtanulta az ágijától, a nagybátyjaitól és azok klubtársaitól. és nem kevésbé a futball iránti szenvedélye is. Még fejelni, labdát levegőből levenni, kapásból továbbítani, szögletet rúgni és cselezni is megtanult. A papa és a hárem nagybátyja futball ozása valóságos iskola volt a tanulékony lánynak. A vele egykorú fiúk rajongtak érte, és örömmel vették be maguk közé, mert a szélsőt játszó Gabi, így becézték, nemcsak kuriózum és szenzáció volt a csapatban mint lány, hanem ügyes játékos is. Persze, csak alkalmi csapatokban és alkalmi mérkőzéseken játszhatott. A felszabadulás előtt csak az apja futballista tekintélye mentette meg a súlyosabb iskolai büntetésektől. Legfőképp azért haragudtak rá a tanárok és szülők, mert Gabi az osztálytársait is igyekezett csábítgatni a futballozásra. A lányokat azonban csakhamar elriasztotta a futball ozástól a szülői tiltakozás, másrészt a apoprobléma. Háború volt nem évtizedekkel régebbről, Amíg kisebb volt, minden- sőt állíthatom, az asszonykát ki mulatott a futballozó kismar akkor ismertem, amikor lányon. Legjobban az apja, még se menni, se beszélni aki örült is neki, hadd erőnem tudott, csak néha ékte- södjék a lányka a labda rug- lenül sími, és amikor még a dosásátóL Nemcsak a pá- legnagyobb öröme az anyja lyán, edzések alkalmával, de melle, a tiszta pelenka és ha kirándulni mentek, a kis egy öklömnyi nagyságú csőr- Gabriellának az volt a léggé volt. kedvencebb szórakozása, hogy Legrégebben az apját is- ll-eseket rugdosott a kapus merem, azt az őszes hajú fér- papának, és boldog volt, ha fit, akit mellette láttok, s a papa nem bírta a labdát aki a felszabadulás után is elfogni vagy kiütni, és gól mint futballozó Gonda fivé- . rek egyike, Gonda II néven len~ _ _____ é vekig közismert kapusa volt S ahogy a kis Gabnítta egy patinás múltú munkás- nőtt és fejlődött, úgy fokoFöldeák János: A LELÁTÓN zódofct az ügyessége és ereje Kátay Antal: BÚCSÜZÁS Bencurfalván él idős Szabó István Kossuth-díjax szobrászművész. A bányászat 200 éves története című hetven- darabos sorozatát megvásárolta a Megyei Tanács, és Salgótarjánban, az új művelődési házban kívánja elhelyezni. Az alkotó most Marx Károlyról készít szobrot fából. Képünkön: Munka közben az udvaron. ALKOTÓMŰHELY A fák se sírtak, csüggedt lomb se rezdült, csak állt a táj, vissz képe önmagának, s bámult utánam ezerszemű határ, mint tűnő fény után az árnyak. Ügy mentem akkor, mint ki hontalan, nem is sejtve, hogy merre járok, de hirtelen, mint forgószél ha támad, elém feküdt a béka nyálas árok. Megállj, költő! Adósként el ne bmoJ! ígéret-váltóid holnap lejárnak! Visszanéztem. Port kevert az úton forgószele a csillagsz ülő nyárnak. Forogtak benne suhángfák, tanyák, dűloutak és sápadt bodzabokrok, Távolról csodált von at, két akác, maszatos képű én vol tam porontyok Anyám küldött a ta nyáról a gyárba. Még a sportegyesületek is «*- pögondokkal küszködtek. 45 utam — műként az apja, Gonda II nevetve mesélte nekem számtalanszer — Gabi még politikai előadásokat is tartott a lányok új jogairól a MADESZ-ban, s csak azért, hogy külön kiemelhesse a lények futballozásá jogát De hasztalan vett minden kísérlete és szervezési szívóssága, és hiába bizonygatta a saját játékával, hogy a lányok is tudnak futballozni, nemcsak a fiúk, és éppúgy tehetségük lebet a futballozáshoe, mint a kézi- és kosárlabdázáshoz, valamint a röplabdához, de más sportágakhoz is, az atlétikához, úszáshoz, víváshoz... Gabi végül is belefáradt a küzdelembe. Majdnem teljesen egyedül maradt. Az is kedvét szegte, hogy sokan egyéni boiondériának nevezték futballozni szenvedélyét Közben Gabi férjhez ment Természetesen futballistához. Hegyi Péter vette el vagy más néven Csusza, akit abban az időben a legtechnikásabb magyar hátvédnek tartattak. Csuszának is azért nevezték el, mert a tökéletességig fejlesztett becsúszó szereléseivel évekig réme volt a csatároknak. Ma már Csusza is ed- zősködik, és azért nem látjátok a felesége és az apósa mellett, mert külföldi túrán van a csapatával. S még valamit, barátaim, ha még magyarázni keli. Ennek a szőke asszonykának nemcsak azért van a régi és mai futballistáink előtt nimbusza, mert valamikor szélsőt játszott. Se azért, mert Gonda II-nek a lánya és Hegyi Csuszának a felesége, hanem még azért is, amit most már tudtok, és szégyell- hetitek a megjegyzéseiteket, mert Nyurgának az édesanyja. Váljék asszonyi dicséretére, ha ebben kételkednek. Higgyétek él, azoknak van igazuk, akik azt állítják: Nyurga nem a nagyapjától és ae apjától örökölte rendkívüli futbaütehetségét, hanem az anyjától, ettől a még ma is szinte lányosán csinos, szőke asszonykától. Am ha ezt vitatná valaki, meg kell tőle kérdezni, miért nem lett Nyurgából kapus, matt a nagyapja, vagy hátvéd, mint az apja vett. Gebt a saját, valójában ki nem élhetett, csatárt játszó szenvedélyét plántálta át a fiába, s hogy milyen eredménnyel, azt mindjárt újból láthatjuk. Ki tudja, mikor akad még valaki a lányok között, aki a futballban is bizonyítani tudja a nők ügyességét... Addig is úgy tiszteljétek Gonda Gabit, mint az első női futballistát nálunk, még akkor is, ha nem volt, ment nem lehelt leigazolt játékosa valamelyik csapatnak. S ezzel be is fejeztem, mert véget ért a szünet, kezdődik a második félidő, s gondolom, most mór természetesnek tartjátok, nem nevetségesnek, ha Gabi asszony Nyurgát biztatja, és tanácsokat is kiabált nekik a pályára, hisz nem csupán Nyurga fu‘- ballozik most, tör a kapu felé, s hozza góllövő helyzetekbe a társait, hanem a mama, Gabi asszony is lenn futballo- zik a pályán, és ha Nyurga majd gólt lő, azt a gólt az anyja is rúgja ... Noí nézzük a mérkőzést, barátaim, már játszanak a ttók_l
