Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-30 / 231. szám
Pfertek, 1966. szeptember 36. 3 SOMOGYI NÉPLAP Pártszervezet és idegenforgalom TECHNOLÓGIAI PRÓBA A BAROMFIVONALON Jóleső érzéssel jöttem el a siófoki területi pártszervezet vezetőségválasztó taggyűléséről, hiszen Angyal József titkár beszámolója híven tükrözte a sokrétű pártszervezet életének csaknem minden mozzanatát; foglalkozott a sokarcú Siófok fejlődésének megannyi állomásával. És jó volt hallgatni, hogy a párt- szervezet — a kommunistákat foglalkoztató sok-sok téma közül — különös figyelmet fordított és fordít ma meg holnap is az idegenforgalomra, a nagy Vendégjárásból a kommunistákra váró feladatokra. Hogy is mondta a beszámoló? »Községünk lakossága az eltelt években eléggé pasz- szívan szemlélte az idegenforgalmi feladatokat. Hiányzott a külföldiekkel szem-ben az igazi magyar vendégszeretet. Ezért a pártbizottságok kezdeményezésére széles körű felvilágosító munka folyt a lakosság körében, és a felvilágosítás hatása máris érezhetővé vált... Mindenki <vigyázott a közrendre és a közbiztonságra, mind kevesebb lett a Vanda,lizmus, és a közterületek védelmére is Jói szervezetten, lendületesen. végzik az őszi munkákat a Kaposvári Állami Gazdaságban. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy jó két héttel előbbre vannak a betakarítással, mint tavaly ilyenkor. A háromszáz hold cukorrépának az utolját szedik, még mintegy negyven holdon van földben a termés. Az idén először egy cukarrépa-betakarí- tó kombájn is dolgozik ná- Jiik, s eddig negyvenöt holdon végezte el a munkát. Az új gép jól vizsgázott. Naponta négy-öt és fél holdat takarít le. A cukorgyárnak eddig 450 vagon répát adtak át. A sfflózást már befejezték. Legnagyobb feladatuk most a 3300 hold kukorica betakarítása. A korai fajtáikat már jó ideje töri hét kombájn, s a napokban kézi erővel is hozzáláttak a munkához. Eddig hétszáz holdról takarították le a termést. Ennek egy részét — tegnapig mintegy hatvan vagonnyit —ver- melóses módszerrel tárolták. A szárítóüzemben — amely Jól sikerült az idén ' megyénkben a zöldségtermesztés. A kedvező időjárás, a gondos növényápolás és betakarítás meghozta gyümölcsét, és szeptember 25-ig körülbelül 1300 vagon zölség- félét raktározott el a MÉK. Ez a mennyiség az ősszel további 500 vagonnal nőni fog. A kedvező terméseredmények érthetően arra ösztönzik a termelőszövetkezeteket, hogy nagyobb gondot fordítottak. Becslések szerint Siófok lakosságának az idegenforgalomból származó bevétele 15—16 millió forint. Ez azt jelenti, hogy minden lakosra 1200 forint többletbevétel jut, ami nem megvetendő összeg. Ügy gondoljuk tehát, hogy Siófok lakosai sokat tehetnek a vendégekért...« És sokat tehetnek a siófoki kommunisták is a vendégekért, hiszen az alapszervezet tagjainak többsége régi, kipróbált harcosa a munkásmozgalomnak, az ő ítélőképességüket nem olyan köny- nyű befolyásolni, mint egy- egy ifjabb emberét. Ök nagyon könnyen megítélik, hogy má rejlik a csillogófénylő autó mögött; nekik, akik végigjárták a proletárok iskoláját, nem lehet egykönnyen bemagyarázni a nyugati — vagyis kapitalista — életforma »csodálatos« voltát És mivel nyugdíjas emberek, arra is módjuk van, hogy véleményüknek ne csak egymás között adjanak hangot, hanem hintsék el a magot, amerre csak járnak: a parkok padjain, az üzletekben, a vízparti sétákon, ök most indult meg — hat vagon kukoricát szárítanak meg naponta. Jó ütemben halad a talaj- előkészítés, a szántás. A gazdaság összesen 3800 holdon vet őszi kalászost, és 2500 holdat már előkészítettek az ősziek alá. Tegnapig földibe került az összes őszi árpa — 360 hold — és 110 holdon a takarmánykeverék. A nagy vetési munka voltaképpen ma kezdődik, tizenkét géppel fognak hozzá a 3300 hold búza elvetéséhez. Október 20-ig a vetésterületnek legalább nyolcvan százalékán akarnak végezni ezzel a feladattal. Jelenleg átlag tizennyolc erőgép dolgozik kettős műszakban. Éjjel-nappal dolgozik az összes lánctalpas és néhány Super. A kettős műszakok száma október elejétől emelkedik majd. Nemcsak idejében, hanem jó minőségben elvégezni az összes őszi munkát — ezt tartják a gazdaságban a legfőbb célnak. Ezért igyekeznek a kedvező időjárás minden percét kihasználni. a jövőben még hatékonyabban foglalkozzanak evvel az egyre jövedelmezőbb termelési ágazattal. A MÉK szakemberei arra számítanak, hogy jövőre is biztosítani tudják az idei mennyiségeket, így mind a belső, mind pedig a külföldi piacok ellátásában fontos szerepet játszik majd megyénk zöldség- termesztése. a nap minden percében készen állhatnak a vitára, a nyílt polémiára, hiszen idejük megengedi. És a párt szavát, a pórt véleményét a közvéleményt foglalkoztató kérdésekről így juttathatják ©1 legjobban az emberekhez. Erről beszélt egyébként a taggyűlésen dr. Várnai József is, hogy az idegenforgalom segítésében milyen feladat vár az alapszervezet kommunistádra. Mert az idegenforgalmon nemcsak a külföldiek vándorlását értjük, hanem a belföldi turisták százezreinek balatoni tartózkodását is. »Növekszik a bűn- cselekmények száma a Bala- ton-parton, és a tettesek túlnyomó többsége fiatal.. .«* — mondta a többi között, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a közömbösséget egyszer s mindenkorra föl kell számolni az emberek között, mert a bűncselekményeket nemcsak büntetni lehet, hanem megelőzni is. Ebben pedig egytől egyig mindenki részt vehet. Ebben keli részt venniük a siófoki területi pártszervezet kommunistáinak is, hogy a kéthetes balatoni nyaralás után magyarok és külföldiek egyaránt jó érzésekkel távozzanak. A folyóirat bevezető cikkét I. V. Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára írta Pártélet az SZKP XXIII. kongresszusa után címmel. A szerző részletesen elemzi, hogy az utóbbi esztendőkben hogyan változott a pártszervezetek belső élete, hogyan kapcsolódtak be fokozott mértékben a kommunista építés feladatainak sikeres megvalósításába. A folyóirat két magyar közgazdász tanulmányát is közli: Csizmadia Ernő és Zsarnóczai Sándor A parasztság gazdasági-társadalmi viszonyainak átalakulása a Magyar Népköztársaságban címmel a mezőgazdaság szocialista átszervezése után bekövetkezett gazdasági, társadalmi változásokat elemzi a magyar falu életében. Nagy érdeklődésre tarthat számot Pierre Consousnak, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárhelyettesének cikke, melynek címe A szakszervezetek mai problémái. A szerző részletesen foglalkozik a Azt hiszem, hogy az ünnepélyes átadáskor se lesz olyan premierláz az óránként kétezer sovány baromfit feldolgozó új üzemben, mint amilyen kedden délelőtt, amikor eiőször volt mozgásban a szalag. Hétfőn tartottak egy száraz próbát, az igazi azonban a keddi volt. A hangulat is tükrözte ezt. Mindenfelé lakatosok, villanyszerelők szaladgáltak. Erdős Ferenc műszaki osztályvezető izgatott utasításokat ad a tmlk-soknak: — Béla, járassák a turbinákat ... — Kapcsolják be az elszívó ventillárokat... Sok álmartlan éjszaka, izgalom előzte meg, hogy eljutott idáig a Baromfifeldolgozó Vállalat. Igaz, hogy még hiányoznak gépek, a gőzt, az áramot ideiglenes megoldással vezették az új üzembe, hiszen még folyik az építkezés, most szerelik például a transzformátort stb. A próba aizonban mégis izgalmas. Most bukkannak elő azok a rejtett hibák, amelyekre különben nem jöttek volna rá. Nyolc métert halad percenként a kétszáz méteres szalag. Még nem mindegyik függesztő horog jó, a műszaki osztályvezető le-leakaszt tőkésországok munkásosztályának fokozódó harcával, a szakszervezetek függetlenségének korlátáivá! és a monopóliumok különböző munkásellenes törekvéseivel. A Napjaink nemzeti felszabadító mozgalma összefoglaló rovatcím alatt közli a folyóirat Fuad Nasszar Az arab népek imperialistaellenes harca, Kyn Petwas India társadalmi-gazdasági fejlődésének néhány kérdése, Cesar Levano A perui partizánharcok tanulságai és A. Delgado Columbia munkásosztálya című cikkét. A kommunista és munkáspártok életéből című rovatban a mongol, a finn, a lengyel és a brazil testvérpárt életéről, tevékenységéről olvashatunk. A szeptemberi számban A tények vádolnak címmel kommentárt olvashatunk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front nyilatkozatáról, amelyet a genfi egyezmények aláírásának 12. évfordulója alkalmából tettek közzé. egyet, s megjavíttatja a lakatosokkal. Az igazi újdonság az új üzemben a folyadékos előhű- tő. Ezt azonban most nem próbálhatják ki, mert nem fejeződött be a szerelése. A mai napon csak a vágási vonal vizsgázik. Mivel a baromfiátvevő épülete csak a hónap végére készül el, a targoncák nem az indulóhelyre rakják a tyúkketreceket Mindenki izgatott, mindenki talál még valamilyen hirJavítják a toliszárítót télén igazítani-, javítanivalót Kovács Endre főmérnök ellenőrzi a forrázó víz hőmérsékletét. Ostoros István igazgató a budapesti központból érkező Sárai Dénes nyugdíjas fő- technológust és Szauder Jenő gépészmérnököt kalauzolja. Kopházi Ferenc főművezető lesz a gazdája az új üzemnek. Kétszeres izgalommal irányítja az előkészületeket. Egyre többen tolonganak az új üzemben. Mindenki szemtanúja akar lenni a próbának. Péter Lajos párt- titkár találóan megjegyzi, hogy a műszaki osztályvezető lassan itt alszik bent a vállalatnál. ö a születése óta figyelemmel kísérte a korszerű üzem fejlődését. A tojásüzemből áthoznak egy brigádot. Megilletődve nézegetnek mindent. Nadrai Jánosné csoportvezető gyorsan elosztja őket a gépekhez. Az első tyúkokat aggatják a horgokra. Ünnepi pillanatok. S feszült várakozás, amíg az első megérkezik a villanykábítóba. Már a vágóban, a véreztetőben, a for- rázóban, a tisztítóban van a szalag eleje. Izgatottan lesik a félautomata gépből kikerülő baromfit. Nagyon sok toll maradt rajta. Hamar kiderül, mi a hiba. — A víz — mondja a® igazgató. — Csak negyvennégy fokos ... ötven nek kellene lennie. A szerelők már ugranak. A Ahogy melegszik a víz, ahogy állítanak a gépeken, egyre tisztábban viszi tovább a szalag a tyúkokat. — Most vizsgázik a szalag — mondja Szűcs Gyuláné. ' Nem úgy sikerült a próba, mint számítottak rá a vezetők. Sokkal több volt a hiba. De így jó. Amikor délután a kiértékelésre összeültek, pontos tervet készíthettek a kijavítására. Ennek a nagy teljesítményű üzemnek a csúcsszezonban már üzemelnie kell. Nem mindegy, milyen lesz a premier. CAOLA PES0DQRÁM3 KRÉM Kellemesen illatosítod izzadsággátló és szagtalanító krém, melynek használata egész napon át a jólápoltság és üdeség érzetét kelti. ,(2933) í Lajos Géza Az indulás ünnepélyes pillanata. Tizenkét gép veti mától a búzát a Kaposvári Állami Gazdaságban Hétszáz holdról betakarították a kukoricát 1300 vagon zöldségféle a MÉK raktáraiban Polesz György Nem kell félni föle... Nem sokkal a kisipari szövetkezetek legutóbbi kongresszusa után beszélgettem az egyik Balaton menti szövetkezet vezetőjével. Ha nem mondta is ki világosan, szavaiból érződött, hogy a kohgresszus- nak azzal a megállapításával, amely a ktsz-ek egyik legfontosabb feladatául a szolgáltatást határozta meg, nem ért teljesen egyet. — Ráfizetünk erre. Szerintem inkább az olyan részlegeket kell fejlesztenünk, amik pénzt hoznak, s ahol nem apró-cseprő munkát végeznek. Mi már megtettünk mindent, s a szolgáltatásban nem is akarunk új formákat bevezetni, igaz, az emberek mást már nem is igényelnek. Persze nem ez az általános vélemény. Akad nem egy olyan ktsz-vezető is, aki keresi, kutatja a szolgáltatás újabb és újabb formáit. Nem egyet közülük a közönség, a balatoni üdülők megelégedéssel fogadtak. Például a boyszol- gálatot, a mozgó-guruló fodrászatot stb. De valóban megtettek már mindent? A Balaton partján működő kisipari szövetkezetek — de mások is a megyében — olyan fejlettségi fokot értek el, s annyira kielégítik a lakosság, a nyaralók, a turisták igényeit, hogy további fejlődésre már nincs szükség, nincs lehetőség? Erre azok a külföldiek adtak tagadó választ, akik a modern siófoki szállodasorokban hiába kerestek olyan mesterembert, aki percek alatt megjavította volna az eltörött cipősarkat, kivasalta volna a bőröndben ösz- szegyűrődött ruhát, vagy kitisztította volna a kiránduláson pecsétessé vált nadrágot, zakót vagy más ruhadarabot. Van Siófokon és más üdülőhelyeken is Patyolat, cipész és szabó is. De a helyi viszonyokkal nem ismerős külföldi nem szívesen bolyong kezében a javításra, tisztításra vagy vasalásra váró holmival. De meg hiába is tenné, ugyanis ezek a részlegek nem is igen vállalnak postamunkát Nem állítjuk, hogy az ilyenfajta szolgáltatások bőséges nyereséget hoznak a szövetkezetek konyhájára, de erre a munkára szükség van. Tehát nem szabadna irtózni tőle! Lehet tehát új formákkal bővíteni a szolgáltatást, csak éppen keresni kell, hogy mi az, ami még hiányzik, s amit az emberek igényelnek. Sz. L. A Béke és Szocializmus szeptemberi számából
