Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-25 / 227. szám
Vasárnap. 190«. sTeptóm'ier 25. 4 SOMOGYI NÉPLAP KADARKÚT! KÉPEK A kadarkúti Szabadság. Tsz 3650 kh szántón gazdálkodik. Tavaly 44 forintot fizettek munkaegységenként. Az egy tagra jutó jövedelem átlagosan 14 000 forint volt. Erre az évre 47 forintos munkaegység-osztalékot terveztek. A tsz a gabonaféléken kívül szép eredménnyel foglalkozik más ágazatokkal is. 533 holdon termelnek burgonyát s évről evre 50 holdon dohányt, 1964 óta üzemel a borjúnevelő, ahol évente 400 borjú felneveléséről gondoskodnak. Javában tart a burgonya válogatása, prizmázása. Túri Já- nosné, özv. Simon Istvánná és Hollósi Józsefné munkaközben. Egy borjú fölnevelésénél 800—1000 forintot takarítanak meg. Ez évi 320 000 forint tiszta jövedelmet jelent a tsz-nek. Képünkön a tsz-vezetök által jó munkájáért dicsért Molnár KEDVEZŐTLEN MÉRLEG Az ÁKF Balaton-paiti ellenőrzéseinek tapasztalataiból Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség elkészítette a Balaton-parton tartott ellenőrzéseinek tapasztalatait tartalmazó jelentést. Neichel Lajos, az ÁKF megyei vezetője ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta lapunk munkatársának: — Az előző évekhez képest ugyan mutatkozott némi javulás, az összkép, a mérleg azonban most sem kedvező. Munkatársaink és a szomszé dós megyék kereskedelmi felügyelői, a társadalmi ellenőrök a Balaton somogyi partján 310 vizsgálatot tartottak a szezonban. 140 6zemély ellen kellett eljárást indítani, négy ellen pedig büntető följelentést tenni. Osztályosdi Az állami és szövetkezeti kereskedelem és vendéglátóipar idejében, jól felkészült a balatoni idényre, kisebb-nagyobb hibáiktól eltekintve zavartalanul bonyolították le a forgalmat. A színvonalban sem az ellenőrzés, sem a vendégek nem tapasztaltak nagyobb változást. Sokan azonban jogosan kifogásolták, hogy már szinte minden valamire való éttermet, presszót első osztályba soroltak. Ez érthető Siófokon és Bala tanföldváron, de nem Balatoniadén és Balatonbogláron, ahol többségében kisebb igényű nyaralók üdülnek, szórakoznak. Ez volt az oka annak, hogy míg Balatombogláron az első osztályú Hullám Étterem kerthelységében lézengtek a vendégek, a szomszédos — másodosztályú — Halászkert zsúfolva volt. A fenyódi Présháznál sem indokolja semmi az első osztályú árakat. Érdemes lenne ezen gondolkozni és változtatni. Vajon mi a gazdaságosabb: egy üresen hivalkodó, drága, vagy pedig egy zsúfolt, olcsóbb árakkal működő étterem?! melőüzemet. Igaz, hogy vásárolhattak volna az fmsz-től vagy az állami vendéglátó- ipartól, de akkor ugyebár csak kisebb haszonnal tudják eladni. Kevés szakember, még kevesebb ellenőrzés Évről évre gondot okoz a felszolgáló-eladó szakemberek hiánya, s ezért képzetlen dolgozókat kell alkalmazni. Javított volna a helyzeten, ha legalább szorgalommal igyekeztek volna pótolni szakmai ismereteik hiányát az idénydolgozók! De ezt sem igen lehetett tapasztalni. A siófoki Matróz Étteremben például nemegyszer szinte odadobták az asztalra az ételt, az italt, hogy mielőbb végezzenek. Nagy hiba az is, hogy kevesen beszélnek közülük idegen nyelveket, s akik tudnák, azokat is rosszul osztják el. A léllei első osztályú Rózskert Eszpresszó egyetlen felszolgálója, fizetője sem beszélt semmilyen más nyelvet a magyaron kívül. A visszaélések 90 százalékát idénydolgozók követték el. Az éttermek presszók stb vezetői nőm mindenütt törekedtek arra, hogy rendszeres ellenőrzéssel elejét vegyék a vendégek megkárosításának. Egy adagból kettő — meg egy kis „tévedés'* Az ellenőrök árdrágítást tapasztaltak a zamárdi Kék Tó Étteremben. A vezető ezután elszámoltatta a fizetőt, és több mint 400 forintot talált nála, noha alighogy szolgálatba lépett. Vajon honnan volt a többlet? Helyesnek bizonyult, hogy az ÁKF az első ellenőrzés után nem sokkal újabb vizsgálatot tartott, ugyanis a rajtafogott felszolgálók igyekeztek a kilátásba helyezett bírságot hamarosan megkeresni. Így érték tetten egy órán belül két visszaélésen is a siófoki' Balaton Eszpresszó felszolgálóját. Kiss István, a siófoki Matróz Étterem fizető felszolgálója sem volt jobb a Deákné vásznánál. A vendégek két adag sertésbordát kértek, ő azonban csak egyet rendelt a konyhán, az adagot kétfelé szervírozta, s kettőt is fizettetett. Csupán ez alkalommal 23,90 forinttal csapta be a vendégeket. — Tévedni emberi doflog — idézte a közmondást Szakács Lajos, a balatoníöldvári 571-es borkóstoló vezetője, amikor rajtacsipték, hogy a bor literjét 1,50—2,30 forinttal drágábban mérte, s ilyen módon néhány nap alatt 940 forintot zsebelt be jogtalanul. A bíróság minden bizonnyal megtanítja rá, hogy mi a különbség tévedés és visszaélés között. Ugyancsak a bíróság előtt fog felelni Rántás Lászlóné, a szemesi Fasor Étterem helyettes vezetője arra a kérdésre, hogyan nézte el heteken keresztül a kalkulációt, amely csodálatosképpen mindig a vendégre volt kedvezőtlen. Az ilyen vezetők hogyan követelhetik meg beosztottjaiktól a becsületes munkát? Nem is követelik meg. Hagyják, hogy a »-kaparj, kurta, neked is jut« szemlélet kerekedjék felül. A zenekarok az idén jobbak voltak, mint az előző években. Néhány helyen azonban — Keringő (Földvár), Hableány (Siófok), Vigadó (Balatonsze- mes) egy-egy órából csak 25— 30 percet játszottak, de azért teljes fizetést vettek föl. A vezetők nem is nagyon mertek szólni emiatt, mert néhány helyen azonnal az elmenéssel fenyegetőztek S honnan vegyenek a legnagyobb szezonban még ilyen zenészeket is? Vajon nem volna-e helyes, ha egypár ilyen zenész működési engedélyét a szakszervezet megvonná? Az sem volt teljesen tisztességes dolog, hogy a siófoki Éden Bárban 10 forintot kértek belépőként mondván, hogy műsor is van. A fővárosi művésznő azonban egy-két szám elénekelése után eltávozott* sorra pendlizte a többi bárokat, ahol szintén ekkora belépődíjat kértek. Az idén néhány termelőszövetkezet borkóstolót, csárdát nyitott a Balaton-parton. Sok jót azonban még nem lehet mondani róluk, ugyanis meglehetősen drágák voltak, s a választékot sem növelték; úgy látszik, nem készültek föl erre a munkára mindenütt idejében és alaposan. Ha mindenütt így volna... Ez évben is — mint tavaíy — a Somogy megyed Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat vizsr- gázott legjobban. Boltjait kifogástalanul látta el áruval, szabálytalanságot is csak egykét apróbbat észleltek az ellenőrök. Megelégedéssel távoztak az ellenőrök a lellei ön- kiszolgáló étteremből, a szárszói Kicsi Fresszóból és Véndiófából, a szemesi Utasellátó büféjéből és a fonyód-bélate- lepi Sirály Étteremből is, ahoJ vezetők és beosztottak becsületesen végezték munkájukat Tizenkét vendéglátó-kereskedelmi dolgozó kap köszönő levelet az ÁKF vezetőjétől, köztük Nagy András, a leilei önkiszolgáló étterem konyhamészárosa, Szántó Ida, a szemesi Utasellátó büfése és Cseh Imre. a szárszói Véndiófa felszolgálója. Reméljük, mind többen lesznek. akik az 6 példájukat követik, s akkor a Balaton-parton is nőni fog a kereskedelem és a vendéglátóipar jó híre. Sz. L. Divatfos szakmák Villáminterjú az iparitanuló-iskola igazgatójával Gyakran beszéd tárgya a divatos szakma. Legtöbbször a szülők és a pedagógusok, valamint a munkaerőhelyzetet elemző irányító szervek kő é- ben kerül szóba. A szülök nagy része az úgynevezett divatos szakmáik felé igyekszik fordítani gyermekének érdeklődését, a pedagógusok és a munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szervek pedig arról igyekeznek meggyőzni a fiatalokat, hogy a kevésbé keresett szakmák is tisztességes megélhetést biztosítanak. A múlt évben a lányok a fodrász- és kozmetikus-, a fiúk pedig az elektroműszerész, az autószerelő, a rádió- és televíziós-műszerész szakmákat kedvelték legjobban. — Az idén milyen szakmák iránt érdeklődnek leginkább a fiatalok? — kérdeztük Pintér Kálmántól, a Mü. M. 503-as számú ipari tanuló-iskolájának igazgatójától. — Azok a szakmák érdekelték legjobban a fiatalokat, amelyek tavaly. A legkisebb érdeklődés a kőműves-, az ács-, a parkettázó, a gumijavító foglalkozás iránt nyilvánult meg. — Miért nem változott a helyzet? — Egyrészt azért, mert a szülők, sajnos most Is arra biztatják gyermekeiket, hogy olyan szakmát válasszanak, amelyben könnyen maszekol- hatnak, másrészt pedig azért, mert nem tudtunk hatékony propagandát kifejteni a kevésbé keresett szakmák mellett. A szülőkkel többször kellene beszélgetniük az általános iskolák pedagógusainak a szakmákról, hogy megváltoztassák szemléletüket. A Vöröshadse- re úti iskola igazgatója nemrég a kereskedelmi iskola igazgatóját és engem arra kért, beszélgessünk a nyolcadikos (Tudósítónktól.) Újítási hónapot szervez az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat gazdasági és szak- szervezeti vezetősége októberben. Ez alkalomból elsősorban azokat az újításokat vizsgálják meg, amelyeknek bevezetése a kiszolgálás színvonalának emelését, a társadalmi tulajdon védelmét, a termelékenység növelését és a balesetek megelőzését szolgálja. Az újítók felad, tául tűzték ki új árupropaganda eszközök bevezetését is. Az újítási hónapban a szak- szervezeti és a gazdasági vezetők megvizsgálják a javaslatokat kereskedelmi és műdiákok szüleivel a szakmákról. A kérést szívesen teljesítettük. Ügy érzem, hasznos volt a szülőkkel való foglalkozás. Több ilyet kellene rendezni. A propagandához, sajnos, nem kapjuk meg a kellő támogatást. A megyei tanács munkaügyi osztályán kívül más szinte alig segít bennünket Pl. pályaválasztási kiállításhoz megfelelő helyiséget sem tudtunk biztosítani. Az építőipart népszerűsítő anyag nagy részét nem tudtuk bemutatni Sz. N. szaki szakemberek bevonásával. A hónap végén az élelmiszer-kiskereskedelemben megvalósított újításokból kiállítást rendeznek, erre a szomszédos Baranya, Tolna és Zala megyéből is hívnak meg szakembereket. A feladatterv külön jutalmat biztosít annak az újítónak, aki olyan bolti fölszerelésre tesz javaslatot, amely csökkenti a dolgozók fizikai erejének igénybevételét. Ezenkívül az áru kisebb súlyokban történő csomagolásra, szállításra, a fűtésre és hűtésre, valamint az üzletek szellőztetésére várnak javaslatokat. Újítási hónap az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál Választék helyett drága ételek Néhány étteremben nem a választék bővítésével, hanem drága ételek készítésével igyekeztek növelni a bevételt. Ez — enyhén szólva — olyan mesterkedés amely árt az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar hírnevének, s csak arra jó, hogy több pénzt vegyen ki a vendég zsebéből. Ráadásul — szinte kivétel nélkül — a mozgó haszonkulcsot úgy értelmezték, hogy a legmagasabbat — 120 százalékot — és soha nem a legalacsonyabbat alkalmazták. A siófoki Hableány és a szemesi Fasor vendéglőben még véletlenül sem főztek olcsó csont és zöldséglevest. De »választhatott« a vendég a drága — 3.20 Ft-tói 6 Ft-ig — levesekből »kedvére«. Évek óta vitatkoznak a reggeli árán, dönteni azonban még nem sikerült. Pedig egységes, harmadosztályú árakon bizonyára mindenütt jóval nagyobb forgalmat bonyolítanának le, mint jelenleg, s nem kellene az üdülőknek bosszankodniuk, ha a reggelizésre gondolnak. Az ÁKF ellenőrei többször vettek mintát a fagylaltból, a kávéból és az ételekből. A vizsgált fagylaltnak 41 százaléka, a kávénak 25 százaléka igen rossz minőségű volt. A fagylalt már a termelőüzemekből sem a szabvány szerint került ki, ami a vállalati ellenőrzés elhanyagolásáról vall. Az Utasellátó balatoni étterI meiben csak július 10-e után lehetett fagylaltot kapni, ugyanis a legru gyobb szezonban tatarozták a siófoki tér»■egge! »"eggel reggel reggel reaf^ reggel reggel reggel réggé reggel regg reggel reggel regg IstváiMé gondozó. Két 10—10 holdas dohánypajta épül a tsz-ben 800 000 forint költséggel. így lehetőségük nyílik arra, hogy növeljék a dohány vetésterületét. Delelőben.
