Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

Vasárnap, 1SG6. szeptember 25.

Sajtótájékoztató

az amerikai hírszerző szervek tevékenységéről

I

Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője szó "baton a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztatót tartott az amerikai hírszerző szervek tevékenység érői.

— A sajtókonferencián olyan tényekkel és dokumen tumokkal kívánom önöket és önök útján a hazai és a külföldi közvéleményt megismertetni — kezdte beszámolóját —, amelyek újabb bizonyítékai annak, hogy az Egyesült Államok hírszerző szervezete — kormánya céljainak, törekvéseinek megfelelően — az utóbbi években fokozta tevékenységét a Magyar Népköz- társaság, általában a szocialista, valamint a fejlődés nem kapitalista útját járó országok ellen, de még az USA-val szövetséges államokban is kémkedést folytat Az imperializmus legagresz. szívebb erői nem adták fel világuralmi terveiket, egyre újabb területekre terjesztik ki mind a nyílt agressziót, mind a felforgatás különböző módszereit. Ezek az erők mind nagyobb befolyást gyakorolnak az Egyesült Államok politikájára, s ennek következményeként az USA a hivatalos állami politika szintjére emelte, és totális módon folytatja a felforgató és kémtevékenységet

A Mapysr Népköztársaság természetesen nem szabad vadászterülete az amerikai kémeknek és diverzánsoknak. n- letékes szerveink megteszik ellenük a szükséges Intézkedéseket, leleplezik őket, s bíróságaink ítélkeznek fölöttük, ahogy ez dr. Egedy és társai ügyében is történt.

Lehetőségem van arra, hogy bejelenthetem: a Legfelsőbb Bíróság ma délelőtt ítéletet hirdetett dr. Egedy Lehel és bűntársai ügyében. Dr. Egedy Lehelt IS évi szabadságvesztésre, Asbóth Lászlót 14 esztendei és dr. Egedy Elemért S évi szabadságvesztésre Ítélték. ök tehát megkapták megérdemelt büntetésüket.

Szocialista rendszerünk mélységes humanizmusa Jut viszont kifejezésre abban, bogy Jogrendünk büntetlenséget biztosít mindazok számára, akik az imperialista hírszerzés részérói történt beszervezésüket önként és kellő időben jelentik az Illetékes hatóságoknak.

Módomban van önöknek néhány olyan magyar állampolgárt bemutatni, akik idejében informálták szerveinket arról, hogy hazájuk elleni kémtevékenységre akarták őket beszervezni az amerikai hírszerző szervek. Itt ül körünkben Kiss Nándor, aki mint hálókocsi-kalauz éveken át gyakran utazott Ausztriába. Kiss Nándor 1959-ben idehaza bejelentette, hogy régebbi ismerőse, Dvoorschák József osztrák állampolgár megismertette őt egy magát Wemer Róbertként megnevező férfival, aki az amerikai hírszerzés nevében a Magyar Népköztársaság elleni kémtevékenységre szólította fel őt. Hatóságaink kérésére Kiss Nándor késznek mutatkozott arra, hogy az amerikaiakkal »együttműködjék«, ami célszerűnek is bizonyult, hiszen ezen az úton megismerkedhettünk az amerikai hírszerző szervek hazánk elleni aknamunkájának természetével, céljaival, eszközeivel, főbb módszereivel. Ez az együttműködés egészen a legutóbbi időkig tartott, vagyis Kiss Nándornak 7 esztendő« keresztül volt lehetősége arra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen az amerikai hírszerzésnek, pontosabban ausztriai részlegének tevékenységéről. E 7 esztendő alatt az amerikai hírszerzés személyesen vagy t'edőcímekre küldött levelek, valamint futár útján tartotta vele a kapcsolatot.

Egyik alkalommal a futár érkezéséről Werner titkosírással írt levelében értesítette Kisst. Amikor a futár megérkezett, felhívta őt telefonon, s az előre közölt jelszóval üdvözölte: »Szívélyes üdvözlet Jelmnytól és Margittól.« Ezután megbeszélték, mikor találkoznak az akkor még álló Nemzeti S-í-.ház előtti randevúórán él. Miután a futár meggyőződött partnere személyazonosságáról, magyar, "alamint osztrák bankjegyeket és utasításokat adott át Kiss Nándornak. Kiss Nándor első alkalom mai Bécsben az Európa Szállóban találkozott Wernerrel, további beszélgetéseik a ' liuer Markt 6. sz. ház VII. emeletének 19. számú lakásában zajlottak le. Ezt a lakást az amerikai hírszerzés bécsi részlege az ilyen találkozások céljára tartotta fenn.

Kiss Nándorral — 6 hónap kivételével — mindvégig Werner Róbert tartotta fenn a kapcsolatot. Ezt csupán 1960- ban vette át 6 hónapra egy magát Bauernek nevező amerikai hírszerző, akinek fő feladata Kiss Nándor megbízhatóságának ellenőrzése volt. Werner azonban titokban ez idő alatt is érintkezett Kiss Nándorral, s a hasznosat a másik hasznossal összekötve különböző »üzletinek« mondható szívességeket kért tőle, de nyomatékosan a lelkére kötötte, hogy Bauemak ezt semmiképpen ne árulja el. Ennek ellenében viszont megtette azt a szívességet, hogy figyelmeztette Kiss Nándort: Bauerrel szemben legyen óvatos, mert annak az a feladata, hogy őt ellenőrizze. Warner urat külön köszönet illeti azért is, hogy Kiss Nándort más esetekben is jó előre figyelmeztette az amerikai hírszerzés tervezett ellenőrző intézkedéseire.

Nemcsak Kiss Nándor, hanem az amerikai hírszerzés bécsi csoportjával hasonló módon kapcsolatba került más magyar hazafiak is segítettek abban, hogy megtudhattuk: Wemer Róbert igazi neve Bánsági József, aki 1928-ban Békéscsabán született, anyja leánykori neve: Baski Etelka. Bánsági 1944-ben szüleivel távozott nyugatra. Rövid ideig Nyugat-Németországban tartózkodott, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. 1957-ben már mint az amerikai hírszerzés tisztje került Ausztriába, ahol egyébként Rita Pruckner osztrák állampolgárral házasságot kötött.

minden egyéb Is található mint társalgus:- anyag az amerikai haton ik tervezett magi ar- országi tartózkodásának időszakára. Egyébként ebből a könyvből a • eredetire felúagyltot- tan rendelkezésükre! fogunk bocsátani majd a bevezetőből néhány oldalt.

Az amerikai hírszerzés magyar és más nemzetiségű ügynökeinek feladatává nemcsak a Ma- mok imperialista uralkodó kő- gyár Népköztársaság rei a mi magyar népünknek I titlcnlbak kikémlel*sé+

j teszi, uanem azt is, hogy Jelentek meg már a hazai I hazánkon ke:-- -ztü.1 és a külföldi sajtóban cikkek és más bizonyítékok arró', hogy az Egyesült Ali nmol:

kormánya a hr.t-sereütn kelül létrehozta az úgynevezett különleges haderőt (Spéci I Forahegyan ők

ce), amelynek tagjait más országok területén végre'-""-! dó diverziós, szabotázs- és

terrorakciókra képezik ki.

Ezeknek az alakulatok '- ■;

állományát a legkülönbözőbb országokból odakerült f r.balokból toborozzák, közöttük — sajnos — vannak disrzidált magyarok is. Ennek a különleges haderőnek »belső ügyei ről« is sokat lehetne mondani, mert az utóbbi években több olyan személy is tért haza végleg Magyarországra, akik ott teljesítettek szolgálatot.

Felmutathatom önöknek azt a kis könyvecskét, amely a különleges alakulatok kiképzésével függ össze. Ez egy igen sajátos szókincset tartalmazó angol—magyar — hogy úgy mondjam — társalgási zsebkönyv, nyelvkönyv, amelyet az amerikai hadsereg vezérkara 1962 Júliusában adott ki Decker tábornok, vezérkari főnök jóváhagyásával. Az előszóból kitűnik, hogy ez a »nyelvkönyv« a különleges alakulatok azon tagjai számára készült, akiknek a Magyar- ország területén folytatandó, hogy úgy mondjam, »misz- sziót« szánták feladatul. S hogy milyen különleges »misszióról«, küldetésről van szó, annak illusztrálására csupán néhány mondatot idézek ebből a társalgási nyelvkönyvből:

»►Mutasson nekünk alkalmas rejtekhelyét, üregeket, barlangokat, helyeket ezen a környéken. ahol anyagot tudunk elrejteni, tárolni ideiglenesen vagy hosszabb időre.-« »►Ügy vezessen minket, hogy elérhessük azt a területet napkelte előtt, hogy felderíthessük, hogy harcolhassunk.-« »►A vasútvonal melyik szakaszán járőrüknek nappal, éjjel, hány órakor?-« »»Melyik vasúti berendezéseket őrzik? Mutassa meg a térképen!-« »»Hol vannak a kiserődök, az erődítések?-« »»Hol volna a legalkalmasabb hely rombolásra, telefonvezetékek átvágására?«

Nem akarom hosszan igénybe venni szíves türelmüket. Megjelöltem itt még jó néhány olyan dolgot, amit érdemes idézni ebből. »»Hol van az ellenség, a munkásőrség, a rendőrség?« stb., vagy ilyen »►társalgás« kellemes lehet; »►Lépjen előre!«, »►Állj!«, »►Emelje fel mindkét kezét!«, »►Álljon meg!«, »►Forduljon meg!«, és Így tovább. Sok

megíogal- megfele1" ^ v rr /1 - 0 £ hozzan a ’

létre a Szovjetunió el * .' tevékenységre.

I iá?-. -Werner állandóan a legerőteljesebben szorgalmazta egy ilyen »»csatorna« kiépítését. Ebben személyes becsvágyénak is nagy szerep-e lehetett, mert — amint Kiss Nándor nal: clíecsagte: »»Sokan foglalkoznak a csatorna megszervezésével, jó volna, ha ez nekünk sikerülne.«

Az USA hírszerző szervei és kémügynö- kci igyekeznek kihasználni olyan, az emberi haladást és a népek barátságát szolgáló kapcsolatokat, amilyen például a kulturális, tudományos együttműködés vagy az Idegenforgalom.

A Secret jelzésű utasítás.

Kiss Nándor esete csak egy példa a sok közül arra, hogy az amerikai hírszerzés megkülönböztetett figyelmet szentel az Ausztriába látogató magyar állampolgároknak, ottani ügynökei útján tanulmányozza őket, és megkísérli, hogy beszervezze azokat, akiket ilyen tevékenységre alkalmasnak ítél.

Meghívásunkra volt szíves eljönni megbeszélésünkre dr. Hackl Lajos, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa, aki a Német Szövetségi Köztársaságban ösztöndíjasként egy évet töltött, s ez idő alatt az amerikaiak szintéin kémtevékenységre akarták rábírni. Ezt kereken visszautasította, s emiatt megfenyegették.

A szintén jelenlevő Radnóti Ágoston, a közelmúltban végleg hazatért volt bécsi egyetemista — kívánságukra — beszámolhat arról, hogy az USA hírszerzéséinek milyen fedőszervei működnek Ausztriában, hogyan próbálnak az oda utazó gyanútlan magyar állampolgárokból különböző adatokat, információkat kiszedni.

Tisztelt sajtóértekezlet!

Mint a bevezetőben rámutattam, az amerikai hírszerző szervek nemcsak a szocialista országok ellen, hanem barátaik és szövetségeseik ellen is kémkednek.

Hadd támasszam alá ezt a megállapítást szintén dokumentummal. A Lee vezérőrnagy, fűhadsegéd által aláírt utasítás — rajta a titkos jelzés: Secret — leplezetlen

Kiss Nándor és más becsületes magyar állampolgárok Információi alapján össze lehetett állítani a listát arról, hogy a Magyar Népköztársaság mely objektumai állnak az amerikai hírszerzés érdeklődésének homlokterében. Ez az érdeklődés igen széles skálán mozog. A listán szerepelnek közismert nagyüzemeink, mint például a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Gamma Optikai Müvek, a Magyar Optikai Művek, a Magyar Hajó- és Darugyár, a diósgyőri, a miskolci, a csepeli, az ózdi, a dunaújvárosi vaskohászat és szerszámgépgyártás, a tiszapalkonyai, a kazincbarcikai és a péti vegyipari létesítmények, továbbá az ország különböző részein elhelyezett katonai objektumok.

Enyhén szőlva feltűnő azonban, hogy az amerikai hírszerzés különleges figyelme olyan létesítményekre is kiterjed, amilyenek például a védögátak, a folyó- és pa- takszabálvozások, a mesterséges víztárolók és az öntözö- csatornák pontos helye, úgynevezett földrajzi koordinátái.

Felvetődik — teljesen jogosan — a kérdés: Vajon az amerikai hírszerzés miért tanúsít oly nagy érdeklődést a népünk élet- és vagyonbiztonságát szolgáló ilyen létesítmények iránt? Erre a kérdésre az amerikai agresszorok megadták a választ maguk azzal, hogy — mint közismert — ördögi terveket dolgoztak ki arra. hogvan akarják a gátak felrobbantásával, bombázásával a békés vietnami lakosságot árvízzel elárasztani, s gyalázatos terveiket naponta Ismétlődő bomba támadásokkal

Végre is akarják hajtani, /yneol—magyar társalgási zsebkönyv — különleges alakú Mindez, nagyon fontos figyel- = .

meztetés: az Egyesült Álla- latok szamára.

nyíltsággal azt írja elő, hogy

az Egyesült Államok katonai

missziói még az Egyesült Államok szövetségesei ellen is folytassanak hírszerző tevékenységet. Ennek az utasításnak 3. pontja a következőképpen hangzik: »»Bár a katonai missziókat nem hírszerző ügynökségekként hozták létre, az Egyesült Államok katonai parancsnokai felhatalmazták őket ilyen tevékenység végzésére, mivel beosztásuk természeténél fogva lehetőségük van az USA számára nagy jelentőséggel híró titkos információk megszerzésére. Az információk megszerzése és kellő időben való továbbítása legalább olyan mértékben elősegítheti az USA nemzeti érdekeinek szolgálatát, mint normális funkciójuk betöltése. Nemzeti érdekeink megkövetelik, hogy az USA állampolgárai által megszerzett titkos információk hozzáférhetők legyenek az USA hírszerző ügynökségei számára. Ezért el kell érni, hogy a katonai missziók tagjai és az USA katonai attaséi a gyakorlatban maximálisan együttműködjenek a fentiek megvalósítása érdekében.«

Az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaságban nemcsak a szocialista országok odautazó állampolgárait igyekszik kémkedésre rávenni, hanem más, az Egyesült Államokkal szövetségesi viszonyban levő vagy általa hivatalosan barátinak ítélt országok — ezek sorában az Osztrák Köztársaság — állampolgárai közül is igyekszik kémeket szervezni.

Felmutatok fotókópiákat néhány olyan amerikai ügynök nyilvántartási kartonjáról, akiket az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria állampolgárai közül szervezett be.

E fotókópiák közül néhányat át is adunk majd önöknek, továbbá magyar fordításban annak a terjedelmes listának néhány oldalát, amely ezeknek a személyeknek a születési helyét, Időpontját, foglalkozását, lakáscímét tartalmazza. Bocsánat, hogy foglalkozást is említettem; nos, egyeseknél ezt nem találják a listában, hanem azt, hogy foglalkozásnélküli, illetve — munkanélküli .. . Rendkívül érdekes lenne, ha önök vagy éppenséggel a szóban forgó országok illetékes hatóságai meginterjúvolnák őket.

Nézzük a további dokumentumokat. Ezek egyértelműen bizonyítják, miszerint az amerikai titkosszolgálat arra törekszik, hogy részletes adatokat gyűjtsön Ausztria, Franciaország és más európai tőkésországok összes fegyveres erőiről. Itt a bizonyíték arról, hogy törekvésük nem is volt sikertelen, mert ügynökeik útján be is szereztek adatokat az említett országok fegyveres erőiről, beleértve megnevezésüket, létszámukat, elhelyezésüket és technikai felszerelésüket.

Ügy vélem, mindezek alapján igazoltnak látják azt a

megállapítást, hogy az Egyesült Államok kormánya totális kémtevékenységet folytat, amely az egész világot behálózza.

Ebben a tevékenységben a CIA szülőatyjaként emlegetett Allan Dulles szelleme érvényesül, aki »►A hírszerzés mestersége« című könyvében így ír: »»A hírszerző szolgálat ma abban a helyzetben van, hogy szemmel kell tartania a világ minden részét. A hírszerzés már nem korlátozódhat néhány országra. Az egész világ a mi küzdőterünk.«

A totalitás azonban nemcsak a kémkedés területi méreteiben jelentkezik, hanem a felhasznált módszerek és eszközök tekintetében is. Ennek igazolására is rendelkezésükre bocsátók egy dokumentumot, amely — úgy vélem —- példa nélkül áll az államok egymás közötti kapcsolatának történetében, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy még a kémkedés történetében is. A dokumentum címe: »►Feleségek kiképzésének programja az Egyesült Államok hadseregének stratégiai hírszerző iskoláján.« Ebből megismerkedhetnek önök annak a 4 hónapos tanfolyamnak a részletes tematikájával, amelynek keretében a külföldre kerülő katonai attaséfeleségeket részesítik hírszerző kiképzésben.

Amikor kénytelenek vagyunk esetenként felhívni a közvélemény figyelmét arra, milyen módszerekkel tör szabadságunkra és függetlenségünkre az amerikai imperializmus, hogyan igyekszik hazaárulásra rábírni magyar állampolgárokat, azt tapasztaljuk, hogy jó néhány nyugati sajtóorgánum újult erővel nagy hírverést csap arról, hogy Magyarországon — az ő szóhasználatukkal — a liberalizálódást felváltja a kemény vonal, s a magyar hatóságok minden külföldiben, minden nyugati látogatóban kémet, diverzánst látnak.

Az ilyenfajta propaganda megcáfolására nem is érdemes sok szót vesztegetni. A tények tömege bizonyítja, hogy nincs szó nálunk a politikai vonal valamiféle megváltozásáról; s ami ennek konkrét részét illeti, szilárd a törvényesség, a legteljesebb nyugodtsággal élhet, végezheti munkáját minden magyar állampolgár, látogathat el hozzánk minden külföldi állampolgár, aki tiszteletben tartja népköztársaságunk törvényeit. A hazánkba készülő külföldiek elriasztása céljából sűrűn felröppentett hírekkel kapcsolatban pedig elég néhány számot említeni ahhoz, hogy ezek a hazugságbuborékok is szétpattanjanak. A múlt évben január 1 tői augusztus 31-ig tőkésországokból 276 127-em töltöttek többkevesebb időt nálunk, vagy utaztak át hazánkon.

Nyilatkozatom végéhez érve kérem, tegyék fel esetleges kérdéseiket.

Naményi elvtárs ezután válaszolt a kérdésekre. (MTI)