Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-23 / 225. szám

$OCXXXXXXXXXXXXXXXXX>OOOOOOOOOOCXX)OOOCKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ oocooooococxxxx lyan ez a magyar ten­ger, mint valami ezer­nyi színben pompázó ékszer: minden év­szakban más arcát mutatja a pihenést, az üdülést, a kikap­csolódást kereső embernek. Tavasszal mint valami szir­mait bontogató virág, nyá­ron forgatagos kavalkádja a színek orgiájának, ősszel bo- rongós hangulatot idéző, télen pedig fehéren csillogó. Most ősz van, de a Balaton- parti élet még a nyárra em­lékeztet: autók százai robog­nak a műúton, vitorlások fe- hérlenek a tó vizén, az étter­mek és az eszpresszók estéről estére megtelnek vendégekkel. Utószezonnak mondják hiva­talos berkekben a szeptem­bert, hiszen a forgalom már nem a régi, de mégis sze­zont, főszezont idéző. Sokan úgy gondolják, hogy amint iskolába vonulnak a diákok, zárni lehet a tóparton is, hi­szen a gyerekekkel együtt a szülők is hazautaznak. Pedig n*m így van ez, hiszen van­nak emberek, akik szíveseb­ben .jönnek balatoni nyaralás­ra akkor, amikor a szezon nyüzsgése már csökkent, ami­kor csöndesebbek a nappalok és az éjszakák. Pihenni, ki­kapcsolódni vágynak, és sokan vannak ilyenek. Magyarok, németek, lengyelek és ameri­kaiak. És rájuk kell gondolni az utószezonban, őértük kell megtenni mindent, hogy kel­lemes, szép emlékekkel térje­nek haza otthonukba. Munkatársaink körsétára in­dultak a Balaton-parton, nyári emlékeket idézni és őszi gon­dokról hírt adni. Csokorba gyűjtött tapasztalataikat itt nyújtjuk át az olvasónak. Telt ház! Siófokon, a tó­parti szállodasor impozáns épületeire nyugodtan kitehe- tik a táblát, hiszen egészen szeptember végéig lefoglal­ták a szobákat. Németor­szágból, Ausztriából, Ang­liából van a legtöbb ven­dégük, és velük együtt száz­hatvan szakszervezeti be­utalt is itt pihen. A vízpar­ton nyári nyüzsgés: napozó, olvasó, labdázó emberek so­kasága élvezi az ajándékba kapott szeptemberi napsü­tést. A merészebbek még a fürdéssel is megpróbálkoz­nak, vidáman halacskáznak, hancúroznak a magyar íz­lésnek már alig-alig meg­v/hPi ft- M K ^ If ULLI i L Ifi ii L II szeptember 30-ig hosszab­bítsák meg hivatalosan is a főszezont. Ezzel minde­nütt egyetértenek, csak ép­pen nem intézkednek. Leg­alábbis a döntés eddig még elmaradt — panaszkodik Záhonyi Ferenc, a Veszp­rém megyei Tanács Idegen- forgalmi Hivatalának veze­tője. Pedig elég csak végigmen­ni Balatonfüreden, lépten- nyomon idegen szót hallani, egymást követő külföldi gépkocsioszlopokat látni. Tihanyban például szep­tember végéig minden szál­lodai ágy foglalt — akár­csak egész Veszprém me­gyében és Somogybán, a Ba­laton-parton —, s ez jóleső érzés. De az már nem, hogy Tihanyban több étterem már régebben bezárta ajtaját, s csak jövőre nyit majd újra ki, noha a szezon még javá­ban tart. Ez a felvétel is a siófoki kikötőben készült, forgalom, a Matróz Bisztró már nem várja a falatokkal, jó italokkal. Hiába nagy a vendegeket ízes emel, ők fizetik a három mű- »Hát szüreti mulatság nem szakban dolgozó őrök bérét, lesz az idén?« az ötlet — noha a vasút már Kecskeméten a »Szüret az beleegyezett, meg is rendel- Aranyhomokon^-ünmpség rendezvényeire több mint tompán csillog most is. Be­zárt a bolt, pedig volna lét- jogosultsága, hogy nyitva tartson. A kompok naponta hét-nyolcszáz gépjárművet és vagy kétezerötszáz em­bert visznek és hoznak a két part között. »Tihanyban nyitva az üzletsor, ott meg­kaphatják az utasok, amit akarnak. Egyébként is ugyanaz a vállalat működ­teti mindkét boltot, senki nem veszít tehát rajta...« — ez a hivatalos magyará­zat. De a rendelkezés írói valószínű nem voltak tanúi olyan jelenetnek, mint mi. Két zsúfolt csehszlovák au­tóbusz utasai Szántódrévnél hiába kerestek üzletet, hiá­ba akarták fölfrissíteni ma­gukat egy kávéval vagy egy üdítő itallal, hiába szeret­Megszokott kép a siófoki kikötőben. Az ősz a legjobb a ki­rándulásokra, sokan indulnak napról napra egy kis hajóútra. felelő, tizennyolc tizenkilenc fokos vízben. Ök a megcso­dált külföldiek: németek vagy lengyelek, akiknek ez a hőmérséklet szinte meg sem kottyan, sokkal hide­gebb tengervízben edzették magukat a balatoni ősz klí­májához. Népes a strand is. ÉS hivatalosan is nyitva tart, nem úgy, mint tavaly, ami­kor szeptember közepén egyszerűen becsukták a ka­pukat mondván, hogy nap­tár szerint vége a nyárnak, mindenki fürödjön otthon a kádban vagy a zuhany alatt. Most győzött az ésszerűség. És az eredmény: szeptem­berben volt olyan nap, hogy hétszáz belépőt adtak ki, s még a hűvösebb napokon is akadt néhány ember, aki a strand füvén, a víz mellett érezte jól magát. »Naponta két-háromszáz ember az át­lag« — mondja a strand he­lyettes vezetője, és hozzá­teszi, hogy a tapasztalatok alapján van létjogosultsága az utószezonnak. Ezt Siófo­kon megértették nemcsak a strand üzemeltetői, hanem a kölcsönző vállalat és a büfé irányítói is. Szántódrévnél tavaly is ez volt a helyzet: az ABC- áruház kirakatának üvegje Q arunaz Kiranuu ooooooooooooooc; tek volna csokoládén vagy más édességen csemegézni, várniuk kellett, míg átértek a túlsó partra. Nem nagy idő ez, szinte csak percek­ről van szó. De a szomjas vagy az éhes utasnak a per­cek is óráknak tűnnek a Csemege Élelmiszerkereske­delmi Vállalat jóvoltából. S ha már kompokról esett szó, beszéljünk a hajókról is. Augusztusban volt olyan napjuk, hogy több mint negyvenezer utast szállítot­tak. A szeptember termé­szetesen csöndesebb, most csak hat-hétezer ember ha- jókázik már a magyar ten­geren. Különjáratot is igé­nyelnek még, ebből naponta egy-két hajó fut ki. És ha a menetrend szerinti jára­tok megtelnek, ott áll a fo- nyódi meg a siófoki kikötő­ben egy-egy tartalékhajó, hogy bármelyik pillanatban fölvegye az utasokat. Vala­hogy így kellene csinálni ezt másutt, más vállalatok­nál is... A kempingek már mind bezártak. Az első statiszti­kák szép vendégforgalom­ról adnak számot. Tavaly a táborokban 264 000 vendég­napot töltöttek, az idén 410 000-et. Kovács Sándor- né, az Idegenforgalmi Hi­vatal helyettes vezetője hoz­záteszi, hogy csaknem tel­jes üzemben vannak még a fizetővendég-szolgálat laká­sai, jelenleg mintegy há­romezren veszik igénybe ezt a jól bevált szolgáltatást, jórészt lengyelek. A szak- szervezeti üdülőkben is nagy még a forgalom, mint­egy húszezer vendéget tar­tanak számon. Indokolt te­hát, hogy — ha csökkentett mértékben is — nyitva tart­sanak az éttermek és egyéb szórakozóhelyek. A siófoki szállodasor rep­rezentatív fodrászüzlete szeptember 15-én bezárt. »Nem kifizetődő*... ■« — ez a hivatalos magyarázat. És az ember kibeszélheti a lel­két, érvelhet és bizonyít­hat, hogy a fodrászat — mint szolgáltatás — világ­szerte elismert része a szál­lodáknak. Csupán Siófokon nem értik ezt! Ebben az évben először ősszel és télen is nyitva tart majd a fonyódi Sirály Szál­ló. Eddig egyetlen hirdetést vagy plakátot sem olvas­hattunk, amely ezt az ör­vendetes tényt közli a kö­zönséggel. A magyarázat egy kis rosszmájúsággal kézen­fekvő: Ha nem lesz a szál lónak őszi-téli forgalma, jö­het a mentegetőzés, »meg­mondtuk mi ezt, nem kelt Fonyódnak téli szálloda«. A siófoki kikötő előtti Matróz Bisztró lehúzta ro­lóit. Pedig mint egyik fény­képünkön látható, hosszú sorban állnak a hajózni kí­vánók a Beloiannisz bejára­tánál. Milyen jól esne in­dulás előtt egy frissensült vagy egy jó sültkeszeg ... És mi újság a túlsó par­ton? — Évek óta kérjük, hogy Csodálatos látványt nyújt Fonyódligeten a haragoszöld fenyők közé telepített kem­ping. Kár, hogy . a kempin­gezők is csak a látványá­ban gyönyörködhettek, mert a bürokrácia, az értetlenség vaskos sorompóval elzárta előlük az utat. Igaz, tavaly történt itt egy súlyos karambol, és a gépjárművezető hibájából négy ember meghalt, és megrongálódott a vasúti pi­te a sorompót — a megyei tanács építési-közlekedési osztályán elakadt. De hát annyi a pénzünk, hogy egy ötmillió forintért épített igen szép tábort hagy­hatunk kihasználatlanul? — Kedvenc időtöltése a hazai és külföldi üdülőknek Tihanyban minden megtalálható. A boltok áruval zsúfoltan vár­ják a vásárlókat, és itt láttuk ezt az ötletes postai automatát is. Levelezőlapot, bélyeget talál itt az ember, és nem kell messzire mennie, hogy feladhassa küldeményét, hiszen az automatasor harmadik része a levélláda. De jó volna Somogy­bán is látni egy-két ilyen berendezést...! lya. Ezután zárták el a for galom elől a kempinghez vezető vasúti átjárót. Erre a kempingre ötmillió forintot fordítottak, s mivel most a megközelítése igen körülményes, a turisták messze elkerülték, és az idén teljesen kihasználatla­nul állott. Hiába vállalták az Ide­genforgalmi Hivatal vezetői, hogy ha a vasút sorompót tízezer ember volt kíváncsi. Vasárnap 300 osztrák turis­ta érkezett Keszthelyre, hogy tanúja legyen egy szüreti mulatságnak. Nem a világcsúfja »Bla­mavízió« megismétlését vár­ják az emberek, hanem egy olyan, igazán eredeti, roman­tikus szüretet, ahol még a részvevők is letéphetnek egy __________________ fürt szőlőt, ehetik utána az m ost ősszel a kirándulás és *zef ffalyást, a paprikást vagy a szalonnasütéssel egybekö- ,rnas magyaros ételt. Nem le- tött borkóstoló — mondják a hetne jövőre a két megye siófoki Idegenforgalmi Híva- összefogásával — megrendez­ni, aztán rendszeresen prog­ramba iktatni a szeptemberi főszezon egyik — állítjuk — legvonzóbb eseményét?! Érdekes véleményt mond a vendéglátóhelyek forgalmá­ról Székely Károly, a Siófo­ki Járási Tanács kereskedel­mi felügyelője. — Nem a nagy éttermek, hanem a kisvendéglők, a ma- gyáros Tz~ny'.ák vonzzák az üdülőket. A szárszói Vén-, dl:fa tavaly egy ilyen kelle­mes őszi napon 30—35 000 forint forgalmat csinált, el­sősorban ételekből. Idén volt olyan őszi nap, hogy a 00 000 forintot is meghaladta a be­vételük. Ebből arra kell következ­tetni, hogy a több száz, illet­ve ezerszemélyes éttermek helyett a kisebbeket kellene szaporítani. S végre eltüntet­ni a csak hidegkonyhával Kár, hogy Nagyvázsony- rendelkező italboltokat a Bá­bán már bezárt a lovasiskola, laton mellől, mert még min- s hogy a hévízi meleg fürdőn d.ig van belőlük bőven, hogy kívül csak a szalonnasütés és csak néhányat említsünk: a borkóstolás — most nem be- Víg hajós, a Zöldfa, a Kis- szélve a táj szépségeiről — krajcár stb, A néhány napos várja a kirándulókat. szendvics és sütemény nem Szinte az őszi Balaton nagyon vonzza a Balaton íó- minden vendége megkérdezi: togatóit. tálnál. Naponta indulnak a különautőbuszok Tihanyba. Keszthelyre, Hévízre és Nagyvázsonyba. Pezsgő még az élet a vízparton. a siófoki strandon, a kellemes napfényben sokan pihennek Főszezon van és nem utószezon, mint azok gondolják, akik képtelenek szakítani azzal az elavult nezettel, hogy augusztus 31-én az első hűvösebb szél elfújja a Ba­latont. Hát nem fújta el, s maradtak 30— 40 000-cn azok, akik ilyenkor vágynak pi­henni, szórakozni, üdülni. Zsúfoltak az eszpresszók, az éttermek, s talán csak a felszolgálók fáradtságán érezni, hogy las­san végleg beköszönt az ősz. Illetve nem is annyira a fáradtságon, mint azon, hogy néhány nap múlva lejár a szerződésük. A siófoki Balaton Eszpresszóban olyan kényelmesen mozognak a felszolgálók, mintha most akarnák kipihenni a nyár fáradalmait. Elfelejtik a rendelést, csak többszöri könyörgésre mennek fizetni. »Na bumm, mi van, pakolok és utazom haza, ha ez nem tetszik« — gondolhatják néme­lyek. Talán ezért nem lehetett a siófoki Hangulatban egész délután feketét inni. Elromlott a gép, ez igaz. Ilyenkor azonban kellene egy ügyeletes szerelő, aki néhány perc alatt megjavítaná a masinát, és meg­kímélné a vendégeket a bosszankodástól. Reméljük, jövőre már nem lehet majd a felszolgálásban sem tapasztalni az utó­szezon! hangulatot, és a nyár kezdetétől szeptember végéig főszezonnak megfele- lően fogadják, szolgálják ki a vendége­ket ... Polesz György—Szalai László OOCOOOOOCXXXXXlCOOOOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOCOOCOOOCXXXXXXXX^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom