Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
/gyönyörű, kék szirmai'Jr val teljes pompájában virágzott a len. A napsugarak melegítették, az eső pedig '• megfürdette és a len napról napra szebb lett a napsugár csókjaitól. A gazda nap mint nap kijárt a földekre, s gyönyörködött a len növekedésében. Dicsérte is sokszor, hangos szóval, úgy, hogy a len elbizakodott. Mikor a gazda eltávozott, nem egyszer szólt a felette röpködő kis pacsirtának: — A gazda azt mondja, hogy szép vagyok. Jó hosszúra növök és pompás vásznakat fognak szőni belőlem. A vászonból szép, csipkés ágynemű készül, az emberek dicsérni fognak és én leszek a legboldogabb a világon. Így nőtt, növekedett a len, míg egy szép napon megjelent a gazda és két nagy fia, és a lent gyökerestől kitépték a földből. Sajgóit, fájt minden tagja, de még nem volt vége a megpróbáltatásoknak. A gazda és fiai szekérre rakták, hazavitték, s az udvarukban megáziatták, hideg vízben majdnem megful- lasztották. Azután forró kemence felett szárították, ahol majdnem meggyulladt. Ezután jött azonban csak az igazi fájdalom, mert a lent megtördelték, szöges fésűk között tépték- cibálták, ahogy a gazda mondta, meggerebe- nezték, aztán a háziasszony leányai a rokkán megfonták, majd felvetették szálait a házi szövőszékre. Szorgalmasan dolgozott a gazdasszony, de szorgalmasak voltak a lányai is, így pár nap múlva a szövőszékről egy pompás fehér vászondarab került le. — Óh, de boldog vagyok, hogy ilyen szép vászonná szőttek — örvendezett a len, de pár nap múlva újabb szenvedés várt rá. A gazdasszony ollót fogott, a leányok mintákat rajzoltak, a mintákat a vászonra tűzdelték gombostűkkel, azután az olló tépte, vágta, majd a varrógép tűje szurkálta ösz- sze-vissza. Ez bizony nem volt valami mulatságos, végül azonban elkészültek a gyönyörű, csipkés nagy- és kispárnák és a paplanhuzatok, éppen olyanok lettek, mint amilyeneket a len kint a földön állva elképzelt magának. A gazda családja használatba is vette az ágyneműt, és ahogyan teltek-múltak az évek, úgy kezdett szakadozni a vászon. .A tönkrement ágyneműből előbb a gazdasszony lemosórongyokat szakított, majd az egészen apró darabjait odaadta kislányának, aki elvitte a rongy- gyűjtőbe. A lenből szőtt vászon rongyai a többi ronggyal együtt egy nagy nagy gyárba kerültek, ott apró darabokra szaggatták őket, megvagdosták, megfőzték, és mire magukhoz tértek, szép, finom, fehér papiros lett belőlük. — Ez több, mint amit kis, kékvirág koromban megálmodtam. Óh, de hasznos vagyok, én vagyok a legboldogabb a világon — örvendezett a lenből lett papiros. A papírbolt polcáról egy meseíróhoz került, aki belecsavarta az Írógépébe és a sok-sok kopogó betű egy-kettőre sok szép mesét rögzített rajta. Így vált valóra a len álma: hasznot hajtott és örömet szerzett. (Franciából átdolgozta: Pfeifer Vera) Megyénk tájai — Zselic Vízszintes: 1. Kérdőszó többesszámban. 4. Magyar folyó. 9. Majom egyik fajtája. 10. Csúnya viselkedés. 11. Urmérték. 12. A Zselic egyik jellemzője. 13. R. K. 14. Állóvíz visszafelé. 15. Különösen télen jó ital, névelővel. 17. A Zselicről először ezek jutnak eszünkbe. 20. Évszak. 21. Fanemesítő ékezet nélkül. 22. Dísze. 24. Ásta közepe. 25. Lövedékszilánk. 27. Tejtermék. 29. Visszafelé helyhatározó rag. 30. E. V. 32. Visszafelé névutó. 33. Híres zselici község. 35. Reménykedsz benne. Függőleges: 1. A Zselic gazdaságára régen ez volt jellemző. 2. A ház kicsinyítő képzője. 3. Igekötő. 4. Zúz ikerszava. 5. Kúszó növény szára. 6. A zselici asszonyok kezemun- káját dicséri. 7. Mássalhangzó kiejtve. 8. Gyümölcsszárító. 9. Az erős lúg és sav teszi. 12. Ez oroszul. 14. Régi bort. ■■■■ aaaa 1 2 3 :::: aaaa aaaa 4 5 6 7 8 9 aaaa aaaa aaaa aaaa 10 11 ■ ■■■ ■ ■■■ :::: 12 aaaa aaaa 13 :::: ■■■■ ■■■■ 14 aaaa aaaa 15 16 17 18 19 aaaa 20 21 :::: aaaa aaaa 22 23 aaaa aaaa :::: 21 IS» ■■■■ ■ ■■■ 25 26 iiSi 31 27 28 aaaa aaaa aaaa aaaa 29 »K aaaa 30 32 aaaa aaaa aaaa ■■■a 33 34 :::: :::: l-> »31 :::: 35 18. Egymást követő magánhangzók. 18. Major Tamás. 19. Alkotja. 23. Kutau 26. A művészet egyik ága. 28. Jövendőmondó. 31. Szelíd ellentéte. 33. S. H. 34. Szemlél, csak a mássalhangzók. n.f Beküldendő a vízszintes 12., 33. és a függőleges 1., 6. Beküldési határidő 1966. augusztus 19-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: --Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Lorca; Tagore; Forint; Kresz Géza; Babits. Takács Tibor Thököly ifjúsága című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Csikós Margit, Vida József, Kaposvár; Farkas Ági, Bálványos; Návai Zoltán, Drávatamási. A könyveket postán küldjük eL cyiz öntelt teknőLbékoL (Tjibdi nine) borsi darAzs József Híre érkezett az ősznek Híre érkezett az ősznek, Fecskék, gólyák készülődnek. Mind útra kél már maholnap, Vidám rigók rég nem szólnak. A kertben még ragyog a Nyár, De a méhe tűnődve jár, Rá-rászáll egy virágszálra, De emlék már vidámsága. Mint azé a kisgyermeké, Ki szívesen most kezdené a tündéri szünnapokat, s rikoltana jó nagyokat! De nem kiált, Nyár vége van, És csak jár a nyárfaiorban, Nézi, hogy a gólya, fecske Búcsúzkodik, s indul messze... TASNÁDI VARGA ÉVA A vitorlán ... Zsebkendőnk lobog, száll a szélben, békés madárként szép fehéren. A könyv, füzet Pesten pihen, s vitorlás indul a vizen. Magasba szökik, csattog a vászon, sokkal nagyobb, mint tavaly nyáron. Indulás! Irány a túlsó oldal, piros házacskák zöld bokorral. Ott már régen ebéddel várnak, pirulnak most a csirkeszárnyak, saláták zöldje ring a tálon, siessünk, most már alig várom! Játék után vége a dalnak, evezőink erőre kapnak, aztán majd otthon vár a sátor, a holdfény viliódzik át a fákon. ÉRDEKESSÉQEK MILYEN RÉGI A »MÉHTENYÉSZTÉSI A méh az ember egyik legrégibb háziállata. Sokáig azt tartották a kutatók, hogy Egyiptom volt az őshazája, ahol ma is számos vad méh- faj éL Sok régi rajz támasztotta ezt alá. Valószínűnek látszik, hogy az i. e. III. évezredben szelídítették meg és fogták az ember szolgálatába. A legújabb kutatások szerint azonban a méhészet nyomai más területre vezetnek. Kis-Ázsiában az anatóliai Chatal Hüjük község határában angol régészek az i. e. VII. évezredből származó faliképet találtak egy feltárt templomban. Méheket és méh- sejteket ábrázol. E lelet szerint már 9000 évvel ezelőtt az ember társává »szegődött-« a méh. ORGONA — MINT IDÖJÁRÁSJELZÖ Időjárási viszonyok előrejelzésére alkalmas a hazánkban is igen elterjedt lila orgona. Virágzási idejéből természetesen csak akkor következtethetünk az időjárásra, ha nem valamely épület déli oldalán díszük. Angol kutatók az utóbbi években megállapították, hogy a ÜLa orgona — északi irányba haladva — mindig később virágzik. Azt is megfigyelték, hogy a lucerna kaszálása az orgona virágzásának kezdete után 30 nappal esedékes: a lucerna virágjainak mintegy 10 százaléka ugyanis ilyenkor szokott kinyílni. Ez az összefüggés jól felhasználható a lucernakaszálási munkák előretervezése során. V olt egyszer két fehér tollú kócsag és egy kis teknősbéka, akik ugyanabban a tóban éltek és nagyon ]ó barátok voltak. Együtt játszottak egész nap, együtt napoztak a homokon, együtt úszkáltak a tóban. Nagyon boldogan éltek, és sohasem váltak el még csak egy napra sem. Az egyik esztendőben nagy szárazság köszöntött be. Teljes öt hónapig, márciustól augusztusig nem esett egy csepp eső sem. Minden folyó kiszáradt és a földek összerepedeztek. Természetesen a kis tó sem kerülhette el a sorsát. Napról napra kevesebb lett a vize. A három barát nem tudta, hogy mitévő legyen, és csak sóhajtoztak egész nap. Egyik napon a két kócsag szárnyra kelt, hogy megnézze, hogyan állnak a dolgok. Amikor este hazatértek, azt mondták a kis teknősnek: — Teknős pajtás, mindenki az Égi tóhoz költözik, még a vakond is. Mi is jobban tennénk, ha elindulnánk. Ha itt maradunk, meghalunk az éhségtől és szomjúságtól. A teknős lehunyta zöldbab nagyságú apró kis szemét, és sírdogálni kezdett: — Ö, ti nagyon gyorsan udtak repülni és futni is. El tudtok jutni az Égi tóhoz. De én sem repülni, sem gyorsan futni nem tudok. Három nap múlva az emberek már csak az üres teknőmet találják meg! Sosem gondoltam, hogy elhagynátok engem, amikor olyan hosszú időn át jó barátok voltunk. A teknős oly szánalomraméltóan sírdogált, hogy a kócsagok sem tudták visszatartani könnyeiket, nem volt szívük elhagyni barátjukat. Elhatározták, hogy még maradnak egy kis ideig, hátha hamarosan megjön az eső. D e az időjárás nem ígért változást. Éjszaka fényesen ragyogtak az égen a csillagok, nappal pedig könyörtelenül tűzött a nap. A kis tó már majdnem teljesen kiszáradt. A kócsagok újra mondták, hogy Indulni kellene. A teknős tudta, hogy tovább már nem tudja őket marasztalni, ezért így kezdett el beszélni. — Hosszú időn át barátok voltunk. Nem tudtok kitalálni valamit, hogy magatokkal vigyetek engem is? A kócsagok összedugták a fejüket. Egy kis idő múlva így szóltak: — Teknős pajtás, van egy tervünk. De nem vagyunk benne biztosak, hogy ., . A teknős nem tudta kivárni, míg befejezik, és mohón közbevágott: — Ml az? Mi az?- Mi a csőrünkbe fogjuk egy bot két végét, te pedig középen kapaszkodhatsz. így repülni is tudunk, és téged is magunkkal vihetünk. Mit szólsz az ötlethez? A kis teknős annyira boldog volt, hogy örömében csaknem ugrálni kezdett. — Igen, igen! Ez aztán a kiváló ötlet! Induljunk azonnal. A kócsagok is nagyon örültek, de figyelmeztették a teknőst: — Nagyon óvatos legyél, útközben ne nyisd ki a szádat. — Persze, hogy nem. Még akkor is összeszorítom, ha valaki késsel próbálná kifeszíteni. így aztán elfogyasztották utolsó« különösen pompás ebédjüket, s másnap korán reggel elbúcsúztak az otthonuktól. A kócsagok fogták a bot végét, középen pedig a teknős kapaszkodott a szájával. Egyre csak repültek és repültek, sötét őserdők, hóborította csillogó hegycsúcsok, aranyzsindelyes templomok és hatalmas füve* pusztaságok felett. Lent a földön az emberek fáradságosan "Öntözgették földjüket. Amikor észrevették a kócsagokat és a teknőst, rájuk mutattak, és az egyik így szólt: — Nézzétek csak, milyen okos ez a teknősbéka! A szájában fogja az ágat és viteti magát a kócsagokkal. A kócsagok úgy tettek, mintha nem hallottak volna semmit, és folytatták tovább útjukat. De a teknős eltelt büszkeséggel. Mindenki dicséri őt, ha, ha, ha . .. R epültek tovább. A gyerekek marhákat őriztek a hegyekben, amikor meglátták őket, rájuk kiabáltak: — Nézzétek csak milyen okosak ezek a kócsagok! A valóságos égbe viszik a teknósbékát. A kócsagok oda sem figyeltek erre, hanem a repülésre összpontosították minden erejüket, de a teknős nagyon megsértődött. — Ostoba bolondok! Azt mondjátok, hogy a kócsagok visznek engem! Nos ezt a tervet én gondoltam ki! Tudjátok meg hát, hogy ki az okosabb! S aztán teljes erejével elkezdett feléjük kiabálni : Hé ... ! De mihelyt kinyitotta a száját, fejjel lefelé egyenesen egy nagy, fekete szikla felé zuhant. Somfai Sándor Pótlórejtvények — ITA — LGA — IGÖ — IÓ Megfejtés: Ilyen idő van télen. — OLL — LLÓ — UTYA — BOLYA — LGI Helyes pótlással a XVIII. olimpia színhelyének nevét kapjátok. — APIR — LOM — ABDA — OU — TTILA — AGON — G — ONDON — SZTAL — Ó — SIGA — OJÁS — RAM — ZITA Megfejtés: Gondot okoz a nyolcadik osztályban. Amíg a Iérkép elkészül... A legősibb, papiruszra rajzolt térkép az egyiptomi Ramszesz fáraó karából maradt reánk. Ez a csaknem három és félezer éves térkép az akkori aranybányák helyét ábrázolta. A középkor hadi vállalkozásai, a népvándorlás, a kereskedelem fejlődése, és az új földrészek megismerését célzó felfedező utazások a térképkészítés erőteljes fejlődését eredményezték. Térképek egykor és most A XV. században megjelenik az első nyomtatott térkép, ugyanerre az időre tehető a magyar térképrajzolás kezdete Mátyás király uralkodása alatt. Mercator az 1500-as években megszerkeszti az első, Európát és a Világtengert ábrázoló térképét. Módszerét, melyet feltalálójáról Mercator vetületnek neveznek, ma is használják. A régi idők térképei sokszor nemcsak a domborzati Viszonyokat ábrázolták, hanem egyes természeti jelenségek, sőt történelmi események hatásait is. 1528-ban például egy »Lázár deák« nevű térföldrajzi térképek készítésével is megpróbálkoztak. A térkép- ismeret csakhamar helyet kap az oktatásban is. Rákóczi Zsigmond (1544—1608) a térkép használatát az iskolákban is elrendelte. Az első pontos, országos felmérés alapján készült térképet Franciaországban adták ki munkájukat, sokszor nehéz időjárási feltételek közepette. Az ún. közvetlen mérési eljárás mellett már egyre jobban terjed a fotogrammetria, amely közvetett felmérési módszernek tekinthető. A térképeket ilyen esetben a terepről készített földi vagy légi fényképek felhasználásával az 1700-as években, ugyanak- állítják elő. Ahhoz, hogy ezekor hazánkban is megindultak a részletes területfelmérési munkálatok. Az első magyar- országi atlaszt Görög Demeter szerkesztésében 1802 és 1811 között adták ki: 60 lapból állt. Gömbfelület — sík papírlapon két a térképeket az országos koordináta rendszerbe illeszthessék (tehát meghatározzák helyzetüket az ország ismert földrajzi helyzetű terepágyaihoz viszonyítva) úgynevezett illesztőpontokra van szükség. E pontokat rendszerint még a _ fényképezés megkezdése előtt jelölik meg a terepen egy úttalan területe fehér folt maradt az atlaszokon. Általában igen sok felvételt kell készíteni, hogy azok alapján meg lehessen rajzolni a térképet. Ezért az optikai ipar már évek óta azon fáradozik, hogy a térképészeknek minél jobb segédeszközöket adjon. A korszerű megoldások közé tartozik a forgóprizmás fényképező kamera. Ez egy nagy gonddal készített precíziós mechanikai és optikai szerkezet, melynek fő része a forgó felvevőprizma. Ezzel 180 fokos képszöget lehet elérni, a kamera látóhatártól-látóha- tárig fényképez. A tér (sztereo) hatású fényképeket úgy készítik, hogy az egymást követő, előhívott negatívokat a sztereo-metrográf- nevű különleges berendezés képtartójába helyezik. Az érAz egész földfelszínt ará- olyan módon, hogy fényképe- tékelést végző szeméiy szemnyosan kicsinyítő térkép ké- zéskor a negatív anyagon jól szítése nehéz feladat. Ez a nehézség onnan adódik, hogy Földünk gömbalakú. Márpedig a gömb felületét síkban híven ábrázolni, mintegy »kiterítve« nem lehet. Olyan módszerhez kell tehát folyamodni, melynek segítségével ez a cél a legjobban megközelíthető és a kapott kép a valóságot lehetőleg kevés torzulással mutatja; különleges »vetítési« rendszerrel biztosítják e köve- képész a törökök által elpusz- telmény kielégítését, tított területet ábrázolta fa- A térképek adatait felvevő metszetű térképen, míg má- geodéták (földmérők) nehéz és sok néprajzi, nővén v é« .álla*- végzik felismerhető kép keletkezzen róluk. A mai térképészeti eljárások közül a legkorszerűbb a természetes »térbeli« látásnak megfelelő sztereo-foto-gram- metria. Ezzel hegyes, dombos terepről is tudnak megfelelő pontosságú térképeket készíteni. Automata rajzolja a térképet ... A térképek készítéséhez a kartográfiai intézeteknek régebben hónapokra és évekre volt «ziilcséaük. A világ nem lélő-berendezésen keresztül figyeli a képet. Eközben olyan térhatású képet lát, mintha magából a repülőgépről nézne le a tájra. A három irányban vezérelt mozgás, melynek irányítása az értékelő személy feladata, szoros kapcsolatban van egy rajzasztallal, amely automatikusán megrajzolja a térkép síkrajzi adatait és szintvonalait. Ehhez a berendezéshez egy elektromechanikus számológép is kapcsolható, amely a megfelelő számítási műveleteket végzi el önműködően. Ilyen módon lehet a térképkészítés hajdan bonyolult műv°WM automatizálni!
