Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

Beadjam-e a gyermekemet óvodába? Közeleg a szeptember, megkezdődik az iskolai taní­tás, és elérkezik az óvodai beiratkozás ideje is (augusz­tus 27-től Sizeptember 3-ig). Sok-sok családban fölvetődik a kérdés: mi legyen a 3—6 éves gyermek sorsa, beadják az óvodába vagy sem, vagy éppen pótnagymama felügye­letére bízzák? Bizony nehéz kérdés ez Általában a szü­lők többsége örömmel Íratja be gyermekét az óvodába, és rendszeresen is járatja. Mi a különbség az óvoda és az otthon nevelése kö­zött? Az óvoda a gyermek má­sodik otthona, ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyermek ugyanúgy él ott is, mint otthon. Az óvodai élet­nek szervezettebbnek kell lennie az otthoninál, nem mehetnek külön-külön az ud­varra a gyermekek, amikor éppen eszükbe jut, nem játszhatnak addig, amíg ked­vük van rá, mert 25 gyer­mek nem fejezheti be külön- külön időpontban a játékok Óvodában sokkal gyakrab­ban keil alkalmazkodni a társaikhoz; minden gyerek­nél egyszerre van a játék­idő, a kötelező foglalkozások ideje, a séta, az alvás és az étkezés. Kialakul az élet meghatározott ritmusa, amely egyben biztosítja a gyerme­kek számára feltétlen szük­séges, kapkodás mentes, nyu­godt légkört, és a közösségi rendet is. Az óvodai éiet szervezettsé­ge alkalmazkodást kíván a gyermektől. Viszont az ott­hontól eltérő másik jeHeg- aetessége az óvodának éppen az, hogy benne minden gyer­mekhez alkalmazkodik. Min­den, ami az óvodában ta­lálható, a gyermek igényeit elégíti ki. A székekkel vo- natosdit játszik, a vázákat beviszi a kis babaszobába; nem kell félnie attól, hogy lehúzza a térítőt az asztal­ról; hogy véletlenül betöri a konyhaszekrény üvegét A családban — különösen ha nics játéksarok — a gyer­mek gyaikran néz szembe tilalmakkal, ami végülis bá­tortalanná, félszeggé teszi. De gyakori a másik véglet is, amikor teljesen korlátla­nul ugrálhat fel a bútorokra, rakhatja ki a szekrényt, har­soghat a trombitájával. Az ilyen nagy »szabadság-« vi­szont gátlástalanná teszi a gyermeket, nem fejleszti ki benne az együttélés szüksé­ges korlátáit. Az óvodában a tilalom és a cselekvés sza­badságának egyensúlya köny- nyebben fenntartható, mint az otthon sajátos körülmé­nyei között. Kifejlődhet a gyermekben a közösségi élet által igényelt alkalmazkodás, de ugyanakkor a szükséges aktivitás, önbizalom is. Mit nyújt az óvoda a gyermekeknek? A gyermek élete az óvo­dában változatos tevé­kenység közben telik, amá egyúttal sokoldalú fejlődésük­nek feltétele. Bár ebben a korban még sok idő telik el az étkezéssel, az alvással, a kézmosással, az öltözkö­déssel stb., de ezek a tevé­kenységek is fejlesztik a gyermekeket: megtanulják önállóan ellátni magukat, s az ügyesebbek, a nagyobbak segítenek társaiknak. Sok dalt tanulnak, sok mesét, verset hallanak, rajzolnak, festegetnek, agyagból kis tárgyakat formálnak. Az óvónő irányításéival megfigyelik a falevelek hul­lását, a hó olvadását, s kint még hideg szél rázza a bok­rokat, amikor bent az »élő sarokban-« mór közvetlenül a gyermekek szeme előtt bon­takoznak ki a gesztenyefa ágainak rügyei. Ismerkednek a számokkal, beszélgetnek az építő ember munkájáról, s más országok gyermekeinek életéről. Legtöbb időt a já­tékkal töltik, a babák, a mackók, a teherautók, a lab­dák, a daruk, az építőkoc­káik, a társasjátékok között Koruknak megfelelő munkát is végeznek, asztalt teríte­nek, virágot ápolnak, ker­tészkednek, barkácsolnak. Az óvónő mindezt az egész gyermekcsoportban szaksze­rűen, a pedagógia követelmé­nyeinek megfelelően irányít­ja, arra törekedve, hogy a gyermekkel megszerettesse az élet hozzájuk közel álló je­lenségeit. Játék és oktatás által fejleszti a gyermeknek azokat a készségeit és képes­ségeit, amelyek majd meg­könnyítik számára az iskola életébe való beilleszkedést Látható, hogy a testileg és szellemileg érett gyermek sok­oldalú fejlődése a 3—6 éves karban az óvodai közösség­ben előnyösen alakul, de hoz­zá keli termi, hogy a szülők szerepének fontossága, a csa­ládi környezet, a családi ne­velés hatása nem csökken az óvodába járás ideje alatt sem. Az óvoda nem pótolja a szülőd házat, mint ahogy a család sem nyújtja a gyermek­nek azt, amit az óvoda. A ket­tő kiegészíti egymást Dr. Vincié Tibomé óvodai főelőadó A könnyelműség | KEZDŐDIK A TANÍTÁS es a kontárkodás A sajtó, a rádió és a tele­vízió gyakran ad hírt ház­tartási balesetekrőL A ház­tartási gépeket úgy szerkesz­tik, hogy kezelésük biztonsá­gos, sajnos mégis sok bal­eset történik a kontárkodás, hozzánemértés, nemegyszer virtuskodás miatt A balese­tek jó részét a szigetelés hiá­nya okozza: legtöbbször a kontár végezte javítás követ­kezménye ez. A Szabvány- ügyi Hivatalban — ahol szi­gorúan őrködnek a balesetet megelőző előírások betartá­sán — néhány hasznos tud­nivalót mondtak el. Toldott, hosszabbított ve­zetéket ne használjunk. A csatlakozó vezetékeket hőtől, nedvességtől óvjuk: a kon­nektorból a dugót sohasem a zsinórnál fogva húzzuk ki Ne használjunk olyan zsinórt, amely a készülék csatlakozó­jánál acélspirállal védett. A törött, csorbult, repedt csat­lakozót cseréljük ki. A tex- tilbevanású, régi típusú zsi­nór nem jól szigetel, használ­junk helyette műanyagbevo­natút. Ha fémből készült ál lólámpához nyúlunk, egyide­jűleg ne érintsünk radiátort vagy vízcsapot A hordozható elektromos készülékeket csak teljesen áramtalanítva moz­gassuk. Vasalás közben ne álljunk kőpadlón vagy bár­milyen nedves padlón: fará­cson, gumi vagy műanyag szőnyegen állva vasaljunk. A fürdőkádban ülve nem sz bad semmiféle elektromos készüléket érinteni, tehát hajszárítót sem! Nedves kéz­zel elektromos kapcsolóhoz ne nyúljunk. A mosást le­hetőleg farácson és gumital­pú cipőben végezzük, úgy­szintén a centrifugálást is. Hazánkban sok százezer háztartási készülék működik. Előírás szerinti kezelésük megbízható segítőtárssá, a kontárkodás vagy a könnyel* műség veszélyes ellenféllé te­heti őket Zs. L. n rr [s [6 FT EüiEnüi PÁRIZS - NŐI SZEMMEL Az udvariasság tűnik fel el­sőnek. Belépsz egy üzletbe és végig kell vámod, amíg a ve­vők és eladók kölcsönösen egy­más egészsége után érdeklőd­nek. Csak azután térnek a tárgyra, a vásárlásra. Ezt min­denki természetesnek tartja, senki sem türelmetlenkedik. A párizsi még akkor is udvarias, ha káromkodik. Egyik autó be­leszalad a másikba. A vezető dühösen ordít: »Az ördög vi­gye elmagát.'« — majd udva­IAPÁN HORGOLT BLÚZ A horgolt blúz gyöngyfonálból két és feles horgolótűvel készül, az ujjak tetszés szerinti kiszapo- ritássaL Elejét-hátát egyforma szélességben horgoljuk, egészen az ujjakig. 1. sor: Láncszemsor egyráhaj- tásos pálcával végig behorgolva. 2. sor: 5 láncszemet egyráhaj- tásos pálcával leöltünk a 3. pál­cára, 3 láncszem egyráhajtásos pálca az előbbivel azonos pálcára öltve egyráhajtásos pálca a har­madik pálcára, a kettőt egyszerre fejezzük be. 3 lánc, egyráhajtá­sos az előzővel azonos pálcára egyráhajtásos pálca a harmadik pálcára; a kettőt egyszerre fe­jezzük be, ismétlünk. 4. sor: ahol a második sort befejeztük, onnan 7 láncszem rö- vidpálca a 4. pálcára (a 7 pálca 4. pálcájára), 5 láncszem rövid­pálca a következő negyedik pál­cára, ismétlés, s végül 2 lánc­szemet egyráhajtásos pálcával le­öltünk a második sorra, fordu­lunk. 5. sor: 7 láncszem után a ki­induló pontra egyráhajtásos pál­ca és a 4. pálca fölötti rövidpál­cára is egyráhajtásos pálca, a kettőt egyszerre fejezzük be, 3 láncszem egyráhajtásos pálca az előbbi mellé, egyráhajtásos Pálca az 5 láncszemes ívbe és a kettőt egyszerre fejezzük be, 3 lánc­szem ismétlés. A harmadik sortól ismétlünk, de a harmadik sor ismétléséinél a szálat mindig el kell vágnunk és a másik oldalt kezdeni, mert különben a pálcák nem lesznek színnel mindig azonos oldalon. Ha készeh vagyunk,' az eleje két oldalát és a nyakát több soron rövidpálcával korülhorgol- juk és egyben a gomblyuk sort is kiképezzük, 3—« rövidpálca fö­lött láncszemmel áthaladva a következő soron a láncszemekre Ismét rövidpálcát öltve. Az új­lakat Is körülhorgoljuk tetszés szerinti számú rövidpálca sorral. SZEGEDI BELANE riasan hozzáfűzi »s'ü vous piait« (kérem). AZ Eóö. Enélkül Párizs el sem képzelhető. És észre sem veszik. Szitáló esőben kalap és ernyő nélkül andalognak, sa­rukban tipegnek a nők. Ha el­ered az eső, akkor ülnek ki az eresz alá, a kávéház teraszán. Elgondolkodtam rajta, vajon az örökös eső miatt van Párizs­ban ennyi kis kávéház, avagy azért keletkeztek, mert olyan esős az idő? Mikor alszanak itt az emberek? A lakásommal szemben lévő kis gyümölcs- árus még jóval éjfél után is vidáman árulta portékáját, és nem tudtam olyan korán kelni, hogy ne nyitott üzletére néz- zek. A többiek ugyanígy. Rej­tély. Vagy méginkább: küzde­lem a megélhetésért. KIRAKATOK. N«m az ék­szer, szőrme, vagy divat-kira­katokról szólok, hiszen ezeket más nagy városban is meg­csodálhatja az ember. Hanem a fűszer és csemege üzletek kirakatáról. A legeldugottabb kis utcákban is ugyanazokat az ínycsiklandozó salátákat, ten­geri állatokat, hideg felvágott- féléket látni, mint a belváros­ban. Esténként a párizsi nő a jellegzetesen hosszú, fehér ke­nyérrel, s kis csomaggal siet hazafelé. Olyan sikkesen tart­ja, mint egy virágcsokrot. Per­cek alatt az asztalra varázsol­ja a vacsorát: a könnyű, ízle­tes és tápláló ételeket. A DIVATRÓL. Aki itt vá­sárolni akar, annak igen jól kell ismernie a helyzetet. Mert azt a holmit, amiért az előkelő negyedben olyan sokat kértek, és amiről a jámbor külföldi azt hiszi, hogy extra-modell. pár lövéssel odébb, féláron lelheti fel az áruházban. És ha nem rest, akkor kimegy a kül­városba és ugyanazt megkapja — negyedáron. Ám, a párizsi nő még ott sem veszi meo. Hangyaszorgalommal iárjn ré­gig a kiárusításokat — ezek itt rendszeresek —, a míg kedvére való szép és olcsó maradékra lel, amit sajátmaga varr meg. Mert a párizsi nü; született varrótehetség. Ezért olyan sik­kesek és divatosak. Legjobban a frizurájukat irigyeltem. Le­het szél és eső, a párizsi nő mindig jólfésült. Pedig fodrász­hoz nemigen járnak, mert olyan drága, hogy csak a tehe­tősek engedhetik meg. Egyik nap azután az áruházban meg­oldódott a rejtély. Ott próbál­gatták a hajbetéteket — a megszólalásig élethü műanyag parókákat —, amit néhány ügyes mozdulattal hajukra tűznek, és kész a gyönyörű fri­zura. És ez mindig divatos, nem úgy, mint a kalap... Rákos Edit »Szilaj legénykék. Picik és nagyok, ■ e hatvan ember furcsa zavarában a sok közölt most én Is egy vagyok. Ez más mint otthon ...« VÍZSZINTES: L A versidézet folytatása. 10. Felfog. II. Elektro­mos töltésű részecske. 12. É. L N. 13. Könnyei potyognak. 14. Otszéli mélyedés. 17. Idegen férfinév. 20. Az idézett vers címének kezdete. 24. Tüzet lokalízál-e? 25. Puha fém. 26. N. T. 27. Tehénnév (név- •elővel). 29. Sir — népiesen. 31. Tűvel gyógyít 33. Edény. 34. Ide­gen férfinév. 36. Ilyen csiga is van. 38. Tova. 39. Német — nál- nél. 4L Rövidített részvénytársa­ság. 42. Harapás. 45. Hivatkozás­sal rám (névelő + n). 48. A- I. 50. Lassan sétál. 52. A mai napon. 53. Pihentető gyógyszer. 56. Kint­ről a szobába tekint. 57. Szemé­lyére. 59. Fiatalok kedvelt köszö­nése Az első kockába kettősbetű). 60. Ilyen poetica is van. 62. Né­met — sárga. 63. J. G. B. 65. Névelő. 66. Olasz — igen. 67. Ural szélei (!). 68. Az Idézett vers cí­mének befejező része. 71. E. É. D. 73. Vissza: Növekszik a vízszint. 75. Menyasszony-e? 76. Bárki. 78. Névelővel — ablakbiztosltó. 79. Kettősbetű. 80. Lásd: vízszintes 79. 81. Jegyez-e, betűi keverve. 83Í Nyomdász szakma. FÜGGŐLEGES: 1. Kimondott — német daróc. 2. Ez a hármas. 3. Néptörzs. 4. Életét elveszi. 5. Hosszú ideig. 6. Z. N. 7. Kimon­dott mássalhangzó. 8. Ital. 9. Hegyvonulat. 10. A vízszintes 1. folytatása. 15. Használhatatlanná tesz. 16. A vízszintes 20. folytatá­sa. 18. Háztartásban használt nö­vényi termék. 19. L. T. 21. Ke­vert — nos. 22. Hibás baba! 23. N. A. O. 28. Vissza — könnyűipa­ri munkát végez. 30. L T. 32. Ta­lál. 33. Azonos mássalhangzók. 35. Francia folyó. 37. Hírhedt vár­börtön. 38. Női név. 40. Tagadószó. 43. Névelővel — növény. 44. Név­elővel ital (+’). 45. Ipari növény (névelővel). 46. Apró rágcsáló. 47. Tenger, olaszul. 49. Becézett női név. 51. L. B. 54. Vadregényes táj a Szovjetunióban. 55. Tilos hoz­zányúlni. 58. Árut kínál-e? (Visz- sza). 61. Sportág. 62. Kiskecske. 64. Valakit hív. 65/a. Magyaror­szág legmagasabb pontja. 69. Csak félig arra (!). 70. Hiszékeny. 71. Kevert ezer. 72. Brazil labdarúgó­csillag volt. 74. Bulgár cigaretta márka. 77. Kártyalap. 82. E. G. 84. Halálra sebez (+’). M. J. • • • Beküldendő a vízszintes 1. és függőleges 10., valamint a víz­szintes 20., függőleges 16. és víz­szintes 68. számú sorok megfej­Beküldési határidő 1966. szep­tember 2-án. péntek délig. Kér­jük olvasóinkat, hogy a szüksé­ges sorokat levelezőlapon küldjék 6e, s írják rá: »Felnőtt kereszt- rejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Csendes, kévébe kö­tött reggel, zsömle zizegésű világ, porhanyó falucska, mondd el a lágy kenyér dalát; József Attila. Szabó Magda Hullámok kerge- tése című könyvét nyerték: Kál­mán Fercncné, Bajkó Vencel, Ka­posvár: ifj. Papp Istvánné, Sé­gesd; Bősze Gábor, Szorosad. A könyveket postán küldjük el. Folttisztítás házilag SZEDER A foltot hosszabb ideig aludt­tejben áztassuk, majd az anyagot langyos vízben kimossuk. MÁLNA A friss foltot citromlével meg­nedvesítjük, utána langyos víz­zel öblögetünk. A régibb foltot először hidrogénhiperoxid vizes oldatával kezeljük, utána szál- miákszesz vizes oldatába mártjuk az anyagot. Gyorsan és alaposan sok vízzel öblítünk. EPER Erősen felhígított klóros vízzel mossuk a foltot. Ha a folt friss, borax-oldafcot is használhatunk. SÖR A pamutholmit langyos vízben kimossuk, a selymet hígított spi­rituszban. VER Mosóanyagokat (pamut, len, kender stb.) szódás vagy sós vízben (hideg) áztatunk, utána langyos vízben, lúgos szappannal átmossuk. Ha a folt mégsem tű­nik el, erősen felhígított hidro- génhiperoxiddal fehérítjük aa anyagot. Szövetanyagot vagy mű- selymet sós vízzel nedvesítünk és langyos szappanos vízzel gyengé­den átöblítjük. VAJ Mosó anyagok: szappanos zes mosás, esetleg főzés. Színes anyagok: szalmiákszesz, vagy üzletben készen kapható folttisztító. Selyem: szalmiákszesz (oldat) vagy folttisztító. TOJASSARGAJA Mosóanyagok, pamut, gyapjú: langyos szappanos vizes mosás, utána háromszázalékos hidrogén- hiperoxidos oldattal lemosnL Nehezen mosható anyagok, ae- lyem: a foltot lekaparjuk, ben­zinnel bedörzsöljük. ÓVAKODJUNK AZ ELHÍZÁSTÓL Az ötödik évtized a legveszélyesebb A KÖZÉPKORÚ EMBER ANNYI KILOS LEGYEN, amennyivel magasabb száz centiméteren félül. Vagyis: a 170 cm magas ember eszmé­nyi testsúlya körülbelül 70 kiló. Kisebb eltérés még nem ad okot az aggodalom­ra. Ha azonban a testsúlyunk ennél nagyobb, tartsunk fc£ gyókúrát. Sok minden okozhat hízást, leggyakrabban talán az, hogy a bőr alatt és a belső szer-, vekben zsír rakódik le. Meg­történhet az is, hogy a szív, a vese és a máj megbetegedé­se miatt zavar áll be a szer­vezetben. Ugyanez az eset ak­kor is, ha megbetegszenek a belső elválasztási mirigyek, mint például a pajzsmirigy és az agy alatti mirigy, ami­től károsodás éri az étvágy­szabályozó központot. A klimatériumban is foko­zódik a zsírszövetek lerakó­dása, mivel a nemi mirigyek lassan megszűnnek működni. Az elhízás okát azonban többnyire a táplálkozásban kell keresni, különösen ak­kor, ha az illető ráadásul még keveset is mozog. Rendszerint az ötödik év­tizedet taposó emberek híz­nak el, főleg azért, mert ke­vesebbet mozognak és ugyan­annyit esznek, mint előzőleg. Néha még többet is. Az ét­rendre is ügyelni kell, mert vannak, akik azt állítják, hogy keveset esznek, mégis híznak. Ez azért van, mert sok kalóriát fogyasztanak, és leginkább tésztát, cukrot, édességet és zsíros ételt esz­nek. Legelőször rendszerint a has, a csipő, a nyak, az arc indul hízásnak. Aki 25 szá­zalékkal nehezebb a kelleté­nél, annak mindent el kell követnie, hogy minél előbb le­fogyjon. A kövér ember nehezebben emészt, zavar állhat be szív­működésében, érelmeszesedés jelentkezhet és más betegsé­gek is felléphetnek. LEGKÖNNYEBBEN ÚGY FOGYHAT LE AZ EMBER. ha diétázik, többet mozog és tornázik. Naponta ne fogyasz- szunk többet ezer kalóriánál. Egyék kenyeret, tejet, na­gyon kevés vajat, sovány húst, tejfölt, főzeléket (rántás nélkül), gyümölcsöt (főleg sa­vanyút) és minél kevesebb folyadékot. Nem szabad sze­szes italt inni, még sört sem. Hetente egyszer csak gyümöl­csöt és zöldfőzeléket egyen. Egyen minél kevesebb zsíros ételt, cukrot, édességet és lisztes ételt. Ne szedjen sem­milyen fogyást előidéző szert, mert ez káros a szervezetre. A gyors fogyás is súlyos következményekkel járhat. Hetente legföljebb egy kilót szabad leadni. Ha az elhízást valamilyen betegség okozta, akkor min­denekelőtt ezt a bajt kell gyógyítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom