Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
SZABÓ IBOLYA: Fiiért kavagjzik a papagáj a majtn&kra? ÉLT EGYSZER, a végtelen nagy brazil őserdők közepén egy zöld-bóbitás, tarka papagáj és egy vígkedvű makimajom. Az erdő leghatalmasabb fáján tanyáztak, a papagáj az ágak között, a maki pedig a fa odvábán. Mikor az egyik barát pihent, a másik őrködött, így vigyáztak egymás otthonára és az elraktározott élelemre, mert közösen szerezték az ennivalót is. Vagy a maki ugrált ágról-ágra, míg ízletes gyümölcsre talált, vagy a papagáj emelkedett a levegőbe és derített fel ízes falatokat. Bármelyikük volt a soros, becsületesen visszatért otthon maradt társáért, s a talált eleségen igazságosan elosztoztak. Talán soha nem tör ki viszály közöttük, ha a makimajom nem torkos: de bizony torkos volt, s ez lett a veszte. Történt egyszer, hogy a papagáj tojásait akarta kikölteni fészkében, ezért a majmot küldte eleségért. A majom nem tudott ellenállni torkos természetének, a finomabb falatokat mind felfalta útközben, s a papagájnak csak félig rothadt gyümölcsöt vitt haza. — Hol hagytad a finomab b- ját? Miért hoztál ilyen férges hulladékot? — kérdezte méltatlankodva a papagáj. A majom szemtelenül: — Bizonyára elpotyogtat- tam az úton, hazafelé. vetette magát a fészekre és megette a megmaradt két tojást is. Úgy gondolta, ismét mesével bolondítja majd el a papagájt. Az azonban nem mert messzire repülni, beérte inkább a közelben talált, silányabb ennivalóval és váratlanul hazatért. Csendesen repült, nem hallatszott a szárnya surrogása, így a hamis majmocska nem vehette észre, hogy már visszaérkezett. MIKOR A PAPAGÁJ LÁTTA, milyen bűnt követett el ellene az, akit 6 barátjának hitt, nekiesett az álnoknak és horgas csőrével alaposan helybenhagyta. A szemtelen majom pedig ahelyett, hogy beismerte volna bűnét, felkapott egy kókuszdiót és volt barátjához vágta, akinek a szárnya is megsebesült. A papagáj mit tehetett egyebet, ráült üressé vált fészkére, siratta fiókáit és gyógyítgatta sebesült szárnyát. AZ ÖNZŐ, TORKOS MAJOM ezalatt hiába keresgélt az erdőben, sehol nem talált mégegy olyan kellemes odút, mint a régi volt, így hát egy éjjel, mikor azt gondolta, hogy a papagáj nem veszi észre, visszatért régi otthonába. A madár csak erre várt. Régen elhatározta, hogy megbünteti a majmot tojásai elpusztításáért és csak az alkalomra lesett. Azon az éjszakán, mikor a maki visszaköltözött az odúba, rövidesen kígyósziszegésre ébredt. Nyílsebesen kibújt az odúból és felkúszott a legmagasabb ágra, ott vacogott kétségbeesetten, mert tudta, a kígyók nagyon szeretik a majomhúst. Pár pillanattal később azonban már feje fölül hallotta a kígyósziszegést. Ekkor leugrott a fáról és a fűben próbált elrejtőzni, de a kígyóhang már ott hallatszott közvetlenül mellette. Azt sem tudta, mihez kezdjen rémületében, mikor észrevette, hogy a fa legalacsonyabb ágán volt barátja, a papagáj ül, ő utánozza a kígyó szisze- gését. Iszonyú haragra lobbant és felkapott egy hosszú ágat, hogy ijesztgetöjét elkergesse, de addigra a madár gúnyosan rikácsolva már ár- kon-bokron túl járt. A majom pedig gyakran hallott még éjszakánként kigyószisze- gést odúja körül az őserdőben és soha nem tudta megkülönböztetni, hogy igazi kígyó rémíti-e, vagy a gyermekeit vesztett anyamaaár? Attól kezdve nem telepedett a majom olyan fára, amelynek közelében papagájok, fészkelnek, a papagájok pedig azóta rikácsolnak mindig, ha meglátnak egy majmot. (Angolból fordította: Pfeifer Vera) Miután e naptól kezdve mindez ismétlődött, a papagáj úgy határozott, hogy maga repül eleség után, s inkább a fészket őrizteti barátjával. Figyelmeztette hát a majmot: — Nagyon őrködj, mert négy tojás van a fészkemben, s én azokat nagyon féltem, mert abból kelnek ki a fiókáim. A maki persze megígért mindent, de alighogy a papagáj elrepült, szeme már a fészken járt, olyan étvágygerjesztőén kandikáltak ki onnét a pettyes madártojások. A torkos majmocska régen nem evett már madártojást, hatalmába kerítette hát a vágyakozás: — Jó lenne kihörpinteni, legalább egyet — mormolta. Kiemelt két tojást a fészekből, feltörte és azon nyomban kiitta őket. Amikor látta, hogy pajtása hazafelé tart, keserves siránkozásba kezdett és jajgatva mesélte: egy nagy kígyó támadta meg a fészket, ő nem tudott védekezni és az álnok csúsző-mászó elrabolt két drága tojást. Szegény papagáj búsult, napokig szavát sem lehetett venni. Csak ült a fészkén és siratta tojásait. Pár nap múlva azonban elfogyott a tartalék eleség, s mivel félt, hogy a majom újra csak rothadt gyümölcsöt hozna, ismét maga indult útnak. Mielőtt útrakelt, erősen a maki lelkére kötötte, hogy most jobban vigyázzon a megmaradt két tojásra. Meg is Ígért a majmocska mindent, de ahogy a papgáj eltávozott, ráPÖTLOREJTVENY — edve — Uo — borka — ándi i — inta — per — ómat — mii — épa — gér *- ó — okaj Ha helyesen pótoljátok a hiányzó betűket, a világ legmagasabb hegycsúcsának nevét kapjátok. ÉRDEKE ÜSZŐ GARAZS A »Dyvi Atlantic« nevű norvég motorashajó a legkorszerűbb szállítóhajók egyike. Alkalmas arra, hogy fedélzetén az egymás feletti hét emeleten 1375 darab gépkocsit fogadjon be. Belső felépítése olyan, hogy a járművek saját »lábukon« tudnak feljutni bármelyik emeletre, darura tehát nincs is szükség a ki- és berakodáskor; SSÉGEK TENGERI CSILLAG A MAGASBAN Érdekes leletre bukkanták szovjet geológusok a tadzsi- kisztáni Zarafshan-völgyben. Sokmdllió éves megkövesedett tengeri csillagot találtak 1500 m magasságban. Ez is megerősítette azt a régi feltevést, hogy a Pamir-hegyvanulatnál egy ősi félsziget húzódott, amelynek partvonalainál a dagály- és apály változásai is nyomot hagytak. Mit súg a Mazsola? Az oviban jól viselkedett Péter ke, s íme a jutalom: anyuka egy Mazsolát vett neki. Azóta elválaszthatatlan pajtások. Ha valami meglepetést akar apuka születésnapjára, megbeszéli Mazsolával. Amikor mondókát tanultak az óvodások, Péterkének Mazsola segített. Hiába kapott a kisfiú csodálatos holdautót, felhúzható kisoicát, színesképes meséskönyvet, Mazsola a kedvenc. Még a Cicavíziót is együtt nézik esténként a tévében. LÉGI KÖZLEKEDÉS 1 2 3 4 I3 ■ ■as araa 6 7 ■■■■ ■aaa 8 9 aaaa ■ aaa ■ ■■■ ■aaa 10 :::: ■■■■ ■■■■ »:: ■■■■ ■■■■ 11 :::: aaaa ■ aaa 12 13 14 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 15 ■aaa ■■■■ aaaí ■■■3 16 17 18 ■■■■ ■ Bll ■ Hl ■ ■■■ 19 i!S! 20 «■■a aaaa 21 ■■■■ ■■■a aaaa ■■ai 22 23 ■■■■ ■ ■■■ :::: 24 25 26 :::: 27 aaaa ■■■■ aaaa ■aaa :»i :::: 28 n» :::: 29 30 MII aaaa ■aaa ■aaa 3 1 32 33 :::: iaa*-fi* 34 A torta Este lesz az ünnep, a konyhában sütnek, keverik a krémet, a cicák is néznek, mi készül itt, hopp-la, kié lesz a torta? Kis Mariska tudja, miért a nagy munka, ő lett ma öt éves, neki süt az Édes, dióstorta hopp-la, öt gyertya lesz rajta! SASS ERVIN: Mesevilág Mesemondó nagyapó, Csodahuszár, csodáló, Üveghegy és villogó Csillaghányó tűzgolyó. Messze szálló griffmadár, Elvarázsolt kisszamár, Aranyhajú pásztorlány, Felhő-magas mesevár, Benne mókás ezredes, És víg dalú énekes, Kinek füle oly veres, Ugye, mind-mind érdekes. Mégis mese valahány... Aranyhajú pásztorlány, Felhő-magas mesevár: Megkereslek egyszer már! vízszintes : 1. Névelővel verskellék. 5. Énekes madár, (fekete és sárga) S. A magyar légi forgalom központja. 11. Egyik szülő. 12. Rátonyi Róbert. 13. Kérdőnévmás. 15. Visszafelé kergeti. 16. Visz ellentéte, visszafelé. 17. Női hangmagasság a zenében. 19. Alvás közben. 20. Nem rossz. 21. M. ö. 22. Üj méhcsalád. 23. Bánat. 24. Régi légi közlekedési 26. Híres tokaji bor. 27. É. L 28. Visszafelé igevégződés. 29. Fényt és meleget ad. 31. Juttatásban részesül. 33. Nem ennek. 34. Igazság. FÜGGŐLEGES: 1. Jégsarki állat névelővel. 2. Helyhatározó rag. 3. írásaiból él. 4. Én és a többiek. 5. A legelterjedtebb légi közlekedési eszköz. 6. Járom. 7. Kettős mássalhangzó. 9. Országomé. 10. Nagy jövő áll előtte a légi közlekedésben. 12. Nagy zajjal. 14. Hires szovjet repülőgép- tervező. 16. Záró szerkezete. 18. Állóvíz. 23. Közlegény régiesen. 24. Hold oroszul (mesterséges bolygó is), 25. Hív népiesen. 30. Visszafelé kicsinyítő képző. 31. Kapoli Antal. 32. Olasz folyó. L JMegfejtésül beküldendő a vízszintes 8., 24. és a függőleges 5.* 10., 14. Beküldési határidő 1966. szeptember 2-án, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »-Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helye« megfejtése: Kardvirág; Dália; Katáng; Szarkaláb; Vasvirág. Fekete István Hu című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Rámpay Éva, Wágner László, Kaposvár; Bogdán Jolán, Büssü; Törőcsik Ferenc, Balaton- lelle. A könyveket postán küldjük eL Évfordulót ünnepel A több mint tíz kilométer hosszú Uttörővasút ebben az évben ünnepli létesítésének 18. évfordulóját. A felnőtt és gyermek utazóközönség kedvelt közlekedési eszköze festői tájakon hahad át a budai hegyekben. (MTI foto —Sziklás Mária felvétele) A TÖKLÁMPÁS GENERÁLIS TJ ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy icike- picike kis falu. Ebben az icike-picike kis faluban lakott egy icike-picike, kis le- gényke ... Egy arasznyi termete miatt bizony nem vették be katonának: haj, búsult is ezért! Hanem egyszer híre jött, hogy az egyszeri király országát — ahol ez a Pici Palkó nevű legény is lakott — megtámadták a burkusok. Gyorslábú futárokat, hangos dobosokat küldött szét országába az egyszeri király, hogy minden épkézláb ember menjen a táborába. Nosza, tüstént feltariszmyázott hát az arasznyi legény, mivel ő is épkézláb embernek tartotta magát, s meg sem állt a király táboráig. Ne is mondjam, az őrség elzavarta a kapuból... Ö azonban nem hagyta magát, s amikor a többiek befelé masíroztak, közéjük csapódott, s usgyi, meg sem állt a tábor közepéig. Itt a katonák sátraikba meritek, s csak Pici Palkónak nem volt se helye, se fegyvere, de még egy falat kenyere sem. Egy ideig ott téblábolt a sátrak között, majd, amikor látta, hogy vele a kutya se törődik, szép lassan elandal- gott a tábor szélén lévő nagy kukoricásba. Szép, aranyió ősz járt már, sárgállottak a kukoricacsövek. Nem volt ő finnyás, jólesett a sültkukorica is. Nem is teketóriázott sokáig, letört három sárga csövet, s a ma- garaikta tűz parazsában hamarosan meg is sütötte. Amikor pedig készen lett a pompás lakomával, s azt be is kebelezte, szokása szerint elnyomta az álom. Ledült hát a porhanyós, hús kukorica- földre, egy töklevél enyhet- adó hűvösébe ... Nem telt bele öt perc, máris úgy aludt, mint a bunda. Ám amikor leszállt a sötét, hűvös őszi éjszaka, riadókürtök ijesztő hangja harsant a tábor felett: Itt vannak a burkusok! A nagy zajra felébredt az arasznyi legény is. Mit is tegyen, hogy is tegyen? Míg töprengett, váratlanul egy tökbe botlott bele... — Megvan, megvan — suttogta, s azon nyomban munkához látott... Bicskájával léket vágott a tökön, szapora mozdulatokkal kiszedte puha, magvas belsejét, majd szemet, orrot, szájat fürt rajta. Úgy járt a keze, mint a motolla, nemcsoda hát, ha egykettőre készen lett. Feneketlen zsebében még egy vastag gyertyavégre is akadt, amit mindjárt meggyújtott. Kísértetiesen világított a töklámpa, a koromsötétben leginkább halálfejhez hasonlított. Ekkorra már a burkusok a tábor kapuja előtt harcoltak. Csengtek a kardok, csattogtak a pajzsok, repültek a nyilak. Az imbolygó, tűzpiros, halálfejes valami azonban nagy riadalmat keltett a soraikban; Ott lebegett a fejük 1 felett, majd erre mozdult, arra szaladt, s míg ők a furcsa valamit nézték-lesték, az egyszeri király huszársága alaposan elporolta őket. Mire a hajnal megérkezett, a burkusoknak híre, hamva sem volt! ( ) rom szállta meg a győz- teseket, s az egyszeri király tüstént parancsot adott a töklámpás elókeríté- sére ... Huszárok, gyalogosok kutatták át az egész tábort, de nyomára sehol se akadtak. Végül mozgás támadt a kukoricás felől. Hát uram fia, csak ámultak va- lahányan! A sárga kukoricaszárak közül, kezében egy hatalmas, összefarigcsált, ösz- szefüstölt tökkel arasznyi legényke lépett ki. — Itt vagyok felség! — kiáltotta a lován ülő királynak. Az egyszeri király szemét meresztve, ámulva nézett le a földre, mivel ilyen csuda kis embert még soha életében nem látott. — Nem vettek be katonának, nem adtak fegyvert se! — mondta szemrehányóan Pici Palkó. — Pedig a kicsi is tud harcolni... hát még ha az eszét is használja. Azóta is töklámpás generálisnak nevezik Meseországban Pici Palkót. Balogh Béni
