Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-23 / 198. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1966. augusztus 23. NÉMETH FERENC ELVTÁRS ÜNNEPI BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról.) látogatást a vármegye és Ka­posvár ural «a város legújabb- kori történelmének egyik fe­lejthetetlen, nagy napjaként« emlegették a sajtó hasábjain. Miért volt Somogy megye és Kaposvár kulcspozíció Hor- thyék száméra? Mert lelkes támogatásra ta­láltaik a haladásellenességükről és reakciós beállítottságukról hírhedt somogyi burzsoá és földesúri osztályban. A dicső­séges Magyar Tanácsköztársa­ság leverése után Horthy szombathelyi beszédében erről így nyilatkozott: »A Dunántú­lon az ellenforradalmi kibonta­kozás útján Kaposváré volt a vezető érdem, miután e város a fővárosnál is vörösebb volt.« A somogyi, a kaposvári ellen­forradalmi változásokkal Hor- thynak az volt a célja, hogy példát staituáljon a főváros számára is. A magyar nép ellen jóváte­hetetlen bűnt követtek el, amikor a dolgozó parasztokat eláruló Nagyatádi Szabó Ist­vánnal együttműködve az Or­szágos Kisgazda és Földműves Párt Kaposváron 1919. október 12-én tartott nagygyűlésén sür­gették Horthy kormányzóvá történő megválasztását, amely­nek révén — Európában az el­sők között — létrejött a fa­sizmus. Kommunistaellenes, keresztény és nemzeti jelsza­vak harsogása közepette az tirak újra kisemmizték, politi­kai és szellemi rabságban tar­tották a munkásokat, az agrár- proletárokat és a dolgozó pa­rasztokat. Elvtánsak! Az idősebbek közül ki ne emlékezne arra, hogy a vi­szonylag jó termőföldek elle­nére a falusi szegénység, a puszták népe, és a városi nincstelenek állandó kényt r- gondokikal küzdöttek? A mun­kások is a legnagyobb nélkülö­zésnek voltak kitéve. A harmincas évek elején a szép somogyi dombok közé még az addiginál is nagyobb nélkülözés tört be. Nemcsak a földbirtokosok cselédei, a sző­lőhegyek zsellérei, hanem a kisparasztok tömegei is a tönk szélén állottak. Apró parcel­láikon hiába hullatták verej­téküket, hiába tették eggyé az éjjelt és a nappalt, mégis nyo­morogni kényszerültek. Kilá- tástalanság, kétségbeesés jel­lemezte százezrek és milliók életét az úri Magyarországon Miben keresték a kivezető utat a kisemmizett munkások és parasztok? Az ön tudatosabbak, a bát­rabbak sztrájkkal, arató­sztrájkkokkal munkát, kenve- ret, jogot követeitek. A kivált­ságaikat, gyáraikat, birtokaikat féltő uraik ezeket a megmoz­dulásokat drasztikusan, a csendőrök szuronyaival vérbe fojtották. Tömegesen — kö­zöttük cselédek, zsellérek, kis­parasztok — vették kezükbe a vándorbotot, s mintegy nyolc­ezren »tántorogtak« ki me­gyénkből Amerikába. A felszabadulás véget vetett az úri elnyomásnak, a munkás- osztály a dolgozó parasztság­gal szövetségben végleg meg­hódította a hatalmat, és 1949- ben megalkotta a magyar nép alkotmányát. A mi alkotmányunk az igazi alkotmány M5 a tartalma a md alkot­mányunknak, az igazi alkot­mánynak? Népköztársaságiunk alkotmá­nyának törvénybe iktatása óta 17 esztendő múlt eL Az eltelt időszak eseményed a tények erejével bizonyítják, hogy alaptörvényünk kiállta az idők próbáját. A hozzá fűzött re­mények beváltak. Nagy utat tettünk meg 1949 óta gazdasági és társadalma fejlődésünkben. Az eddig megtett út nem volt mentes nehézségektől, zökke­nőktől és kitérőktől, mégis né­pünk fölemelkedésének nagy­szerű útja volt. Gyors fejlődés­nek indult az ország, megszűnt a munkanélküliség, a lét­bizonytalanság; a hatalmi po­zíciókat a nép fiai töltik be. Felemelő érzés, hogy olyan ha­zában élünk, ahol minden a dolgozó emberért, az 6 érdeké­ben történik. A dolgozó em­bert szolgálják az iskolák, a mind nagyobb számban épülő óvodák, napközi otthonok, böl­csődék, a családi pótlék, a ter­hességi, az anyasági segély, a társadalombiztosítás, a mun­kásszállások, az üdülők és az új lakások. Az alkotmányban meghatá­rozott elvek szerint, a benne megjelölt keretek között épít­jük hazánkban a szocializmust. Tizenhét év tapasztalatai bizo­nyítják, hogy az alkotmány szelleme és betűje összhang­ban van országunk, népünk ér­dekeivel, s fokozatosan élő va­lósággá válik. Népköztársaságunk a mun­kások és a dolgozó parasztok állama, benne megvalósul a munkásság és a parasztság szo­ros szövetsége a munkásosztály vezetésével, a proletariátus diktatúrája. Harcunk nagyszerű eredmé­nye, hogy hazánkban már nin­csenek kizsákmányoló osztá­lyok, hogy tovább erősödött szocialista társadalmi rendünk alapja, a munkás-paraszt szö­vetség. Ez a szövetség tartós és megbonthatatlan, mert a falu népe, a dolgozó parasztság a gyakorlati élet közepette is­merte meg az ipari munkás­ság felkészültségét és elhiva­tottságát a politikai vezetésre, jóakaratát a falu dolgozóinak megértésére, szándékát és el­határozottságát a parasztság és a mezőgazdaság támogatására, a dolgozó parasztoknak a hata­lomba való bevonására. munkások- és a parasztok nem ismerik kellően egymás életét, munkáját, harcát. Fő törekvé­sünk, hogy az esetenként meg­található előítéleteket leküzd­jék. Ezek helyét foglalja el az egymás Iránti nagyobb biza­lom, egymás munkájának meg­ismerése és segítése. Kibontakozóban van as új, a szocialista Somogy Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársnők! Elvtár­sak! A néphatalom alaptörvénye, a szocialista alkotmány meg­születése óta augusztus 20-a nemcsak az alkotmány ünnepe, hanem a számvetés, a megtett út fölmérésének napja is. Ilyenkor mindig mérlegre tesz- szük munkánkat, megnézzük, miként gazdálkodtunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket népünk legjelentősebb sors­fordulója, a felszabadulás te­remtett meg s:ámunkra. Eredmény _ '.nkről szólva megállapíthatjuk, hogy népün­ket a jogos nemzeti büszkeség érzése töltheti el nagyszerű eredményeink láttán. Fejlődé­sünk nemcsak a felszabadulás előtti időkhöz képest jelentős, hanem a szocialista jelen mér­céjével mérve is számottevő. Hazánk iparának termelése 1965-ben kétszer annyi volt, mint 1955-ben. Szocialista me­zőgazdaságunk az átszervezés átmeneti nehézségeit példásan leküzdve, kedvező den időjárá; i viszonyok közepette 25 száza­lékkal termelt többet az 1931— 65-ös években, minit a 10 évvel azelőtti, túlnyomórészt kispar- cellás mezőgazdaság. A mun­kások és az alkalmazottak reálbére 60 százalékkal, a pa­rasztság reáljövedelme 46 szá­zalékkal növekedett 1955 és 65 között; Szűkebb hazánk, Somogy is sokat fejlődött pártunk és kor­mányunk helyes politikája eredményeképpen. Hozzáfog­tunk megyénk iparosításához, befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és ez­zel faluin is létrejöttek a szo­cialista termelési viszonyok. A megye megindult a nagyobb arányú szocialista fejlődés út­ján. Megváltozott Kaposvár és a községek arculata: új házak, új utcasorok, új városrészek nőttek ki a város peremén és az egykori grófi szérűn. Jelen­tős mértékben javultak a dol­gozók életkörülményei. A múl­té már a 3 millió koldus or­szága. Az építi® és az alkotás lázában élünk és dolgozunk. A kommunista párt vezeté­sével, a munkások, a parasz­tok, az értelmiségiek összefo­gásával kibontakozóban van az új, a szocialista Somogy. A Magyar Szocialista Munkás­párt Somogy megyei Bizottsá­ga és a megyei tanács nagy erőfeszítéseket tett és tesz a város, a megye iparának, me­zőgazdaságának, kulturális életének és szociális helyzeté­nek fejlesztésére. A II. ötéves terv időszakában népi demokratikus államunk 4 és fél milliárd forint értékű beruházással bővítette, korsze­rűsítette az ipart, a mezőgaz­daságot, s javította meg az egészségügyi és kulturális el­látottságot Somogybán. Az utóbbi években több ipari létesítmény épült me­gyénkben, mint például a Barcsi Lakatosára Üzem, a Tabi Zsák- és Ponyvaüzem, a Finommechanikai Vállalat marcali telepe, a kaposvári és a fonyódi kenyérgyár, a korszerű Kaposvári Ruha­gyár. Hozzákezdtünk az új, korszerű Világítástechnikai Vállalat építéséhez. Nagy­arányú rekonstrukciós fej­lesztés folyik a baromfifel­dolgozó és a húsipari válla­latoknál. Gyorsabb ütemben fejlesztjük megyénk iparát Erős és szilárd társadalmi rendünk alapja, a munkás-paraszt szövetség Hogyan fejlődött a felszuba- lulás óta a munkás-panaszt szövetség? Bátran elmondhatjuk, hogy i munkás-paraszt szövetség ki­állta az idők próbáját. Az élet gazolta, hogy o munkásság és i parasztság képes a hatalom gyakorlására. Mellőzni, nélkü­lözni tudja dolgozó népünk a burzsoáziát és a földesurakat. Pártunk vezetésével, a mun­kásosztály aktív közreműködé­sével a dolgozó parasztságot is rávezettük a szocializmus épí­tésének útjára. Egyre nyilván­valóbbá válik, hogy közös a cél, az érdek. Egymást segítve, támogatva teremthetünk m£g jobb, emberibb körülményeket minden becsületes ember szá­mára. A felszabadulás előtt az urak mindent elkövettek, hogy léket verjenek a kiét dolgozó «szitály közé* hogy bizalmat­lanságot szítsanak a munká­sokban és a parasztokban egy­más ellen. Mindez önös úri ér­dekeiket szolgálta. Elmondhatjuk, hogy erős, szilárd a munkás-paraszt szö­vetség, de itt-ott még él a köl­csönös előítélet egymással szemben. El-elhangzik egy-egy munkásellenes, parasztellenes megnyilatkozás. Egyik sem he­lyes, mert árt a munkások és a dolgozó parasztok érdekel nek. Miből fakad ez? Ennek történelmi oka is van. A felszabadulás előtti idők nem múltak el nyomtalanul. Kismértékben hatnak még azok a burzsoá eszmék, me­lyeknek alapján az urak ki­játszatták egymás ellen a mun­kásságot és a dolgozó paraszt­ságot. A másik oki hogy a Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Eredményeink nagyok, de további erőfeszítéseket kell tennünk a megye iparának fejlesztésére. A számottevő fejlődés ellenére iparban változatlanul szegények va­gyunk, s ez nagymértékben rányomja bélyegét a megye politikai, gazdasági és kultu­rális életére. Az itt élő somogyi embe­rek számára nem közömbös, hogyan és milyen ütemben iparosodik megyénk. Ha sze­rény mértékben is, de hoz­zákezdtünk a szocialista ipar alapjainak megteremtéséhez. A központi és a helyi erőfe­szítések eredményeként, az ipar alapjainak megteremté­sével egyidejűleg létrejött az ipari munkásosztály Somogy megyei bázisa is Több mint tízszeresére nőtt az Ipari munkások száma megyénk­ben, s az ma eléri a 25— 26 OOO főt. Ez a bázis ma .nagy politikai erőt képvisel, sokat segít a párt politiká­jának megvalósításában, s igen nagy a jelentősége a munkás-paraszt szövetség erősítésében. Amikor örülünk az ország iparosodása nagyszerű ered­ményeinek, egy kissé elgon­dolkoztat bennünket, hogy megyénk ipara nagymérték­ben elmaradt attól. Vélemé­nyünk szerint mindent meg kell tenni Somogy megye ipari elmaradottságának meg­szüntetésére. Nem jó dolog, hogy iparszegénységünk miatt csökken a megye lakosainak száma Sok még nálunk az olyan munkaerő — elsősor­ban a nők között —, akik­nek nem tudunk állandó munkaalkalmat biztosítani. Rontja helyzetünket az idény­jellegű munka, amely a Ka­posvári Cukorgyárbanö a ba­romfifeldolgozónál, a Nagy­atádi Konzervgyárban és a Balaton-parton csak néhány hónapra biztosít foglalkozta­tást. Elvtársak! Elmondhatom, hogy legfel­sőbb párt- és állami veze­tőink kérésünket megértéssel területű nagyáruház mintegy 20—25 millió forintból. Még ebben az évben átadásra ke­rül a kb. 35—40 millió fo­rintból épülő korszerű, min­den igényt kielégítő közfür­dő, fedett uszoda és termál­fürdő. 1937-ben adják át rendeltetésének a mintegy százmillió forint költséggel megépülő siófoki kórházat. Nagy erőfeszítéseket tet­tünk Kaposvár kommunális helyzetének javítására is. Sajnos sok év óta gond a város vízellátásának megol­datlansága. Az eddigi erőfe­szítések növelték a vízmű teljesítőképességét, ennek el­lenére észrevehetően alig javult, egyes városrészekben rosszabbodott a helyzet. Tény és való, nagyon sok bosszúságot jelent ez, külö­nösen azoknak a családok­nak, ahol krónikus vízhiány van. Én magam is olyan városrészben lakom, ahol rendszertelen a vízellátás, és lakótársaimmal sokait bosz- szankodunk emiatt. A fácá- nosi és a császárréti kutak bekapcsolása enyhítette, de nem oldotta meg a város vízgondjait. A második öt­éves tervben több mint 30 milliót költöttünk a vízmű­vek fejlesztésére, a harmadik ötéves terv során 65—70 mil­lió forintot fordítunk a vá­ros víz-, szennyvíz- és csa­padékvíz-problémáinak meg­oldására. Bővítik a cseri vízmüvet, elkészül az új sán- tosi vízmű. Reméljük, hogy ezzel a város növekvő lakos­ságának vízigényét jobban ki tudjuk elégíteni. A megyei pártbizottság és a megyei ta­nács a közelmúltban újabb intézkedéseket tett a víz­mű-rekonstrukciókra, a cső­hálózat és a sántosi vízmű mielőbbi megépítésére. Biz­tosak vagyunk abban, hogy az intézkedések meghozzák a várt eredményt, és jelentő­sen előmozdítják Kaposvár kommunális egyensúlyának megteremtését. Sok elvtársiunknak és hon­fitársunknak súlyos gondot jelent a nagy lakáshiány. A jövőben is erőteljesen foly­tatjuk a lakásépítések prog­ramját. A III. ötéves terv­ben körülbelül 20—25 szá­zalékkal növeljük az állami és a szövetkezeti lakásépítést Kaposváron. Jelentős össze­geket biztosít államunk az OTP-társasház- és kislakás- epítésre. A II. ötéves terv 300 millió forintjával szem­ben a III. ötéves terv idő­szakában körülbelül 470 millió forint áll az építtetők rendelkezésére. E téren a lehetőségeket az igényeknek megfelelően növelni lehet. A tervbe vett célkitűzések megvalósítása ma már sok esetben nem beruházási ke­reten múlik. Mindenekelőtt az építőiparban van szükség további erőfeszítésekre és jobb munkaszervezésre. Gon­doskodni kell arról, hogy a fegyelmezetlenség, az anyag­hiány és a szervezetlenség egyetlen építkezésen se aka­dályozza a munkát. Bízunk abban, hogy az építőipar dolgozói a munka minőségét is javítva teljesítik ez évi átadási kötelezettségüket, mindent megtesznek azért, hogy jól előkészítsék a jövő évi építkezéseket. Jobbá, szebbé, tartalmasabbá vált a munkások és a tsz-parasztok élete fogadták. Kidolgoztuk a me­gye általános fejlődésének meggyorsítása végett az or­szágos párt- és állami szer­vek közreműködésével a me­gye fejlesztésének fő irányát megjelölő tervet, összhang­ban a népgazdasági szükség­letekkel, s azt megerősítették és elfogadták. Minden reális reményünk megvan arra, hogy a követ­kező időszakban az országos szervek támogatásával gyor­sabb ütemben fejlesszük megyénk iparát. A miniszté­riumi ipar mellett és azzal együtt nagyobb lehetőségeink lesznek a tanácsi, a helyi és a szövetkezeti ipar fejleszté­sére. Az iparfejlesztés ütemét elsősorban a meglevő üze­mek rekonstrukciójával és új ipari üzemek létesítésével kívánjuk meggyorsítani. Fon­tos feladatnak tartjuk a já­rást székhelyek iparosítását; ezzel, úgy gondoljuk, me­gyénk lakossága is egyetért Az ipari beruházások meg­valósításával növelni kíván­juk a foglalkoztatottságot, ezen belül a nőd munkaerő foglalkoztatásának lehetőségét is, egyidejűleg csökkenteni akarjuk az idénydolgozók arányát. A központi szervek megér­tésével és támogatásával épül a Világítástechnikai Vállalat körülbelül 150 millió forint beruházással. Ez a vállalat a közeljövőben egyesül a TRANSZVILL-lal, önálló vil­lamossági gyárrá alakul. El­készülte után előreláthatólag 2000—2200 dolgozót foglalkoz­táit, s ezzel új, fejlődő ipar­ág alapját teremtjük meg Kaposváron. 12—14 millió forintos költséggel új nyom­da épül a megyeszékhelyen. Tovább fejlesztik és korsze­rűsítik a textilművet, erre több mint 100 millió forin­tot fordítanak. Megkezdődött a Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukciója. Nagyatádon lényegében új gyár épül 220 millió forint költséggel. A Csurgói Faipari Vállalat re konstrukciója 35—40 millióba kerül. Megépül Kaposváron a kb. 4—5000 négyzetméter Tisztelt Nagygyűlés! A szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett mezőgazdaságunk sikeresen túljutott a kezdeti nehézsé­geken, parasztságunk mind­jobban kihasználja a szocia­lista nagyüzem adta lehető­ségeket Termelőszövetkezeti parasztságunk odaadó, elis­merésre méltó erőfeszítéssel sikeresen gyűri le a termé­szet okozta nehézségeket, akadályokat Az ismert nehézségek el­lenére mezőgazdaságunk össztermelése évről évre nö­vekszik, s biztosak lehetünk abban, hogy meghozza gyü­mölcsét az a befektetés, amelyet a mezőgazdaság az utóbbi években kapott. Tsz- parasztságunk többsége szor­galmasan dolgozik azért, hogy végleg bebizonyítsa a szocialista nagyüzem fölé­nyét a kapitalista és kisáru- termelő mezőgazdaság fö­lött Túlzás nélkül mondhat­juk, hogy a parasztok nagy többségének becsületes mun­kája állásfoglalás, napról napra megújuló tanúságtétel a szocializmus ügye mellett, s jelzése annak, hogy a dol­gozó parasztság a népgazda­ságban és a politikában egy­re növekvő mértékben telje­síti a hatalomban való ré­szesedésből reá háruló fel­adatokat. Felvetődik a kérdés: Mi jellemző ma a somogyi fal­vakra, hogyan alakul a pa­rasztemberek élete? Nyilván ők tudják legjob­ban, mennyit javult életük, milyen gondok foglalkoztat­ják őket. A velük folytatott beszélgetések és ismereteink alapján elmondhatjuk mi is. hogy a somogyi falvak képe nemcsak külsőleg változott, szépült, hanem bennük ja­vult, tartalmasabbá vált parasztok élete, pedig még csak a kezdeti lépéseket tét ték meg a szocializmus út­ján. Sokkal nagyobb lehető­ségek vannak a szocialista mezőgazdaságban, amiket ha kihasználunk, még jobbá vá­lik életük. Az egykori ke­nyérgond helyett ma a tsz- parasztcsaládok többségét kel­lemesebb gondok foglalkoz­tatják: háztervezés, épi ól­anyag, televízió, rádió, tar tós fogyasztási cikk beszer­zése, és így tovább. Mind több lesz a somogyi falvak­ban az olyan parasztember is, aki gépkocsit vásárol, vagy vásárolni szándékozik. Görge­tegen például nyolcán ké­szülnek gépkocsit venni a közeljövőben, köztük a 64 éves Tin Sebestyén bácsi, aki most iratkozott be az autóvezetői tanfolyamra. Nemcsak a legerősebb tsz- ek tagjaira jellemzőek az el­mondottak. A közelmúltban a koppányvölgyi napok' al­kalmával Törökkoppányban — ahol a termelőszövetkezet a gyengén gazdálkodó tsz-ek kategóriájába tartozik — a gyűlés előtt beszélgettem a falu papjával is. Hosszabb idő óta él a faluban, jól is­meri községét, az emberek életkörülményeit. Beszélgetés közben megkérdeztem tőle: hogyan élnek a falu tsz- parasztjai? Azt válaszolta: Tapasztalataink szerint, akik becsülettel dolgoznak, azok nem élnek rosszul. Nem lehet beszélni a parasz­ti élet romlásáról, csak ja­vulásáról.,« Nincs jogunk ké­telkedni az esperes úr sza­vaiban, megállapításaiban. Istenfélő ember, bizonyára tényeken alapul, amit mon­dott Ezek nem kiragadott egyedi példák, hanem mind általánosabbá váló tények, a megváltozott falut és a megváltozott paraszti életet mutatják. Biztos vagyok abban, hogy a tsz-parasztok javuló élet- körülményeinek valameny- nyien örülünk. Egyik elvtár- sam jóindulatúan megjegyez» te: Vigyázzak, mert mun­kástestvéreim félreérthetik az említett görget égi pél­dát. Véleményem szerint az nem érthető félre. Persze akadhatnak olyanok, akik félremagyarázhatják. Igaz, ma még nem tartunk ott, hogy az ilyen példákat álta­lánosnak lehetne mondani, de mindenesetre jelzik a pa­raszti élet változását. Föl kell tenni ugyanígy a kérdést: Mi jellemző az ipa­ri munkások életére? Már utaltam sá, számok­kal és tényekkel lehet bizo­nyítani, hogy a munkások többségének élete is sokat javult. Van, amikor gyor­sabb, van, amil^pr lassúbb a javulás üteme. A munkás­családok — különösen ahol több kereső van a családban — iól, tisztességgel élnek és boldogulnak. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom