Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

Vasárnap, 1966. július 24. 5 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnapi jegyzetek Kibic N em a kártyajáték jól a szövetkezet. Egyébként eb­ismert kibicéről van ben a községben az alakulás szó, hanem a társa- idején a föltételek jobbak dalmi élet, a közélet kibi- voltak, mint sok más falu- ceiről. Megtalálni őket üzem- ban, ahol ma már rendsze- ben, termelőszövetkezetben, résén 50—60 forintot fizet- hivatalban, utcán, vonaton nek egy munkaegységre, egyaránt. Ezek az emberek ___ _ .... ,­fkfk ™mi se™ dtrága: bÖk a"°k' Ez így ‘ís Tan5 jó akik mindent jobban tud- hozta nyilvánosságra pár­nak, mindent világosabban tunk Központi Bizottsága, látnak, mindent megmond- hisz egész társadalmunkat tak előre, csak hát, ugye, érintő problémákról van nem hallgattak rájuk. szó. Különböző tanácskozá­Fiatal értelmiségiekkel be- sokon vitatja meg dolgozó széliem a minap. Szeretik népünk, hogyan lehetne munkájukat, szeretik váró- gyorsabban előrejutni, ho- sukat, becsületesen élnek és gyan javíthatnánk meg a dolgoznak. Szívesen vál- gazdasági munkát és irá- lalnak társadalmi munkát nyitást, hogyan lehetne föl- is. A város rendezéséről, élénkíteni egész gazdasági építéséről vitatkoztak. Sza- életünket. A kibicek ezek- vaikból érződött, hogy szív- rői a vitákról sem hiányoz- vel-lélekkel elő akarják se- nak Itt is megvan a ma­gi terű a város gyors ütemű guik »érve«. Azt mondják: fejlesztését. Okosan érvel- »-Lám, én megmondtam tek. Meglátták az eredmé- már rég, hogy ez így nem nyékét, de szóvá tették a jól megy. Tudtam, hogy hibákat is. Szakmai véle- óaj van a vezetéssel, a ményüket, általános tapasz- gazdaságirányítással de talataikat a város társadat- nem hittek nekem. Most itt mi, politikai gondjaival igye- varh kezdhetünk mindent keztek egyeztetni. S így bon- “ «?*erek takoztak ki e fiatal értei- "éznek’,+ .,de nem . lá,tnak- miségi csoport igen figye- N«n látják az eredmenye­»Íkdnwiései ket> «s*» h°sy milyen ha- lemremelto elkepzetóei, talmas dolgot művelt né­észre vételéi. A variban A múlt évek gazda­megmdult erőteljes iparo- ^.g. mechallizmusa ^ sitás lelkesítette okét. felelt az adott időszaknak, az igazi varosiasodas és a nem azért dolgozzuk nagymérvű fellendülés map- jk a gazdaságirányítás új vető föltételének tartották, formáját, mert a múltban A lakásépítkezésről és meg- minden rossz volt. Szó oldásra váró kommunális sincs erről! Különösen ar- gondokról is őszintén be- rdj nem, hogy mindent széltek. Tudták, hogy kevés elölről kezdünk. Arról van a víz, hogy több lakás, jár- szój hogy az elavult he­da és jó út kellene, hogy na- lyett újat hozunk létre; gyök az igények, az embe- ami jó, azt megtartjuk, rek egy része türelmetlen, amin túlhaladt az idő, azt De azt is látták, hogy mind- elvetjük, hogy erőtel jeseb- ezek a gondok a megoldás ben haladhassunk előre, útján vannak. Ha körülnézünk, és tár­A z elmaradhatatlan ki- gyilagosan vizsgálódunk, bic azonban itt is je- akkor azt látjuk, hogy len volt, és sikerült Somogy megye soha ilyen a »-játékot« megzavarnia. Mi ütemben nem fejlődött, szükség addig iparosításra az utóbbi években es _ úgymond -, amíg nincs elegendő lak*|TBflért kell ^ idfe a fel vfost lebontani egy S2akában Csak egy-két uj lakótelepért. számadat ennek érzékelte­tovabb. Beszélt anélkül, ^^re: A munkások lét- hogy a varos iparosításéinak száma 19B5_ben 9000 volt, és általános fejlesztésének jplGnlee több mint 21000. céljairól halvány fogalma g^mogy megye ipari tér- lett volna. Felelőtlenül,^ de- melésének értéke 1955-ben magóg módon, érvek nélkül a nyolcszáz­dobálózott a szavakkal. Az milliót, jelenleg meghalad- északnyugati városrész épít- ja a kétmilliárdot. Tíz év- kezéséről szólva a közmű- vel ezelőtt 3043 diák járha- vesítés problémáit és az tott középiskolába, jelenleg egyéb gondokat figyelembe 7058 a középiskolásaink sem vette. Sokszor az ilyen száma. Hogy nyolc-tíz év- hozzá nem értő, sőt rossz- vei ezelőtt mennyi autót, indulatú kijelentések meg- motorkerékpárt és más tar­tévesztenek jóhiszemű em- tós fogyasztási cikket vá- bereket is. akik aztán szid- súroltak az emberek, és ják a vezetőket, a tervező- mennyit vesznek most, azt két anélkül, hogy tudnák, hiszem, nem kell bizonjríta- valójában miről is van szó. ni, csak körül kell nezni a Egyik termelőszövetkeze- falvakban és a városokban, tünk közgyűlésén valame- Megéri néha benézni egy- lvik felszólaló így summáz- eSS falusi házba, es ossze- ta szövetkezetük gyengeségé- hasonlítani a jelenlegi a.- nek okát: »Azért tartozunk laP^tokat a par évvel ezr a gyengék közé, mert a előttiekkel, szervezéskor nem voltak -■ indezt helyes politi­meg a nagyüzemhez szűk- lyl kával, jó gazdaság­séges anyagi föltételek«. Sze- x* irányítással, a dolgo­rinte előbb föl kellett vol- zók aktív közreműködésé- na építeni a gazdasági épü- vei sikerült elérni. A nép leteket istállókat, magtára- alkotó közreműködésére, kát, gépszíneket, aztán gépe- szorgalmas munkájára to- síteni és csak utána meg- vábbra is elengedhetetlenül kezdeni a szervezést Ez az szükség ván. Véleményük, ember úgy képzelte el a javaslatuk nélkülözhetetlen, szövetkezeti gazdaságok lét- Ezt azonban nem lehet osz- rehozását, mint egy lakodul- szetéveszteni a Wvül1 álló +pfrí+P'tt ízlctf^s kibicek es deni3.S0S.ok _sak meí’. rosszindulatú megjegyzései- eteiekkel, aztán csak mea ^ okoskodásaával Ma már le ülni, enni mn , a dolgokba nem lehet csak semmit sem tenni Csinálja úgy ^lebeszélni. A meg meg valaki más, de ki. A fontolt embernek, aki va munkásosztály, az allam. jóban segfteni akar, tájé- Szerencsére a szövetkezet kozódásrai a problémák el- gyengeségének okait a tag- mélyült tanulmányozására ság többsége jól látta. Nein van szüksége. A felelőtlen a szervezésben volt a hiba megnyilvánulások, a tények — mondták többen —, ha- ismeretének hiányában oda- nem abban, hogy a tagok vetett megjegyzések nem jelentős része nem veszi ko- segítik, ellenkezőleg: hát- molyan a munkát. Dolgozni ráltatják előrehaladásunkat, nem reggel kilenckor kell és azok, akik szándékosan, indulni, és nem délután tudatosan teszik ezt, kárt jelenleg több mint négykor kell befejezni a munkát. A kukoricát rende­sen meg kell kapálni, a ga­bonát idejében be kell ta­karítani, és mindjárt jó lesz okoznak. Ezért nem sza­bad lehetőséget adni nekik arra, hogy »kibiceljenek«. Wirth Lajos Versenyben Gadány és Horvátkút A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusa tisz­teletére a gadanyi Táncsics Termelőszövetkezet versenyre hívta ki a horvátkúti Szorga­lom Tsz-t. A versenyfelhívás­ban az aratás augusztus ti­zenötödikéig történő befejezé­se, a gabona-termésátlagok tervezett mennyiségének meg­tartása, illetve elérése, a ser­tés- vagy marhahús előállítási költségének csökkentése, va­lamint a tejtermelési mutatók javítása szerepel. A föltételek közül az elsőt a horvátkútiak magasan túl­teljesítették, július 17-re befe­jezték az aratást, noha a gép­állomás által leszerződött 122 holdból csak 43 holdat arattak le és csépeltek el kombájn­nal. — Gabonaterületünk négy­száz holdjából háromszázat vágtak le kézikaszások — mondja Csillag János horvát­kúti elnök. Levágták volna a többit is, de aztán jöttek a gépek. Jelenleg a cséplés fo­lyik, kint a gépnél 22 ember dolgozik. Teljesítményükre jel­lemző, hogy volt olyan nap, amikor 203 mázsa gabonát csé­peltek el, máskor pedig fél nap alatt 100 mázsát is elér­tek. Ha nincs ez a szeszélyes időjárás, már korábban vé­geztünk volna a betakarítás­sal, de előfordult, hogy csak tíz óra után tudtak az embe­rek kimenni dolgozni az éj­szakai hatalmas eső miatt. A cséplőgépnél Jeges György traktoros irányítja a munkát, ellenőrzi az embereket. Az őszi árpával már végeztek, s mire ezek a sorok megjelen­nek, már a búzát is elcsépel­ték. — Mi újság a Táncsics há­za táján? — hiszen nyilván fi­gyelemmel kísérik az »ellen­fél« eredményeit — Nem tudok semmi konk­rét eredményről, bár értesülé­seim szerint hátrább vannak az aratással, mint mi. A ver­senykiírást ők állították ösz- sze, a föltételeket saját ké­pességeikhez méretezték. Ügy érzem, hogy ezeket mi is tel­jesíteni tudjuk, sőt egyes te­rületeken túl is szárnyaljuk. Ilyen például az egy tehénre jutó évi tej hozam, ahol 1280 liter a teljesítendő föltétel, míg nálunk 2000 literen felü­li hozamok vannak. Nagyon szeretnénk győztesen kikerülni ebből a versenyből, hiszen a jó eredmények által a munka­egység értéke növekedne — fejezte be Csillag János. Jól fizet a kertészet az öreglaki tsz-ben Már 600 000 forint értékű árut adtak el Serény kezek szedik a pap­rikát, a paradicsomot az öreg­laki Kertészeti Termelőszö­vetkezetben. Cserháti István főkertész a munkát irányítja, Tukora Károlyné az áru át­adásával van elfoglalva, Ugyanis a MÉK exportra kül­di innen a paradicsomot. Hat- ven-hétven embert foglalkoz­tat naponta a kertészet. Tíz­féle konyhanövényt termelnek, főleg paradicsomot, paprikát, zöldbabot meg fejes káposz­tát, de borsójuk is sok volt. A borsó, a karalábé meg a vö­röshagyma helyén ismét zöld­séget termelnek. — Eddig még nem panasz­kodhatunk — tájékoztat a főkertész. — 240 000 forintos hajtatási előirányzatunkat teljesítettük, s a paprikát is a várakozásnak megfelelően értékesítjük. Eddig 270 000 da­rabot adtunk el. Hetente három-négy vagon paradicsomot adnak kül- és Faprikaszüret. belföldi fogyasztásra. Ez a nö­vény a zöldbabhoz hasonlóan jóval nagyobb terméssel fizet, mint ahogy tervezték. Termel- vényeiknek mintegy kilencven százalékát a MÉK veszi át A csaknem másfél millió forin­tos árbevételi tervet minden bizonnyal teljesítik, hiszen már eddig 600 000 forintot ho­zott a kertészet. A szovjet gépkocsiipar ötéves terve Az Ií66-lí70-es öléves terv­ben a Szovjetunió évenként 650 000 teher- és 800 000 sze­mélygépkocsit gyárt. A teher­gépkocsik nagy részét a moszkvai és a gorkiji autó­gyárak készítik. Ezért re­konstruálják az összes sze­mélygépkocsit gyártó üzemet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a leggazdaságosabbak és a használatban a legkényel­mesebbek az 1500 köbcentimé­teres motorú, 60—70 lóerős Moszkvics jellegű kocsik. Be­váltak a városi forgalomban is, és alkalmasak távolsági utazásokra is. Ezért minden évben a kibácsátott kocsik fe­le Moszkvics típusú lesz. A következő helyet a Zapo- rozsec foglalja el, amelyen jelentős változtatásokat hajta­nak végre. Már áz idén na­gyobb teljesítményű, kényel­mesebb változatban gyártják. Volgából évente 75 000 hagyja el az autógyárakat. FORTUNA HALAD A KCRRAL Öröklakások a húszemeletes toronyházban Utánfutós személygépkocsik ♦ Szakosított utalványok amikor egy-egy áruházra vagy az áruház egy-egy osztályára bocsát ki meghatározott ér­tékben vásárlási utalványt. A június 27-én rendezett tárgy- nyeremény-sorsoláson már ki­bocsátottak például tízezer fo­rintos bútorutalványt, s ennek bemutatása után az Otthon Áruházban — az összeg kere­tében — bármilyen, ott kap­ható bútort megvásárolhat a nyertes. Ezentúl is bekerülnek a szerencsekerékbe olyan utal­ványok, amelyeket a Lottó Áruház valamelyik osztálya vált be. Ilyen például a »Ki mit választ«-utalvány, ez 9000 forintról szól, és a nyertes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság úgy határozott, hogy több vásárlási utalványt bocsát Fortuna rendelkezésé­re a havonta rendezendő tárgynyeremény-sorsolásokon. Amikor nyolc évvel ezelőtt bevezették a tárgynyeremény­sorsolást, egy-egy porszívó is örömet szerzett. Nem volt ele­gendő mosógép, padlókefélő, tv-készülék és hűtőgép sem: valamennyi hiánycikk volt. Ma már alapvetően más a hely­zet. A lottózók kívánságát tel­jesítette a Lottó Igazgatóság, NAPSÜTÉSBEN A Vas- és Fémipari Vállalat fénycsőüze­mében most végzik a karbantartást. A lá­nyok, asszonyok egy része takarít, a többiek szabadságon vannak. Az üzemben tartózkodók között találjuk azokat a lányokat, akik a vállalat vezetőitől azt a feladatot kapták, hogy Budapesten az Egyesült Izzóbn tanulják meg a rácsgyártást. (A rádiócsőhöz használják ezt az alkatrészt.) Azért vannak itthon, mert az Egyesült Izzó­ban is most folyik a karbantartás. Napoznak. Beszélgetni kezdünk. — Úgy érzem, hogy a rácsgyártást jól meg­tudjuk tanulni — mondja az egyik lány. — Hogyan fogadták magukat az Egyesült Izzóban? — kérdem. — Szeretettel. Sokat foglalkoznak velünk — hangzik a válasz. — Elvittek bennünket hajókirándulásra is. Bánhídi Márta hozzáfűzi: — A négy érettségizett lányt egyik nap be­hívták az irodába, és kiválasztottak közülünk két meóst. — Mit csinálnak Pesten munka után? — Sétálunk, színházba, moziba megyünk. — Látogatnak-e valamilyen klubot? — Az Egyesült Izzó KlSZ-szervezetének a klubját — mondja az egyik lány. — A gyár fiataljai közül sokan járnak a klubba. — Kaposváron sehol sincs ilyen eleven klubélet — jegyzi meg Horváth Mária. — Miben látja az okát annak, hogy a ka­posvári üzemek fiataljai nem élnek eleven klubéletet? — A kaposvári üzemek fiataljainak nagy része vidékről jár be dolgozni. A vidékiek nem tudnak időt szakítani arra, hogy elmen­jenek a klubba — így az egyik lány. — Mi azon leszünk, hogy fellendítsük a klubéletet a Vas- és Fémipari Vállalatnál. Szeretnénk elérni, bogy a vállalatnak leg­alább a városban lakó fiataljai járjanak klubba, s hogy többet sportoljanak. Az utób­bit már most is igyekszünk előmozdítani. Ma a sportpályát építettük — mondja Palotai Éva, az egyik érettségizett kislány. — Mit szólnak a szülők a pesti küldetés­hez? — örülnek, hogy szakmát tanulunk. Szép munkát végzünk. A kaposvári üzemben majd tovább is képezhetjük magunkat — jegyzi meg Palotai Éva. Közben megérkezik a vállalat igazgatója. Közénk ül. — A lányok munkájáról elmondták véle­ményüket az Egyesült Izzó illetékesei. Sze­rintük az eddiginél többet kell produkálniuk, különösen a minőséget kell javítaniuk — mondja az igazgató. — Arra kérjük őket, szívleljék meg azt a bírálatot, amit kaptak. Itthon nagy mun,ka vár rájuk. Nekik kell megtanítani az új dolgozókat a rács III. gyártására. — Még hozzáfűzi: — Az a ter­vünk, hogy a rádiócső valamennyi alkatré­szét Kaposváron gyártjuk, továbbá, hogy itt szereljük össze ezt az eléggé keresett cikket. (Eddig a rádiócső alkatrészeinek csak egy ré­szét készítették Kaposváron.) A még Buda­pesten levő gépek, berendezések letelepítésé­re, az új, komplett rádiócsőgyár kialakítására mintegy húszmillió forintot fordítunk. A rács III. letelepítésével kezdődik ennek a programnak a megvalósítása. Hogy e terv megvalósítása hogyan sikerül, függ a lányok­tól is. A lányok hallgatják az igazgató szavait. Bizonyára megszívlelik, amit mond, és az alatt az egy hónap alatt, amelyet Budapesten kell tölteniük, jól begyakorolják a munkát. Szegedi Nándor bármit vásárolhat érte. Szako­sított utalvány a 2500 forintos méteráru és a 4000 forintos háztartásigép utalvány, ilyen az ötezer forintos ruházati utalvány és a nyolcezer forin­tos zenegép-utalvány is. Ha valaki tehát a négyezer forin­tos Háztartási gépek utalvány­át nyerte, elegendő, ha szét­néz a Lottó Áruház műszaki osztályán, kiválasztja azt, amire szüksége van, az utal­vánnyal fizet, és máris viheti nyereményét haza. Aki ruháza­ti utalványt nyert, felöltöz­tetheti egész családját, akinek pedig »Zenegépek-utalvány«-t juttatott a szerencse, mindazt megvásárolhatja, ami e foga­lomba befér. A legvonzóbb nyeremények ezután is a személygépkocsik ás az öröklakások lesznek. A nyereménytárgyak listája a kempingezés népszerűsége foly­tán bővült, és egyes gépko­csikat ezután utánfutóval vagy lakókocsival sorsolnak. Szó van arról is, hogy a Duna-kanyar városaiban tel­ket és házat sorsolnak ki a legközelebbi tárgynyeremény­sorsolások valamelyikén. Itt említjük meg: a fővárosi ta­nács hozzájárult, hogy az Ár- pád-híd budai hídfőjénél húszemeletes felhőkarcolót emeljenek, melynek lakásait már az építés időszakában sor­solni kezdik. A tervek szerint ez lenne a legmagasabb bu­dapesti lakóház. Addig, míg az építkezés itt megkezdődik, a XI. kerületi Mohai utcában felépülő kertes házakat, vala­mint a Mészáros utcai lottó­ház öröklakásait sorsolják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom