Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. július 16. Spanyol nép, veled vagyunk Ünnepi megemlékezés a spanyol polgárháború kezdetének 30. évfordulójáról A spanyol polgárháború kitörésének közelgő 30. évfordulója alkalmából a Szolidaritási Bizottság a spanyol népért pemeiten délután ünnepi gyűlést rendezett a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. .Az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Münnich Ferenc, az MSZMP politikai bizottságának tagja —, aki Otto Flatter néven harcolt annak idején Spanyolországban a fasiszták ellen; Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Ká: dió és Televízió elnöke — szintén egykori spanyolországi önkéntes. Ugyancsak az elnökségben volt Antonio Mije, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Kajáéi Vidiella, a Spanyol KP Központi Bizottságának tagja, Joan Toujas, az különállók Nemzetközi Szövetségének főtitkára. Vas-Witteg Miklós, a szolidaritási bizottság elnöke, a SZOT alelnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Tömpe István mondott ünnepi beszédet. Beszédében méltatta a spanyol polgárháborúban részt vevők hősiességét, rámutatott, a világ haladó közvéleménye egyre inkább magáévá teszi a spanyol hazafiak ügyét. Felszólalt az ünnepi gyűlésen Antonio Mije is. Beszéde elején köszöntötte a magyar népet, a nemzetközi bri- .gádak volt magyar harcosait. Rámutatott ezután, hogy a fasizmusnak nem sikerült a fasiszta ideológia mételyével megfertőzni az új generációt. Demokratikus rendszabályokért kiálltának sokan, akik tegnap még a falamgista mozgalom soraiban harcoltak. Ezeknek az erőknek a politikai fejlődése megerősíti a falangista mozgalom széthullásáról alkotott nézetünket,- bizonyítja, hogy Franco tábornok diktatúrájának felbomlása időszakába léptünk. Fontos változások mennek végbe Spanyolországban. Felszólalásomat azzal szeretném zárni, hogy mélységesen megköszönöm a magyar népnek a spanyol nép harca iránt tanúsított állandó szolidaritását. Ezért a magatartásért mély tisztelet illeti meg a magyar népet és pártját, a: Magyar Szocialista Munkás- X pártot. A hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéd után a gyűlés határozatot hozott, amelyben a részvevők testvéri üdvözletüket küldik a Franco-diktatú- ra ellen hősiesen harcolóknak. Péter János tárgyalásai Péter János külügyminiszter pénteken folytatta megbeszéléseit Andrej Gromiko külügyminiszterrel. A megbeszéléseken, amelyek a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdésére is kiterjedtek, a szovjet és a magyar külügyminisztérium több vezető munkatársa is részt vett. Délben Gromiko szovjet külügyminiszter a Fogadások Palotájában ebéden látta vendégül Péter Jánost. (MTI) Riaiiészlség Görönorszáeban a királyi puccs évfordulóján Pénteken volt első évfordulója annak, hogy Görögországban Konstantin király államcsínnyel lemondásra kényszerítette Georgiosz Pa- pandreut, a Centrum Unió vezérét. A rendőrség országszerte riadókészültségben várta az eseményeket. A Centrum Unió és az Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EDA) ugyanis tömeggyűléseken kíván megemlékezni a királyi puccs évfordulójáról. Sztefanopulosz miniszterelnök szerdán este rádióbeszédben fordult az ország lakosságához, és mindenkit nyugalomra intett. Élesen támadta az egy éve lemondásra fiát, Andreosz Papandreut, akit a múlt évi júliusi események egyik fő előidézőjének nevezett és azzal vádolt, hogy hatalomra tör. Az évforduló alkalmából a nyolcvanéves Papandreu üzenetet intézett a görög néphez. Papandreu hangoztatta, hogy a király és tanácsadói megsértették az alkotmányt, amikor egy évvel ezelőtt lemondásra kényszerítették, és törvénytelenül a mostani kormányt nevezték ki, amely bebizonyította, hogy tehetetlenségével képtelen az állam ügyednek intézésére. Papandreu követelte, hogy a Sztefanopulosz-kormány mondjon le, és írjanak ki álkémyszerített Papandreut és tailános választásokat. (MTI) Kiutasítottak Prágából egy amerikai diplomatát Pénteken Prágában a külügyminisztériumba kérették Duterbridge Horseyt, az Egyesült Államok nagykövetét, és közölték vele a külügyminisztérium leghatározottabb tiltakozását amiatt, hogy két csehszlovák diplomatát az Egyesült Államokban azzal az indokolatlan és abszurd váddal illetik, hogy kémtevékenységet folytattak. Egyidejűleg közölték az amerikai diplomatával, hogy a nagykövetség másodtitkára, G. Edward Reynolds, beosztásával visszaélve, Csehszlovákiában kémkedett S tevékenysége miatt a külügyminisztérium további csehszlovákiai tartózkodását nem- kívánatosnak tartja, és felkéri, hogy három napon belül hagyja el az ország területét. (MTI) Ítélet a stuttgarti SS-perben A stuttgarti esküdtszék csütörtökön hirdetett ítéletet annak a 10 volt SS-tisztnek a perében, akik a második világháború idején a tamo- poli tömeggyilkosságok végrehajtói voltak. A vádlottak lelkiismeretét 30 000 gyilkosság terheli — az áldozatok Szabó László: zsidók voltak. Az esküdtszék kilenchavi tárgyalás után mondta ki az elkövetett bűnökhöz képest enyhe ítéletet: két volt SS-t életfogytiglani börtönre ítéltek, másik ötöt két és fél évtől 10 évig jedő f egy házra, hármát dig fölmentettek. (MTI) terpeApró Antal elvtárs a Politikai Akadémián (Folytatás az 1. oldalról) Ialkozunk már egy új nemzetközi olajvezeték építésével is. Ez az új olajvezeték a Barátság-kőolajvezeték déli, Pozsony felé haladó ágából közvetlenül Kárpát-Ukrajnában ágazna le Magyarországra. Az előadó ezután a szovjet—magyar timföld-alumíni- umegyezmény előnyeiről szólott. Elmondotta, hogy az egyezmény feloldja a Magyar- ország bauxitgazdasága és energiaszegénysége közötti ellentmondást Az egyezmény szerint az 1967—Í980. években fokozatosan növekvő mennyiségben — amely 1980-ban eléri a 330 000 tonnát — timföldet szállítunk a Szovjetunióba, amelyből ott a rendkívül olcsó vízi energia fel- használásával nyert alumíniumot teljes egészében visz- szaszállítják Magyarországra. Ha az említett 330 000 tonna timföldet idehaza akarnánk feldolgozni, először is mintegy 15 milliárd forint értékű beruházásra lenne szükség. Hazai gyártás esetén 1 tonna alumínium előállítása 7400 forintba kerülne; az egyezmény alapján viszont csak 5600 forintba kerül, vagyis minden tonna alumíniumnál 1800 forint a megtakarítás. A gépiparban megvalósuló együttműködésről szólva az előadó megemlítette, hogy Magyarország eddig csaknem 250 gépipari termékfajta szakosított gyártását vállalta el. Részletesen beszélt a magyar járműipar és a nemzetközi együttműködés jelentőségéről is. Az előadó ezek után az áruforgalom kölcsönös előnyeivel foglalkozott Azért is kell erről szólni — mondotta. —, mert Itthon és külföldön a szocializmus kritikusai és a velünk ellenségesen szembenállók azzal gyanúsítják együttműködésünket, hogy az előnytelen. Érdekes, hogy ezt a vádat mindig szocialista országokra értik. Soha nem beszélnek arról, hogy a tőkés országok hogyan szorítják le áruink árát, milyen vámokkal sújtják exportunkat, hogy korlátozzák bevitelünket, piaci lehetőségeinket. A KGST-országok egymás közti kereskedelmének, a tervgazdálkodás továbbfejlesztésének fontos ösztönzője hogy a forgalom szilárd, tartós és kölcsönösen előnyös árak mellett bonyolódik. Az ármegállapítás elvi és módszerbeli alapjait a KGST-ben az összes tagországok megegyezése alapján egységesen határozták meg. Az ármegállapítás elvi alapja: az áruk világpiaci ára. A gyakorlatban ez a cialista külkereskedelem föltételeinek megfelelően alkalmazzuk. A legtöbbször fölvetett kérdés az, hogy előnyösek-e számunkra ezek az árak, és ezen belül, különösen a legnagyobb tételt jelentő . .a- gyar—szovjet kereske'’0'?m árai. A válasz egyértelműen: igen. A KGST-országokkal lebonyolított forgalom, ezen belül főként a szovjet— magyar kereskedelem cserearányai lényegesen kedvezőbbek számunkra, mintha az azonos árukat tőkés országokból vásárolnánk, és saját áruinkat is a tőkés piacon kellene eladnunk. Előny az is, hogy a Szovjetunió velünk határos, az árak szovjet—magyar határ- paritásban kerülnek megállapításra, s így külön fuvardíjakat a hazaszállításért nem kell fizetnünk. Szovjet importunkat elsősorban (1960—1970-ben 54 százalékban) gépekkel és berendezésekkel, könnyűipari (17 százalék) és élelmiszeripari termékek szállításával fizetjük ki. Exportáruink jelentős hányadáért a Szovjetunióban magasabb árakat érünk el, mintha azokat tőkés piacra adnánk el. A kölcsönös áruforgalom említett jellegzetességei természetesen a Szovjetunió számára is előnyösek. Apró Antal ezután az elmondottakat kiegészítve, részletesen foglalkozott a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok egyes kérdéseivel. Elmondotta, hogy ORV1AMADÁS húsz év alatt a magyarszovjet árucsereforgalom több mint 50-szercsére nőtt, s a Szovjetunió részesedése a külkereskedelmi forgalmunkban 1965-ben 36 százalékot tett ki, és túlhaladta a 12,5 milliárd devizaforintot. Anyagbehozatalunk a Szovjetunióból 1970-re — 1965-höz képest — 75 százalékkal nő. A Szovjetunióból származó importunkban az anyagjellegű cikkek aránya körülbelül 72 százalékot fog kitenni. Apró elvtárs ezután a szovjet gép- és berendezésszállítások fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy a második ötéves tervben 54 üzem épült szovjet segítséggel. Közlekedésünk korszerűsítésében is nagy szerepük van a szovjet szállításoknak. A legutóbbi évben 52 darab 2000 lóerős Diesel-elektromos mozdonyt vásároltunk a Szovjetunióból. A következő öt évben további 110, kb 2000 lóerős és 42 darab 3000 lóerős Diesel-mozdony vásárlására kerül sor. A szovjet szállításoknak és segítségnek nagy szerepe volt mezőgazdaságunk technikai bázisának fejlesztésében is. Az elmúlt 20 év alatt mintegy 21 000 traktor, hétezer gabonakombájn érkezett a Szovjetunióból. Gépkivitelünkben a Szovjetunió jelenti a legnagyobb és legbiztosabb piacot. 1965- ben összes gépkivitelünknek mintegy 52 százalékát, ezen belül hajóipari exportunknak 70 százalékát, híradástechnikai iparunk exportjának csaknem háromnegyed részét, műszeripari és élelmi- szeripari gépexportunk nagyobb részét a Szovjetunió vette át. A VIII. kongresszus irányelvei alapján gazdasági kapcsolataink általában valamennyi szocialista országgal egészségesen fejlődnek. Szerény erőnkhöz mérten nem késlekedtünk a gazdasági segítségnyújtással sem, ahol ez indokolt volt. Különös jelentősége van a segítségnek a szocialista hazáját az agresszió ellen hősiesen védelmező Vietnam esetében, mire a japán azonnali talál-| 1965_ben ^ ^ külkeres- kozora hívta. | kedeImi forgalmunk VietKéso estejolt, amikor jíz| nammal 6 ^mó rMt tett ki. 1959—1960-ban 9 millió ES VISSZAVÁGÁS utcasarkon Blake ismét beszállt a japán kocsijába. A volánnál ismét volt — Megváltoztatom az utasítást! — mondta halk, de rubeles áruhitelt adtunk Yamamoto ♦ vietnami Demokratikus Köztársaságnak különböző ipari objektumok építésére, illetve beszel zésére. Ebből a hitelből Rövidesen az ONI 6. egyik tisztjénél, Stan_____ley tengerészhad. j nagynál ült. Blake gyorsan - I mindent elmondott neki: ho- { gyan ismerkedett meg Konó♦ val, hogyan próbált a japán ♦ közös emlékeket találni, mi- » lyen útjuk és beszélgetésük ♦ volt a hollywoodi dombok X alján, milyen ajánlatokat ka♦ pott Yamamotótól, és milyen t megbízatást adtak végül is { neki... Még arról is beszá♦ molt, hogy milyen kétségek ♦ furdalták: nem volna-e ér- J demesebb elfogadni a kilá- X tásba helyezett összegeket... ♦ A hadnagyra nagy hatást j gyakoroltak Blake őszinte j szavai. Megkérdezte tőle, X hajlandó lenne-e együbtmű- } ködni az ONI-val, mégpedig ♦ úgy, hogy mindent megtesz, j amit a japánok akarnak tőa Somogy megyei Ipar- « je? Stanley tudta, miért nilr1r_TrJdlro»»OCllrOl1ol»yl1 T t 1 ' ' . ,_ ■ ' - V5 olyan kiváncsiak a japánok az USA csendes-óceáni haderejének mozgására... A Pennsylvániát ugyanis egész egységével együtt a Hawaii szigeteken fekvő támaszpontra, Pearl Harbourba ve- | zényelték. S oda futnak be ♦ rövidesen a többi csendes- I óceáni, egységek is. Nagy | összevonás készül... Nyilván ; erről akartak adatokat sze♦ rezni a japánok, s valószínűvásárolja meg az előre csomagolt ISK FASZEREKET a Somogy megyei Ip cikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, nagyatádi és Bala- ton-parti szaküzleteiben. Elővásárlással kényelmesen fölkészülhet az új tanévre. leg már sejthették a hajóhad útját... — Igen ám, de nekem semmiféle Campbell nevű ismerősöm sincs a Pennsylvánián — mondta Blake. — Mit csinálok, ha azt mondják, hogy keressem meg? És mi lesz, ha leellenőrzik, hogy tényleg van-e egy Campbell nevű kapitány a Pennsylvánián? — Semmi baj, lesz a hajón egy ilyen nevű kapitány! Mi azonnal oda küldjük egy emberünket a Pennsylvánia fedélzetére, s majd ő megszemélyesíti a nem létező Camibellt — mondta nevetve Stanley. De most még egyszer mondja el, hogyan is írta le Cambell külsejét a japánoknak. Blake gyorsan tájékoztatta a hadnagyot, majd hazament, és várta Kono telefonhívását. A japán nem sokáig váratott magára. Utasítást adott Bla- ke-nak, hogy foglaljon egy helyet, a másnap Hawaiiba induló repülőgépre. Blake megpróbálta a dolgot elodázni, hogy időt hagyjon az ONI-nak, de Chaplin volt komornyikja hajthatatlannak bizonyult, s aztán az amerikai kényszeredetten tudomásul vette az utasítást, bár egyelőre fogalma sem volt arról, hogyan értesíti majd a tengerészeti elhárító saerveket a gyorsan pergő eseményekről. Ha sejtette volna, hogy az ONI máris figyeli a telefonját, s ezt a beszélgetést is lehallgatja, bizonyára megnyugszik. De Stanley erről neki nem beszélt, így nem maradt számára más, mint a reménykedés: a hadnagy elég gyorsan intézkedjen, s valóban azonnal küldje a Pennsylvaniára azt a bizonyos Campbellt. Ám az ONI- nak is időre volt szüksége, már csak azért is, mert olyan valakit kellett keresni a feladat végrehajtására, aki külsőségekben megegyezik a Blake által leírtakkal. Így aztán, amikor az ONI a telefonlehallgatás révén értesült arról, hogy Blake beleegyezett a másnapi hawaii utazásba, Stanley azonnal elküldte egy emberét a légi- forgalmi társasághoz. S Blake egy óra múlva már hiába telefonált a Pan American Los-Angelesi irodájába, a kisasszonytól határozott választ kapott csupán: »Minden helyünk foglalt, uram.« Blake még mindig nem gondolta, hogy a hadnagy keze benne van a dologban. Nem tehetett mást, várta Kono újbóli hívását. Jó két óra eltelt, amíg a japán újra jelentkezett. Az »izomember« közölte vele az új helyzetet, iten+h®tf‘ozott gangon, minti é pítenek többek között majd aki tökéletesen biztos a dől-* : egy 45 MW-os erőművet, ké, _, , . i ziszerszám- és mé-’eggyárat, megy, hanem a Matson ja-1 elektromosgyárat és oUlójavígéban. — Nem repülővel? • tó műhelyt. Amíg a többi szocialista országgal nőtt, addig Kínával erősen csökkent külkereskedelmünk. val, amely két nap múlva X indul San Franciscóból. Űt-j irány ismét csak Honolulu-* ba ... Ott a Kühn-féle szalont melletti szállodában meg-X száll... I Blake megijedt. Talán sej- ♦ A két ország közötti áru- tenének valamit a japánok? X az 1958_1960 évek kö_ Hiszen hajóval sokkal tovább j ?jy^ érte el a maximumát, . Xévi kb. 70—75 millió rubelt. 1963- ig ez a forgalom 18 millió rubelre csökkent. 1964— 1965-ben mérsékelten- emelkedett, mintegy évi 20 Yamomoto egy nagy kotegj mim6 mbelre. Az 1968_ra papírpénzt nyomott a mar-| megkötött megállapodás is kb. dúl San Franciscóból... Itt a pénz, a többi már magán múlik... kába. Blake gyorsan számolni kezdte, higyjék csak, mennyire érdekli a pénz. Nyolcezer dollár... Ez igen... De miért ilyen sok? Nem ennyiről volt szó... Meg is kérdezte... — Hogy a barátjától se ezen a szinten van. bár a forgalom növelése mindkét ország számára kedvező le- : hetne. Befejezésül Apró Antal az ipar és a külkereskedelem kapcsolatával. a gazdasági (Folytatása következik.) zett zott. változásaival Elmondta. foglalkosajnálja a pénzt — felelte | reform etekintetben ^ Jerve- Yamamoto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácstalanság kérdőjele: hogyan értesítse Stanley!? Hátra pillantott: két nyurga férfi sétált a nyomában. Bizonyára ezek is németek ... — gondolta. Hazafelé indult. a reform azt igényli, hogy a termelés a legszorosabb kapcs*'!"*’'- rüljön a piaci hatásokkal. Ennek érdekében fel kell számolni a termelés és az értékesítés rendkívül merev különválását.