Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. július 16. Spanyol nép, veled vagyunk Ünnepi megemlékezés a spanyol polgárháború kezdetének 30. évfordulójáról A spanyol polgárháború ki­törésének közelgő 30. év­fordulója alkalmából a Szolidaritási Bizottság a spanyol népért pemeiten délután ünnepi gyűlést rendezett a Vasas Szakszerve­zet székházának dísztermében. .Az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Münnich Fe­renc, az MSZMP politikai bi­zottságának tagja —, aki Otto Flatter néven harcolt annak idején Spanyolországban a fasiszták ellen; Tömpe István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Ká: dió és Televízió elnöke — szintén egykori spanyolországi önkéntes. Ugyancsak az el­nökségben volt Antonio Mije, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Kajáéi Vidiella, a Spanyol KP Központi Bizottságának tagja, Joan Toujas, az külön­állók Nemzetközi Szövetségé­nek főtitkára. Vas-Witteg Miklós, a szo­lidaritási bizottság elnöke, a SZOT alelnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Tömpe István mondott ünnepi beszédet. Be­szédében méltatta a spanyol polgárháborúban részt vevők hősiességét, rámutatott, a vi­lág haladó közvéleménye egy­re inkább magáévá teszi a spanyol hazafiak ügyét. Felszólalt az ünnepi gyűlé­sen Antonio Mije is. Beszé­de elején köszöntötte a ma­gyar népet, a nemzetközi bri- .gádak volt magyar harcosait. Rámutatott ezután, hogy a fa­sizmusnak nem sikerült a fa­siszta ideológia mételyével megfertőzni az új generációt. Demokratikus rendszabályok­ért kiálltának sokan, akik teg­nap még a falamgista mozga­lom soraiban harcoltak. Ezek­nek az erőknek a politikai fej­lődése megerősíti a falangista mozgalom széthullásáról alko­tott nézetünket,- bizonyítja, hogy Franco tábornok dikta­túrájának felbomlása időszaká­ba léptünk. Fontos változások mennek végbe Spanyolország­ban. Felszólalásomat azzal sze­retném zárni, hogy mélysége­sen megköszönöm a magyar népnek a spanyol nép harca iránt tanúsított állandó szoli­daritását. Ezért a magatartás­ért mély tisztelet illeti meg a magyar népet és pártját, a: Magyar Szocialista Munkás- X pártot. A hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéd után a gyűlés határozatot hozott, amelyben a részvevők testvéri üdvözle­tüket küldik a Franco-diktatú- ra ellen hősiesen harcolóknak. Péter János tárgyalásai Péter János külügyminisz­ter pénteken folytatta meg­beszéléseit Andrej Gromiko külügyminiszterrel. A megbe­széléseken, amelyek a nem­zetközi helyzet számos idő­szerű kérdésére is kiterjed­tek, a szovjet és a magyar külügyminisztérium több ve­zető munkatársa is részt vett. Délben Gromiko szovjet külügyminiszter a Fogadások Palotájában ebéden látta ven­dégül Péter Jánost. (MTI) Riaiiészlség Görönorszáeban a királyi puccs évfordulóján Pénteken volt első évfordu­lója annak, hogy Görögor­szágban Konstantin király államcsínnyel lemondásra kényszerítette Georgiosz Pa- pandreut, a Centrum Unió vezérét. A rendőrség ország­szerte riadókészültségben várta az eseményeket. A Centrum Unió és az Egysé­ges Demokratikus Baloldali Párt (EDA) ugyanis tömeg­gyűléseken kíván megemlé­kezni a királyi puccs évfor­dulójáról. Sztefanopulosz miniszterel­nök szerdán este rádióbeszéd­ben fordult az ország lakos­ságához, és mindenkit nyu­galomra intett. Élesen támad­ta az egy éve lemondásra fiát, Andreosz Papandreut, akit a múlt évi júliusi ese­mények egyik fő előidézőjé­nek nevezett és azzal vádolt, hogy hatalomra tör. Az évforduló alkalmából a nyolcvanéves Papandreu üze­netet intézett a görög nép­hez. Papandreu hangoztatta, hogy a király és tanácsadói megsértették az alkotmányt, amikor egy évvel ezelőtt le­mondásra kényszerítették, és törvénytelenül a mostani kormányt nevezték ki, amely bebizonyította, hogy tehetet­lenségével képtelen az állam ügyednek intézésére. Pa­pandreu követelte, hogy a Sztefanopulosz-kormány mondjon le, és írjanak ki ál­kémyszerített Papandreut és tailános választásokat. (MTI) Kiutasítottak Prágából egy amerikai diplomatát Pénteken Prágában a kül­ügyminisztériumba kérették Duterbridge Horseyt, az Egye­sült Államok nagykövetét, és közölték vele a külügymi­nisztérium leghatározottabb tiltakozását amiatt, hogy két csehszlovák diplomatát az Egyesült Államokban azzal az indokolatlan és abszurd vád­dal illetik, hogy kémtevékeny­séget folytattak. Egyidejűleg közölték az amerikai diplomatával, hogy a nagykövetség másodtitká­ra, G. Edward Reynolds, be­osztásával visszaélve, Cseh­szlovákiában kémkedett S tevékenysége miatt a külügy­minisztérium további cseh­szlovákiai tartózkodását nem- kívánatosnak tartja, és fel­kéri, hogy három napon be­lül hagyja el az ország terü­letét. (MTI) Ítélet a stuttgarti SS-perben A stuttgarti esküdtszék csütörtökön hirdetett ítéletet annak a 10 volt SS-tisztnek a perében, akik a második világháború idején a tamo- poli tömeggyilkosságok vég­rehajtói voltak. A vádlottak lelkiismeretét 30 000 gyilkos­ság terheli — az áldozatok Szabó László: zsidók voltak. Az esküdtszék kilenchavi tárgyalás után mondta ki az elkövetett bű­nökhöz képest enyhe ítéletet: két volt SS-t életfogytiglani börtönre ítéltek, másik ötöt két és fél évtől 10 évig jedő f egy házra, hármát dig fölmentettek. (MTI) ter­pe­Apró Antal elvtárs a Politikai Akadémián (Folytatás az 1. oldalról) Ialkozunk már egy új nemzetközi olajvezeték építésével is. Ez az új olajvezeték a Ba­rátság-kőolajvezeték déli, Po­zsony felé haladó ágából köz­vetlenül Kárpát-Ukrajnában ágazna le Magyarországra. Az előadó ezután a szov­jet—magyar timföld-alumíni- umegyezmény előnyeiről szó­lott. Elmondotta, hogy az egyezmény feloldja a Magyar- ország bauxitgazdasága és energiaszegénysége közötti el­lentmondást Az egyezmény szerint az 1967—Í980. években fokozatosan növekvő mennyi­ségben — amely 1980-ban el­éri a 330 000 tonnát — tim­földet szállítunk a Szovjet­unióba, amelyből ott a rend­kívül olcsó vízi energia fel- használásával nyert alumí­niumot teljes egészében visz- szaszállítják Magyarországra. Ha az említett 330 000 tonna timföldet idehaza akarnánk feldolgozni, először is mintegy 15 milliárd forint értékű beruházásra lenne szük­ség. Hazai gyártás esetén 1 ton­na alumínium előállítása 7400 forintba kerülne; az egyez­mény alapján viszont csak 5600 forintba kerül, vagyis minden tonna alumíniumnál 1800 forint a megtakarítás. A gépiparban megvalósuló együttműködésről szólva az előadó megemlítette, hogy Magyarország eddig csaknem 250 gépipari termékfajta sza­kosított gyártását vállalta el. Részletesen beszélt a magyar járműipar és a nemzetközi együttműködés jelentőségéről is. Az előadó ezek után az áruforgalom kölcsönös elő­nyeivel foglalkozott Azért is kell erről szólni — mondot­ta. —, mert Itthon és külföldön a szocializmus kritikusai és a velünk ellenségesen szembenállók azzal gya­núsítják együttműködé­sünket, hogy az előnyte­len. Érdekes, hogy ezt a vádat mindig szocialista országokra értik. Soha nem beszélnek ar­ról, hogy a tőkés országok ho­gyan szorítják le áruink árát, milyen vámokkal sújtják ex­portunkat, hogy korlátozzák bevitelünket, piaci lehetősé­geinket. A KGST-országok egymás közti kereskedelmének, a tervgazdálkodás továbbfej­lesztésének fontos ösztönzője hogy a forgalom szilárd, tar­tós és kölcsönösen előnyös árak mellett bonyolódik. Az ármegállapítás elvi és mód­szerbeli alapjait a KGST-ben az összes tagországok meg­egyezése alapján egységesen határozták meg. Az ármegállapítás elvi alapja: az áruk világpiaci ára. A gyakorlatban ez a cialista külkereskedelem föl­tételeinek megfelelően alkal­mazzuk. A legtöbbször fölvetett kérdés az, hogy előnyösek-e számunkra ezek az árak, és ezen belül, különösen a leg­nagyobb tételt jelentő . .a- gyar—szovjet kereske'’0'?m árai. A válasz egyértelműen: igen. A KGST-országokkal le­bonyolított forgalom, ezen belül főként a szovjet— magyar kereskedelem cserearányai lényegesen kedvezőbbek számunkra, mintha az azonos árukat tőkés országokból vásá­rolnánk, és saját áruin­kat is a tőkés piacon kellene eladnunk. Előny az is, hogy a Szov­jetunió velünk határos, az árak szovjet—magyar határ- paritásban kerülnek megálla­pításra, s így külön fuvardí­jakat a hazaszállításért nem kell fizetnünk. Szovjet importunkat első­sorban (1960—1970-ben 54 százalékban) gépekkel és be­rendezésekkel, könnyűipari (17 százalék) és élelmiszer­ipari termékek szállításával fizetjük ki. Exportáruink je­lentős hányadáért a Szovjet­unióban magasabb árakat érünk el, mintha azokat tő­kés piacra adnánk el. A kölcsönös áruforgalom említett jellegzetességei ter­mészetesen a Szovjetunió számára is előnyösek. Apró Antal ezután az el­mondottakat kiegészítve, részletesen foglalkozott a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok egyes kérdéseivel. Elmondotta, hogy ORV1AMADÁS húsz év alatt a magyar­szovjet árucsereforgalom több mint 50-szercsére nőtt, s a Szovjetunió részesedése a külkereskedelmi forgalmunk­ban 1965-ben 36 százalékot tett ki, és túlhaladta a 12,5 milliárd devizaforintot. Anyagbehozatalunk a Szov­jetunióból 1970-re — 1965-höz képest — 75 százalékkal nő. A Szovjetunióból származó importunkban az anyagjelle­gű cikkek aránya körülbelül 72 százalékot fog kitenni. Apró elvtárs ezután a szovjet gép- és berendezés­szállítások fontosságáról be­szélt. Elmondotta, hogy a második ötéves terv­ben 54 üzem épült szov­jet segítséggel. Közlekedésünk korszerűsítésé­ben is nagy szerepük van a szovjet szállításoknak. A legutóbbi évben 52 darab 2000 lóerős Diesel-elektromos mozdonyt vásároltunk a Szovjetunióból. A következő öt évben további 110, kb 2000 lóerős és 42 darab 3000 lóerős Diesel-mozdony vá­sárlására kerül sor. A szovjet szállításoknak és segítségnek nagy szerepe volt mezőgazdaságunk tech­nikai bázisának fejlesztésé­ben is. Az elmúlt 20 év alatt mintegy 21 000 traktor, hétezer gabonakombájn érkezett a Szovjetunió­ból. Gépkivitelünkben a Szov­jetunió jelenti a legnagyobb és legbiztosabb piacot. 1965- ben összes gépkivitelünknek mintegy 52 százalékát, ezen belül hajóipari exportunknak 70 százalékát, híradástechni­kai iparunk exportjának csaknem háromnegyed ré­szét, műszeripari és élelmi- szeripari gépexportunk na­gyobb részét a Szovjetunió vette át. A VIII. kongresszus irány­elvei alapján gazdasági kapcsolataink általában valamennyi szocialista országgal egészségesen fejlődnek. Szerény erőnkhöz mérten nem késlekedtünk a gazda­sági segítségnyújtással sem, ahol ez indokolt volt. Külö­nös jelentősége van a segít­ségnek a szocialista hazáját az agresszió ellen hősiesen védelmező Vietnam esetében, mire a japán azonnali talál-| 1965_ben ^ ^ külkeres- kozora hívta. | kedeImi forgalmunk Viet­Késo estejolt, amikor jíz| nammal 6 ^mó rMt tett ki. 1959—1960-ban 9 millió ES VISSZAVÁGÁS utcasarkon Blake ismét be­szállt a japán kocsijába. A volánnál ismét volt — Megváltoztatom az uta­sítást! — mondta halk, de rubeles áruhitelt adtunk Yamamoto ♦ vietnami Demokratikus Köz­társaságnak különböző ipari objektumok építésére, illetve beszel zésére. Ebből a hitelből Rövidesen az ONI 6. egyik tisztjénél, Stan­_____ley tengerészhad­­. j nagynál ült. Blake gyorsan - I mindent elmondott neki: ho- { gyan ismerkedett meg Konó­♦ val, hogyan próbált a japán ♦ közös emlékeket találni, mi- » lyen útjuk és beszélgetésük ♦ volt a hollywoodi dombok X alján, milyen ajánlatokat ka­♦ pott Yamamotótól, és milyen t megbízatást adtak végül is { neki... Még arról is beszá­♦ molt, hogy milyen kétségek ♦ furdalták: nem volna-e ér- J demesebb elfogadni a kilá- X tásba helyezett összegeket... ♦ A hadnagyra nagy hatást j gyakoroltak Blake őszinte j szavai. Megkérdezte tőle, X hajlandó lenne-e együbtmű- } ködni az ONI-val, mégpedig ♦ úgy, hogy mindent megtesz, j amit a japánok akarnak tő­a Somogy megyei Ipar- « je? Stanley tudta, miért nilr1r_TrJdlro»»OCllrOl1ol»yl1 T t 1 ' ' . ,_ ■ ' - V­5 olyan kiváncsiak a japánok az USA csendes-óceáni had­erejének mozgására... A Pennsylvániát ugyanis egész egységével együtt a Hawaii szigeteken fekvő támasz­pontra, Pearl Harbourba ve- | zényelték. S oda futnak be ♦ rövidesen a többi csendes- I óceáni, egységek is. Nagy | összevonás készül... Nyilván ; erről akartak adatokat sze­♦ rezni a japánok, s valószínű­vásárolja meg az előre csomagolt ISK FASZEREKET a Somogy megyei Ip cikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, bar­csi, nagyatádi és Bala- ton-parti szaküzleteiben. Elővásárlással kényel­mesen fölkészülhet az új tanévre. leg már sejthették a hajóhad útját... — Igen ám, de nekem sem­miféle Campbell nevű isme­rősöm sincs a Pennsylvánián — mondta Blake. — Mit csi­nálok, ha azt mondják, hogy keressem meg? És mi lesz, ha leellenőrzik, hogy tényleg van-e egy Campbell nevű kapitány a Pennsylvánián? — Semmi baj, lesz a ha­jón egy ilyen nevű kapitány! Mi azonnal oda küldjük egy emberünket a Pennsylvánia fedélzetére, s majd ő meg­személyesíti a nem létező Camibellt — mondta nevetve Stanley. De most még egy­szer mondja el, hogyan is írta le Cambell külsejét a japánoknak. Blake gyorsan tájékoztatta a hadnagyot, majd hazament, és várta Kono telefonhívását. A japán nem sokáig váratott magára. Utasítást adott Bla- ke-nak, hogy foglaljon egy helyet, a másnap Hawaiiba induló repülőgépre. Blake megpróbálta a dolgot elodáz­ni, hogy időt hagyjon az ONI-nak, de Chaplin volt komornyikja hajthatatlannak bizonyult, s aztán az ameri­kai kényszeredetten tudomá­sul vette az utasítást, bár egyelőre fogalma sem volt arról, hogyan értesíti majd a tengerészeti elhárító saer­veket a gyorsan pergő ese­ményekről. Ha sejtette volna, hogy az ONI máris figyeli a telefonját, s ezt a beszélgetést is lehallgatja, bizonyára meg­nyugszik. De Stanley erről neki nem beszélt, így nem maradt számára más, mint a reménykedés: a hadnagy elég gyorsan intézkedjen, s való­ban azonnal küldje a Pennsylvaniára azt a bizo­nyos Campbellt. Ám az ONI- nak is időre volt szüksége, már csak azért is, mert olyan valakit kellett keresni a feladat végrehajtására, aki külsőségekben megegyezik a Blake által leírtakkal. Így aztán, amikor az ONI a telefonlehallgatás révén ér­tesült arról, hogy Blake be­leegyezett a másnapi hawaii utazásba, Stanley azonnal el­küldte egy emberét a légi- forgalmi társasághoz. S Blake egy óra múlva már hiába telefonált a Pan Ame­rican Los-Angelesi irodájába, a kisasszonytól határozott vá­laszt kapott csupán: »Minden helyünk foglalt, uram.« Blake még mindig nem gondolta, hogy a hadnagy keze benne van a dologban. Nem tehetett mást, várta Ko­no újbóli hívását. Jó két óra eltelt, amíg a japán újra jelentkezett. Az »izomember« közölte vele az új helyzetet, iten+h®tf‘ozott gangon, minti é pítenek többek között majd aki tökéletesen biztos a dől-* : egy 45 MW-os erőművet, ké­, _, , . i ziszerszám- és mé-’eggyárat, megy, hanem a Matson ja-1 elektromosgyárat és oUlójaví­géban. — Nem repülővel? • tó műhelyt. Amíg a többi szocialista országgal nőtt, addig Kí­nával erősen csökkent külkereskedelmünk. val, amely két nap múlva X indul San Franciscóból. Űt-j irány ismét csak Honolulu-* ba ... Ott a Kühn-féle szalont melletti szállodában meg-X száll... I Blake megijedt. Talán sej- ♦ A két ország közötti áru- tenének valamit a japánok? X az 1958_1960 évek kö_ Hiszen hajóval sokkal tovább j ?jy^ érte el a maximumát, . Xévi kb. 70—75 millió rubelt. 1963- ig ez a forgalom 18 millió rubelre csökkent. 1964— 1965-ben mérsékelten- emelkedett, mintegy évi 20 Yamomoto egy nagy kotegj mim6 mbelre. Az 1968_ra papírpénzt nyomott a mar-| megkötött megállapodás is kb. dúl San Franciscóból... Itt a pénz, a többi már magán múlik... kába. Blake gyorsan számol­ni kezdte, higyjék csak, mennyire érdekli a pénz. Nyolcezer dollár... Ez igen... De miért ilyen sok? Nem ennyiről volt szó... Meg is kérdezte... — Hogy a barátjától se ezen a szinten van. bár a forgalom növelése mindkét ország számára kedvező le- : hetne. Befejezésül Apró Antal az ipar és a külkereskedelem kapcsolatával. a gazdasági (Folytatása következik.) zett zott. változásaival Elmondta. foglalko­sajnálja a pénzt — felelte | reform etekintetben ^ Jerve- Yamamoto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácstalanság kérdőjele: ho­gyan értesítse Stanley!? Hát­ra pillantott: két nyurga fér­fi sétált a nyomában. Bizonyára ezek is néme­tek ... — gondolta. Hazafelé indult. a reform azt igényli, hogy a termelés a legszo­rosabb kapcs*'!"*’'- rüljön a piaci hatások­kal. Ennek érdekében fel kell számolni a termelés és az értékesítés rendkívül merev különválását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom