Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

Szombat, 1966. július 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP A takácsmesterek példája Megemlékezés a nemzetközi szövetkezeti napról Huszonnyolc takácsmestert a megélhetés növekvő terhei történelmi jelentőségű lépésre késztettek: Jóval több mint egy évszázada megalakították a világ első szövetkezetét. E szegény iparosok Angliában új céget jegyeztettek be akkor: >*A rechdale-i becsületes út­törők !« Pályafutásuk csaknem pél­dátlan. Hasznuk gyors tempó­ban nőtt, ám soha nem a ha­rácsoló, személyi gazdagsá­gért, hanem a tisztes, ember­hez méltó megélhetésért dol­goztak. Az egyre növekvő tagság maga között osztotta szét a hasznot: kisemberek egymás között. A gondolat gyorsan hívek­re és követőkre talált az egész világon. Értékesítő és munkaszövetkezetek sorát ala­pították. A munkás, a pa­raszt, a kistisztviselő ebben védelmét is láthatta a hará­csoló és könyörtelen nagyke­reskedőkkel, vállalkozókkal szemben. S a »►becsületes út­törők« nyomán programba került az önművelés is, könyv­tárakat, olvasótermeket ren­deztek be. Nem minden eszményien in­dult társulás maradt meg az eredeti tervek mellett- Előtér­be nyomult a pénzszerzés utá­ni mohó vágy. Ám mindez nem halványította el a szö­vetkezés fontos lépését. Je­lentőségét még jobban alá­húzza, hogy évről évre meg­rendezik a nemzetközi szö­vetkezeti napot. Ennek jött el most az ideje, s ezért emlé­kezünk meg az alapító ta­kácsmesterekről. Mit mond az esemény nap­jaink emberének? Változatlanul hirdeti az ösz- szefogás mélyen emberi gon­dolatát. És ez csak erősödhet abban a korban, amelyben egyre inkább hangot és he­lyet kap a javak igazságosabb elosztása. De tudósít arról is, hogy fölvette tagjai sorá­ba hazánkat a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. F. Gy. Útravaló a% életre Fiatal mezőgazdasági szakemberek megbeszélése a megyei tanácson Termelőszövetkezeti vezetők és számos fiatal mezőgazdasá­gi szakember gyűlt össze teg­nap a megyei tanács nagyter­mében. A fiatalok — két lány, a többi fiú — zöme a Kaposvá­ri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumiban végzett, mások a Gödöllőd Agrártudományi Egyetemről és a Keszthelyi Agrátudományi Főiskoláról jöttek él a megbeszélésre, hogy megismerkedjenek mun­kaadó termelőszövetkezetük vezetőivel s má és holnap már azokkal a gazdaságokkal, amelyek elfogadták pályázatu­kat. Dr. Mohar László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályvezetője köszöntötte a gaz­dasági vezetőket és az új gya­kornokokat — Ügy dolgozza­nak az állattenyésztés, de fő­ként a szarvasmarha-tenyész­tés fellendítéséért, ahogyan az iskolán tanulták — mondita. — Sokat várunk önöktől. Azt is tudniuk kell, hogy sok helyütt önöknek kell megbecsúltetniúk az állattenyésztést. Ha össze­hasonlítjuk az állaim és a kö­zös gazdaságokban dolgozó szakemberek számát, kitűnik, hogy a szövetkezetek állnak rosszabbul. Sok tsz-nek nincs képzett állattenyésztője, így te­hát önök lesznek az úttörők. Részletes ismertetőt hallot­tak a fiatalok a szervezés és a tervezés főbb tudnivalóiról. Jóindulatú intelmeket is kap­tak munkájukkal kapcsolat­ban. Lapozzák a tankönyveket ezután is. De mint a falu új agrárértelmiségének nem sza­bad beérniük a szakmai fel­adatok megoldásával, hanem vegyenek részt a KlSZ-munká­ban is, tartsanak szaktanfolya­mokat, segítség előmozdítani a falu kulturális életét. A szö­vetkezeti gazdák akkor tiszte­lik, becsülik őket, ha látják, hogy ők is így közelednek hoz­zájuk. Eredményes munka azonban csak akkor várhaló a fiataloktól, ha az idősebb veze­tők legközelebbi munkatárs­ként tekintik őket, és nem fu­karkodnak a segítségadással. Az új gyakornokokat ezután bemutatták a termelőszövetke­zeti vezetőknek. Gondok már­is mutatkoznak. A gyékényein Március 15. Tsz, a kadarkúti Szabadság Tsz és a meszteg- nyői Ladi János Tsz a hozzá­juk kerülő fiatalok étkezteté­sét nem tudja biztosítani. Felszólalt a tanácskozáson Gergely József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa is. Elmondta, mi­lyen fontos szerep vár a fiatal szakemberekre a falu társadal­mi életében. Molnár József, az iharosa Üj Erő Tsz elnöke sze­rint az új gyakornokok mun­kába állása jelentősen hozzá­járul a szövetkezetek szak­emberproblémájának mielőbbi megoldásához. Helytállást és példaadást kért a fiataloktól. — Legyenek mindig őszinték, és forduljanak bizalommal az idősebbekhez — mondta —, mert csak így vehetnek át tő­lük sok hasznos módszert, év­tizedek tapasztalatain alapuló ismeretet. Ha ilyen elhatáro­zással indulnak, könnyebben kezdhetik az életet. A hozzászólások után kötet­len beszélgetéssel ért véget a fiatal mezőgazdasági szakem­berek megyei összejövetele. H. F. A Pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum levelező tagozatán — a jelentkezők számától függően — 1966-ban is indul első osztály Kaposváron. Jelentkezés és részletes tájékoztatás 1966. július 10-ig az ÉM Somogy m. Állami Építőipari V. személyzeti osztályán vagy a technikum igazgatóságán. (3949) Jó előkészítés — lassú kivitelezés Építkezési tapasztalatok a termelőszövetkezetekben 14 helyett 7 nap Negyedére csökken a gépállás Ebben a negyedévben gene- rálozták az olasz gyártmánya Savio egyesítő gépeket az Új-1 pesti Cémagyár nagyatádi te­lepén. A két százersós gép kettő, három vagy négy szálat párosít, nagyon nagy szükség van a folyamatos munkájára. A legutóbbi generál ja vitáskor ötven orsót leállítottak, a má­sik fele pedig ment. Aztán cseréltek. A tmk-t délelőtt vé­gezték. A javítás alatt álló or­sók nem mehettek a délutáni és az éjszakai műszakban, így tovább tartott a generálozás. _ A trnk, a cémázó vezetője, a főmechanikus és az üzemveze­tő összedugta a fejét, s kidol­gozta a generálozás üj rendjét. Még az újpesti főmérnökkel is leveleztek ebben az ügyben. Negyedére csökken az állásidő a kidolgozott új javítási rend­del. A négy szakembert két műszakba osztották be. Hu­szonöt orsót állítanák le egy­szerre, hetvenöt tovább dolgoz­hat. Tizennégy nap helyett hét nap alatt végeznek így a gene­— MIT TUD CSINÁLNI TÍZ EMBER? Mire képes egy ekkora közösség? — Mindent. Ha megértik egymást, nem ismernek le­hetetlennek látszót. A központban azt mond­ták, hogy az Állatforgalmi Vállalat marcali kirendeltsé­gén szocialista címért küzdő brigádot alakított a közös­ség, hogy ez a brigád túl­teljesítette maga szabta vál­lalásait, s elnyerte a szocia­lista címet Kimutatásokból és összesí­tő statisztikákból gyűjtött adathalmazt tettek elém. A számok minden szónál éke­sebb bizonyítékok, de szá- razak. Nem lehet kiolvasni belőlük, hogy mennyi küz­delem, mennyi akarás és ki­tartás van mögöttük. A mil­liók csak a gazdasági embe­reknek tárják fel titkaikat. — Milyen ez a tíz ember? Ez a kérdés foglalkoztatott sokáig, mert hallottaam egy sértő megjegyzést is:- »A fel­vásárlók mindig kupecek ma­radnak Ott csapják be az embert, ahol nem is számít rá.. .•« Így volna ma is? Vagy e vádnak beillő mon­datok mögött csupán a múlt szomorú tapasztalatai van­nak? BESZÉLTEM MUNKÁ­JUKRÓL Kéthelyen az Aranykalász Termelőszövet­kezet vezetőivel. Elismerően nyilatkoztak: — Nekünk nagyon sokat segítenek. — És kinek hasznos ez a segítés? A szövetkezetnek vagy a vállalatnak? A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén a termelő­szövetkezeti épületberuházá­sok helyzetét és az építőipa­ri közös vállalkozások tevé­kenységét is értékelték. Sási János, a megyei tanács vb- elnökhelyettese többek között azt mondta erről a témáról: azért foglalkoznak megyei párt- és tanácsfórumon oly gyakran a közös gazdaságok­ban folyó építkezésekkel, mert évente visszatérnek azok a problémák, amelyek fékezik a szövetkezetek épületberuházá­sait. Az idei tapasztalatok sem megnyugtatóak, noha a múlt évben minden addiginál jobban előkészítették az 1966. évi építkezéseket. Hol tartanak most, az első félév lejártával, és miért van ok nyugtalanságra? 224 létesítményhez még hozzá sem fogtak Megyénk termelőszövetke­zeteinek idei épületberuházá­Megmosolyogták a kérdést. — Természetesen mindkét félnek. Mi évente több mint négymillió-háromszázezer fo­rintot kapunk az állatte­nyésztés és a hizlalás után. Ez az összeg csaknem kétszerese a növénytermesztés bevételé­nek. És évről évre több lesz. A kirendeltség csak jót akar nekünk, ök is azt akarják, hogy minél több extrém A minőségű hízott bikánk le­gyen, mi is azt akarjuk, örülünk, ha járják istállóin­kat, és tanácsot adnak. Ta­lán hihetetlen, de így van: éppen úgy védik a mi érde­keinket, mint a sajátjukét. Csak elismerést hallottam Böhönyén is. — Ók, kérem, mindig jön­nek. Esőben, hóban is fölke­resik a falut, járják a háza­kat meg az istállókat. Moto­ron közlekednek télen-nyá- ron. Akkor is kijönnek, ami­kor olyan az út a jégtől, mint a tükör ... A tapsonyi majorban idős parasztemberek mondtak vé­leményt. — Ma már nem úgy van, mint régen! Ha csalnának, önmagukat is becsapnák. Szakemberek csinálják a mi­nősítést! Jártam velük a marcali Vörös Csillag Termié)őszövet­kezet istállóiban. Nézték a takarmány-előkészítést, kiok­tatták a gondozókat, és föl­keresték a szövetkezet elnö­két. — Szakszerűen kell csi­nálni mindent, mert sok ezer forint elúszhat. Foglalkozni kell az új gondozókkal... si kerete csaknem 98 millió forint Ehhez a közös gazda­ságok további 4,7 millió fo­rintos saját erővel járulnak hozzá. Majdnem 500 létesít­ményről van szó, ezeknek kö­rülbelül a negyede áthúzódó beruházás. Az idei építkezé­sekhez a kivitelezői kapaci­tást még tavaly kijelölték,' s egy évvel ezelőtt megkezdő­dött a tervek készítése. A vállalati építésű létesítmények dokumentációinak kilencven százalékát december végéig a kivitelezők rendelkezésére bo­csátotta a Somogy megyei Beruházási Iroda, s a jegy­zékben szereplő házilagos be­ruházásokhoz az idén március végéig a helyszínre szállíttat­ta az építőanyagot A mun­kák tehát idejében megkez­dődhettek. Az időjárás is ked­vezett. Most mégis arról kell beszélni, hogy a jó előkészí­tésnek alig van nyoma. A múlt évről áthúzódott létesít­H állottám, hogy megkö­szönték a tanácsokat. A KIRENDELTSÉG FEL­VÁSÁRLÓI sok ezer szer­ződést kötnek, milliós üzle­teket bonyolítanak le. Az idén az év első felében há­rom panasz érkezett mun­kájuk ellen. A vizsgálatok bizonysága szerint alaptalan volt mindegyik. Szövetkezeti tagok, állat- gondozók, elnökök és agro- nómusok szóltak elismerően Bántó Károly kirendel tségve- zető, Böröcz János, Csizma­dia István, Jancsek József, Kondor Lajos, Szántó László, Tóth Ernő felvásárlók és az adminisztrátorok munkájáról. A járás szövetkezetei csak­nem ötvenmillió, a háztáji gazdaságok huszonhatmillió forint értékű állatállományt értékesítettek ebben az év­ben a kirendeltség dolgozód­nak tanácsára, közbenjárásá­ra. A külföldi vevők Is elé­gedettek. Gyakran szállítanak hízott marhát és sertést Svájcba, Olaszországba, Nyu- gat-Németországba, Görögor­szágba, Csehszlovákiába, Ausztriába és a Német De­mokratikus Köztársaságba. A felvásárlók kötetlen munka­időben dolgoznak: hajnaltól késő estig. Százhúsz kilomé­tert motoroznak naponta. Amikor azt kérdeztem, hogy mi köti ehhez a munkakör­höz a felvásárlókat, a kiren­deltségvezető így felelt1 — Szeretjük, amit csiná­lunk. Nem cserélnénk senki­vel ... Németh Sándor mények június 1-i készültsé­gi foka 86,4 százalék, az idei új kezdésű épületeké pedig 33,4 százalék. 224 létesítmény­hez még hozzá sem fogtak. Megkülönböztetett figyelmet! Több mint fél tucat válla­latra és egyéb építőre vár az idei épületberuházási prog­ram megvalósítása megyénk termelőszövetkezeteiben. Az áthúzódó munkák befejezésé­vel és az idén kezdett épít­kezésekkel a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat áll legjobban: június 1-én 52,4 százaléknál tartott A terme­lőszövetkezetek közötti közös vállalkozások teljesítése 40,4, az egyéb kivitelezőké pedig együttvéve — ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, termelőszövetkezeti önálló brigádok, gépállomá­sok, kisipari szövetkezetek és kisiparosok — 38 százalék. Javult a kép a tavalyihoz ké­pest, hiszen a készültségi fok az akkori 30 helyett most 4-1 százalékos. De ennél is előbb­re lehetnének — mutatott rá a megyei tanács végrehajtó bizottsága —, ugyanis a kö­rülmények gyorsabb ütemre is módot adtak és adnak. A végrehajtó bizottság el­ismeri, hogy jobban előkészí­tették a beruházásokat a ta­valyihoz képest, a kivitelezést azonban nem tartja kielégítő­nek. Ezért felhívta á megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának és a Beruházási Iro­da figyelmét arra, hogy ki­emelten, megkülönböztetett gonddal kezelje a termelőszö­vetkezeti építkezéseket. Növekszik a vállalkozások jelentősége A nagyüzemi létesítmények iránti igény — és ezek meg­valósításának nagyobb lehe­tősége — az utóbbi években megnőtt a somogyi közös gaz­daságokban. Az idei épület­beruházási keret például csak­nem kétszerese a négy évvel ezelőttinek. A népgazdaság más területein mutatkozó épí­tési igények azonban nem te­szik lehetővé, hogy a kivite­lező vállalatok kapacitása azonos mértékben növekedjék a mezőgazdaság igényeivel. Ezért vált szükségessé a házi­lagos kivitelezés kiterjesztése. Tavaly a csurgói, a kapos­vári, a marcali és a tahi já­rásban alakult, termelőszövet­kezetek közötti önálló építő­ipari vállalkozás. Ezek a vál­lalkozások csaknem 19 millió forint értékű építkezést vé­geztek a közös gazdaságokban, ezenkívül mintegy 8 millió forintnyi munkával segítették elő a tsz-tagok, az fmsz-ek építkezéseit és a községfej­lesztési beruházásokat. A kö­zös vállalkozások száma az idén tovább gyarapodott: Sió­fokon és Nagyatádon jött lét­re egy-egy önálló vállalkozás. Ezekre az építő egységekre már ebben az évben 35,6 mil­lió forintnyi munka elvégzé­se vár. 214 létesítmény építé­se szerepel idei tervükben, s ebből negyvenhármat elkészí­tettek. Nagy fába nem vágják a fejszéjüket, vagyis csak ki­sebb értékű beruházásokat vé­geznek, amelyekre jobban fut­ja erejükből, hozzáértésükből. A 214 létesítmény például két­millió forinttal kevesebbe ke­rül, mint az a 81 létesítmény, amelyen a Tanácsi Épitőiparí Vállalat dolgozik. A közös gazdaságok épület- beruházásainál egyre nagyobb teret kapnak a vállalkozások. Múlt évi tevékenységükkel bebizonyították létjogosultsá­gukat, de hogy a továbbiak­ban is teljesíthessék megbíza­tásukat, javítani kell műszaki és szakembereliátottságukat Csak így tudják megoldani feladatukat. Heruesz Ferene ráljavítással. KÉTEMELETES RUHÁZATI ÁRUHÁZ épül Csurgón. A földművesszövetkezet a község központjában épí tteti föl a korszerű áruházat. A munkákat a Csurgói Napsugár Ktsz építőrészlege végzi. A berendezésekkel együtt csaknem egy­millió forintba kerülő létesítményt a tervek szerint az ősszel adják át rendeltetésének. TIZEN ÖSSZEFOGTAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom