Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
Vasárnap, 1966. július 10 1 Fokozni az áru versenyképességét Új megállapodás az Állatforgalmi Vállalat és a tsz-ek között Nemrég nagyon fontos értekezletre hívta össze Urai Ferenc, a Somogy megyei Állat- forgalmi Vállalat igazgatója a vállalat osztályvezetőit és a járása kirendeltségek vezetőit. Az országos elképzelések megbeszélése után arról tanácskoztak, hogy a gazdasági mechanizmus reformjából milyen feladatok hárulnak a vállalatra. Az Állatforgalmi több milliós évi forgalmával sokat nyom a latban a népgazdaság igényeinek kielégítésében, a bel- és a külföldi áruellátásban. Mint az áru felvásárlója és továbbítója szoros kapcsolatban áll az értékesítő szövetkezeti és háztáji gazdaságokkal. Milyen célokat tűzött ki a vállalat az árutermelés fokozására, az eladó és a vevő közötti kapcsolat erősítésére? — erről kértünk tájékoztatást Urai elvtárstól. — Trösztünk vezetőitől részletes információt kaptunk az országos igényekről, amelyekhez nekünk is igazodnunk kell — mondta a vállalat igazgatója. — A hazai keresleten túl külföldön is hosszú évekre biztos piacot jelent a húsértékesítés, tehát az árutermelés fokozása mindenképpen indokolt. Látni kell azonban, hogy számottevő versenypartnereink is vannak, akik ugyancsak arra törekszenek, hogy piacot találjanak áruiknak. Hogy a magyar hús versenyképes maradjon a külföldi piacokon, előbbre kel lépni néhány tenyésztési és hizlalás! tennivalóval. Egyike ezeknek a sertés fajlagos takarmányértékesítésének növelése. Nézzük például a külföldön ismert dán lapálysertést. Ez, ha hizlalásba fogják, elenyészően csekély tömegtakarmány felhasználásával öt hónap alatt eléri a 89 kilót. Az eleség zöme árpa, zab, búzakorpa ■— tehát hagyományos abrak —, ezenkívül halliszt, takarmányélesztó, szója, lucerna- és kókuszliszt meg ásványi anyagok. Nagy jelentőségű a fölözött tej, az író Adatok bizonyítják azt is, hogy a skandináv államokban a tenyésztő gazdaságok 15, a hizlaló gazdaságok pedig mindössze 7 százalék- tömegbakar- mányt etetnek a sertésekkel. Ugyanitt nagy gondot fordítanak a kocatej ellenőrzésére és a hízékonysági vizsgálatokra is. Hazánkban egyre nagyobb léptekkel halad előre a sertés- tenyésztés és -hizlalás, az eredmények fokozását államunk különböző módokon segíti elő a gazdaságokban. Kon- centrátumokhoz jutnak, korszerű berendezéseket vásárolhatnak, takarmányról természetesen elsősorban önmaguknak kell gondoskodniuk. Országosan és megyénkben sem kielégítő azonban a sertések takarmányértékesítése, ennek oka általában a férőhelyprobléma, a hiányos és a rendszertelen takarmányozás. Most egyike a fő célkitűzéseknek országosan, hogy mintegy 600 000 darab sertést úgy hizlaljanak meg, hogy egy kiló sertéshúsra 4,2 kiló fajlagos takarmányfelhasználás jusson. Ebből világosan kitűnik, hogy a tenyésztés megfelelő szinten tartása mellett súlyponti feladattá vált a sertéseknél a ta- kanmányértékesülés növelése. Ennek megfelelően tette meg az előkészületeket egy új megállapodási formára Somogy megyében az Adatforgalmi Vállalat. Megnézték, hogyan alakult tavaly a somogyi termelőszövetkezetek áruértékesítése, s választ kerestek arra a kérdésre, ■ milyen mértékű takarmányfelhasználással állították elő a hízósertéseket. A fölmérések alapján hatvannégy kő- I zös gazdaságot jelölt ki a vállalat, s ezeket három kategóriába sorolta. Megállapodik velük abban, hogy anyagi eszközökkel is elősegíti a hizlalást, ha egy kiló sertéshús előállításához nem használnak fel 4,5, 4,7, illetve 5 kilónál több takarmányt. (A három kategória ta'karmányíelhasználása az eddigi tapasztalatokon alapszik.) A vállalat a megállapodás értelmében abrakkal segíti ezeket a gazdaságokat, gondoskodik a hiányzó alapanyag pótlásáról, s a szerződött sertésekre előleget is ad, hogy ebből beruházásokat végezhessenek a hizlalás eredményesebbé tételére. A számításba vett termelő- szövetkezetek nagy mennyiségű hízott sertést értékesítenek évente. A barcsi Vörös Csillag, a homokszen ‘ györgyi Zöldmező, a csurgói Zrínyi, a gyugyi Április 4., a göllei Béke, a büssüi Űj Tavasz, a ráksi Űj Élet, a kisgyaláni Petőfi, a so- mogyszili Petőfi, a marcali Vörös Csillag, a vésed tJj Élet, a segesdi Űj Élet, az andocsd Kossuth, a lulled Jóreménység, a tabi Egyetértés, a balaton- szabadi November 7. és még jó néhány termelőszövetkezet eddig is alacsony takamnányfel- használással sok sertést értékesített. — Az a célunk, hogy ezzel a megállapodással, amely mindkét fél részére hasznos, még több gazdaságot buzdítsunk a kisebb költséggel járó hizlalásra — mondta a vállalat igazgatója. — Ez a módszer, amely mindenekelőtt költségmegtakarítást eredményez, töltetlen erősíts a termelőszövetkezetek és a vállalat kapcsolatát. És ez természetesen kedvezően hat az árukínálat növekedésére, a hazai és a külföldi kereslet jobb kielégítésére is. H. F. ,,3zökmhuj(>k‘ Megyei központokat állít fel az UBIER A vállalat Igazgatójának nyilatkozata a hiánycikkekről Sajnos, időnként egyes gépkocsialkatrészek hiányoznak a szaküzletekből, s emiatt nem egy kocsi üzemképtelen. Ilyen hiánycikk például a gépkocsiégő, amelynek java részéit az Egyesült Izzó gyártja, de sajnos, nem tud elegendő menynyi séget készíteni. Jó darabig a hatóságok kénytelenek voltak tűrni, hogy sok százezer, láibbal hajtott kerékpár hátsó világítás nélkül vegyen részt a közúti forgalomban, mert nem lehetett megfelelő égőt kapni. Ma sem ismeretlen a fuvarozó vállalatoknál, hogy egyes tehergépkocsik nem tudnak részt venni a forgalomban, mert kiégett a jelző- berendezés vagy a stoplámpa izzója. Filléres cikk, hiánya mégis akadályozza a fontos szállítási tevékenységet. A szaküzletekben, az AUTOKER boltjaiban gyakran hangzik el a kijelentés: — Sajnos, kifogyott!... — Mikor lesz? — Nem tudjuk r— rendszerint ez a válasz. Minthogy itt a nyár, és az országúti forgalom ugrásszerűen emelkedik, a hiánycikkekkel kapcsolatban kérdést intéztünk Kincses Endréhez, az Autó és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat igazgatójához. A következőket mondottá: — Valóban hiány van egyes autóalkatrészekben, bőr a vállalat mindent megtett ennek elkerülésére. Felmértük a szükségleteket, és ennek arányában idejében megrendeltük az alkatrészeket a kül- és belföldi autógyáraknál, illetve alkatrészeket gyártó vállalatoknál. A nagy motodikus darabokkal nincs is különösebb probléma. Ezek java része idejében beérkezett. Inkább az apróbb darabokban vannak időszakos hiányok. Ami a vállalatokat, tsz-eket és egyéb közüieteket elsősorban érdekei: a Csepel Autógyár és a Győri Hajtómű Gyár főleg az tm harmadik és negyedik negyedében kívánja szállítani a megrendelt alkatrészeket. Hogy leküzdjük a nehézségeket, gyártó kapacitásokat kerestünk más ipari vállalatoknál is. Sajnos, ezek nem mindig rendelkeznek megfelelő alapanyaggal, és nekünk kellene biztosítani az alkatrész- gyártáshoz szükséges anyagot. Ez viszont nem áll rendelkezésünkre. Általános hiánycikk továbbra is az autóizzó. Megrendeltük ugyan az Egyesült Izzótól, sőt —» látva a hiányokat — 1 millió 800 ezer forint értékben még pótmegrendelést is feladtunk. Sajnos, ezekből is csak a harmadik és a negyedik negyedbe» számítha- tunk nagyobb arányú szállításokra. így az izzóhiány csak a következő negyedben enyhül. Jövőre más lesz a helyzet — ígéri az Izzó —, ugyanis megépül az új gyártelep, és az teljesen kielégíti majd a belföldi igényeket. Közben, hogy a hiányt csökkentsük, Lengyelországnak is adtunk fel megrendelést. Nyolcszázezer darab autóégőt kértünk, százhetvenezret visszaigazoltak. Remélhetően a következő negyedben szállítanak, és így csökken majd az izzóhiány. Ugyancsak ígéretet tettek a lengyelek autóalkatrészek szállítására is. Minden törekvésünk arra irányul, hogy a többi hiánycikkben is legyenek szállítások. E célból állandóan kapcsolatban állunk a külkereskedelmi szervekkel, hogy elegendő mennyiségű autóalkatrészt kapjunk. — Sokan kifogásolják vidéken, hogy Budapestre kell utazniuk egyes autóalkatrészekért. Mit terveznek ennek megszüntetésére? — Ismerjük a nehézségeket, S az a célunk — folytatta tájékoztatóját Kincses Endre —, hogy minden megyeszékhelyen legyen központi elosztónk és lerakatunk. Ezzel szükségtelenné tesszük, hogy egyes alkatrészekért a fővárosba kelljen jönni. Ebben az évben lerakató kát és üzletházakat létesítünk Veszprémben, Szegeden, Nyíregyházán és Székesfehérváron. Miskolcon bővítettük szolgáltatásainkat, hogy a magánautósokat is megfelelően kiszolgálhassuk. Ha helyiségek kiutalásával támogatnak bennünket a tanácsok, a vidéki vállalatok és autósok helyben éppen úgy vásárolhatnak, mint a fővárosban — fejezte be tájékoztatóját az AUTOKER igazgatója Zs. L. OSÜ 811 QTflR »Szökedencsen tágult szemük a mi világunkra Most tanulni akarnak érte.« A múlt év szeptemberében írtam le ezeket a torokat, s azóta barátok vagyunk. Igazi jó barátok, akiknek nincs titkuk egymás előtt Ahogy bekanyarodik az út a faluba, már. látni a kis kertes házat, a virágokat és a távolban magasba nyúló nyolc szálas nyárfát. Először keresem otthonukban a két »szökevényt«. A ház mögött nagy darab krumpliföld húzódik. Még fékez a kocsi porfelhőt vonva maga után, amikor a kapu mellől fölegyenesedik a lány, fut, rohan a kapu felé. — Nem is lehet igaz... — szuszogja öröm" meL — Julika hol van? — Jaj, nincs itthon, táborba ment Pedig hogy örülne szegény ... Nem megyek még a házba, anyjukkal ismerkedem. — Ugye, nem bánta meg, hogy elmentek a lányok? — Beteg vagyok, kérem szépen, maradtak volna csak itthon... Még nem nyugodott bele egészen, de harag már nincs. Rendesek voltak, tisztelet- tudók. Írtak, és jöttek látogatóba. Változtak sokat, de nem lettek kisasszonyokká, amitől apjuk féltette őket. A ház előtt hűvös van a kispadon, ott ülünk, s Margit csacsog, mesél, zsörtölődik, nevet... Pontosan úgy, mint az első találkozáskor: felszabadultan, választékosán beszél, és tudja, hogy mi érdekel leginkább. — Hát... Nem úgy sike- mit, ahogy szerettük volna. Az én átlagom 4,2 lett, Juli- káé 4,5. Mindketten csak egy tizedet javítottunk a félév óta, pedig nem ezt ígértük. De hamar elment az első év... Mondanám, hogy büszke vagyok rátok, mondanám, hogy ragyogó eredmény ez Szőkedencs és a szökés után. de megsérteném a lányt, mert tudom, hogy többet akar ... Hányszor mondta év közben, ha a szerkesztőségbe jött, s hányszor írta Julika Csurgóról, hogy »pocsék jegyeim vannak«, hogy »nem megy a matek«, hogy »hiába, nincs hanyom, kettesem lesz...«. Milyen elégsedetlenség áradt Margit soraiból még áprilisban: »A bizonyítványom előreláthatólag siralmas lesz. 4.2. Tudom, hogyha most ott lennék. menkopnám a magamét. S az egészben az a szomorú, hogy megérdemelném.« Pontosan olyanok 'ezek a lányok, amilyeneknek megismerteim őket. Van valami türelmetlen, szenvedélyes akarás bennük, örök elégedetlenség önmagukkal szemben, talán ez a legvonzóbb sajátjuk. Pedig tudom, nehéz év volt, nagyon nehéz.. . »Túlságosan fáradt vagyok, rosszkedvű. Nem tudom, mi van velem mostanában. Kisebbségi érzés, rossz kedv? Sokszor magam sem tudom, milyen érzések kavarognak bennem.« Olvasom Júlia szomorú októberi levelét, de a következőben már ujjong: »Levágattam a hajamat fiúsra, most irtó rövid. Az osztálytársaim Pistikének hívnák meg Öcsinek. Tetszik tudni, az állami gondozásba vétel végleg elintéződött. Most már egészen megnyugszom...« Az élmények és érzések, a hangulat, a siker és sikertelenség hullámzik tovább, há- borog, mint lelkűk az ősszel, amikor megszöktek hazulról, hogy tanulhassanak. »írtam egy kettes matek dolgozatot, nem szívesen dicsekszem veffléplegen az anyagbörze A jövőben jobban meg kell sxervesni! A múlt héten kétnapos anyagbörzét rendeztek az SZMT székházában. A vállalatok rendelkezésére bocsátott listákon mintegy 4,5 millió forint értékű elfeíkvő és fölösleges készlet szerepelt. Az első napi forgalomról írt tudósításunkban említettük, hogy a vállalatok nemigen érdeklődnek a börze iránt, kevés a látogató. A kép másnap valamelyest megváltozott Valamivel többen nézték meg a listákat, mint az előző nap. A börzét rendező Világítás- technikai Vállalat Kaposvári Gyárának képviselői két nap alatt 40 000 forint értékű elfekvő és fölösleges készlet értékesítéséről készítettek föl- jegyzést. A MAGÉV (az elfekvő anyagok értékesítésével foglalkozó vállalat) mintegy 200 000 forintnyi fölösleges készletet vásárolt meg a Somogy megyei üzemektől, vállalatoktól. Azt, hogy mennyi anyag, szerszám, alkatrész stb. cserélt gazdát, pontosan nem lehet tudni. Ha a vállalatok nem vettek igénybe a banktól ártámogatásit, akkor nem kellett hogy jelezzék a létrejött üzletet. Szakemberek véleménye szerint a börzét jobban is megszervezhették volna. Nem volt megfelelő a propaganda, a börzét rendező vállalat nem kapta meg idejében a ciklus iákat, a listákon nem tüntették föl pontosan az anyagok adatait. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a börzére! A tervezettnél több égetett tégla Az adósság: 3 200 000 nyers tégla Egy hónappal ezelőtt Fehér József, a Somogy—Zala megyei Tégla- és' Cserépipari Vállalat igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy égetett téglából 3 900 000-rel többet, nyers téglából hárommillióval keve- sebbett gyártottak a tervezettnél. Közölte azt is, hogy a lemaradásba nem törőditek bele; [július végéig pótolni akarják h kiesést. (Nyújtott műszakokat szerveznek stb.) , A napokban arról érdeklődtünk, hogy a múlt hónapban mennyit sikerült pótolni a lemaradásból. Közölték, hogy mintegy 4 200 000-rel több az égetett tégla a tervezettnél, a nyers tégla viszont 3 200 000 darabbal kevesebb. A vállalat vezetői mindent megtesznek, hogy a kiesést pótolják. A közelmúltban tárgyaltak a szakszervezetek vezetőivel arról, hogyan lehe'ne megszüntetni a lemaradást. Ügy határoztak, hogy ahol csak lehet, második műszálait is szerveznek. !e.« Mit írjak még? Rontottam megint, nem is tudom, mi lesz.« S én valahogy mégis tudtam. Tudtam előre, hogy nem vallanak szégyent, hisz elhatározásuk olyan őszinte volt.. »Mire is gondolok? Sok minden megfordul a fejemben, sokszor elgondolkodom, milyenek is az emberek. Néha irigyek, önzők, sokszor kedvesek, rokonszenvesek, máskor kétarcúak. Változók. De számomra most a tanulás a legfontosabb.« Szavak, jelzők, félmondatok mögött próbáltam fölfedezni év közben számtalan élményüket, változott körülményeik hatását, világunkra csodálkozásuk első benyomásait, egyéniségük alakulását. Menynyi kedvesség, ragaszkodás áradt szavukból, hogy tudtak örülni, keseregni, lelkesedni a legapróbb dolgokért... A ház előtt most szűrte* gyerekek játszanak, mintha beszélgetésünk közben is kifejeznék, hogy vakációzik a gond. — Apával nagy változás történt, kocsis lett a tsz-ben, ez volt minden vágya Julcsa meg építőtáborban van. Baranyában. Mehettem volna én is, de az osztályból senki sem jelentkezett. Majd megyünk együtt a Balatonra, úttörőtáborba ... Tetszik tudni, egy kis protekcióval — teszi hozzá jellegzetes orrfintora kíséretében. — Nem látogat meg minket? Dolgoztunk már sokat, napszámba jártunk Julikéval, és hatvan forintot kerestünk naponta. Odaadtam a pénzt Julcsának, most legalább van sok költőpénze a táborban. Persze hoz nekem egy sitrandpapucsot..: — És mi újság Kaposváron, úgy hiányzik. Itt nincsenek fiatalok és semmi, csak egy mozi vasárnap. Erről jut eszembe, ma Angyal lesz a tévében, meg kell néznem a pártházban. Bár... A Bodrogi milliószor helyesebb az Angyalnál ... De ezt ne tessék megjegyezni, mert azt hiszik; hogy én egy kibicsaklott ízlésű lány vagyok. Csacsog, mesél, örül a látogatásnak. Csupa élet és derű. Bemegyünk a házba, ő takarít, ragyog minden. Az asztalon terítő, virág. Közös levelet írunk Julikénak a táborba. Biztosan örül majd neki. Aztán újra a kispadon: Édesanyja jön oda, nem tudom, mit mondjak hirtelen* mert kezitcsókolomot köszön. Ö még a régi. S a ház előtt apró, szurtos gyerekek játszanak ... A telek végén nyolc karcsú nyárfa áll, tíz éve ültették Nem hiszem, hogy így akarták, bennem mégis az Orsós család nyolc tagját szimbolizálja ez a szép fasor. Balról a második és a harmadik kimagasodik a többi közül. Hosszan néztem a ház előtti kispadról. ahogy karcsú-büszkén törnek az ég felé... Jávori Béla
