Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1966. július 10. A gép jár a munkás körül Másfél hónappal előbb munkába állították a tizenhat hengeres svájci savazót A gyári menetrend szerint július 20-án indult volna meg a svájci gyártmányú Col or as savazógép az Űj pesti Cérna- gyár nagyatádi telepén. A ter­vező több időt szánt az alapo­zásra, a nagyatádiak gyorsab­ban elkészítették az 1 255 000 forint értékű gép helyét. A Ja­kob Jaeggli cég szerelője a nagyatádi telep dolgozóinak segítségével állította föl a gé­pet a kikészítőben. Szándéko­san adták saját embereiket a svájci szerelő mellé, hogy meg­tanulják a savazó szerelését és kezelését. A tizenhat hengeres gép másfél hónappal előbb kezdte a munkát, mint tervez­ték. Greller Gyula, a kikészítő­üzem vezetője így összegezte a Coloras előnyét: — Teljesen sima az anyag, nem kuszálódik, nem szakad. Sokkal könnyebb és tökélete­sebb a további feldolgozása, mert kevesebb a szakadt szál. Megkönnyíti és megjavítja az előorsózó munkáját. A svájci gép megköveteli a technológia szerinti pontos munkát a mot­ringkészítésnél, a lekötésnél. — Magasabb képzettségű ki­szolgálást és technológiát kí­ván — jegyzi meg Bartus Gyu­la üzemvezető. — Tizenhat hengeres a gép, tizenöt mindig üzemel. Vezér­lése automatikus. A karokra meghatározott súlyú motrin­got lehet tenni. Se többet, se kevesebbet, mert preciziíást kíván. Bartus Gyulával megnézzük a savazót. Éppen ötvennégy colos motringokat fürdet tar­tályaiban. Amikor a munkás fölteszi a motringot a henger­re, a lúgos anyagot hideg víz­ben mossa, a gép majd sav­ban áztatja (közömbösíti a lú­got). Egy gumihenger kinyom­ja a motringból a savat, aztán hideg vízben öblíti. Ezután szalmiákba kerül az anyag. Ez puhítja, és szintén közömbö­síti. Végül két gumihenger után lekerül a motring a gép­ről. Félpercenként fordul egy tartállyal odább a gép. Az em­ber hű társa ez a savazó. Bar- /tus Gyula találóan megje­gyezte: — Nem a dolgozó jár a gép körül, mint például a régi mercerizálónál, hanem a gép a dolgozó körül. Ugyanebben a teremben dol­gozik a svájci mercerizálógép. A Coloras nem bírná el az ab­ból kikerülő anyag savazását, a három régi típúsú gépet azonban szépen elgyőzi. A sa- vazókádak (ezeknek a munká­ját végzi a Coloras) még nsm mehettek nyugdíiba, szükség van rájuk. Megnéztük az üzemvezetővel, hogyan végzik ugyanezt a munkafolyamatot a Pégi módszerrel. — A motringot botra akaszt­ják, s belelógatják a kádba. A végét megfogja egy-egy mun­kás, s így mozgatja az anyagot a savas fürdőben. Amikor ki­veszik, csöpög a motringból a savas lé. A Coloras gumihen­gere teljesen kipréseli a folya­dékot. A kézi mozgatással nem saj tolódott ki így a szennye­ződés az anyagból. Nem könnyű a svájci gépet kiszolgálni, mert félpercenként a következő mozdulatokat vég­zi Kiss János: Leveszi az orsó­ról a tiszta motringot, s a má­sik kezével fölteszi a merceri- zálóból érkezőt. AVníg tovább­fordul a gép, addig kicsavarja a motringot, s rárakja az üres csikókocsira. Közben már ve­szi is föl az új motringot, mert újra fordul a gép. — Mi a véleménye a Co'.o- rasról? — A gép jó, csak a bérünk nem. Megy ez, csak szolgálja ki az erpber. Higgye el, kétszer gyújthatok rá, egyszer ehetek, s közBen még kétszer tartályt mosok Bartus Gyula egyetért a pa­nasszal, s azonnal tájékoztat, hogyan orvosolják: — Most neveljük ki a szak­embereket az új gépeikhez. Magasabb alapbért állapítunk meg, hogy vonzóbbá tegyük a G.RU- és a Jaeggli-gépeken való munkát. Ahol többét kel! tudni, jobban kell vigyázni a gépre, azt a helyet kiemeljük. Magasan vannak az orsók, nem tehetnek a savazóhoz ala­csony testalkatú munkást. Greller Gyula említette, hogy egy nő is dolgozik a savazó::, s jól. A csillogó gép félpercenként továbbfordul a motringgal nem nyúl hozzá emberi kéz. A másik teremben minden ere­jét megfeszítve tolja a savazó- kádban a botokra aggatott motringokat két munkás. Mi csoda különbség van a kettő között! Lajos Géza SZERVEZETT PIHENÉS AZ ÜDÜLŐKBEN Még ha ismerőssel vagy há­zastárssal érkezik is az ember az üdülőbe, akkor is szükség van valakire, aki gondoskodik a szórakozásról, a pihenésről. Hogy milyen fontos személy az üdülő kultúrosa, azt a sió­foki Bányász Üdülőben tudtam meg. A puha fotelokban pihenő vendégek közül valaki azt mondta: írjak a kultúrosról. M“rt mindenben készségesen segít Somogyvári Imrével, az üdü­lő kultúrosával a könyvtárban találkoztam. Az üdülés szerve­zettségéről beszélgettünk. — Milyen rendezvényekkel egészítik ki a vendégek szóra­kozását a SZOT-üdülőben? — A Dél-balatoni Igazgató­ság központi műsorokat állít össze az üdülők részére — tá­jékoztat Somogyvári Imre. — Az Országos Filharmónia gondoskodik neves előadómű­vészek fellépéséről. Az idén többek között Gabos Gábor zongorahangversenyét hallhat­juk, Béres Ferenc, Török Er­zsébet, Arató Pál népdalestjét, Ungár Imre zongorakoncertjét; Szabó Csilla és Kovács Albert közös előadása is szerepel a programban. A szórakoztató ismeretterjesztő előadások ugyancsak kedveltek. Verdi remekeiből és Somogy népmű­vészetéről színes előadásokat hallhatnak a vendégek. És ki ne szeretne táncolni? Az is­merkedési esten kívül több táncos estet is rendezünk. Tánc közben vetélkedők színe­sítik a programot. A MAHART- tal közösen hajókiránduláso­kat szervezünk. Badacsonyba, Tihanyba. Vitorláskirándulá­sokra is elvisszük vendégein­ket. A kulturális rendezvé­nyeken kívül sportversenye­ket is rendezünk minden tur­nus részére. Asztalitenisz, sakk-, röplabda bajnokságo­kat indítunk — fejezte be a tájékoztatót Somogyvári Im­re. A siófoki Napfény Szállóban az idén SZOT-üdülőket is fo­gadnak. Az új kezdeményezés­ről Tarnay Évával beszélgetek, ö is kultúros. Elmondta, hogy a vendégek jobban szeretnek SZOT-üdülőben nyaralni, mi­vel rendezettebb ott az ellátás. — A szállóban elhelyezett nyaralókat nem lehet úgy be­vonni a közös foglalkozásokba, mint a SZOT-üdülő vendégeit — állapítja meg Tarnay Éva. A balatonlellei SZOT-üdülő előtt idegen országok zászlait lengeti a szél. Cseh, lengyel, NDK-beli és svájci vendégek tartózkodnak most a szép kör­nyezetű üdülőben. Amikor hoz. zajuk látogattam, éppen Bada­csonyba indultak. A kultúros feladata itt a legnevezetesebb balatoni helységek bemutatása. Két hét alatt a külföldi ven­dégek megismerkednek Keszt­hellyel, a Helikon Könyvtár­ral és a múzeummal. Hévízzel Kirándulnak Tihanyba és Ba- latonfüredre is. Az üdülő parkjában nemzetközi tábor­tüzet gyújtanak, ahol a külföl­di nyaralók egymásnak adnak műsort. Fővárosi művészekkel még télen szerződést kötnek egy-egv nyári produkcióra. A jól, gondosan szervezett üdülés nemcsak pihemtetőbb. hanem él —lénvöósabb is. És ezt az üdülők igénylik is. H. B. A gyalogjáró is vigyázzon magára... *».Féktávolságon belül a kö­zeledő gépjármű elé lépett, s annak vezetője már hiába fé­kezett, a balesetet nem tudta elhárítani. A gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett. A fe­lelősség teljesen őt terheli, mert figyelmetlenül, körülte­kintés nélkül lépett az út­BEKÖLTÖZÉS ELŐTT A nagyatádi cérnagyár irodaépületét a födémcsere és a felújítás elvégeztével átadta rendeltetésének a Somogy megyei Építőipari Vállalat. 750 000 forintos költséggel bővítették az irodahelyiségeket, az üzemi konyhát. Képün­kön: A gőzüstöt kötik be a szerelők az üzemi konyhába. Pezsgő pártélet a Nagyatádi Konzervgyárban SOK MINDENRŐL BE­SZÉLGETTÜNK Kéri János párttitkárral. Terveket beszá­molókat mutatott, minden kérdésemre pontos és kimerí­tő választ adott A járási pártbizottság Sasvári Ferenc igazgatót, a járási bizottság tagját bízta meg, hogy támo­gassa az alapszervezet mun­káját a kövekező hónapokban, ö is tényeket sorolt, amikor a pártéletről érdeklődtem. — Minden héten tartunk vezetőségi ülést — mondta Sasvári Ferenc. — Pontos programot dolgoztunk ki, mi­kor miről tárgyalunk. Az üzemrészek vezetői be­számolnak a pártvezetőség­nek, majd a taggyűlésen a kommunistáknak az eredmé­nyekről, a gondokról, a meg­oldásra váró feladatokról. Ez­zel megteremtik a gazdasági és a politikai munka össz­hangját, mivel ezeken a be­számolókon azt is számba ve­szik, mit tettek a szóban for­gó területen dolgozó kommu­nisták a párt országos és he­lyi politikájának megvalósí­tásáért, példát mutattak-e, megtettek-e mindent az előbb­re haladásért, milyen feladat vár még rájuk. — AZ A TAPASZTALA­TUNK, hogy ezek a szám­vetések növelik a pártta­gok és a párton kívüli­ek felelősségérzetét. A gyár­ban mindenki nagy érdek­lődéssel kíséri ezt prog­ramot — mondta a párttit- ikár. Az édesüzem vezetője be­számolt a munkafegyelem megszilárdításáról, az új bé­rezési rendszerrel kapcsolatos feladatokról, a szocialista bri­gádmozgalomról, a kongresz- szusd vállalások teljesítéséről. A vitában aztán sokoldalúan meghányták-vetették az el­mondottakat. Szóba került a vezetői stílus, az új mecha­nizmusra való felkészülés, a termelés és a termelékenység emelése. — Megállapítottuk, hogy a politikai képzést is szorgal­mazni kell a szakmai mellett — mondotta Sasvári Ferenc. A rendész a társadalmi tu­lajdon védelmére hívta föl a figyelmet a következő tag­gyűlésen. Elmondta, milyen támogatást adhatnak a kom­munisták, mire kell fölfigyel­niük, hogyan óvhatják meg a gépeket, akadályozhatják meg az üvegtöréseket. A szakszer­vezeti bizottság titkára a ter­melési tanácskozásokról, a szo­cialista brigádmozgalomról, a szakszervezeti munkáról tájé­koztatta a kommunistákat. Sok helyes észrevétel, javas­lat hangzott el, ezek még jobb és színvonalasabb munkára serkentik az szb-t. A vállalat revizora a január 1-től júni­us 30-ig terjedő időszak ta­pasztalatait összegezte. A cu­kor- és az üvegfelhasználás­ról, az újítások ellenőrzésé­ről, a portaszolgálatról, az üzemi konyha munkájáról, a pénzt'rellenőrzésről számolt be a tagságnak. — Minden ügyünket ren­dezzük a választásig — mond­ta a párttitkár. — Két tag­jelöltet — Sasvári László géplakatost, Csáfor István ka­zánfűtőt — felvettük tagnak, Czimbalek Jánost, Mézes Emesét pedig tagjelöltnek A TITKÁR elém teszi a második félévi munkater­vet. Ugyanolyan céltudatos és szoros a program, mint az év első hat hónapjában. Beszél­getést terveznek a munkás­őrökkel, a KISZ-vezetősóg beszámol munkájáról. A ter­meltetési osztályvezető a nyersanyag beszerzéséről, a szállításról és a különféle in­tézkedésekről ad tájékozta­tót. A gyár üzemszervezője az önálló üzemelszámolást, az igazgató az első félév munká­ját értékeli — Megtárgyaljuk az ideoló­giai feladatokat és a kultu­rális tennivalókat, a pártokta­tásra való felkészülést — mondja a párttitkár. A pártszervezet figyelem­mel kíséri a kongresszusi munkaversenyt. Három és fél millió forint értékű konzer- vet ajánlottak fel terven felül. — Szeretnénk teljesíteni — mondja az igazgató. Megkérdeztem a pártt itk-'rt, milyen légkörben folynak a beszámolók. Ezt válaszolta: — Nagyon pártszerű és elv­társi légkörben. Amikor az édesüzem munkáját tárgyal­tuk, a hozzászólók politikai <Aldalról világították meg a kérdést. Leszögezték, hogy minden kezdeményezés a kommunistáktól indul el, pél- d.it mutatnak az édesüzemben. Ha valami nem megy jól, azonnal szólnak. Minden párt­tagban megvan a felelősség- érzet, ha szükséges, bátran bírálnak. Szabó István, a Nagyatádi Járási Pártbizottság főelőadó­ja így indított útnak a kon­zervgyárba: — Az üzemek között náluk a legtartalmasabb a válasz­tási előkészület. A kongresszusi légkör a kö­vetkező hónapokban még fo- róbb lesz, a párttitkár véle­ménye szerint a pártéletet még pezsgőbbé kívánják ten­ni. L. G. A világ legnagyobb teleszkópja A leningrádi optikai-mecha­nikai egyesülés szakemberei­nek egy csoportja B. Joanni- szianinak, a csillagászati mű­szerek szerkesztő irodája vezé­rének irányításival kidolgoz- 1 a világ legnagyobb telesz- ■-óojínak műszaki terveit. A teleszkópnak 6 méter átmérő­jű tükre lesz. Az óriási csillagászati mű­szer elkészíté'ében több ne’es tudós és számos leningrádi iparvállalat vesz részt. testre ...« Legtöbbször ezt állapítja meg a rendőri vizs­gálat, amikor egy-egy baleset körülményeit tisztázzák. Ilyen eset történt a napokban Fo­nyódon. B. J. kaposvári lakos át akart haladni a nagy for­galmú 7-es főútvonalon, s féktávolságon belül lépett egy közeledő személygépkocsi "elé. Életével fizetett figyel­metlenségéért! A gépjárműveik nagy száma — ma már a legkisebb falu­ban is van motor, sőt gépko­csi — azt követeli mindenki­től, járművezetőtől és gyalo­gostól egyaránt, hogy körül­tekintően, fegyelmezetten köz­lekedjen. S nemcsak a forgal­mas úton, a városban, hanem a legkisebb faluban is. Soha nem lehet tudni, hogy mikor bukkan elő egy motor, egy autó, s mikor lesz a figyel­metlenségnek tragikus kö/ei- kezménye. Sajnos, egyes gyalogjárók nem akarják tudomásul ven­ni, hogy saját életükre nekik is kell vigyázniuk, nemcsak a járművezetőiknek. A napok­ban sokáig figyeltem Kapos­váron a forgalmat irányító, illetve a fegyelmezetlen gya­logjárókat figyelmeztető rend. őrt. Pillanatonként harsogott a szava: — Ne lépjen senki körültekintés nélkül az út­testre! Csak a kijelölt gyalog- átkelőhelyeken haladjon át mindenki az út másik oldalá­ra ... Álló gépjármű mögül életveszélyes az úttestre lép­ni. De akár a levegőnek beszélt volna. Amíg felírta vafjy megbírságolta a feltűnően f gyelmezetleneket, addig t zen-húszan szaladtak át mö götte egyik oldalról a másik­ra. Nem a rendőrrel, hane saját életükkel játszadoztak! Az autóbuszra várakozók között olyanok is akadtak, akik a rendőr munkájára ilyen megjegyzést tettek: »Szórakozik, ez a dolga .. Rendőrségünk a balesete ', a tragédiák megelőzése céljá­ból nevelni igyekszik a fe­gyelmezetlen embereket. E nem gúnyos megjegyzéssé hanem köszönettel kellene fo­gadni. Ha gyerek teszi ezt, nem csodálkozunk. De ami­kor felnőtt emberek eresztik el fülük mellett a figyelmez­tető szót, sőt csak azért is megszegik, az már érthetet­len. Ezért szaporodik az olya.: közlekedési balesetek szám ; amelyeket a gyalogosok fe­gyelmezetlensége idéz elő, ezért kell a vizsgálatot végző rendőröknek ezzel kezdeni je­lentésüket: »Féktávolságon belül lépett a közeledő gép­jármű elé...« Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom