Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

7 Pf P&AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kn A 50 FB,rÉB Somogyi néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIIL évfolyam 161. szám. ! . iimTü^'i ’ j 1966. július 9., szombat Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződésnek a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti értekezletén kép­viselt tagállamai nyilatkozatot fogadtak el az európai bé­ke és biztonság megszilárdi fásáról. A nyilatkozat három részből áll. Hazaérkezett a magyar küldöttség Pénteken reggel — ma­gyar idő szerint — 9.30 óra­kor repülőgépen hazauta­zott Bukarestből a Kádár János Vezette magyar Kül­döttség, amely részt vett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén, valamint a KGST­csúcstalálkozón. A magyar küldöttség bú-1 csúztatásáira a baneasai repü­lőtéren megjelent: Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, Ion Gheorghe Maurer, . az KKP Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a központi bizottság titká­ra, Gheorghe Radulescu, az RKP Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Leontin Sa- lajan hadseregtábornok, az RKP ^ Végrehajtó Bizottságá­nak feg ja, a fegyveres erek minisztere, Iosif Banc, ' az RKP Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese és Cor neliu Manescu külügyminisz­ter. Megjelentek a repülőtérén Vinze József nagykövet veze­tésével, a bukaresti magyar nagykövetség vezető munka­társai. Ott voltak a baráti ál­lamok diplomáciai missziói­nak vezetői is. Pénteken délelőtt hazaérke­zett Bukarestből a Kádár Já­nos vezette küldöttség. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki La­jos, a Politikai Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint dr. Florea Duna, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője (MTI) A tartós béke és biztonság biztosítása Európában földré­szünk valamennyi népének forró törekvése, amely megfe­lel az egyetemes béke érde­keinek is — hangzik a nyi­latkozat, majd így folytató­dik: Az európai országok kap­csolatainak állapota nagy ha­tással van az egész világ­helyzetre. Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a két világháború, amely ember­életek tízmillióiba került, és hatalmas pusztításokat oko­zott, az európai kontinensről indult el. Az európai biztonság prob­lémája nem mai és nem teg­napi keletű. Fél évszázaddal ezelőtt, az első világháború kezdetével került napirendre. Két évtized elmúltával, ami­kor Európa és az egész világ szembekerült az elallatiaso- dott fasizmussal, amely egyik államat a másik után gyűrte maga alá, ez a probléma tel­jes létfontosságában ismét fölmerült a népek előtt. A népek, amikor a rájuk kén yszerí tett élethalálharcba indultak, abból a reményből merítették lelkesedésüket, •hogy az utolsó világháborút vívják meg. 1945-ben közelinek látszott az európai biztonság megte­remtésének célja; úgy tűnt, hogy a hozzá vezető út sza­bad. A német fasizmus a föl­di« hevert és ítéletre várt. Diadalát ülte az igazság. A népek, amelyek épphogy át­éltek a hitleri Németország­gal vívott, példátlanul könyör­telen háborút, követelték, mindent tegyenek meg, hogy a militarizmu® és az agresszió erői ne zavarhassák meg is­mét a mai és a jövő nemze­dékek békés életét, alkotó munkáját. A potsdami megállapodás, amely megkoronázta a Hitler- ellenes koalíció államainak szövetségi viszonyát, a béke megerősítésének széles körű és jövőbe mutató programját hirdette meg. Történelmében először ka­pott Európa reális lehetőséget arra, hogy megoldja saját biztonságának problémáját. Ezzel általánosan elismertté lett, hogy az európai bizton­ság legfőbb feltétele: a né­met militarizmus és nácizmus újjáéledésének megakadályo­zása és annak biztosítá­sa, hogy S-^metország so­ha többé ne fenyegethesse szomszédait vagy a világ bé­két. Nem akadt senki, aki nem értett volna egyet azzal, hogy e fő feltétel megkövete­li a becsületes és barátságos együttműködést mind az európai államok, mind más államok között, amelyeknek érdeke az európai béke és a világbóke fenntartása. Ám az események nem iga­zolták ezeket a várakozáso­kat. Az európai népek remé­nyei nem váltak valóra, mind ez ideig nem valósulták meg a háború félelmedtől mentes életre való törekvéseik. Ezért a felelősséget azok a hatal­mák viselik, amelyek tüstént a német asresszorok legyőzé­se után megtagadták a Hitler- ellemes nah' koalícióban ki­alakult együttműködést, nem követték az európai béke fát­építésének közös útját, sőt, maguk váltak az agresszív politika hordozóivá. Most, két évtizeddel a má­sodik világháború befejezése után még mindig nincs né­met békeszerződés, továbbra is léteznek a feszültség góc­pontjai, s az államok kapcso­lataiban rendellenes helyze­tek állnak fenn. A jelen nyilatkozatot alá­író szocialista államok úgy vélik, e helyzet felszámolása, az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremté­se föltételezi, hogy az állam­közi kapcsolatoknak — abból kiindulva, hogy lemondanak az erőszakkal való fenyege­tésről, az erő alkalmazásáról, és szükségesnek tartják a nemzetközi vitás kérdések ki­zárólagos békés rendezését — a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás, a területi sérthe­tetlenség tiszteletben tartásá­nak elvein kell alapulniuk. Az európai államoknak olyan hatékony intézkedéseikre kell törekedniük, amelyek alkal­masak az európai fegyveres konfliktus veszélyének elhá­rítására és az európai kollek­tív biztonság megerősítéséire. A nyilatkozat második fe­jezete megállapítja, hogy az Egyesült Államok agresszív körei, amelyek élvezik a nyu­gat-európai reakciós körök támogatását, az észak-atlanti katonai tömb és az általa megteremtett hadigépezet se­gítségével arra ’ törekednek, hogy tovább mélyítsék Euró­pa megosztottságát, szítsák a fegyverkezési hajszát, fokoz­zák a nemzetközi feszültséget, akadályozzák a kelet- és nyu­gat-európai államok normális kapcsolatainak kialakulását és fejlődését. Csapataik és kato­nai támaszpontjaik ott van­nak a nyugat-európai orszá­gokban. Európai politikájuk annál is veszedelmesebb az európai népek számára, mert egyre inkább a nyugatnémet militarista és revansista erők­kel való cinkosságra támasz­kodik. Ezek az erők egy még veszélyesebb európai irányvo­nal megvalósítására ösztökélik az Egyesült Államokat. Ez a politika abban is ki­fejezésre jut, hogy az ameri­kai imperialisták és a nyugat­német revansisták között egy sajátos szövetség bontakozik ki'. Nyugat-Németország milita­rista és revansista körei fity- tyet hánynak a német nép lét­érdekeinek, agresszív célokat követnek. Ez minden tettük­ben megnyilvánul: abban is, hogy hadivágányokra állítják át az ország gazdasági po­tenciálját, abban is, hogy fél­milliós Bundeswehrt hoztak létre, abban is, hogy a német hódítások történelmét magasz­talják, és gyűlöletet szítanak más népek ellen, amelyeknek területeire ismét fenik a fo­gukat az NSZK említett kö­rei. Politikájuk középpontjában a nukleáris fegyverek birtok­lásának követelése áll. Az NSZK-ban nyíltan és titokban szorgalmazzák egy olyan mű­szaki-tudományos és ipari alap megteremtését, amely meghatározott időpontban al­kalmassá válnék saját atom- és hidrogénbombák gyártásá­ra. Minden nép létérdekei meg­követelik, hogy vessék el a NATO sokoldalú atomütőereje létrehozására vonatkozó ter­veket. Ha azonban a NATO- államok — szembeszegülve a béke érdekeivel — a sokolda­lú atomütőerő létrehozására vonatkozó tervek megvalósítá­sának vagy az NSZK atom­fegyverhez való hozzájuttatá- sának útjára lépnek bármilyen formában, a Varsói Szerződés tagállamai — figyelembe véve az európai békét és biztonsá­got fenyegtő súlyos következ­ményeket — kénytelenek lesz­Szolidaritási röpgyűlés a Balaton ki liti Gépjavító Áll omáson nek megtenni a szükséges vé­delmi intézkedéseket saját biztonságuk szavatolására. A nyugatnémet revansisták területi igényeit határozottan vissza kell utasítani. Ezek az igények minden alapot és táv­latot nélkülöznek. A határkér­dés Európában végérvényesen Ss visszavonhatatlanul eldőlt: Európa népei képesek útját állni a revansizmusnak. Az európai biztonság sza­vatolásának egyik fő feltétele az európai államok között je­lenleg fennáló határok sért­hetetlensége, beleértve a szu­verén Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia határait. A je­len értekezleten képviselt ál­lamok megerősítik eltökéltsé­güket, hogy visszavernek min­den ellenük irányuló agresz- sziót, amely az imperializmus és a reakció erőitől indul ki. A Varsói Szerződés tagál­lamai a maguk részéről ki­nyilvánítják, hogy Európa egyetlen államával szemben sem támasztanak területi igé­nyeket. Európa és a világ békéjének és biztonságának érdekei — de a német nép érdekei is — azt követelik, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság uralkodó körei számoljanak az Európában reálisan létező helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a két német állam létének té- nyéből induljanak ki, mond­janak le az európai határok megváltoztatására irányuló követelésükről, arról az igé­nyükről, hogy joguk van egész Németország kizárólagos kép­viseletére; mondjanak le azokról a próbálkozásaikról, hogy nyomást gyakorolnak az NDK-t elismerni kész álla­mokra: mondjanak le a bűnös müncheni diktátumról, és is­merjék el annak órvénytelen­(Folytatás a 2. oldalon) Szolidaritási röpgyűlésen ítélték el a Balatonkiliti Gép­javító Állomás dolgozói az Egyesült Államok vietnami agressziójt. László István KlSZ-titkár tolmácsolta az üzem dolgozóinak felajánlá­sát: készek anyagi segítséget nyújtani a szabadságáért har­coló vietnami népnek, tovább­ra is szerveznek vietnami mű­szakokat. Végül felolvasta Néhány évvel ezelőtt egy­két csomóponton kezdemé­nyezték a vasutasok, hogy társadalmi munkában ellen­őrzik a személyszállítást. A hatás nem maradt el. A vo­natok menetrendszerűen köz­lekedtek, a szolgálatteljesítők udvariasabbak voltak az uta­sokkal, s jobban dolgoztak. Fölfigyelt a kezdeménye­zésre a MÁV Pécsi Igazgató­sága, és másfél évvel ezelőtt mindenütt bevezette a társa­dalmi ellenőrzést. Ennek a másfél évinek a tapasztalatait összegezte legutóbbi ülésén a Vasutas-szakszervezet Somogy megyei bizottsága. Megállapí­totta, hogy a kezdeményezés mindenképpen hasznos volt, hiszen ösztönözte a vasutaso­kat az üzemi demokrácia ki- terjesztésére, sok segítséget nyújtott a növekvő utazási igények korszerű kielégítésé­hez, a kulturáltabb utazás fól­amnak a tiltakozó táviratnak a szövegét, amelyet az üzem nevében küldenek az amerikai követségre: "A Balatonkiliti Gépjavító Állomás párt- és KISZ-szervezetének tagjai mélyen elítélik az amerikai­ak támadásait a vietnami nép ellen. Követeljük, hogy az Egyesült Államok azonnal szüntesse be terrorhadjára- tát.« területén, mint 1964-ben. Szá­mottevő a kár is. Tavaly pél­dául gondatlanságból csaknem tízezer forint értékű kár érte a vasútat. Az utóbbi években jelentős beruházásokat végzett a vasút. Ez kétségkívül sokat segített a kulturált utazás föl­tételeinek megteremtésében, de még egyáltalán nem lehet elmondani, hogy az utasok kiszolgálásáért, a kulturált utazásért már mindent meg­tettek. Ha megszüntetik a mulasztásból eredő szabály­talanságokat és hiányosságo­kat, amélyek kedvezőtlenül befolyásolják a személyszállí­tást, sokat tudnak javítani a helyzeten. Külszolgálatban hetvenöt társadalmi ellen­őr dolgozik, közülük tizen­öten a kaposvári vasútál­lomáson. Az ellenőrök szoros kapcso­latot tartanak a szakszerveze­ti bizottságokkal. Az ered­mény nem maradt el. A ka­posvári vasútállomás szak- szervezeti bizottsága például Társadalmi ellenőrök a kulturált utazásért Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára aláirja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatát. tételeinek megteremtéséhez. Ök állandóan ellenőrzik a vonatok fűtését, világítá­sát és tisztaságát. Természetesein a lehetősége­ket még korántsem merítették ki. Sok még a magáról meg­feledkezett utas, miattuk gyakran történik baleset. A társadalom ellenőrök fel­adata a személyszállítást szol­gáló eszközök védelme is. Szükség van erre, hiszen egy vasúti kocsi értéke megközelíti a hárommillió forintot. A kocsirongálók sok kárt te­hetnek. A társadalmi ellen­őrök figyelmeztetik azokat az utasokat, akik megfeledkez­nek a szocialista együttélés szabályairól. Az ellenőrökre évről évre nagyobb szükség van, hiszen rohamosan emelkedik az utasforgalom. A múlt év har­madik negyedévének végéig például csaknem 1 600 000 utassal szállítottak többet a MÁV Pécsi Igazgatóságának sokat tett azért, hogy javít­sanak magatartásukon azok a jegyvizsgálók, akikre az uta­sok panaszkodtak. Sokat se­gített a tömeges utaspanaszok megszüntetésében a fűtőház szakszervezeti bizottsága is. Az utasok sérelmezték^ hogy télen fűtetlen meg kitört ab- lakú személykocsik közleked­tek. Hosszan lehetne sorolni azokat a panaszokat, amelye­ket a társadalmi ellenőrök szüntettek meg. A somogyi társadalmi ellenőrök jó mun­káját mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy A MÄV Pécsi Igaz­gatóságának területén három ember kapott mi­niszteri, illetve vezérigaz­gatói dicséretet, közülük kettő somogyi. A szakszervezet megyei bi­zottsága is azt állapította meg, hogy a társadalmi ellenőrök munkája eredménnyel járt. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom