Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
7 Pf P&AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kn A 50 FB,rÉB Somogyi néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIIL évfolyam 161. szám. ! . iimTü^'i ’ j 1966. július 9., szombat Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződésnek a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti értekezletén képviselt tagállamai nyilatkozatot fogadtak el az európai béke és biztonság megszilárdi fásáról. A nyilatkozat három részből áll. Hazaérkezett a magyar küldöttség Pénteken reggel — magyar idő szerint — 9.30 órakor repülőgépen hazautazott Bukarestből a Kádár János Vezette magyar Küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén, valamint a KGSTcsúcstalálkozón. A magyar küldöttség bú-1 csúztatásáira a baneasai repülőtéren megjelent: Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, Ion Gheorghe Maurer, . az KKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Gheorghe Radulescu, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Leontin Sa- lajan hadseregtábornok, az RKP ^ Végrehajtó Bizottságának feg ja, a fegyveres erek minisztere, Iosif Banc, ' az RKP Végrehajtó Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese és Cor neliu Manescu külügyminiszter. Megjelentek a repülőtérén Vinze József nagykövet vezetésével, a bukaresti magyar nagykövetség vezető munkatársai. Ott voltak a baráti államok diplomáciai misszióinak vezetői is. Pénteken délelőtt hazaérkezett Bukarestből a Kádár János vezette küldöttség. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint dr. Florea Duna, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője (MTI) A tartós béke és biztonság biztosítása Európában földrészünk valamennyi népének forró törekvése, amely megfelel az egyetemes béke érdekeinek is — hangzik a nyilatkozat, majd így folytatódik: Az európai országok kapcsolatainak állapota nagy hatással van az egész világhelyzetre. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a két világháború, amely emberéletek tízmillióiba került, és hatalmas pusztításokat okozott, az európai kontinensről indult el. Az európai biztonság problémája nem mai és nem tegnapi keletű. Fél évszázaddal ezelőtt, az első világháború kezdetével került napirendre. Két évtized elmúltával, amikor Európa és az egész világ szembekerült az elallatiaso- dott fasizmussal, amely egyik államat a másik után gyűrte maga alá, ez a probléma teljes létfontosságában ismét fölmerült a népek előtt. A népek, amikor a rájuk kén yszerí tett élethalálharcba indultak, abból a reményből merítették lelkesedésüket, •hogy az utolsó világháborút vívják meg. 1945-ben közelinek látszott az európai biztonság megteremtésének célja; úgy tűnt, hogy a hozzá vezető út szabad. A német fasizmus a földi« hevert és ítéletre várt. Diadalát ülte az igazság. A népek, amelyek épphogy átéltek a hitleri Németországgal vívott, példátlanul könyörtelen háborút, követelték, mindent tegyenek meg, hogy a militarizmu® és az agresszió erői ne zavarhassák meg ismét a mai és a jövő nemzedékek békés életét, alkotó munkáját. A potsdami megállapodás, amely megkoronázta a Hitler- ellenes koalíció államainak szövetségi viszonyát, a béke megerősítésének széles körű és jövőbe mutató programját hirdette meg. Történelmében először kapott Európa reális lehetőséget arra, hogy megoldja saját biztonságának problémáját. Ezzel általánosan elismertté lett, hogy az európai biztonság legfőbb feltétele: a német militarizmus és nácizmus újjáéledésének megakadályozása és annak biztosítása, hogy S-^metország soha többé ne fenyegethesse szomszédait vagy a világ békét. Nem akadt senki, aki nem értett volna egyet azzal, hogy e fő feltétel megköveteli a becsületes és barátságos együttműködést mind az európai államok, mind más államok között, amelyeknek érdeke az európai béke és a világbóke fenntartása. Ám az események nem igazolták ezeket a várakozásokat. Az európai népek reményei nem váltak valóra, mind ez ideig nem valósulták meg a háború félelmedtől mentes életre való törekvéseik. Ezért a felelősséget azok a hatalmák viselik, amelyek tüstént a német asresszorok legyőzése után megtagadták a Hitler- ellemes nah' koalícióban kialakult együttműködést, nem követték az európai béke fátépítésének közös útját, sőt, maguk váltak az agresszív politika hordozóivá. Most, két évtizeddel a második világháború befejezése után még mindig nincs német békeszerződés, továbbra is léteznek a feszültség gócpontjai, s az államok kapcsolataiban rendellenes helyzetek állnak fenn. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok úgy vélik, e helyzet felszámolása, az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése föltételezi, hogy az államközi kapcsolatoknak — abból kiindulva, hogy lemondanak az erőszakkal való fenyegetésről, az erő alkalmazásáról, és szükségesnek tartják a nemzetközi vitás kérdések kizárólagos békés rendezését — a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség tiszteletben tartásának elvein kell alapulniuk. Az európai államoknak olyan hatékony intézkedéseikre kell törekedniük, amelyek alkalmasak az európai fegyveres konfliktus veszélyének elhárítására és az európai kollektív biztonság megerősítéséire. A nyilatkozat második fejezete megállapítja, hogy az Egyesült Államok agresszív körei, amelyek élvezik a nyugat-európai reakciós körök támogatását, az észak-atlanti katonai tömb és az általa megteremtett hadigépezet segítségével arra ’ törekednek, hogy tovább mélyítsék Európa megosztottságát, szítsák a fegyverkezési hajszát, fokozzák a nemzetközi feszültséget, akadályozzák a kelet- és nyugat-európai államok normális kapcsolatainak kialakulását és fejlődését. Csapataik és katonai támaszpontjaik ott vannak a nyugat-európai országokban. Európai politikájuk annál is veszedelmesebb az európai népek számára, mert egyre inkább a nyugatnémet militarista és revansista erőkkel való cinkosságra támaszkodik. Ezek az erők egy még veszélyesebb európai irányvonal megvalósítására ösztökélik az Egyesült Államokat. Ez a politika abban is kifejezésre jut, hogy az amerikai imperialisták és a nyugatnémet revansisták között egy sajátos szövetség bontakozik ki'. Nyugat-Németország militarista és revansista körei fity- tyet hánynak a német nép létérdekeinek, agresszív célokat követnek. Ez minden tettükben megnyilvánul: abban is, hogy hadivágányokra állítják át az ország gazdasági potenciálját, abban is, hogy félmilliós Bundeswehrt hoztak létre, abban is, hogy a német hódítások történelmét magasztalják, és gyűlöletet szítanak más népek ellen, amelyeknek területeire ismét fenik a fogukat az NSZK említett körei. Politikájuk középpontjában a nukleáris fegyverek birtoklásának követelése áll. Az NSZK-ban nyíltan és titokban szorgalmazzák egy olyan műszaki-tudományos és ipari alap megteremtését, amely meghatározott időpontban alkalmassá válnék saját atom- és hidrogénbombák gyártására. Minden nép létérdekei megkövetelik, hogy vessék el a NATO sokoldalú atomütőereje létrehozására vonatkozó terveket. Ha azonban a NATO- államok — szembeszegülve a béke érdekeivel — a sokoldalú atomütőerő létrehozására vonatkozó tervek megvalósításának vagy az NSZK atomfegyverhez való hozzájuttatá- sának útjára lépnek bármilyen formában, a Varsói Szerződés tagállamai — figyelembe véve az európai békét és biztonságot fenyegtő súlyos következményeket — kénytelenek leszSzolidaritási röpgyűlés a Balaton ki liti Gépjavító Áll omáson nek megtenni a szükséges védelmi intézkedéseket saját biztonságuk szavatolására. A nyugatnémet revansisták területi igényeit határozottan vissza kell utasítani. Ezek az igények minden alapot és távlatot nélkülöznek. A határkérdés Európában végérvényesen Ss visszavonhatatlanul eldőlt: Európa népei képesek útját állni a revansizmusnak. Az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele az európai államok között jelenleg fennáló határok sérthetetlensége, beleértve a szuverén Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia határait. A jelen értekezleten képviselt államok megerősítik eltökéltségüket, hogy visszavernek minden ellenük irányuló agresz- sziót, amely az imperializmus és a reakció erőitől indul ki. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről kinyilvánítják, hogy Európa egyetlen államával szemben sem támasztanak területi igényeket. Európa és a világ békéjének és biztonságának érdekei — de a német nép érdekei is — azt követelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei számoljanak az Európában reálisan létező helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a két német állam létének té- nyéből induljanak ki, mondjanak le az európai határok megváltoztatására irányuló követelésükről, arról az igényükről, hogy joguk van egész Németország kizárólagos képviseletére; mondjanak le azokról a próbálkozásaikról, hogy nyomást gyakorolnak az NDK-t elismerni kész államokra: mondjanak le a bűnös müncheni diktátumról, és ismerjék el annak órvénytelen(Folytatás a 2. oldalon) Szolidaritási röpgyűlésen ítélték el a Balatonkiliti Gépjavító Állomás dolgozói az Egyesült Államok vietnami agressziójt. László István KlSZ-titkár tolmácsolta az üzem dolgozóinak felajánlását: készek anyagi segítséget nyújtani a szabadságáért harcoló vietnami népnek, továbbra is szerveznek vietnami műszakokat. Végül felolvasta Néhány évvel ezelőtt egykét csomóponton kezdeményezték a vasutasok, hogy társadalmi munkában ellenőrzik a személyszállítást. A hatás nem maradt el. A vonatok menetrendszerűen közlekedtek, a szolgálatteljesítők udvariasabbak voltak az utasokkal, s jobban dolgoztak. Fölfigyelt a kezdeményezésre a MÁV Pécsi Igazgatósága, és másfél évvel ezelőtt mindenütt bevezette a társadalmi ellenőrzést. Ennek a másfél évinek a tapasztalatait összegezte legutóbbi ülésén a Vasutas-szakszervezet Somogy megyei bizottsága. Megállapította, hogy a kezdeményezés mindenképpen hasznos volt, hiszen ösztönözte a vasutasokat az üzemi demokrácia ki- terjesztésére, sok segítséget nyújtott a növekvő utazási igények korszerű kielégítéséhez, a kulturáltabb utazás fólamnak a tiltakozó táviratnak a szövegét, amelyet az üzem nevében küldenek az amerikai követségre: "A Balatonkiliti Gépjavító Állomás párt- és KISZ-szervezetének tagjai mélyen elítélik az amerikaiak támadásait a vietnami nép ellen. Követeljük, hogy az Egyesült Államok azonnal szüntesse be terrorhadjára- tát.« területén, mint 1964-ben. Számottevő a kár is. Tavaly például gondatlanságból csaknem tízezer forint értékű kár érte a vasútat. Az utóbbi években jelentős beruházásokat végzett a vasút. Ez kétségkívül sokat segített a kulturált utazás föltételeinek megteremtésében, de még egyáltalán nem lehet elmondani, hogy az utasok kiszolgálásáért, a kulturált utazásért már mindent megtettek. Ha megszüntetik a mulasztásból eredő szabálytalanságokat és hiányosságokat, amélyek kedvezőtlenül befolyásolják a személyszállítást, sokat tudnak javítani a helyzeten. Külszolgálatban hetvenöt társadalmi ellenőr dolgozik, közülük tizenöten a kaposvári vasútállomáson. Az ellenőrök szoros kapcsolatot tartanak a szakszervezeti bizottságokkal. Az eredmény nem maradt el. A kaposvári vasútállomás szak- szervezeti bizottsága például Társadalmi ellenőrök a kulturált utazásért Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára aláirja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatát. tételeinek megteremtéséhez. Ök állandóan ellenőrzik a vonatok fűtését, világítását és tisztaságát. Természetesein a lehetőségeket még korántsem merítették ki. Sok még a magáról megfeledkezett utas, miattuk gyakran történik baleset. A társadalom ellenőrök feladata a személyszállítást szolgáló eszközök védelme is. Szükség van erre, hiszen egy vasúti kocsi értéke megközelíti a hárommillió forintot. A kocsirongálók sok kárt tehetnek. A társadalmi ellenőrök figyelmeztetik azokat az utasokat, akik megfeledkeznek a szocialista együttélés szabályairól. Az ellenőrökre évről évre nagyobb szükség van, hiszen rohamosan emelkedik az utasforgalom. A múlt év harmadik negyedévének végéig például csaknem 1 600 000 utassal szállítottak többet a MÁV Pécsi Igazgatóságának sokat tett azért, hogy javítsanak magatartásukon azok a jegyvizsgálók, akikre az utasok panaszkodtak. Sokat segített a tömeges utaspanaszok megszüntetésében a fűtőház szakszervezeti bizottsága is. Az utasok sérelmezték^ hogy télen fűtetlen meg kitört ab- lakú személykocsik közlekedtek. Hosszan lehetne sorolni azokat a panaszokat, amelyeket a társadalmi ellenőrök szüntettek meg. A somogyi társadalmi ellenőrök jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy A MÄV Pécsi Igazgatóságának területén három ember kapott miniszteri, illetve vezérigazgatói dicséretet, közülük kettő somogyi. A szakszervezet megyei bizottsága is azt állapította meg, hogy a társadalmi ellenőrök munkája eredménnyel járt. K. I.
