Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. július 9. NYILATKOZAT Légiriadó Hanoiban A behatoló gépet megsemmisítették (Folytatás az 1. oldalról) ségét kezdettől fogva. Bizo­nyítsák be tettekkel, hogy valóban számot vetnek a tör­ténelem tanulságaival, véget vetnek a militarizmusnak és revansizmusnak, és vállalják az államok közötti kapcsola­tok normalizálásának, a né­pek közötti együttműködés és barátság fejlesztésének politi­káját — hangzik a nyilatko­zat. Az értekezleten részt vevő államok — miután sokolda­lúan megvizsgálták a jelenle­gi európai helyzetet, s mérle­gelték a meghatározó té­nyezőket — arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államok csaknem Jele szocialista, le­hetőség kínálkozik arra, hogy megakadályozzák az esemé­nyek nem kívánatos fejlődé­sét. Az európai államoknak a békéért küzdő összes társa­dalmi erőknek együttes erőfe­szítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések kü­lönbözőségére — meg lehet ol­dani az európai biztonság problémáját. Az értekezlet részvevői ab­ból indulnak ki, hogy minde­gyik európai államnak méltó szerepet kell játszania a nem­zetközi ügyekben és teljesjo­gú partnerként részt kell vennie az európai népek és államok közötti kapcsolatok olyan rendszerének kialakítá­sában, amelynek keretében az egyes államok biz­tonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biz­tonságával. Az európai álla­mok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsolataik problémáit. A nyilatkozat azután felhív az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, hangsúlyozza: Fontos, hogy az európai ál­lamok között, társadalmi rendjüktől függetlenül, erő­södjenek a béke védelmére hivatott politikai kapcsolatok. Az európai, országok, ame­lyeket hagyományos kereske­delmi kapcsolatok kötnek ösz- sze, csak nyerhetnek a gazda­sági együttműködés, kölcsö­nös fejlesztésén. pazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló meg­különböztetések és akadályok felszámolása kiváltképpen elő­mozdíthatja a népek közele­dését, a kölcsönös bizalmuk­hoz és megértésükhöz szük­séges légkör megteremtését. Az európai államoknak és népeknek, tekintet nélkül ar­ra, hogy társadalmi—politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogásuk eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van vala­mennyiük nemzeti létérdekei­vel.’ Közös feladatuk, hogy elejét vegyék az európai bé­kebontásnak, és megfékezzék az agresszív erőket. A harmadik fejezetben, a nyilatkoztatot aláírók hang­súlyozzák, hogy a most ki­alakuló helyzetben valameny- nyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárdításá­ra. Az európai kormányok nem hihetnek azoknak, akik ag­resszív terveket szőnek, s nem építhetnek megnyugtató kijelentéseikre. Nem bízhat­nak azokban, akik a második világháború következményei­nek felülvizsgálására töreked­nek, ha valaki el akarja hitet­ni velük, hogy saját biztonsága érdekében van szüksége atom­fegyverre, s nem maradhat­nak passzívák, mert akkor, akarva-akaratlanul, azoknak az erőknek adnak ösztönzést, amelyek Európát pusztító nukleáris konfliktus színteré­vé akarják tenni. Az értekezleten részt vevő országok határozottan sikra- szállnak azért, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biz­tonságot erősítő, építő intéz­kedésekre. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség, van erre. e célból készségesen együttműködnek más álla­mokkal. A nyilatkozatot, aláíró álla­mok véleménye szerint meg­érett annak szükségessége, hogy lépéseket tegyenek első­sorban az európai háborús fe­szültség enyhítésére. 9 ELŐSZÖR: Az értekezleten reszt vevő államok felhívják egész Európa országait, hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, a függetlenség, a nemzeti szuvere­nitás, az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, s a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok között megvalósuló békés egymás mellett élés elvei alap­ján. Ennek megfelelően síkra- szállnak a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatok és az együttműkö­dés formáinak fejlesztését óhajt­ják a tudomány, a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetőségeket nyújt az euró­pai országok együttműködéséhez. Az általános európai együttmű­ködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak le kell mon­dania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű, politi­kai vagy gazdasági megkülönböz­tetésről és nyomásról. Elengedhe­tetlenül szükséges továbbá vala­mennyi állam egyenjogú együtt­működése és normális kölcsönös kapcsolatinak megteremtése. MÁSODSZOR: A szocialista or­szágok mindig következetesen el­lenezték, hogy katonai tömbökre vagy szövetségekre osszák fel a világot. Mindenkor azon voltak, hogy elhárítsák az egyetemes bé­kére és biztonságra ebből háruló veszélyeket. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­désük, a Varsói Szerződés meg­kötése válasz volt a NATO eme agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Német- országnak a NATO-ba «való belé­pésére. A Varsói Szerződés szu­verén és egyenjogú államok vé­delmi szövetsége, amely eszköz a tagállamok biztonságának és Európa békéjének védelméhez. A nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint elsősorban az európai katonai feszültség eny­hítésére kellene intézkedéseket tenni. Ennek radikális módja az lenne, ha a fennálló katonai szö­vetségeket egyidejűleg feloszlat­nák. A jelenlegi helyzet lehető­vé teszi ezt. Államaink kormá­nyai többször hangoztatták, hogy az Észak-Atlanti Szövetség mű­ködésének megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti, s a katonai szövetség ek helyét európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélye­sen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségnek egyidejű felszámolására. Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amíg létezik az észak­atlanti tömb, és az agresszív im­perialista körök merényletet kö­vetnek el a világbéke eúp_n, az értekezleten részt vevő szocia­lista országok megőrzik nagyfo­kú éberségüket, és el vannak szánva arra, hogy fokozzák ere­jüket és védelmi képességüket. HARMADSZOR: napjainkban úgyszintén nagy jelentőségre tesz­nek szert az olyan részleges in­tézkedések is, amelyek az euró­pai földrészen tapasztalható há­borús feszültség enyhítésére irá­nyulnak, mint például: a külföldi katonai támaszpontok felszámolása; a külföldi csapatok teljes kivo­nása idegen területekről saját nemzeti határok mögé: mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és ^meghatározott idejű csökken­tésé; az atomkonfliktusok veszélyének elhárítására irányuló intézkedé­sek; atommentes övezetek létre­hozása, kötelezettségvállalás az atomfegyverekkel rendelkező ha­talmak részéről, hogy nem al­kalmaznak atomfegyvert az Ilyen övezetekhez tartozó államokkal szemben stb..; az atom- és hidrogénbombákat szállító külföldi repülőgépek re­püléseinek beszüntetése az euró­pai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók és más hajók tá­voltartása ezeknek az államoknak a kikötőiből. NEGYEDSZER: tekintettel arra, hogy az NSZK-nak az atomfegy­verek birtoklására vonatkozó igé­nye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak megakadályo­zására, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság bármilyen formá­ban — közvetlenül vagy közvet­ve, államcsoportosulásokon ke­resztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver fölötti rendelke­zésben való bármilyen formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagymértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője. Félmegoldások eb­ben a kérdésben megengedhetet- lenek. ÖTÖDSZÖR: a határok sérthe­tetlensége az európai tartós béke alapja. Az európai helyzet nor­malizálásának érdekei megköve­telik, hogy valamennyi európai állam éppenúgy, mint az európai földrészen kívül eső államok, kül­politikai lépéseikben abból in­duljanak ki, el kell ismerniük az emberiség történelmének legpusz­títóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera— Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat. HATODSZOR: a német kérdés békés rendezése megfelel az euró­pai béke érdekeinek. Az értekez­leten részt vevő szocialista álla­mok készek tovább kér*«ni e kérdés megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell ven­ni az összes érdekelt ország és Európa egésze biztonságának ér­dekeit. E kérdés és vele együtt az euró­pai biztonság más vonatkozásai­nak építőjellegű kezelése csak a jelenlegi helyzetből, mindenek­előtt a két német állam —• a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető el. Ugyan­akkor feltétlenül szükséges e rendezés érdekében, hogy elismer­jék a meglevő határokat és hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről. A két német állam egyenjogú részvétele az európai államok kap­csolatainak fejlesztésére és erő­sítésére irányuló erőfeszítésekben a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasá­gi, tudományos — műszaki, kul­turális téren egyaránt — lehető­vé teszi a két német állam mun­kásosztályának, parasztságának és értelmiségének egész lakosságá­nak, hogy lehetőségeikhez, alko­tóképességeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzá­járuljanak a haladás és a béke ügyéhez. Ami a két német állam egye­sítésének kérdését illeti, ennek eléréséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén né­met állam fokozatos közeledésén, megegyezésükön, a német és az európai leszerelésre vonatkozó megállapodáson, valamint annak az elvnek a megvalósításán ke­resztül vezet, hogy az egyesített Németországnak valóban bekesze- rető, demokratikus államnak kell lennie, és soha többé nem ve­szélyeztetheti szomszédai és Európa békéjét. HETEDSZER: nagy pozitív ha­tással lenne egy olyan általános európai tanácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biz­tonság szavatolásának és az egye­temes európai együttműködés ki­bontakoztatásának kérdéseit. Az ilyen értekezleten születő * meg­állapodás kifejeződhetne például egy közös európai nyilatkozat­ban, amely az európai biztonság fenntartásáról és a megerősítése érdekében kialakítandó együtt­működésről szólna. Egy ilyen nyilatkozatban az aláíró államok kötelezettséget vállalhatnának, hogy egymással való kapcsola­taikban a béke érdekeit tartják szem előtt, a vitás kérdéseket csak békés úton oldják meg, konzultálnák és tájékoztatják egy­mást a kölcsönös érdekű kérdé­sekről, elősegítik a gazdasági, a tudományos műszaki, valamint a kulturális kapcsolatok sokoldalú fejlődését. E nyilatkozathoz min­den érdekelt állam csatlakozhat­na. Az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalkozó értekezlet összehívása elősegíthet­né a kollektív biztonsági rendszer megteremtését Európában, jelen­tős mérföldkő lehetne Európa je­lenkori történelmében. Országa­ink készek részt vennL egy ilyen értekezleten, bármilyen, más ér­dekelt államok számára, így az Észak-Atlanti Szövetség tagálla­mai és a semleges államok szá­mára is alkalmas időpontban. Az európai semleges országok is p_o- zitív szerepet játszhatnának egy ilyen értekezlet összehívásában. Magától értetődik, hogy egy ilyen találkozó vagy értekezlet napirendjét és az előkészítésével kapcsolatban felvetődő egyéb kér­déseket valamennyi részvevő ál­lam közösen határozná meg, fi­gyelembe véve minden részvevő ország előterjesztett javaslatait. Az értekezleten jelenlévő országok készek arra, hogy más rendelkezésükre álló módszereket is igénybe ve­gyenek az európai biztonság problémáinak megvitatására: a diplomáciai csatornákon fo­lyó tárgyalásokat, a külügy­miniszterek vagy különmegbí- zottak két vagy többoldalú ta­lálkozóit, valamint a legfelső szintű személyes kapcsolato­kat is. Az a véleményük, hogy a fentebb kifejtett el­képzelések magukban foglal­ják az európai biztonság ga­rantálásának alapvető és leg­fontosabb vonatkozásait. Ké­szek arra, hogy megvitassa­nak minden olyan javaslatot, amely ennek a problémának a megoldását célozza, bál-mély állam terjesztette is azt elő vagy terjeszti elő a jövőben. Ami az ilyen vitában való részvételt illeti, a Varsói Szer­ződés államai senkit nem zár­nak ki belőle. Minden állam­nak magának kell eldöntenie, részt vesz-e vagy sem az európai problémák megvitatá­sában vagy megoldásában. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szocialista országok érdekeltek az európai bizton­ság megszilárdításában, ké­szek megtenni a cél érdeké­ben a szükséges lépéseket, és meg vannak róla győződve, hogy valamennyi európai ál­lamnak kötelessége hozzájá­rulni az egész világot érintő problémák megoldásához, ame­lyeknek rendezése kétségkí­vül az európai helyzetre is kedvező hatással lenne. Ide sorolhatjuk az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zást, az erőszak és az erővel való fenyegetés megtiltását a nemzetközi kapcsolatokban, a leszerelést, a nukleáris fegy­verek alkalmazásának megtil­tását és az atomkonfliktus veszélyének elhárítására irá­nyuló más nagyhorderejű in­tézkedéseket, továbbá a gyar­mati rendszer teljes felszámo­lását, annak minden megje­lenési formájában, az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok felszá­molását, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. Az értekezleten részvevő álla­mok a jövőben is minden tő­lük telhetőt megtesznek avé­gett, hogy elősegítsék e világ­méretű problémák mielőbbi rendezését. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete megerő­sítésének az ENSZ alapok­mány maradéktalan megtar­tása alapján, az ENSZ egye­temessége biztosításának, to­vábbá annak, hogy összehan­golják az ENSZ tevékenysé­gét a világban végbement változásokkal; mindenképpen hozzjárulnak a világszervezet hatékonyságának fokozásához az általános béke és bizton­ság megőrzése és a népek kö­zötti baráti kapcsolatok fej- lesztése érdekében. Az értekezlet részvevői az­zal a felhívással fordulnak valamennyi európai kormány­hoz és nemzethez, földrészünk békeszerető és haladó erőihez, hogy ideológiai, politikai vagy vallási meggyőződésüktől füg­getlenül egyesítsék erőfeszíté­seiket azért, hogy Európa — a világcivilizáció egyik leg­fontosabb központja — az egyenjogú nemzetek sokoldalú és gyümölcsöző együttműkö­désének földrészévé, a tartós béke és a világméretű kölcsönös megértés hatalmas tényezőjévé váljék — fejező­dik be a nyilatkozat, melyet a tagországok pártvezetői és kormányfői írtak alá Buka­restben. Pénteken a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fővá­rosában ismét légiriadót je­leztek a szirénák. Hanoi légi- terébe újra behatolt egy ame­rikai repülőgép. A légiriadó lefújása után néhány perccel a rádióban felolvasták a lég­védelmi parancsnokság köz­leményét, amely szerint az amerikai légikalózt megsem­misítették. Egy saigoni amerikai kato­nai szóvivő bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet repülőgépei csütörtökön a Tonkini-öbölben észak-viet­nami torpedónaszádokat tá­madtak meg bombákkal és rakétákkal. Két naszád elsüly- lyedt, tóét másik megrongáló­dott. Nguyen Van Thieu dél-viet­nami »államfő- pénteken Thu Dúcban elmondott beszédében heves kirohanást intézett a VDK ellen, és a legotrom­bább fenyegetőzésektől sem Hírügynökségi jelentések szerint pénteken újabb jobb­oldali diáktüntetés zajlott le Djakarta központjában, ötezer jobboldali diák vonult a Ban- teng térre, és követelte Su­karno elnök lemondását. A KAMI egyetemi diákszerve­zet szónokai az elnököt »be- rozsdásodottnak« nevezték. Helytelenítették azt is, hogy Sukamot az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés nem fosz­Pénteken délben a brit kor­mányfői hivatalban munka­ebéddel fejeződött be Wilson miniszterelnök és Pompidou francia kormányfő háromna­pos tárgyalássorozata. Angol megfigyelők szerint egyetlen lényeges kérdésben sem si­került áthidalni a London és Párizs között tátongó politi­kai szakadékot. Csupán abban jött létre elvi egyetértés, hogy kívánatos megépíteni az alagutat a La Manche-csator­na aljtt. A NATO kérdésében a tár­Indira Gandhi asszony, In­dia miniszterelnöke pénteker, délelőtt kétnapos látogatásra az EAK fővárosába érkezett. Az indiai miniszterelnököt, Mohieddin, az EAK minisz­terelnöke üdvözölte a kairói repülőtéren. A Nasszer elnök és Gandhi asszony közötti hivatalos tár­gyalások középpontjában a riadt vissza. Hangoztatta, hogy a saigoni kormány szük­ség esetén készen áll Eszak­Vietnam inváziójára is. A Saigontól 136 kilométer­nyire délnyugatra fekvő Can Tho amerikai repülőtér ellen a dél-vietnami szabadsághar­cosok húszperces tüzérségi tá­madást intéztek. Megrongál­ták a repülőtér fölszerelését, és több amerikai katonát megsemmisítettek. Támadá­sukra a dél-vietnami légierő bombázással válaszolt. Az Egyesült Államok kor­mányzóinak Los Angeles-i ér­tekezlete 49 szavazattal egy ellenében jóváhagyott egy ha­tározatot, amely támogatja Johnson vietnami politikáját. Az egyetlen ellenszavazat Hatfield oregoni köztársasági párti kormányzótól szárma­zott, aki kijelentette, hogy az észak-vietnami bombázások miatt nem szavazza meg a határozatot. (MTI) tóttá meg a forradalom nagy vezére címtől. A hírügynökség szerint Su- hartónak ellentétei vannak el­nökével abban a kérdésben, hogy melyikük nevezi ki az új kormány tagjait Állítólag Suharto elhatározta, hogy — az elnök akaratával ellentét­ben is — mindenképpen ő alakítja meg a kormányt. A VPI szerint Sukamo sem nyugodott bele a jelenlegi helyzetbe. gyalások arra szorítkoztak, hogy brit részről tagadták, mintha »bosszúhadjáratot folytatnának Párizs ellen. Francia részről viszont fino­man utaltak a »tizennégyek egységfrontjának« megszerve­zésére irányuló brit erőfeszí­tésekre. A vietnami háború okai­nak és megoldási módozatai­nak megítélésében olyan alap­vető különbségek mutatkoztak a két fél álláspontja között, hogy kísérletet sem tettek megvitatására. vietnami probléma áll majd, amelynek megoldására Indira Gandhi elutazása előtt béke­javaslatot tett közzé. (MTI) Couve de Murville Belgrádira látogat Couve de Murville francia külügyminiszter Marko Nike- zics jugoszláv külügyminiszter meghívására szeptember 11- én hivatalos látogatásra Ju­goszláviába érkezik — jelen­tették be hivatalosan Belg- rádban. KOZMOSZ 123. A S jetur.ióban pénteken felbe< itták a Kozmosz 123. jelzésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett tu­dományos berendezés kifo­gástalanul működik. Koordi- nációs-számítóközont dolgozza fel a beérkező adatokat. De Gaulle ismét utazik Párizsi jól értesült források szerint De Gaulle tábornok, augusztus 36 és szeptember 14-e között ázsiai, afrikai és közép-amerikai körutat tesz Ellátogat Etiópiába, Kambod­zsába és Laoszba, megtekinti a csendes-óceáni francia atom­fegyver kísérleti központot és : fölkeres több közép-amerikai i országot. Tekintse meg ön is Siófokon a Kálmán Imre sétány 11. alatt (mozi mellett) A KEMPING- ÉS SPORTSZER­BEMUTATÓT július 9—12-ig. Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat. (88781) Jobboldali tüntetés Djakartában * Sukarno lemondását követelték Francia—brit tárgyalások Londonban Nem egyeztek meg semmiben INDIRA GANDHI KAIRÓBAN «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom