Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1966. július SÍ. Húszéves a forint S zinte varázsütésre történt: egyik nap még felfoghatatlan és csak csillagászati mértékrendben érthető számokban fejeztük ki a gyufa árát, s másnapra kelve azt mondtuk: harminc fillérbe kerül doboza. Húsz esztendeje valahogy így ért véget a pénz történetének legnagyobb inflációja, a milliárdok a mill- és az adópengők kora, az a keserves másfél esztendő, amelyet nehezen felejt el bárki is, aki átélte. S akikor és így megszületett a forint, voltaképp első kézzelfogható jele annak, hogy országunk, népünk lassan úrrá lesz egy szörnyű zűrzavaron, hogy megindul a kibontakozás, mégpedig alapjaiban más módon, más tartalommal, mint addig. Jó forintunk elődjét, a pengőt az a rendszer ítélte halálra, amely létrehozta. Az inflációnak a háború befejezését követő időszak nem elindítója: már csak befejezése volt. Az infláció akkor kezdődött, amikor a háború; szinte órányira egyidős egy nemzet vesztő kor utolsó, népellenes merényletének kezdetével. Akkor született, amikor a Horthy-rendszer kalandorpolitikájának minden terhét a dolgozókra hárította, s munkájuk fizetségeként szakadatlanul csökkenő értéket képviselő papirosokat adott. Pénz — tudjuk, tapasztaltuk, még fiatal a példa, amely a hétköznapokban megtanított rá szinte minden akkori gyermekembert is — csak akikor őrizheti meg rangját, tekintélyét, egész szerepét az életben, ha hátteréül javak sorakoznak, áruk az üzletekben, s fedezetére a bank teU trezorján túl ott a munka, a termelés. Akkor, abban a megpróbáltatásoktól terhes másfél esztendőben nem volt sem arany —, sem árufedezet. Nem volt semmi; az ország politikájának küzdőterén pedig az újat megteremteni akarók és a régihez kanokul ragaszkodók között folyt a döntő küzdelem a hatalomért. Múlt és jövő állt egymással szemben; a múltat képviselőik már semmit sem takartak tenni — de mit is tehettek volna ők? — a pénzromlás megállításáért. Nekik kedvezett, ami a népet oly mélységesen sújtotta, ők remekül halásztak, üzleteltek a zavarosban. A kommunista párt hirdette meg, jelentette be jól előre: 1946. augusztus elsejére megteremtjük a jó pénzt. Külföldi szakértők, hazai polgári közgazdászok lehetetlennek tartották a tervet: egy háborútól tépett, romokkal küszködő, éppen csak lélegzetű kezdő ország hogyan akar értékálló pénzt teremteni nagy külföldi — magyarán mondva: dollár — kölcsön nélkül? A jobboldal erre is spekulált. Az a jó pénz, amit valami ködös távolra ők ígértek, feltétlenül a dollár járszalagjára kötötte volna az országot. Mást, jobbat akartak a kommunisták, s ezzel értett egyet az ország népének nagyobbik fele. Most, — visszatekintve húsz év távlatára, — csak a legnagyobb elismeréssel gondolhatunk a kor embereire, akik bányában, gyárban, földeken tányér levesért napjában dolgoztak gyakran kettő helyett is; akik éhezve és rongyosán fejtették a szenet, építették a vasutat, a hidakat, helyreállították a romba dőlt otthonokat; akik szántottak és arattak, hogy mire itt a forint, legyen kenyér, fontak és szőttek, hogy az új pénz érkezését áru is várja. Hősi kor, nagy emberi tettek kora volt az a másfél esztendő! A külföld — emlékezhetünk rá — csodaként hirdette a farint megteremtéséi Ám a nemzedék, amely születését elősegítette, fedezetét létrehozta, tudja; nem történt varázslat, nem volt csoda. Annyi történt, hogy dolgozó emberek milliói ismerték föil, hogy hazájukban, amely valóban az övék, csak kezük munkája lehet önnön boldogulásuk alapja. Ez a forint igazi titka. S ha a mi pénzünknek is — mint a világ valamennyi pénzének — belső mozgástörvényei szerint időnként változik, módosul ás értéke, annyi elvitathatatlan tény, hogy a forint jó, azzá fejlődött, amivé szántuk, sőt a. jövőben még fokozottabban töltheti be fontos gazdasági hivatását. S hogy tekintélye, nemzetközi rangja szilárd, hogy külföldi partnereink szívesen kötnek velünk üzleteket, hogy kereskedelmi megbecsülésünk, rangunk a világpiacon soha olyan stabil és osztatlan nem volt, mint amilyen ma, köszönhetjük mindennapi társunknak, forintunknak is. K öszönhetjük annak a sok-sok százezer, millió embernek. aki áldozott érte, dolgozott és dolgozik, napról napra újrateremtve a forint hátországát, becses fedezetét, árualapját; köszönhetjük és köszönjük az alkotó népnek s minden javaink, jelenünk és jövőnk forrásának: az életet formáló, az életet szépítő munkának. Két kis lovas Az árokparton, egy öreg szederfa alatt játszottak. Megnézték az autót, de csak úgy... — Eljöttök velünk a határba? Azt hittük, örülnek majd az ajánlatnak. Töprengtek rajta. — Minek? Mit kell ott esi- nálni? Aztán feltűnt az országúton két ló. Egy nagyapó korú öregember hajtotta őket. A játékosok egymásra néztek, és megkezdődött a versenyfutás. A bácsika eleinte ügyet sem vetett a könyörgőkre. — Tessék megengedni. Csak egy kicsit... Ügy mentek az örember mellett, mint az árnyék. És úgy könyörögtek, hogy nem lehetett ellenállni. — Üljetek fel! Hogy a fene vinné el a jó dolgotokat! Egyezkedésről szó sem lehetett. Mindenki fel akart ülni. A többiek sóvár, irigy tekintettel nézték a két szerencsést Nemzetközi vitorlás modellezőverseny mm Kétnapos versenysorozatot Indított az MHS Balatonszemesen. A verseny kettős jellegű vöít: országos vitorláshajó-bajnokság <M és L kategória) és Somogy megye meghívásos nemzetközi versenye (X kísérleti kategória). Ez utóbbin csehszlovák versenyzők is résztvettek. Képünkön: Az X kísérleti kategória első helyezettje: Vári László. A második helyzeti: Dolovsiák Gyula Somogy megyei versenyző. Kongresszusi napló A jó minőségű munkáért A MŰHELY SZÓHOZ képzeletemben mindig valami kemény csengés vagy legalábbis tompa koppanás társul. Ha azt mondom, vajműhely, elmarad a kemény tárgyra vonatkozó képzet- társítás, s akaratlanul is valami omlós anyagra gondolok. Pedig a vajműhelyben is kemény munkát végeznek a fehér köpenyes asszonyok, férfiak. Az ezüstös színű aluminium targoncákra hét mázsa omlós sárga vaj fér. Ezt csomagolni nem köny- nyű. Előállítani — hogy minden követelménynek megfeleljen — még nehezebb. Az édes-savanykás szag nehéz súlyként ül a Kaposvári Tejipari Vállalat vajműhelyében. Beszívódik a falakba s talán még az emberek bőrébe is. Magukkal viszik az utcára, de ez nekik nem furcsa A munkahely levegője inkább kellemes, mint kellemetlen. Két műszakban 28 mázsa vajat gyártanak exportra Ugyanennyit belföldi fogyasztásra Hogy a kettő között mi a különbség, én nem tudnám eldönteni. Mind a kettő ugyanolyan sárga, az ízük sem különbözik. — De a minősége jobb — mondják az üzemben. S EZÉRT A JÓ MINŐSÉGŰ MUNKÁÉRT sokat tesznek nap-nap után a vajműhely dolgozói. Az év elején azt vállalták, hogy idei ex- portvaj-termelési tervüket öt százalékkal túlteljesítik. Nem úgy, hogy több árut állítanak elő, hanem úgy, hogy jobban vigyáznak a minőségre. Ez évente egy vagon vajat jelent. A nagy számokhoz szokott ember fülének nem sok, de értékét tekintve mégis jelentős, hiszen kemény valutát adnak érte. Amikor megindult a kongresszusi munkaverseny, a vajkészítők szorítottak egyet a terven: még négy vagonnal többet gyártanak. Lehet, hogy a vállalás idején ez nagy dolognak tetszett A félévi értékeléskor azonban már nem volt kétségei a megvalósítás. Az irodában ezt mondják: — A vajüzem 465 százalékra teljesítette félévi exporttervét. Ez pedig azt jelenti, hogy annyi exportvajat gyártott az első félévben, amennyit egész évben kellett volna elkészíteni. Az eredményekhez azonban nem fűz kommntárt sem Püspök Ferenc szb-titkár, sem Nagy József, a szakszervezet termelési felelőse. A brigádvezető is csak ennyit' mond: — Többletmunkát, nagyobb figyelmet kívánt ez a munka a brigádtól: Kovács Antaltól, Cseke Józseftől, Varga Jánostól, Öbert Pálnétól meg a többiektől. Nagyon nagy körültekintéssel kell kezelni a vajat. Mert nem elnézőek | ám velünk sehol! A minőségre nagyon kényesek. Ez a vaj Angliában kerül piacra, s még mindig jobb, ha itt adják vissza, mint hogy kint legyen valami baj. — Maga szereti a vajat? — kérdem a brigád egyik tagját Elérti a kérdést: — Nem! — Mikor evett utoljára? —• Sajnos, kénytelen vagyok naponta kóstolgatni. De nem tudnám megmondani, mikor ettem utoljára vajas kenyeret Ebben a »sajnos« szóban egy csomó munkaköri kötelesség sűrűsödik. Hiszen a bakteriológiai vizsgálatok előtt az első minőségi ellenőr maga a brigád, ök ízlelik meg először a kész terméket, s döntik ed, vajon megfeíel-e a követelményeknek. ök éppen úgy észreveszik a legkisebb eltérést is, mint a borkóstolók. — Nyolc tagból áll a brigádunk — mondják —, de többen dolgozunk itt. Olyan fázisa azért nincs a munkának, ahol ne lenne valaki a brigádból. Bár az időszaki munkások is hozzátartoznak ehhez a brigádhoz, ök éppen úgy arra törekszenek, hogy minden rendben menjen, mint mi. — Ez még nem biztosítéka a jó minőségű munkának. — Az első negyedévre azért kaptunk prémiumot — folytatja a brigádvezető —, mert mi használtuk ki legjobban a munkaidőt. Valóban, itt mindenki végigdolgozza a nyolc órát. Tíz perccel munkakezdés előtt már mindenki itt van, s akkor tartjuk a megbeszélést. AZT MONDTA A BRI- GÄDVEZETÖ, hogy nem szereti a vajat. Én mégis ide írom: nagyon szereti az egész brigád. Különben nem érték volna el ezt a szép eredményt. Kercza Imre Js nippkfdffii az ábécénél. Messze még a tanév, az mezítlábas kis magyarjai, első tanítási nap, így ta- lapos vászontarisz.. .... nyával az oldalukon dalán nem leszek unnepron- gasztották a sarat> hogy tó, ha elmondom, hogy a padba zsúfolódva rávéssék vakáció kellős közepén en- kis táblácskájukra az első gém egy iskolatáskával sz°t:... , , . ,, , . ameddig az időjárás, majd kapcsolatos élmény ragadott a kö2ög sors engedte nemeg. Pontosabban a tás- kik. S Fercsike is eszem- táska tartalma és egy be jut, aki dermedt jégvileendő kisdiák első talál- r^Sok közé^ karcolta anyja , , .... . .. , - ,• mutatta első ákombákom kozasa velük. A táskával Igy. KINCS.. = és a tartalommal. a történelem elszállt föA korai tanszervásárlás lőttük — emlékek már. A után lettem tanúja e talál* tengelyakasztó, csizmátma- . , , . , rasztaló sár meg a távolkozasnak, amely úgy er- még sokfelé itt maradt, zem — a táguló ismeret- igaz. De legyőzhetjük őket, világ egyik kapujához fog- mert van hozzá tengely, és ható. Mert van ilyen ka- akad hozzá csizma is a pu - kinél több, kmel amit nem lehet szó nélküi kevesebb — minden gye- hagyni: a sok tízezer első- rek tudatában. De hogy osztályos mindegyike hol keressük ezt, az isko- ugyanolyan színesen izgal- t, , ,, , más nylonzacskos tanszerlás kor kezdeten vágj-meg csamaggal lépi át az „szaz óvódás korban-e, azt tály küszöbét az első na- rakétákkal száguldó vilá- Pon. Megvásárolják a szü gunkban hol az ember leik ha néhol gondot , okozhat esetleg az iskoláz a megismerésben mind ma- ^tás év eleji kiadása, de gasabbrol indul, s mész- előteremtik a rávalót —, szebbre er nehez lenne meg tudják venni, ami eldönteni. kell. A kisgyerek áll, és kike- Mindegyik elsőosztályos- rekedő pupillákkal néz a nak_ akár betonjárdán, vadonatúj táskából ki bom- ak^r tanyák között kocog 1° csomagokra. Arca in- is ^ ismeretvilág iskolai kabb fehér, mint kipirult, kaDUÍ fejx s inkább átszellemült, mint , , , kíváncsi, sorra át- megát- Á Mmdegyik elsősnek a vizsgálva a tanszercsomag taskajaban plasztilin gyúr- darábjaát. ma, szines fapalcikak és Átlátszó nylonzsákban az és papírok lapulelőrecsamagolt írószerek nak az irkák mellett, s ez valóságos eldorádója Toll- nekik is, nekünk is öröm. szár, tollak, hat színes, Nekünk saiátosan küiön egy grafit, egy kék-piros NeKunK sajatosan “ Kulon ceruza; radír, kisvonalzó, is az, mert van összeha- papírvágó kés; két kis do- sonlítási alapunk; mert ha fgyiltben plasztilin, a hátratekintünk, látjuk a nes számolókorongocska. távlatot a palatáblától a Tasakok: írólapokkal és kivágható színes ábécé fűzőlapokkal fényezett pa- kartcmbetűkig és a gumi- pírbóL hozzá fűzőhurok „in0rral áthúzott ábécé- acelbol meg enyvezett szí- ... nes papírlapok kivágómin- dossziéig, ták készítéséhez, és hirte- Nem ért váratlanul a len összeszámolni sem tu- kérdés: »És ez mi? És ezt dóm, hogy még mi min- hogyan?... _ miközben Szívesen pihen rajtuk a az ötIeTtes> érdekes ábécészem, magam is gyönyör- táblázatokat a fölfedezés ködöm bennük. Irkák, fü- örömével forgattam kezemdOSSZÍelC Éf. két. ív ben. De csak ezt tudtam lilaskék csomagolopapjr a füzeteknek, könyveknek. válaszolni rá: Ez a szín mindig emlé- — Hát, kislányom, majd kezni csalogat. A tansze- megtanulod az iskolában, rek írószerek halmaza akkor megmutatod neazonban most messzebbre ” 6 csábít. Messze tűnt emlék- kem 1S • • • nek és hihetetlenül távoli- Azóta, ha eszembe jut a nak érzem most szüléink, közelgő tanévnyitás, nagyszüleink palatábláját, . h i iból suttvom. palavesszőjét. Emlék az * szo, han®jaitK)1 emlékezésben, a történelmi ban képzeletem nagytabla- távlatok közeli és távolab- jára írok egy-egy betűt... bi messzeségeiben, az iro Vessen rám követ ezért ^ Ami<£ »Színjének aklt. nem üt fzíven iz* kis hősei szíjjal összekötve Satott öröm, ha kézbe ve- lóbálták összes iskolakin- szí egy mai elsős tanszercsüket. S a Messzi Gyúr- csomagját, kák, Messzi Imriskék, a tanyák, falvak, majorok Walllnger Endre A Somogy megyei AGROKER Vállalat az alábbi cikkekre — ez évi szállítás mellett — készséggel fogad megrendeléseket TRAKTOROK: UE—28 négykerékhajtású univerzális traiktar, 28 LE, MTZ—50 univerzális traktor, 50 LE, 95 000,— Ft 110 000,— Ft A traktorokat vállalatunk forgalmi ren (számmal ellátva (vizsgáztatással) adja át vevőinek. BETAKARlTÖGÉPEK: RF rendfelrakó 17 300,— Ft Orkán járvazúzó 16 000,— Ft Orkán adapter, 1 soros 4000,— Ft Orkán adapter 2 soros 5800,— Ft Burgonyaszársértő 9600,— Ft CSF kuk.-csőfosztó 38 500,— Ft GSP gyüm.-száll. pótk. 41 600,— Ft TALAJMŰVELŐ GÉPEK: FE—240 eke 5100,—Ft FVE—2 váltvaforg. eke 7200,— Ft FVE—3 váltvaforg. eke 13 800,—Ft H—1 gyűrűshenger 9200,— Ft ETB—18 egyir. tárcsa 15 400,— Ft FET függ. tárcsa 14 000,— Ft Egytagú nehéz borona 600,— Ft FT—2 rétborona 1700,— Ft EGYÉB GÉPEK: UTV—24 vetőgép 12 61V,—Ft MF—7 mindent felhordó 30 000,— Ft TR—10 m száll.-szalag 27 000,— Ft TR—15 m száll.-szalag gémes 52 000,— Ft MMT—2 magtisztító SZB—25 burg.-rosta GF—4 gabonafúvó SZT—4 gabonaszívó RK—30 rugóskalapács RK—60 rugóskalapács öntözőberendezéseik 45 000,— Ft 27 400,— Ft 13 300,— Ft 3100,— Ft 23 000,— Ft 35 000,— Ft 130 000,— Ft 140 000,— Ft Betonkeverők 34 000,— Ft 57 000,— Ft Klf. szivattyúk 3000,— Ft-tól 8000,— Ft-ig Klí. vül.-mot 3000,—Ft-tól 10 000,—Ft-ig Felhívjuk a gazdaságok figyelmét, hogy a silózási munkákhoz 4000,— Ft-OS ÁRON azonnal tudunk szállítani D—43 lengyel pótkocsikhoz oldalmagasítót. (4009) AGROKER, KAPOSVÁR
