Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Vasárnap, 136a július XL 3 SOMOGYI NÉPLAP Velük — de jobban! A »SZÁLLŐIGE* már rég bekerült jegyzetfüzetembe, s hogy csak most veszem elő, an­nak kettős oka van. De hadd mondjam el először, miről is van szó voltaképpen. Talán fél évvel ezelőtt vol­taim egy termelési tanácskozá­son, ahol a sok — nagyon is belülről jövő — bírálat össze­gezéseként azt mondta az igaz­gató: — Az észrevételeik jogosak, a bírálat minden pontját el kell fogadnunk. Egyet szeret- jr k csak megjegyzem. Azt, ry nem szabad túllőni lehe- ígeinken. A mi gárdánk j apjában véve jó, s nekünk zekkel az emberekkel kell megoldanunk feladatainkat... Akkor csak annyit írtam idé­zőjel között a jegyzetfüzetbe, hogy »ezekkel az emberekkel«. Mélységesen nagy igazságot éreztem a szavak mögött, még­is feltámadt bennem a kétke­dés ördöge. Nem az igazgató jó szándékát, nem az észrevé­tel realitását vontam kétségbe, még csalk nem is az alapigazsá­got, hogy tudniillik mindenütt: üzemben és hivatalban, állami gazdaságban és az értelmiségi mtmkakörökben a személyi és tárgyi föltételek adottak, s ez­után is ezek okos felhasználá­sával kell szervezni a munkát. Akkor sem támadt volna fel bennem a kétkedés ördöge, ha a bírálatokra — emez okos megjegyzésen kívül — úgy rea­gál az igazgató, hogy mindjárt elmondja: mit hogyan tehetne jobban, milyen intézkedéseket tesz a hibák kijavítására, és mit kel! tenniük a dolgozók­nak. De erről nem volt szó. Az összegezés csak elf ogadta a a kritikát, és csak megállapí­totta, hogy emberek vagyunk, s nekünk ezekkel az emberek­kel kell dolgozni . .. Ezért volt hiányérzetem, ez­ért éreztem meg a kimondott szavak mögött valami rejtett fékező erőt, amely — lehet, hogy tudat alatt, de — feltét­lenül elvette a kritika élét, s föltételezem: a jó szándék el­lenére is fordított előjellel ha­tott. AZT MONDTAM AZ ELŐBB, kettős oka volt a kés­lekedésnek. Az egyik az,- hogy nehéz mérlegelni: mennyi hasznot hozhat, s mennyire káros a kimondott »jelszó« és a mögötte lévő szemlélet. A másak: egyedi esetről van-e szó, vagy többről aminél. Nem kerestem a hasonló eseteket, de beléjük botlottam. Sóik azonos példából azt szűr­hetjük le, hogy ebben az egész­ben több a visszahúzó erő, a magyarázkodás, a belenyugvás rossz szelleme, mint első hal­lásra gondolná az ember. Ezért vettem hét elő, s pró­báltam elemzegetni magamban az ezekkel az emberekkel- szeml életet. Kétoldalú dolog, igaz. Egyik oldalon humanizmust és jő szándékot, munkatársi tiszte­letet, az emberek megbecsülé­sét, védelmét és hallatlanul nagy bizalmat fejez ki. A má­sik oldalon viszont belenyug­vást abba, hogy ez a gárda ilyen megváltoztathatatlan, et­től ennyit várhatunk és nem Minden gépnek gondját viselik Nem tudom, más hogy van vele, de nekem még sose ju­tott eszembe megkérdezni, mit .csinál egy fagylaltgép té­len. Hogy téli álmát alussza, úgyis gondoltam. De az már föl se ötlött bennem, hogy ezt a téM álmot elő is kell készítem; A balatonbogtári Vas-Mű­szaki- és Hűtőgépjavító Ktsz elnöke, Dél Antal elmondta, mennyi vesződség van egy iiyen masinával. Márpedig neki tudnia kell, hiszen az ő emberei gondozzák egész So­mogy megye és a Balaton­part összes fagylaltpultját. De ők gondozzák ezen a vi­déken az összes ipari, sőt a háztartási hűtőgépeket is, s van presszógépjavító és autó­szerviz-részlegük is. Hetven­négy szerelője és harminchat ipari tanulója van a szövet­kezetnek, öt szervizkocsijuk és tizennyolc motorkerékpár­juk járja az utakat. Hét községben, városban van te­lepük, de szállítanak az or­szág legtávolabbi vidékeire is. Mindezt a szerény iroda- lielyiségben szinte elhinni sem akarja az ember. De az elnök nem mond légből ka­pott számokat. Ha nem em­lékszik pontosan, iratokat szed elő. Fő feladatuk az ipari hű­tőgépek karbantartása, javí­tása listájukon 2200 gép szerepel; i ezeket havonta megvizsgálták. Amelyiknél 1 iba adódik, soron kívül is i Hkeresik, ők készítik elő a t'Hi pihenésre is. Munkájük- töi függ, megromlik-e az ideiem a balatoni üdülők, ét- t'.-rmek, áruházak raktárai­ban. S mert gondosan szer­vezik 'meg a munkát, és i gyes anyagbeszerzőjük min­dent kellő időben biztosít, a megengedhető öt helyett csak 2—3 százalék a gépállás. Űjobban azonban nemcsak javítással, hanem új gépek szerelésével is foglalkoznak. Büszkék rá, hogy Hévízen és Zamárdiban egy-egy nagy teljesítményű hűtőegységet bíztak rájuk. Az építésnél ugyan még csak szakértőként szerepeltek, a technológiai szerelést azonban már ma­guk végezték. S a jövőben újább hasonló munkára is számíthatnak, hiszen a Du­nántúlon egyedül ők érte­nek ezekhez a gépekhez. A megrendelések azonban nem az égből pottyantak. Évi tizennydlc-húszezer fo­rintot fordítanak szerelőik továbbképzésére. így hát mintegy kiprovokálják az újabb és újabb ajánlatokat. Éppen ottjártamkor érkezett meg a Hűtőgépgyártól hat kis kartonlap: hat bizonyít­vány. Igazolja, hogy tulajdo­nosa elvégezte a gyár tanfo­lyamát, és ért a legújabb gyártmányok javításához is. Mo$t már csak a lágyfagy- lalt-gépekkel vannak nehéz­ségek, ebben azonban a konstrukciónak is nagy ré­sze van. Hasonló alapossággal végzi a ktsz a presszógépek javí­tását is. Ezért ha valaki egy balatoni cukrászdában neta­lán mégis rossz kávét kap­na, ne őket szidja. A hiba csakis a kávéfőzőben van! S végül emlékezzünk meg autószerelőikről is. Eddig is nagy részt vállaltak az au­tósok gondjaiból, bár elavult műhelyeik igen megnehezí­tették a munkát. Jövőre (azonban talán megkezdhetik púj, 7,5 milliós üzemházuk építését, amelyet már min­den korszerű berendezéssel fölszerelnek. S a jelenleg is működő, de zsúfolt siófoki és keszthelyi szervizállomás tehermentesítésére Lel lén újabb műhelyt építenek. Ügy tetszik hát, hogy sen­ki sem fordulhat meg a Ba­laton partján anélkül, hogy közvetlenül vagy közvetve, de igénybe ne venné a bog­iári ktsz szolgáltatásait. Ké­nyelmünk, zavartalan üdülé­sünk gondja nagyrészt az 6 vállukon nyugszik. Molnár László többet, s amit nyújt, azzal elé­gedettnek kell lennünk akkor is, ha a követelmények már sakkal nagyobbak. ' Nos, ami az első részét ille­ti a dolognak, az rendben van. De lám, a társadalmi élet fej­lődése, pozitív vonásai (a kri­tikai szellem, a szókimondás, a többet, jobbat akarás) horda­nak magukban negatív voná­sokat is. Azt hiszem, erre nem árt idejében fölhívni a figyel­met Ezekkel az emberekkel kell dolgoznunk valóban. Velük, de jobban. Talán így kellene ki­egészíteni az igazigató és min­den hozzá hasonló szemléletű vezető elméletét. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy a gaz­daságirányításban bekövetkező változások, a társadalmi és közélet módszereinek tökélete­sítése kapcsán bármely mun­kahelyen megváljanak azoktól az emberektől, akik képesek többet és jobbat adni az eddi­ginél. (Igaz, a teljesítőképes­ségnek is van határa, de azt még aligha közelítettük meg.) De ezt a többet elvárni nem elég, követelni viszont köteles­ségünk. A belenyugvás szelle­me nem hatalmasodhat el raj­tunk, tiltakoznunk kell ellene minden idegszálunkfcal. GONDOLJUK MEG. tíz, kétszáz vagy ezer ember dol­gozik a vezetésünk alatt Ha nem tudnánk hinni abban — bízni bennük és önmagunkban —, hegy ezekkel az emberek­kel többre, jobbra vagyunk ké­pesek, akkor mi értelme volna az életnek, a munkánák? Töb­bet kell hát követelnünk min­denekelőtt önmagunktól, és többet mindenkitől, ha a mun­káról, a magatartásról, a fegye­lemről. az erkölcsről van szó. így dolgozhatunk csak tovább­ra is ezekkel az emberekkel, velüik, de az eddigieknél sok­kal jobban, okosabban és cél­ratörőbben ... Jávori Béla A oártdemokrácia erősítésének jegyében M1 inden politikai párt és szervezet életében mér­földkövet jelentenek a kongresszusok. A kommunista pártok számára — amelyek a demokratikus centralizmus elve alapján működnek — a kongresszus döntő jelentőségű. Döntő jelentőségű azért, mert a kongresszus határozatai szabják meg a két kongresz- szús közötti időben a párt po­litikáját. A párt minden szer­vének tevékenységét a kong­resszuson kidolgozott irányvo­nal határozza meg, ettől nem térhet el. A kongresszus jelentősége a hatalmon ' lévő kommunista párt számára a legnagyobb, mivel határozatai, politikai irányvonala nemcsak a kom­munistáknak: az egész népnek ad programot. Ezért természe­tes, hogy az ország lakossá­ga már az előkészületeket is nagy figyelemmel kíséri, ezért bontakozott ki olyan széles méretekben a kongresszusi munkaverseny-mozgaloni is. A dolgozók tudják és érzik, hogy sorsuk és életkörülményeik további alakulása attól függ, hogyan valósítják meg a párt helyes politikáját. Fölisme­rik azt is, hogy a párt célki­tűzései csak úgy válhatnak valóra, ha feladatát a maga munkaterületén mindenki a legjobban és legpontosabban elvégzi. Nálunk a politika megvalósítója a nép, a dolgo­zók. Korunkban a nemzetközi események gyorsan váltják, követik egymást, az imperia­lizmus agresszivitása fokozó­dik. A két világrendszer kö­zötti békés verseny megkö­veteli, hogy gazdasági és technikai téren is meggyor­sítsuk előrehaladásunkat NEDVES A sok eső miatt nem tudnak gépekkel dolgozni a vize­nyős talajon, ezért kaszával vágják a csalamádét a Da- rán,‘/pusztai Állami Gazdaságban. Kitűnő alkalom... Előnyös ár! SOKFÉLE VAS- MŰSZAKI ÁRUBÓL VÁSÁR 102-es mosógép, Zúzmara fagylaltgép, egyes rádiókészülékek, 50-szer tölthető akkumulátor, többféle háztartási eszköz és finomacél áruk 10 — 40 %-os árengedménnyel vásárolhatók július 25-től augusztus 13-ig _____________________________(1446) E zekben a kérdésekben is a kongresszusnak kell útmuta­tást adnia. A kongresszus feladata, hogy meghallgassa a Közpon­ti Bizottság beszámolóját, vé­leményt mondjon a Központi Bizottságnak az előző kong­resszus óta végzett munkájá­ról; az ország gazdasági, tár­sadalmi, politikai, kulturális helyzetét objektíve, tudomá­nyosan elemezze, és megfele­lő határozatot hozzon a párt­nak a következő kongresszus­ig folytatandó politikájáról. Miért szükséges ennek hang- súlyozása? Mert előfordul, hogy az élet diktálta reális feladatokat egyesek nem tud­ják vagy nem akarják meg­érteni, mereven ragaszkodnak definíciókhoz, meghatározá­sokhoz, figyelmen kívül hagy­va a történelmi, gazdasági és társadalmi helyzetet. Felada­ta a kongresszusnak az is, hogy módosítsa a szervezeti sza­bályzatot úgy, ahogy az élet változásai megkövetelik, s hogy megválassza a párt ve­zető szerveit. Csak akkor töltheti be hi­vatását a kongresszus, ha előkészítésében a párt min­den szerve, szervezete, sőt minden tagja erejének és tu­dásának maximumát adja. A Központi Bizottság — híven eddigi gyakorla­tához — most is arra törekedett, hogy a párttagság minél nagyobb tömegei részt vehessenek az ország, a párt helyzetének elemzésében, vé­leményt mondhassanak, és ja­vaslatokat tehessenek a fel­adatokra vonatkozóan is. Csupán emlékeztetni kívá­nok néhány kérdésre, amely­ben úgyszólván az egész párt­tagság véleményét kérték. Ilyenek voltak; a pártélet né­hány kérdése, az ideológiai irányelveket megelőző viták, az új gazdasági mechanizmus reformtervezete stb. A fel­sorolást folytathatnám, de úgy gondolom, ebből is érzé­kelhető, hogy a Központi Bi­zottság milyen nagy gondot fordít a párttagság vélemé­nyének meghallgatására. Az irányelvek és a szerveze­tiszabályzat-tervezet elfoga­dásával az előkészületek az utolsó fázisba érkeztek. A kommunisták feladata, hogy éljenek demokratikus jogaik­kal — de lehetne úgy is mon­dani, hogy kötelességükkel —, vitassák meg a két dokumen­tumot, mondjanak véleményt róla, tegyenek javaslatokat. Az irányelvek és a szerve- zetiszabályzat-tervezet pártdo­kumentum, ezért a Központi Bizottság úgy határozott, hogy azt elsősorban a párttagság kapja meg. Ebből természet­szerűen következik, hogy nagy felelősséggel tanulmá­nyozzuk a dokumentumokat. Ügy gondolom, célszerű lenne — és a feldolgozás alaposságát fokozná —, hogy a taggyűlé­seket megelőzően vezetőségi üléseken, pártcsoport-értekez- leteken ismerkedne a doku­mentumokkal párttagságunk. Az alapszervezetek úgy oldják meg jól ezt a feladatot, ha gondoskodnak arról, hogy a. különböző vitákon, a taggyű­léseken elhangzott javaslatok, észrevételek a már kialakult információs rendszeren ke­resztül hamar eljussanak az illetékes szervekhez. A z előkészületek új voná­sa, hogy a nagyobb alapszervezetekben már a vezetőségválasztó taggyű­lést megelőző taggyűlésen — azaz augusztusban — megvá­lasztják a jelölő bizottságokat. A VIII. kongresszus előkészü­letei során az ország sok alapszervezetében a, pártveze­tőségek pártcsoportonként köz­vélemény-kutatást végeztek, hogy kiket szeretnének a ve­zetőségbe választani. Az öt­let nagyon jó volt, hisz így még jobban érvényesült a pártdemokrácia, s növekedett a párttagság aktivitása is. Ezáltal fokozódott a jelölő bi- z#Si ságék felelős-ás mun ká ja is. E kezdemenyezés j alapján döntött úgy a Köz-! ponti Bizottság, hogy a jelölő bizottságokat a vezetöségva- lasztó taggyűléseket megelő­zően válasszák meg. A jelölő bizottság előzetes tájékozódó munkájával bizto­sítani lehet, hogy a vezető­ségekbe a legrátermettebb elvtársakat jelöljék, akik bír­ják a párUK-gság bizalmát. A jelölő bizottságoknak ügyelni­ük kell arra, hogy a vezetőségi tagok kiválasztásakor a po­litikai fejlettséget, a ver készséget, a tömegkapr- vegyék figyelembe. el kell kerülni a képvi - - • elv alkalmazását — ezt a sok helyen dívó gyakorlatot —, melynek lényege, hogy minden osztályról, részlegtől legyen vezetőségi tag. Ezt csak akkor és úgy szabad megtenni, ha az nem megy a minőség kö­vetelményeinek rovására. A jelölő bizottságoknak na­gyon lelkiismeretes és alapos munkát kell végezniük. Nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a különböző vélemények nem válhatnak szóbeszéd tár­gyává, azok csak a jelölő bi­zottságra tartoznak, fecsegni róluk, illetékteleneknek el­mondani nem szabad. A jelölő bizottságok felelős­ségét növeli, és a pártdemok­ráciát még jobban elmélyíti, hogy — a mostani vezetőség­választásokon először — az alapszervezeti titkárt nem az új vezetőség, hanem a tag­gyűlés választja meg. Ennek jelentősége szintén kiemelke­dő. A vezetőségben — annak ellenére, hogy tagjai egyen­rangúak r— a titkár feladatai és hatásköre meghaladja az egyes vezetőségi tagokét. A titkár koordinálja a vezetőség munkáját, az ő révén jutnak el a felsőbb szervek által meg­szabott feladatok az alapszer­vezetekhez, a felsőbb szervek tájékoztatása is nagyrészt az alapszervezeti titkár révén történik, tehát célszerű, hogy a titkár személyének kiválasz­tásában az egész párttagság közvetlenül részt vegyen. Lát­hatjuk, hogy a Központi Bi­zottság minden területen tö­rekszik a párt demokrácia ér­vényesítésére. A mikor a demokrácia erősítéséről és fejlesz­téséről beszélünk, szük­séges a centralizmusról is ej­teni néhány szót. A kettő ki­egészíti, föltételezi egymást. Demokrácia centralizmus nél­kül anarchia, centralizmus de­mokrácia nélkül diktatúra, te­hát elválasztani a kettőt egy­mástól nem lehet. Csakis ak­kor eredményes a munka, ha minden szinten egységesen és határozottan dolgoznak a párthatározatok végrehajtásá­ért. A vezetőségválasztó taggyű­léseken alkalom nyílik arra, hogy felmérjük a megtett utat. A pártvezetőségek már most hozzálátnak a veze­tőségválasztások óta végzett munka elemzéséhez. A párt­vezetőségek akkor dolgoznak eredményesen, ha a beszá­molókat kollektiven készítik el. Számba kell venniük köz­ségük, területük, üzemük egész életének fejlődését. Tár­ják fel a gyorsabb előreha­ladást gátló hibákat, akadá­lyokat, s indítsanak harcot megszüntetésükért, elhárítá­sukért. Mint minden számvetés, ez is alkalmat ad arra, hogy a pártéletet mérlegre tegyük, fokozzuk a párttagság aktivi­tását, növeljük a kommunis­ták felelősségérzetét. Ha min­den pártszervezetben a kom­munistákra jellemző alapos­sággal, elvhűséggel elemzik eddigi tevékenységüket, és szabják meg a feladatokat, és ugyanígy dolgoznak is, akkor pártunk tömegkapcsolata erő­södni, mélyülni fog. Ez pedig megsokszorozza eredményein­ket. Hogy ez így lesz, arr* biztosíték pártunk eddj/3 munkája. Dl Orsai János

Next

/
Oldalképek
Tartalom