Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

Sóimmal Néplap ä7 MSZMP Mrnvri c»tótt.~a^'6 t?y& Menve» tanacs lapja Tánczenei ízlésformálást Hamburg és Kaposvár mesz- sze esik egymástól, ha a tér­képet nézem. A tegnap esti filmhíradó után mégis úgy tetszik, hogy ez a távolság egy nem is jelentéktelen szem­pontból »alig-távolság«. A rejtett kamera Bea tles-ék hangversenyén örökített meg néhány mozzanatot. Arcok, közelképek: extázisbán zoko­gó, visító, vonagló fiatalok ezrei között, ahol a hangza­varban itt-ott még a dús haj­zaté zenészek — mellesleg ér­tékes — muzsikáját is halla­ni lehetett néha. Ismerősnek, kaposvári személyes élménye­imhez hasonlónak tinit e né­hány filmkocka. Fiatalságunk jó részének 'zenei ízlésével még baj van; a divatos tánczenei stílus pszichikai hatása sokszor nem­kívánatos, kultúrálatlan visel­kedésre ösztönzi őket. Gon­dunk az, hogy vegyük észre, és tegyünk, legalábbis próbál­kozzunk tenni róla. Már amennyire ez rajtunk áll, és helyben lehetséges. De mit? Üldözzük vagy szüntessük meg ezt a stílust? Kár lenne. A beat-zené* fiatalságunk igényli, vannak értékei, és lehet ilyet a jóízlés határain belül is produkálni. Korlátoz­zak a műsorpoiitikát? Ez sem megoldás. Ha a jó ízlésnek széruma lehetne, mint a gyermekbe­tegségek elleni védekezésiek, Cikkünk nyomán Bőyíthetik a 119 •es cipőboltot Július 15-én szóvá tettük, hogy milyen embertelen kö­rülmények között kénytelenek dolgozni Kaposváron a 119-es cipőbolt dolgozói. Bővíthetnék az üzletet, ha megkapnák a szomszédságában lévő helyi­séget; s így megfelelő raktá­rozási lehetőséget is biztosít­hatnának a boltban. A városi tanács igazgatási osztályának vezetője, Somogy- vári József cikkünkre küldött válaszában közölte, hogy 1966. július 21-én kelt 2341/1966. számú határozatával a szó­ban forgó helyiséget kiutalta a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalatnak. A kiutalás azért késett ennyi ideig, mert az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat igényével egy időben más igények is fölmerültek: először az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat részére kellett új iroda- helyiségeket biztosítani a Má­jus 1. utca 57. alatt. Az Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat — mint azt Rja- ta Mihály igazgató tegnap kö­zölte munkatársunkkal — ké­szen áll arra, hogy birtokába vegye az újonnan kiutalt he­lyiséget. Ha az ÉKV kiköltö­zik, máris megkezdik az át­alakítás* Tehén lesz az eyyiK főszereplője a londoni Covent Gar- denban nemsokára színre kerülő Mózes és Áron cí­mű operának. Az áldozati állatnak szánt derék szar­vasmarha mindennap kü- lönpróbán vesz részt; fél óráig hallgatja a Beatles- együttes hangszórókkal fölszerelt rn iát. Ha ezt kibírja, az opera elő­adásán már biztosan nem vadul meg. nem okozna gondot a preven­ted. Az ízlés-magatartásbeli megnyilvánulások — olykor az egyén szemléletének állásfog­lalásának jelzőiként is — tu­dati, etikai kérdések. s mint ilyenek negatív érzelmi hatá­sok vagy pozitív nevelőhatá­sok eredményei. Valahol itt kellene megkezdenünk szé­lesebb alapokon, szervezetteb­ben és hatékonyabban fölven­ni a harcot a nemkívánatos jelenségekkel. De hogyan? Mindenképpen: meggyőzés­sel, hatásos, jó zened ismeret- terjesztéssel. Ha a meglevő ízlést romboló jelenségek nem felszínesek, és mélyen az egyén tudatában gyökereznek, akkor ízlést formáló törekvé­sekkel szükséges ellensúlyozni őket. Hogy megfelelő zenei is­meretek, igények birtokában a közönség hangversenyélményt várjon a gitárzenekartól is. Sajnos, a tervszerű, prog­ramozott zened ismeretterjesz­téssel általában hadilábon ál­lunk. Kulturális tervekben hasztalan keresünk ilyet Pe­dig ez hozna eredményt Elő­adások, zenés beszélgetések kellenének fiatalságunkkal: osztályfőnöki órákon, kollé­giumokban, iskolai és ifjúsági klubokban és az ismerettel jesztés egyéb fórumain. Mi­ről? A jó és az értéktelen ze­néről, a tánczene «-örökzöld« és mai stílusainak értékeiről, helyéről a zeneművészetben; a dzsesszről. Közben kedvet, érdeklődést csiholni a népszerű tudományos zenei olvasmá­nyok iránt tájékoztató iroda­lomjegyzékkel, ajánlással. Is­kolai keretekben a lehetőségek adottak. De ennél is fontosabb lenne a dolgozó tizen-évesek zenei ízlésnevelése S nem utolsósorban ifjúsági és fel­nőtt kórusok, műkedvelő egy­üttesek belső nevelőmunkájá­ban, baráti vagy klubössze­jövetelein kellene módját ej­teni a zenei — és ne becsül­jük le: a könnyűzenei ízlésne­velés feladatainak. Szinte hallom az ellenve­tést: szép, szép, de kik vál­lalkoznak erre? Kérdéssel vá­laszolnék: vajon nincsenek zenei szakembereink? Vajon a kaposvári és a vidéki zene­iskolák tanárai, TIT-tagok, klubvezetők, ifjúsági vezetők, kórusvezetők, zenei érdeklő­désű művelt fiatal értelmisé­giek százai között nincsenek néhányan, akik megfelelő programmal hozzákezdenének, akik vállalnák ezt a feladatot? Kulturális vezetőink kutas­sák fel őket. Hatékonyabban és tervsze­rűbben kell fejleszteni fiatal­jaink zened ízlését, igényét mindenütt, ahol ennek szemé­lyi és tárgyi föltételeit sike­rül megteremteni. Mert ab­ban semmi kivetendő sincs, sőt, természetes, ha a hambur­gi, luxemburgi, müncheni vagy liverpooli és a Kaposváron előadott beat-zene stílusjegyei azonosak. A hallgatóság ma­gatartásában viszont legyen különbség. Waümger Endre cA nemzet enűfíéize SZAz ÉVE HALT MEQ EQRESSY QÄBOR »Megénekellekt de lesz oka, Ha énekem tán szabadon nem szárnyal; herészegítéd szomjas telkemet Művészetednek édes italával... 1844-ben a »nemzet mű­vészedként ünnepelte Petőfi Egressy Gábort, akinek ter­mészetes játékmodora, szép versmondása százakat hódí­tott meg a magyar színját­szásnak. Színészi pályáját vi­déken (Rozsnyón, Kassán, Kolozsváron) kezdte. Nevével a pesti közönség először 1837-ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tag­ja volt) első előadásának színlapján találkozott: a köl­tőt alakította Vörösmarty Árpád ébredésében. Ifjúkorától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen síkraszáll a dráma ügye mellett, szóban és hírlapi cikkekben hirdet­ve: a dráma az értelemhez szól, és önismeretre tanít Gyakran otthagyja Pestet és vidéken vendégszerepel. A szabadságharcban vállalt po­litikai tevékenysége hosszabb időre megszakítja színészi pályáját: emigrálni kénysze­rül. Visszatérve kiadja em­lékezéseit Törökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1854-ben jut ismét. Ettől kezdve részben játszik, rész­ben a színpadi játék elméle­ti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Magyar Szín­házi Lapnak, alapítója és el­ső tanára a Színi Tanodának. Igen gazdag tapasztalatait és elméleti fejtegetéseit gyűj­tötte össze A színészet köny­ve című művében, amelyet Eerressy Gábor a Mátyás király szerepében,, tankönyvül szánt a tanodá­nak. Egressy Gábor mindamel­lett, hogy írói és tanári te­vékenységet is folytatott, el­sősorban színész volt: a já­ték, a beszéd és a mozgás művésze. Emlékezetes szere­pekkel (Bánk bán és számos, saját maga fordította Sha- kesepare-hősszerep, Hamlet, Lear király, III. Richard stb. színpadravitelével) írta be nevét a magyar színját­szás történetébe. Petőfi a színész sorsáról írta: »Lekötve csügg 5 egy rövid bilincsen —; Ez a jelen; csak erre számolhat Ha a jelennek biztos fövenyébe Le nem bocsátá híre horgonyát: Elmegy nevével az idő hajója...« A Szovjetunió—Portugália mérkőzés után A száz évvel ezelőtt, 1866. július 39-án elhunyt Egressy Gábor, a dráma szenvedélyes szószólója nagyszerű színpadi alakításaival lebocsátotta hí­rének horgonyát, s nevét megőrizte az utókor. — 30 ---­M ég Mont késő! — No, Jasin, most vigyázzl—. Bármerre járunk az or­szág műútjain, a gépkocsi- vezetők mindenütt nagy el­ismeréssel beszélnek a mos­tanában fölfestett útburko­lati jelekről. Ha csak egy szaggatott vonal húzódik a burkolat közepén, már az is nagy könnyebbség kitérés­nél, előzésnél egyaránt. .OSTROM” CSOKONYAVISONTÁN A parkírozóhelyen is »telt ház« van. Motorok, kerékpá­rok, Trabantok és svéd, oszt­rák, nyugatnémet, belga ko­csik állnak a fák alatt. A tet­szetős kempingházikókban is foglalt minden hely. A bát­rabb külföldiek sátrakat állí­tottak fel a kempingházak szomszédságában. A pénztá­ros örömmel újságolja, hogy hat-hétszáz vendégük van naponta. — Vásárnál -int ezerötszáz-kétezer. Egyre többen jönnél; Az or­szág minden részéből. A szom­szédos Baranyából is. Azt vallják: ez a víz Jobb, mint a harkányi. A külföldiek kö­zött is sok a visszatérő ven­dég. Jóleső érzés látni, hogy­ha lassan is, de azért évről évre szépül, fejlődik a cso- konyavisontai gyógyfürdő. A vendéglőben most éppen pan­gás van. A medencékben an­nál nagyobb a nyüzsgés. A leilei úton autózva is erről beszélgettünk a minap, mikor egy emelkedő tetején hirtelen szembejövő teher­autó bukkant elő. Mögötte éppen előzni készült egy vadonatúj Wartburg. Hirte­len fékezés, a Wartburg éle­sen visszakanyarodott, s a meglepetéstől még átkozód- ni is elfelejtettünk. Az elragadtatásnak vége volt, most már jobban kezd­tem figyelni az út vonalve­zetését. Helyenként kétségte­lenül igen elegáns. Ivek és egyenesek szépen váltakoz­nak, az emelkedők sem túl meredekek. Az aszfaltsáv ritkán vész a semmibe. Épp ezért érthetetlen, hogy miért vannak néhol beláthatatlan kanyarok, buk- kanók. Különösen feltűnő ez Kaposfüred és Somogy- aszaló közt, ahol kétszer is dombra kapaszkodik az út, s a gerincen egyik helyen sincs meg nemhogy az elő­zési, de még tán a fékezési látótávolság sem. Klasszikus példája ez az olyan útsza­kasznak, ahol nem szabad megelégedni a szaggatott vo­nal fölfestésével. Folytonos záróvonalra lenne szükség, ami határozottan elválasztja a szembehaladó járműve­ket. Záróvonal azonban sehol sincs a leltei úton. Pedig nem lett volna szabad saj­nálni az ezzel járó csekély többletmunkát. Ki tudja, hány balesetet előzhetünk meg vele? Persze még most sem késő! IMolnár) Szenzációs mutatványt hirdetett be egy Rao ne­vű 76 éves bombayi fakir: azt állította, hogy a víz színén fog sétálni anélkül, hogy elmerülne. Bemelegí- tőül megevett egy fél kiló rozsdás vasszöget, felhaj­tott egy pohár sósavat, majd meztelen talppal sétálgatott izzó parázson. A közönség türelmetlen biztatására végül felállt a külön erre a célra ké­szített víztartály szélére, teleszívta magát levegő­vel, titokzatosan az égre meresztette a szemét, és előrelépett A következő pillanatban összecsapott fölötte a víz. Nem kellett volna vas­szöget ennie * * • — Annyi ijesztő cikket olvastam a dohányzásnak tüdőrákot elősegítő hatá­sáról, hogy elhatároztam, abbahagyom az — újság- olvasást — jelentette ki Connie Ford amerikai ko­mikus. * • * Barry Goldwater, aki a legutóbbi amerikai elnök- választásokon csúfosan le­égett, nem szokott le fur­csa kijelentéseiről. Leg­utóbb az USA vízügyi problémáiról szólva igen bölcsen megállapította: »Amerikában vízhiány lesz mindaddig, amíg hon­fitársaink le nem szoknak arról, hogy a whiskyt víz­zel hígítsák.« • » * — Kérem, hagyja el a termet — utasított ki egy neveletlenül, föltett ka­lappal üldögélő embert a tárgyalóteremből a min- neapolisi törvényszék egyik bírája. A rendre uta­sított férfi fölkelt, meg­pöccintette kalapját, és kisétált. Később a teremőrök hiá­ba keresték George Rod- ge vádlottat, hogy a bíró­ság elé állítsák. * * * Hol, hogyan lehet a leg- veszélytelenebbül átkelni az úttesten? — erre a kérdésre ad bölcs tanácso­kat Orson Wells, a világ­hírű amerikai színész. Tapasztalata szerint Olaszországban szép sző­ke nővel, Angliában pó­rázon vezetett kutyával, Amerikában legalább há­rom gyerekkel, Nyugat- Németországban pedig tá­bornoki egyenruhában kell nekivágni a túloldalra ve­zető útnak, hogy az em­bert minden autós bizto­san elengedje maga előtt Kaposváron sajnos még nem járt a neves színész... * * • Al Richardson michiga- ni gengszter egy sikeres betörés után a jól vég­zett munka örömével ipar­kodott a vasútállomás fe­lé, hogy minél előbb el­tűnjön. Balszerencséjére közben hátrafordult, hogy megnézze, nem üldözik-e, és nekiment egy fának. Néhány óra múlva a he­lyi börtönben tért magá­hoz. fomo?yi Néplap A/ IVfSZTVnn Somp»- n----r»i B izottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor n. 2. Telefon 15-19. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. a. 2. Telefon 15-1« Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 F*. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomi Ipari Vállalat kaposvári üzeméb Kaposvár, Latinka Sándor utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom