Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-29 / 178. szám

Péntek, 1966, Július 89, 3 SOMOGYI NCPtiAP A REFORM SZELLEMÉBEN Ä magunk rétje A SZOMSZÉD RÉTJE MINDIG ZÖLDEBB Kéthetes nemzetközi tábor CSEHSZLOVÁK LÁNYOK BALATONÜJHELYEN — A miénk az egyetlen nemzetközi kö­zépiskolás tá­bor — büszkél­kedik Almási An­na, a balaton- újhalyi Geisler Eta építőtábor vezetője. — Igaz, hogy a nemze tköziség csak két hétig tart, ugyanis ennyi időre ér­keztek hozzánk a csehszlovák lények. Negyven- nyolc prágai és bmói diáklányt helyezett el két hétre a TC fii mondják, ám a közelmúltban egyik nagyvállalatunknál meggyőződhettek arról, hogy maguké a szomszédénál is zöldebbé, kívánatosabbá te­hető. Nyugdíjba ment a be­ruházási főosztály vezetője, helyére fiatal, jó tudású, agilis mérnökember került. Előde sokat sóhajtozott, hogy a szomszédos — más minisz­térium felügyelete alá tar­tozó — vállalatnál — »meny­nyivel könnyebb a munka«. Az utód sóhajtozás helyett átment a szomszédhoz. Utána saját vállalatánál végezte­tett alapos fölmérést, s a céltudatossághoz a szerencse is segítőtársul szegődött: a vállalatot saját minisztériu­ma bevonta egy kísérleti be­ruházási rendszerbe, jelentős könnyítéseket , kaptak anyagi eszközeik felhasználásához. Rövid négy hónap alatt évek óta húzódó gondokat oldot­tak meg: saját erőből sok olyasmit, amiért korábban csak kilincseltek, sóhajtoztak. A GAZDASÁGI mecha­nizmus REFORMJA nagy figyelmet szentel a beruhá­zási módszerek javításának, a döntések kellő szintre uta­lásának, s így nagy szerepet (Tudósítónktól.) A zöldtakarmány-adagoló kocsit már sok gazdaságban ismerik. Az ilyen — többnyi­re trágyaszoró pótkocsiból át­alakított — járművet a kö­zép etetőutas istállókban hasz­nálják eredménnyel. A kocsi­ról szalag viszi a jászolba a zöldtakarmányt és a silót. Ezek adagolása nem olyan egyszerű, mint a daraszerű száraztakarmányoké, mivel a szálakat néha tépni kellene. A száraztakarmány-adagoló — ahogy a Hőgyészi Állami Gazdaság tapasztalatai bizo­nyítják — pontos és sok mun­kaerőt megtakarító gép. Lé­nyege egyszerű, megoidása szán a saját pénzügyi forrá­sokból fedezett beruházások­nak az egyszerű újratermelés biztosításában, tehát az álló­alapok szinten tartásában, il­letve a kisebb méretű bővíté­sekben. A reform a múltnak adja át jelenlegi nehézkes, a hatékonyságra nem kellő fi­gyelmet fordító beruházási gyakorlatunkat, ám hiba len­ne — ezt a bevezetőben em­lített példa is bizonyítja — beruházási, felújítási tevé­kenységünket valamiféle bű­vös dátumhoz kötni, már csak azért is, mert az utóbbi idő- ,ben több kérdésben — így például a karbantartási, fel­újítási rovatok összevonása révén stb. — könnyebb lett a vállalatok dolga, rugalma­sabban cselekedhetnek, job­ban érvényesíthetik a dönté­sekben a helyi körülménye­ket, igényeket. Beruházási tevékenysé­günk még mindig merevebb a kelleténél, s ezt csak a gazdasági mechanizmus re­formja oldja föl végérvénye­sen, mégis az idén beveze­tett néhány központi intézke­dés a korábbiaknál jóval több kezdeményezésre, ön­állóságra ad lehetőséget. Elég itt példaként megemlíteni a vállalatok egy része és a kül­mégis ötletes: a garatba ön­tött takarmányt a garat aljá­ban levő kihordóspirál tolja ki a csövön. A cső a jászol szélénél valamivel magasab­ban van. A kiöntött takar- mánymeininyiségie a spirál for­gási idejétől függ. A legki­sebb adag negyven deka, és tetszés szerint ennek több­szörösét adagolja a gép. A te­henésznek csupán a »•műszer­falon« elhelyezett tárcsát kell a kívánt mértékre állítani. A gépet egy ember köny- nyen kezeli, csupán a feltöl­téséhez kell segítség. A gaz­daság tabódi tehenészetében működő két gép kiállta a pró­bát, érdemes figyelembe ven­ni az ő tapasztalataikat. kereskedelmi cégek között ki­alakult »finanszírozási« gya­korlatot vagy a gyorsan meg­térülő beruházásokra nyúj­tott bankhiteleket Élni e lehetőségekkel, illetve újakat keresni, a helyi erőforrások ésszerű koncentrálását bizto­sítani, a szétaprózva semmire sem elég, de összevontan gondoktól megszabadító anya­giakat ott felhasználni, ahol a legtöbbet kamatozzák — nemcsak a holnap, hanem már a ma feladata. Különö­sen jelentős szerepet tölthe- nek be a saját erőből törté­nő beruházások; egyik sze­relővállalatunknál például anyagi estsközeik rugalmas átcsoportosításával, valamint saját kivitelezőrészleg felál­lításával két ' olyan műhely­csarnokot húztak fel, ame­lyeknek elkészítése korábban nemcsak hogy ötször annyi ideig tartott volna, hanem legalább kétszer annyi pénzt emésztett volna fel. A MAR MOST JELENT­KEZŐ ELŐNYÖK mellett van ennek egy másik, ma még alig lemérhető pozitívu­ma is: a felkészülés a re­form e részének sikeres meg­valósítására. A bankhitelből finanszírozott beruházások — amelyek elbírálásánál döntő súllyal esineik latba a válla­lat saját felhalmozású eszkö­zei —•, vaamint a saját erő­ből megvalósítottak egyaránt igénylik a »tréninget«, azaz a kellő fel- és előkészítést. A beruházások, felújítások ha­tékonyságának egyik döntő biztosítéka, hogy nemcsak a kivitelező — ez úgy-ahogy eddig is megvolt —, hanem a beruházó is anyagilag érde­kelt lesz a takarékos, éssze­rű megvalósításban. Ehhez azonban kellő gyakorlatot kell szerezni mind a döntéshez szükséges információk meg­szerzése, mind a kivitelezés legcélszerűbb útjának meg­választása tekintetében. E gyakorlat megszerzését segíti elő, ha nemcsak a szomszéd »rétjére« tekingetünk, hanem megtanuljuk tőle, amit kell, s hozzátesszük a magunk akarását, kezdeményezését is; csak így lehet a saját rétünk zöldebb. — — Melyik a legtakarékosabb üzemrész? — Az öntöde — válaszolja Diószeghy Tartás, a TRANSZ- VILL főmérnöke. Az üzemrész valóban szép eredményeket ért el ebben az évben. A vállalatnál 390 000 forintot takarítottak meg újí­tásból. Ennek nagyrésze a vasöntőkre esik. De élen jár­tak az öntők a selejtcsökken- tésben is, pedig az utóbbi években ezen a munkahelyen volt a legtöbb selejt. — Ha az országos átlaghoz képest nem volt is rossz az öntöde — mondja a főmérnök —, a gyáregységben mégis ők termelték a legtöbb selejtet. Ebben az évben azonban kö­rülbelül egyharmaddal csök­kentették a selejtszázalékot. Ez az eredmény onnan ered, hogy a meó beállított egy se- lejtanalitikust. Így a műszaki osztály az állandóan visszaté­rő selejtokokat ki tudta szűr­ni. De sokat tettek a vasön­tők is a selejt csökkentéséért. Az eredmény mag a múlt év­ben a termelésnek körülbelül két százaléka volt selejtes áru, az idén ez a szám 1,14 száza­lékra csökkent. — Ha számításba veszem, hogy ez az 1,14 százalék csak a második negyedévben 342 000 forintot jelentett, akkor nem nehéz elképzelni, mennyi pénzt vitt el a selejt, amikor bizottsága 3a- latonújhelyen. »Szappanosak Együtt dolgoz­nak a szabol­csiakkal: zöldbabot, paradi­csomot, barackot szedtek, ka­páltak. Most az őszibarackos­ban találjuk meg őket, már messziről halljuk a hangjukat. A bmóiak éppen tízórai szünetet tartanak, nevetgél­nek, beszélgetnek. két százalék fölött volt — vé­lekedik a főmérnök. — Az idén nincs olyan üzemrészünk, ahol ne törekednének a selejt csökkentésére és a takarékos­ságra. Csak néhány példa a munkaverseny-felajánlásokból: az adminisztratív dolgozók évi negyvenezer forintot akarnak emgtakarítani. A forgácsoló­műhely a gondosabb gyárt­mány-előkészítéssel háromszáz normaóra megtakarítását tűz­te ki célul. A sajtolóműhely­ben szintén selejtcsökkentés- sel takarékoskodnak. A bizto­sítóműhely évi ötven kiló for­rasztóón megtakarítását vál­lalta. Látszólag nem nagy ez a szám, de ha figyelembe ve­szem, hogy nagytisztaságú importanyagról van szó, ami bizony nem olcsó, akkor érzé­kelhetővé válik a jelentősé­ge ennek a felajánlásnak. A vállalások egy része már megvalósult. Hiszen elmúlt a félév. Megtörtént az értékelés is. A vállalások időarányos ré­szét teljesítették az üzemré­szek. Ebben az évben nagy gon­dot fordítottak a készletcsök­kentésre. S ezzel kevesebb lett az eszközlekötési járulék is. Hiszen a fölösleges készle­tek csak több helyet foglal­nak el a raktárban, ugyanak­kor a népgazdaság más terület tén hasznosítani lehet őket A maradtunk jó két óráig...« — Jó napot! — köszöntének bennünket, ha egy kicsit fur­csa kiejtéssel is, de magyarul. Aztán oroszul megy a tár­salgás. A csoportvezető Hanna Jirova elmondja, hogy igen jól vállalat 2 257 000 forinttal csökkentette az elfekvő kész­letet az idén. A gondosabb szerződéskötésekkel, a szállí­tási idő megtartásával a ta­valyi első félévi 187 000 fo­rinttal szemben az idén 135 000 forint kötbért fizettek ki. Ta­karékoskodtak a fuvarköltsé­gekkel is. — Arra törekedtünk — mondja Kardos Jenő főköny­velő —, hogy ne menjenek üresen a gépkocsik. Ha Buda­pestre szállítottunk árut, ak­kor vigyáztunk arra, hogy visszafelé Is legyen szállítani- valója a gépkocsinak. Ezzel legkevesebb évi háromszázezer forintoit takarítunk meg az üzeminek. De könnyen lehet, hogy töb­bet. Hiszen az első félévben már 225 000 forintot takarítot­tak meg. S ami érvényes a távolsági fuvarokra, fokozot­tabban áll a helyi szállítások­ra: a városban és az üzem területén az anyagmozgatási költségeket a múlt évihez vi­szonyítva 114 000 forinttal csökkentették. Minden lehetőség megvan arra, hogy a második félév­ben ugyanilyen szép eredmé­nyeket érjenek el. Hiszen a munkaversenynek nincs vé­ge. Az első félév tapasztala­tait jól lehet haszosítani a kö­vetkező hónapokban. Kercza Imre 1 Ilyen jókedvű társasággal még egy táborban sem találkoztam. — Tegnap érték el a leg­jobb eredményt — mondja a táborvezető —, harminc fo­rinton felül teljesítettek. Ál­talában minden nap igyekez­nek a norma követelményei­nek megfelelni. Amikor arról kérdezem őket, milyen eseményre, epi­zódra emlékeznek vissza leg­szívesebben, a táborozásról el­mondják, hogy egyik alkalom­mal elromlott a mosdó vízve­zetéke. De már csak akkor vették észre, amikor tetőtől talpig szappanosak voltak. Tá­madt is nagy riadalom ... A prágaiakat szorgos mun­kában találjuk. Velük köny- nyebben beszélgetünk, mivel jó tolmácsot találunk Maria Jurikova személyében, aki — mivel magyar az édesanyja — jól ismeri nyelvünket. — Kihasználjuk a lehetősé­geket, mivel otthon már nem tudunk gyümölcsöt szedni — mondja. Olga és Jarka azt magya­rázza, hogy jó volna valami­vel megjelölni a barackokat Ugyanis megtudták, hogy a gazdaság Csehszlovákiába is szállít ebből a barackból. — Milyen érdekes volna, ha a prágai utcákon sétálva meg­látnánk a kirakatban a mi barackunkat! Figyelve a beszélgetésüket, gyakran hallom, hogy »ká- puszta, kápuszta«. — Miért emlegetik annyit a káposztát? Mária nevetve magyarázza. — Minden étel ízlett a lá­nyoknak, kivéve a kelkáposz­tát. Azóta, ha valamire azt a választ kellene adni, hogy nem jó, vagy nem szeretik, azt mondják rá, hogy kápusz­ta. — Azt feltétlenül föl kell jegyezni — lép mellém Olga Jiskova —, hogy jövőre sze­retnénk visszatérni. Strubl Márta Felépítménye­seket, kubikosokat, segéd­munkásokat somogy jádi munkahe­lyünkre felveszünk. Lakást, étkezést biztosí­tunk. Betonútépítő Vál­lalat építésvezetősége, Somogyjád. (39931 Fuvaroztatók9 figyelem ! Értesítjük fuvaroztatóinkai, hogy autódaru megyénk területére az alábbi szolgálati helyeken megrendelhető: t Kaposvár főnökség, telefon 23-56. Teherbírás: 5 tonna Siófoki főnökség, telefon 100. Teherbírás: 5 tonna. Marcali főnökség, telefon 74. Teherbírás: 5 torma. Nagyatádi főnökség, telefon 157. Teherbírás: 3 tonna. Az autódaruk felhasznáJhatók építkezéseknél, vagon ki­es berakásoknál és minden olyan helyen, ahol nehezebb súlyt kell megemelni. 13. sz. AKÖV _____________________________________________(88810) Munk aerőt takarít meg a takarmányadagoló kocsi £. T. Talán ez a láda barack utazik Prágába. érzik magukat a lányok a tá­borban, nagyun megkedvelték a Balatont. Van, akinek nem is­meretlen egé­szen ez a vidék, hárman még úttörőiként nya­raltak itt. — Milyen a lányok teljesít­ménye? összenéznek, 'nevetnek. Az egyik szőke, huncutszemű lány pergő nyelvvel vála­szol valamit. amggMBi — Ma nem W&Mfc'Wí lösz valami ra­gyogó — tol­mácsolja — valahogy el­szállt a mun­kakedv. Helyette, úgy látszik, a jó­kedvük nőtt meg, mert so­kat nevetnek, tréfálkoznak. A TRANSZVILL MÉRLEGE: Kevesebb selejt, kisebb önköltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom