Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-29 / 178. szám
Péntek, 1966, Július 89, 3 SOMOGYI NCPtiAP A REFORM SZELLEMÉBEN Ä magunk rétje A SZOMSZÉD RÉTJE MINDIG ZÖLDEBB Kéthetes nemzetközi tábor CSEHSZLOVÁK LÁNYOK BALATONÜJHELYEN — A miénk az egyetlen nemzetközi középiskolás tábor — büszkélkedik Almási Anna, a balaton- újhalyi Geisler Eta építőtábor vezetője. — Igaz, hogy a nemze tköziség csak két hétig tart, ugyanis ennyi időre érkeztek hozzánk a csehszlovák lények. Negyven- nyolc prágai és bmói diáklányt helyezett el két hétre a TC fii mondják, ám a közelmúltban egyik nagyvállalatunknál meggyőződhettek arról, hogy maguké a szomszédénál is zöldebbé, kívánatosabbá tehető. Nyugdíjba ment a beruházási főosztály vezetője, helyére fiatal, jó tudású, agilis mérnökember került. Előde sokat sóhajtozott, hogy a szomszédos — más minisztérium felügyelete alá tartozó — vállalatnál — »menynyivel könnyebb a munka«. Az utód sóhajtozás helyett átment a szomszédhoz. Utána saját vállalatánál végeztetett alapos fölmérést, s a céltudatossághoz a szerencse is segítőtársul szegődött: a vállalatot saját minisztériuma bevonta egy kísérleti beruházási rendszerbe, jelentős könnyítéseket , kaptak anyagi eszközeik felhasználásához. Rövid négy hónap alatt évek óta húzódó gondokat oldottak meg: saját erőből sok olyasmit, amiért korábban csak kilincseltek, sóhajtoztak. A GAZDASÁGI mechanizmus REFORMJA nagy figyelmet szentel a beruházási módszerek javításának, a döntések kellő szintre utalásának, s így nagy szerepet (Tudósítónktól.) A zöldtakarmány-adagoló kocsit már sok gazdaságban ismerik. Az ilyen — többnyire trágyaszoró pótkocsiból átalakított — járművet a közép etetőutas istállókban használják eredménnyel. A kocsiról szalag viszi a jászolba a zöldtakarmányt és a silót. Ezek adagolása nem olyan egyszerű, mint a daraszerű száraztakarmányoké, mivel a szálakat néha tépni kellene. A száraztakarmány-adagoló — ahogy a Hőgyészi Állami Gazdaság tapasztalatai bizonyítják — pontos és sok munkaerőt megtakarító gép. Lényege egyszerű, megoidása szán a saját pénzügyi forrásokból fedezett beruházásoknak az egyszerű újratermelés biztosításában, tehát az állóalapok szinten tartásában, illetve a kisebb méretű bővítésekben. A reform a múltnak adja át jelenlegi nehézkes, a hatékonyságra nem kellő figyelmet fordító beruházási gyakorlatunkat, ám hiba lenne — ezt a bevezetőben említett példa is bizonyítja — beruházási, felújítási tevékenységünket valamiféle bűvös dátumhoz kötni, már csak azért is, mert az utóbbi idő- ,ben több kérdésben — így például a karbantartási, felújítási rovatok összevonása révén stb. — könnyebb lett a vállalatok dolga, rugalmasabban cselekedhetnek, jobban érvényesíthetik a döntésekben a helyi körülményeket, igényeket. Beruházási tevékenységünk még mindig merevebb a kelleténél, s ezt csak a gazdasági mechanizmus reformja oldja föl végérvényesen, mégis az idén bevezetett néhány központi intézkedés a korábbiaknál jóval több kezdeményezésre, önállóságra ad lehetőséget. Elég itt példaként megemlíteni a vállalatok egy része és a külmégis ötletes: a garatba öntött takarmányt a garat aljában levő kihordóspirál tolja ki a csövön. A cső a jászol szélénél valamivel magasabban van. A kiöntött takar- mánymeininyiségie a spirál forgási idejétől függ. A legkisebb adag negyven deka, és tetszés szerint ennek többszörösét adagolja a gép. A tehenésznek csupán a »•műszerfalon« elhelyezett tárcsát kell a kívánt mértékre állítani. A gépet egy ember köny- nyen kezeli, csupán a feltöltéséhez kell segítség. A gazdaság tabódi tehenészetében működő két gép kiállta a próbát, érdemes figyelembe venni az ő tapasztalataikat. kereskedelmi cégek között kialakult »finanszírozási« gyakorlatot vagy a gyorsan megtérülő beruházásokra nyújtott bankhiteleket Élni e lehetőségekkel, illetve újakat keresni, a helyi erőforrások ésszerű koncentrálását biztosítani, a szétaprózva semmire sem elég, de összevontan gondoktól megszabadító anyagiakat ott felhasználni, ahol a legtöbbet kamatozzák — nemcsak a holnap, hanem már a ma feladata. Különösen jelentős szerepet tölthe- nek be a saját erőből történő beruházások; egyik szerelővállalatunknál például anyagi estsközeik rugalmas átcsoportosításával, valamint saját kivitelezőrészleg felállításával két ' olyan műhelycsarnokot húztak fel, amelyeknek elkészítése korábban nemcsak hogy ötször annyi ideig tartott volna, hanem legalább kétszer annyi pénzt emésztett volna fel. A MAR MOST JELENTKEZŐ ELŐNYÖK mellett van ennek egy másik, ma még alig lemérhető pozitívuma is: a felkészülés a reform e részének sikeres megvalósítására. A bankhitelből finanszírozott beruházások — amelyek elbírálásánál döntő súllyal esineik latba a vállalat saját felhalmozású eszközei —•, vaamint a saját erőből megvalósítottak egyaránt igénylik a »tréninget«, azaz a kellő fel- és előkészítést. A beruházások, felújítások hatékonyságának egyik döntő biztosítéka, hogy nemcsak a kivitelező — ez úgy-ahogy eddig is megvolt —, hanem a beruházó is anyagilag érdekelt lesz a takarékos, ésszerű megvalósításban. Ehhez azonban kellő gyakorlatot kell szerezni mind a döntéshez szükséges információk megszerzése, mind a kivitelezés legcélszerűbb útjának megválasztása tekintetében. E gyakorlat megszerzését segíti elő, ha nemcsak a szomszéd »rétjére« tekingetünk, hanem megtanuljuk tőle, amit kell, s hozzátesszük a magunk akarását, kezdeményezését is; csak így lehet a saját rétünk zöldebb. — — Melyik a legtakarékosabb üzemrész? — Az öntöde — válaszolja Diószeghy Tartás, a TRANSZ- VILL főmérnöke. Az üzemrész valóban szép eredményeket ért el ebben az évben. A vállalatnál 390 000 forintot takarítottak meg újításból. Ennek nagyrésze a vasöntőkre esik. De élen jártak az öntők a selejtcsökken- tésben is, pedig az utóbbi években ezen a munkahelyen volt a legtöbb selejt. — Ha az országos átlaghoz képest nem volt is rossz az öntöde — mondja a főmérnök —, a gyáregységben mégis ők termelték a legtöbb selejtet. Ebben az évben azonban körülbelül egyharmaddal csökkentették a selejtszázalékot. Ez az eredmény onnan ered, hogy a meó beállított egy se- lejtanalitikust. Így a műszaki osztály az állandóan visszatérő selejtokokat ki tudta szűrni. De sokat tettek a vasöntők is a selejt csökkentéséért. Az eredmény mag a múlt évben a termelésnek körülbelül két százaléka volt selejtes áru, az idén ez a szám 1,14 százalékra csökkent. — Ha számításba veszem, hogy ez az 1,14 százalék csak a második negyedévben 342 000 forintot jelentett, akkor nem nehéz elképzelni, mennyi pénzt vitt el a selejt, amikor bizottsága 3a- latonújhelyen. »Szappanosak Együtt dolgoznak a szabolcsiakkal: zöldbabot, paradicsomot, barackot szedtek, kapáltak. Most az őszibarackosban találjuk meg őket, már messziről halljuk a hangjukat. A bmóiak éppen tízórai szünetet tartanak, nevetgélnek, beszélgetnek. két százalék fölött volt — vélekedik a főmérnök. — Az idén nincs olyan üzemrészünk, ahol ne törekednének a selejt csökkentésére és a takarékosságra. Csak néhány példa a munkaverseny-felajánlásokból: az adminisztratív dolgozók évi negyvenezer forintot akarnak emgtakarítani. A forgácsolóműhely a gondosabb gyártmány-előkészítéssel háromszáz normaóra megtakarítását tűzte ki célul. A sajtolóműhelyben szintén selejtcsökkentés- sel takarékoskodnak. A biztosítóműhely évi ötven kiló forrasztóón megtakarítását vállalta. Látszólag nem nagy ez a szám, de ha figyelembe veszem, hogy nagytisztaságú importanyagról van szó, ami bizony nem olcsó, akkor érzékelhetővé válik a jelentősége ennek a felajánlásnak. A vállalások egy része már megvalósult. Hiszen elmúlt a félév. Megtörtént az értékelés is. A vállalások időarányos részét teljesítették az üzemrészek. Ebben az évben nagy gondot fordítottak a készletcsökkentésre. S ezzel kevesebb lett az eszközlekötési járulék is. Hiszen a fölösleges készletek csak több helyet foglalnak el a raktárban, ugyanakkor a népgazdaság más terület tén hasznosítani lehet őket A maradtunk jó két óráig...« — Jó napot! — köszöntének bennünket, ha egy kicsit furcsa kiejtéssel is, de magyarul. Aztán oroszul megy a társalgás. A csoportvezető Hanna Jirova elmondja, hogy igen jól vállalat 2 257 000 forinttal csökkentette az elfekvő készletet az idén. A gondosabb szerződéskötésekkel, a szállítási idő megtartásával a tavalyi első félévi 187 000 forinttal szemben az idén 135 000 forint kötbért fizettek ki. Takarékoskodtak a fuvarköltségekkel is. — Arra törekedtünk — mondja Kardos Jenő főkönyvelő —, hogy ne menjenek üresen a gépkocsik. Ha Budapestre szállítottunk árut, akkor vigyáztunk arra, hogy visszafelé Is legyen szállítani- valója a gépkocsinak. Ezzel legkevesebb évi háromszázezer forintoit takarítunk meg az üzeminek. De könnyen lehet, hogy többet. Hiszen az első félévben már 225 000 forintot takarítottak meg. S ami érvényes a távolsági fuvarokra, fokozottabban áll a helyi szállításokra: a városban és az üzem területén az anyagmozgatási költségeket a múlt évihez viszonyítva 114 000 forinttal csökkentették. Minden lehetőség megvan arra, hogy a második félévben ugyanilyen szép eredményeket érjenek el. Hiszen a munkaversenynek nincs vége. Az első félév tapasztalatait jól lehet haszosítani a következő hónapokban. Kercza Imre 1 Ilyen jókedvű társasággal még egy táborban sem találkoztam. — Tegnap érték el a legjobb eredményt — mondja a táborvezető —, harminc forinton felül teljesítettek. Általában minden nap igyekeznek a norma követelményeinek megfelelni. Amikor arról kérdezem őket, milyen eseményre, epizódra emlékeznek vissza legszívesebben, a táborozásról elmondják, hogy egyik alkalommal elromlott a mosdó vízvezetéke. De már csak akkor vették észre, amikor tetőtől talpig szappanosak voltak. Támadt is nagy riadalom ... A prágaiakat szorgos munkában találjuk. Velük köny- nyebben beszélgetünk, mivel jó tolmácsot találunk Maria Jurikova személyében, aki — mivel magyar az édesanyja — jól ismeri nyelvünket. — Kihasználjuk a lehetőségeket, mivel otthon már nem tudunk gyümölcsöt szedni — mondja. Olga és Jarka azt magyarázza, hogy jó volna valamivel megjelölni a barackokat Ugyanis megtudták, hogy a gazdaság Csehszlovákiába is szállít ebből a barackból. — Milyen érdekes volna, ha a prágai utcákon sétálva meglátnánk a kirakatban a mi barackunkat! Figyelve a beszélgetésüket, gyakran hallom, hogy »ká- puszta, kápuszta«. — Miért emlegetik annyit a káposztát? Mária nevetve magyarázza. — Minden étel ízlett a lányoknak, kivéve a kelkáposztát. Azóta, ha valamire azt a választ kellene adni, hogy nem jó, vagy nem szeretik, azt mondják rá, hogy kápuszta. — Azt feltétlenül föl kell jegyezni — lép mellém Olga Jiskova —, hogy jövőre szeretnénk visszatérni. Strubl Márta Felépítményeseket, kubikosokat, segédmunkásokat somogy jádi munkahelyünkre felveszünk. Lakást, étkezést biztosítunk. Betonútépítő Vállalat építésvezetősége, Somogyjád. (39931 Fuvaroztatók9 figyelem ! Értesítjük fuvaroztatóinkai, hogy autódaru megyénk területére az alábbi szolgálati helyeken megrendelhető: t Kaposvár főnökség, telefon 23-56. Teherbírás: 5 tonna Siófoki főnökség, telefon 100. Teherbírás: 5 tonna. Marcali főnökség, telefon 74. Teherbírás: 5 torma. Nagyatádi főnökség, telefon 157. Teherbírás: 3 tonna. Az autódaruk felhasznáJhatók építkezéseknél, vagon kies berakásoknál és minden olyan helyen, ahol nehezebb súlyt kell megemelni. 13. sz. AKÖV _____________________________________________(88810) Munk aerőt takarít meg a takarmányadagoló kocsi £. T. Talán ez a láda barack utazik Prágába. érzik magukat a lányok a táborban, nagyun megkedvelték a Balatont. Van, akinek nem ismeretlen egészen ez a vidék, hárman még úttörőiként nyaraltak itt. — Milyen a lányok teljesítménye? összenéznek, 'nevetnek. Az egyik szőke, huncutszemű lány pergő nyelvvel válaszol valamit. amggMBi — Ma nem W&Mfc'Wí lösz valami ragyogó — tolmácsolja — valahogy elszállt a munkakedv. Helyette, úgy látszik, a jókedvük nőtt meg, mert sokat nevetnek, tréfálkoznak. A TRANSZVILL MÉRLEGE: Kevesebb selejt, kisebb önköltség
