Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-20 / 170. szám
Szerda, 1966. július 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP Csak alkatrészhiány zavarja a gabonabetakarítást a tabi járásban Termelőszövetkezetekben és a Tabi Gépjavító Állomáson arról érdeklődtünk a múlt hét végén, hol tartanait a gabona- betakarítással. Megtudtuk, hogy a gépjavító állomáson a munkák jó ütemben folynak, gondot csupán az alkatrészhiány okoz. Az aratás második félidejében Miután az őszi árpa aratásával és cséplésével végeztek, az eddiginél nagyobb erővel folytatták a búza betakarítását. Az állomás gépei csaknem 5000 holdról takarították le az őszi árpát Egymenetes aratással 3200 holdon kombájn csépelte el a termést, rendfelszedést pedig 1380 holdon végeztek. A szövetkezetiek mindössze 400 holdról takarították le a termést géppel és kézi erővel. Az állomás kombájnjai keresztekből is csépeltek. A szövetkezetiek igényeinek nagy részét kielégítették. Számottevőbb gép- állás nem volt Rövid ebb — kétnapos — üzemzavar fordult elő Miklósiban alkatrészhiány miatt A gépjavító állomáson elmondták, hogy géphibák nem írhatók a fölkészítés rovására; ezt a véleményt megerősítették a szövetkezetekben is. Hiába volt az ígéret, a magyar gyártmányú gépek alkatrészellátása a második félévben sem javult, emiatt a javításra behozott UE—28-as traktorokkal nem tudnak mit kezdeni. Ennek ellenére kilátás van arra, hogy az idén korábbam befejezik az aratást és a cséplést, mint az előző években. A múlt hét végére a ga- banaterületoek több mint a feléről letakarították a termést a járás közös gazdaságai. A tavaszi árpával csaknem végeztek, a búzának körülbelül egy- harmadénál tartanak. Noha az aratáshoz majdnem egy héttel később fogtak hozzá, mint a megye más részein, ha az időjárás kedvez, július végére valószínűleg betakarítják az ösz- szes gabonát. Ezt elősegíti az is. hogy az idén alig termeltek repcét a gazdaságok, így a kombájnok előbb állhatták rá a gabonatábláikra. Segítsék egymást Amikor Somiban arról érdeklődtünk, meg vannak-e elégedve a gépjavító állomás szántóföldi munkájával és javító tevékenységiével, jó véleményt hallottunk. Elégedetten tapasztalják, hogy jól dolgozik az ide küldött kombájn és az itt levő három-négy traktor. Árpát például mindössze nyolc holdat vágtak le a szövetkezetiek, a többit az állomás kombájnja takarította le. A szállításban sincsenek zökkenők, eddig már mintegy hat vagon búzát vittek a vasútra. Az állomáson gyorsan rendbe hozzák gépeiket, s amíg a javítás tart, cseretraktort kapnak. Elismerő véleményt hallottunk az állomás munkájáról KÉT ARATÁS Jobb időt nem is kívánhattunk volna. — Holnap már nem lesz ilyen szerencsénk. Gyanús ez a nagy hőség. Egyikük már törülközik, a másik még a karját mossa a lavórban. Az olaj meg a gép- zsír megfeketítette a vizet, ki kell önteni. A gém esküt ostora gyorsan szalad a mélybe, aztán tói vödörrel emelkedik a ma gasba. — Igyekezzetek, mert terítve van! A fiatalasszony sürgetően szól hátra az udvarba, a kút felé. A két férfi még egyszer kilöttyinti a mosdóvizeit. — Azt hittem, az olajtól barna a bőröm, pedig a nap pirította meg. Észre se vettem. — Ha még egy hétig maradnál, akkor kapnál igazán jó színt A szőlőlugas alatt fehér abrosszal terített asztal, rajta ennivaló. Először a menyecske telepszik a két férfi mellé, aztán jön botra támaszkodva az idős gazda Leül, botját a szék támlájára akasztja — No, gyerek, hogy ízűik? — Bátyám, a vacsorára gondol? — Ne viccelj már, hallod-e? Az aratás, fiam, az aratás hogy megy? Mert ott a városban nem aratnak, talán te is most látsz először ilyesmit Az öreg kenyeret szel kényelmesen, úgy várja a választ. Nem néz a mellette ülő, barnára sült fiatalemberre, mint aki úgy is tudja, milyen választ kap. — Igaz, most arattam először, de azért egyet mondhatok: nagyon szép munka ez. Jóska ízleltette meg velem — mutat a másik fiatalra. Az asszony borért siet a pincébe. — Aztán elmeséled-e a nagyapádnak, hogy s mint volt? — kíváncsiskodik az öreg. — Hát ami azt illeti, me- sélnivalóm bőven lesz. Először is: az öreg nagyon kételkedik majd. Mielőtt kivet' tem a szabadságomat, a telkemre kötötte, hogy ha ide jövök magukhoz, ne húzzam ésa ki magamat az aratásból. Mert — így mondta — tudjam meg, hogy falun ilyenkor az aratás meg a cséplés a legnehezebb munka, és minden segítség kapóra jön. Elindulásom előtt fél éjszakán át eligazítást tartott Azt mondta, hogy annak idején, amikor ő fölkerült Pestre, és az első szabadságát töltötte bátyám- éknál, éppen arattak. Persze, hogy ő is segített Három holdon ő hordta össze a búzakévéket, összesen hétszázötven darabot rakott keresztekbe. Erre nagyon büszke még most is. Biztos, hogy ha hazamegyek, elszámoltat a teljesítményemről ... Az öreg csöndesen mosolyog a bajusza alatt, és nem állja meg szó nélkül: — Aztán, mondd csak, láttál te itt kévéket egyáltalán ebben az aratásban? A fiatalember meg a többiek is nevetnek. — A faluvégen, amikor busszal jöttem, láttam, hogy iskolás gyerekek hordják ösz- sze a kévéket. — Csak nyolc hold árpát arattak az idén kézzel, a búzái meg mind én vágom le a gépemmel — teszi hozzá a másik férfi, az öreg gazda fia. — Hát hogyan tudok én így elszámolni a nagyapámnak? Talán úgy, hogy a kévék helyett mázsákat mondok. Éppen most számoltam ki, amikor bejöttünk a mezőről, hogy amikor Jóska átengedte nekem a kombájnt, kereken tizenöt hold árpát cse peltem el rendről. A szövetkezet tizenöt mázsás átlagtermést ért el, tehát ebből 225 mázsának a kicséplése az én teljesítményem... — Nem is rossz — mondja két falat között elismerően az öreg gazda. — Akkor, amikor a nagy apád segített a szüléinknek az aratásban, ennyi gabonának csak az elcséplése háromnégy napig tartott. Bizony az akkor volt, ez meg mos! van... ízlik a vacsora. A szomjúságot csillapítja a pincéből hozott friss bor. Hátul, az udvar végében fekete tömeg sötétük az esti szürkeletben A kombájn. Hemesz Ferenc Karádon is. Bábonymegyeren viszont olyan területet adtak a kombájinosnak, ahol nem boldogjuk s az elcsépelt terményt is csak várakozás után ürítheti ki gépéből, mert késnek a szállító járművek. Ezt a problémát pénteki ülésén megvitatta, majd pedig megvizsgálta a járási operatív bizottság. A szerződés szellemében! A Tabi Gépjavító Állomás műhelyének kapacitása nincs kihasználva. Most, amikor mű helymunkások is traktoron, kombájnon ülnek, és emiatt a benti szerelők száma megfogyatkozott, az volna a természetes, hogy a műhelybeliek nem győzik a munkát. Tabon ez nem így van, noha nyolc szerelőjük kombájnt vezet. A 136 műhely-munkásnak nem tudnak elég elfoglaltságot adni. Ez elgondolkoztató, és a termelőszövetkezetek számára figyelmeztető jelenség. A gazdaságok ugyanis rendre elmulasztják a nagyjavításra, időszaki felülvizsgálatra szerződött gépek beküldését Pedig ezzel önmaguknak okoznak kárt, mert a gépek idő előtt tönkremennek, s az ősszel majd- egymás után mondják fel a szolgálatot a betakarítás dandárjában és a szántás-vetés idején. Nem szabad erről megfeledkezniük most, az aratás második félidejében sem. Tartsák meg a szerződést, kérjék teljesítését, s akkor nem kényszerül a Tabi Gépjavító Állomás arra, hogy szövetkezeti igénylők híján állami gazdaságoknak és gépállomásoknak, gépjavító állomásoknak végezzen alkalmi munkát. H. F. JO hír -jo ar A VEVŐK EGY RÉSZE úgy lép be az üzletbe, hogy bizonyos fogyasztási cikkek meghatározott márkáját keresi, s inkább több boltot is fölkeres, de nem vesz mást helyette. Ragaszkodik a megszokott áruhoz, mert az általa ismert és kipróbált márka számára egyet jelent a jó minőséggel. Volt olyan időszak, amikor mindennek nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget; most — igen helyesen — mind a termelő berendezések, mind a fogyasztási eszközök piacán fokozódó szerep jut a jó minőségnek, a jó hírű termékeknek. Jelenlegi gazdaság- irányítási rendszerünkben inkább csak erkölcsi tényezők ösztönözték iparvállalatainkat: a jó hír legtöbbször nem kötődött párjához, a jó árhoz, azaz árrendszerünk merevsége miatt az árak alakulásában nem játszhatott lényeges szerepet értékítélete. A Központi Bizottság a piacok I ezzel a gyártó cégek között versenyt teremt. Aki állni ha- 1 akarja a versenyt, annak kétározata a gazdasági mecha- I szülnie kell rá! nizmus reformjáról biztosítja e fogalompár szoros kapcsolódását: a piacok értékítéleteinek ki kell fejlődniük az árakban. Aki jobbat, korszerűbbet, tartósabbat termel, az nagyobb nyereséghez juthat, mert a piac — a vevő — többet fizet termékeiért bel és külföldön egyaránt. A megbízhatóbb, a használhatóbb gyártmány még akkor is jobb árat érhet el, ha előállítási költsége az elavult termékhez képest változatlan. A reform a lehetőséget teremti meg erre: élni a lehetőséggel iparvállalataink feladata. A piac mind igényesebb, a jó árat nem adja meg akármiért: jó hírű, jó minőségű, a célnak legjobban megfelelő árut követel érte, válogat tehát, s SZALMAKALAPBAN Egy kicsit szúr a. szalma, és délutánra már nehéz lesz a kéve. De a szorgalmas felnőttek mellett a legtöbb falu határában ott fáradoznak a fiatalok te. Karjuk még gyenge, de akaratuk erős. És sokat tudnak tenni, segíteni. Naphosszat hajladoznak a tűző napban. Csak a messze világító szalmakalap védi arcukat az égető sugaraktól. • • Harcban Szent Antal tiizével A délelőtti órákban sokan várakoznak a barcsi egészségház előszobájában. Dr. Cseke István ajtaja előtt lázas tekintetű betegek ülnek szótlanul. — Meddig rendel a doktor úr? — kérdezem a legközelebb ülőt. — Amíg vagyunk. Hivatalosan csak tizenegyig kellene. Órámra pillantok, tíz óra ötven perc. Ha nincs súlyosabb beteg, akkor is még fél ólát várhatok — gondolom. Az utolsó pácienssel is végzett, kérdőn néz rám a doktor. A beszélgetésre a rendelőjébe hív. Az első pillanat élménye csöndes, simogató szemű fiatalembert rögzít bennem. »■Egyedüli az orvosok között ...- — villan át agyamon, mielőtt kérdeznék. A járási tanácson mondták róla ezt a véleményt Egyedüli az orvosok között, aki lelkesen vesz részt az ismeretterjesztésben. Először azt kérdem tőle, miért választották meg 1960- ban a barcsi járás TIT-elnö- Kének. — Amikor újjáalakult az itteni szervezet, akkor én már kót-bárom éve Barcson dolgoztam. Hát... Nem azt mondom, hogy én voltam a . A legfiatalabb se éppen én vagyok... Hát... A szerénység komoly orvosi-emberi munkát takar. Erről győződöm meg, amikor pályájáról, ismeretterjesztő tevékenységéről beszél. — Napjainkban a babona, a tudatlanság ellen is kell még harcolni nekünk, orvosoknak — mondja. — Sok ember szenved például rákfélelemben. Azt is vélik a rákról, hogy fertőző, a gondozók is megkaphatják. Ezeket a nézeteket el kell oszlatni, mert éppoly veszélyesek, mint maga a betegség. A rákfélelemben szenvedőket megvizsgáljuk, s eloszlatjuk az alaptalan lelki szenvedést. Ugyanakkor felhívjuk az emberek figyelmét a rák megelőzésére, a szűrővizsgálatokra, és így tovább. Az emberek tudatát fertőző babonára egy példát is mond. Az egyik családban egyik napról a másikra meghalt a kislány. Megjelentek rajta a hullafoltok, a halál hirtelen követője. A család jajveszé- kelve siránkozott, hogy a Szén Antal tüze van a lányon. — A babona elleni küzdelem szerencsére már nem fő feladata egészségügyünknek. Milyen más célkitűzéssel dolgozik még mint orvosismeretterjesztő? — A Dráva menü népek egészségügyi kultúráját nagymértékben emelnünk kell a jövőben. Feladatomnak tartom azt is, hogy a járás értelmiségét összefogjuk valami módon. Az orvos-ismeretterjesztő szerencsés ötvözet. Az egyik segít a másiknak egy személyben. Egy jó ismereti terjesztő előadás sok mindenben segíthet az orvosnak. Ha idejében jön a beteg könnyebben gyógyulhat meg. — Hallottam, hogy a múlt évben jutalomkirénduláson volt a Szovjetunióban. — A TIT Somogy megyei Szervezete engem küldött ki, valóban. Nagyon hasznos tapasztalatokkal tértem haza. Megismerkedtem a moszkvai TIT munkájával, magával várossal, láttam a Tretyakov Képtárait is. Az útról csináltam egy filmet is. Gyönyörű ősz .volt, amikor kinn jártam. Csodálatos színek ragadtak magukkal, azért is tértem el eredeti tervemtől, fekete-fehér fűmet akartam csak készíteni. Itthon aztán egy élménybeszámoló keretében le is vitettem. És bemutattam a magammal hozott színes reprodukciós képeket is, melyek a Tretyakov Képtár híres alkotásairól készültek. Jöjjön, nézze meg a filmet is — hív otthonába a doktor. Sajnos, mennem kell tovább, de megígérem, hogy ha arra járok, okvetlen fölkeresem, s megnézem a filmet Beszélgetés közben még érkezett betege is, egészen addig kinn várakozott. Kedvesen betessékeli rendelőjébe. Horányi Barna A MAGYAR IPAR TERMÉKEINEK egy része — — így például orvosi műszereink, gyógyszereink, híradástechnikai eszközeink, üvegáruink — nemcsak idehaza, külföldön is rangot vívott ki magának; hiba lenne ugyanakkor hallgatni arról, hogy még igen sok a tennivalónk. Gépiparunknak termékei korszerűségét kell fokoznia, másutt — így például a könnyűipari árucikkeknél — -csak-« egy kicsivel több gondosságra van szükség, az adjusztálás, a csomagolás jobbá tételére, és így tovább. Sokszor elhangzott — s az esetek többségében igaz is volt —, hogy; nem érdemes. Most a reform megszabadítja iparvállalatainkat e visszahúzó tényezőktől: az áruviszonyok aktív szerepének biztosítása egyúttal annak garanciája is, hogy érdemes gyorsítani a technikai fejlődést, keresni a korszerűség útjait, a termelés idomulását a kereslethezj mert mindezt — megiizetik. Egyik finommechanikai vállalatunk főmérnöke a lényegre tapintva az* fejtegette: aki a reform alapvető elemeinek 1968 január elsején történő életbeléptetése után többet akar keresni a piacon, annak már most -csipkednie kell magát-. Azaz: élkésik az, aki most ölbe tett kézzel ül, s arra vár, hogy jöjjön a reform, s majd akkor jön a fejtörés is: Jelenlegi irányítási rendszerünkben is sokféle lehetőség kínálkozik a többlet elérésére, s ezzel a reform megalapozott előkészítésére; a se- lejtbérezés alkalmazása, az új prémiumrendelet nyújtotta előnyök kiaknázása egyik tényezője a jobb minőségű, korszerűbb, tehát jobb hírű termék előállításának. A műszaki fejlesztésben, a gyártásszervezésben, a gyártmányok tökéletesítésében is már most el kell kezdeni a lehetőségek, adottságok, teendők fölmérését, éppen azért, hogy a jó hír — jó ár párosának megfelelő -pályát« építsünk. S az e teendőkön módszeresen munkálkodó vállalat biztos lehet abban, hogy fáradozásával forintokkal is lemérhető előnyhöz jut a tétlenség, a várakozás hendikepjét vállaló cégeiíiee-l szemben. SOK OLYAN VÁLLALATUNK VAN, ahol a nemes hagyományok erkölcsi kényszere is serkentően hat e továbbfejlődésre: itt örömmel fogadják, hogy termékeik jó hírét most már kellő anyagiak is elismerik majd. Másutt e hagyományok alapját most kell megteremteni; a jó hir — jó ár elérése as új gazdasági mechanizmusban valamennyi vállalat számára a létjogosultság és a továbbfejlődés föltétele! Lakosság részére családi ház, egyéb épület építését, épülettatarozást és szakipari munkákat (kőműves, ács—tetőfedő, szobafestő, mázoló, parkettás, villany és vízvezeték szerelő, épületbádogos, üvegező, épületasztalos, épületlakatos, cserépkályhás szakmákban (külön is) vállal 1967. évre előjegyzéseket felvesz a Somogy megyei Epületszakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat, Kaposvár, Petőfi tér 3. sz., valamint a fenti vállalat balatonboglári kirendeltsége. Balatonboglár, Klapka n. 14. szám. (3980)
