Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

KONYHA CITROMOS MEGGY SÜRÜ CUKORSZÖRPBEN 1 kilogramm kimagozott, nagyBzemű Pándi üvegmeggyet két evőkanál rummal, egy cd tram tevével lelocsolunk, és egy órán át állni hagyjuk. Azután szitára tesszük, hogy a leve jól elcsorogjan. Cukorszörp készítése: 1 kg cukrot 2 deciliter forró víz­ben feloldunk, felforraljuk, majd a lecsurgatott meggyet beletesszük. A habot leszedjük (kavarni nem szabad) csak rázni, nehogy a gyümölcs tör­jön), majd a lábast a tűzről levéve, másnapig pihentetjük. Üvegbe töltés. A szörpben levő meggyet másnap fél kilo­grammos üvegekbe rakjuk, sa­ját szörpiét ráöntjük, majd a gyümölcs tetejére fél gramm szalicidsavat téve, az üvegeket lezárjuk. TÖLTÖTT ALMA NÉGY FŐRE Alma 4 db, cukor 6 dkg, da­rált dió 3 dkg, gyümölcsíz 5 dkg, citrom ízlés szerint. Az almát megtisztítjuk, mag­házát kikaparjuk. Citromos, cukros szirupot készítünk, és ebben az almát megpároljuk. A gyümölcsízt összekeverjük a darált dióval, és az alma üre­geibe töltjük. Lehűtve, kevés sziruppal leöntve tálaljuk. GYÜMÖLCSLEVES NÉGY FŐRE Meggy 40 dkg, cukor 6—8 dkg, liszt 2 dkg, vaj 2 dkg, tejfel, vagy tejszín 1 dB, tojás- sárgája 1 db, só, citromhéj, fa­héj, szegfűszeg ízlés szerint. A megtisztított, megmosott meggyet kevés, kissé sózott, a cukornád, és a fűszerekkel íze­sített vízben puhára pároljuk; A liszt, tojássárgája és tejszín keverékéből készített habarás­sal behabarjuk, szükség szerint feltöltjük vízzé! és felforral­juk. A Sorró levele belekever­jük a vajat. Meleglen vagy te- tálaljuk. fiffíonank, BULGÁRIA MANÖKEN - CIVILBEN ll 7 138 Szépen berendezett, napfé­nyes otthon. Mindenütt virág. A mama feketével kínál. Ka­ti hosszú, karcsú alakján szür­ke pantalló feszül, nagy gye- rekszemót kíváncsi-csodálko- zón rámvillantja és várja a kérdést — Hogyan kezdte? — Sohasem akartam ma­nöken lenni. Békéscsabán jár­tam iskolába, aztán Pesten, kozmetikus szakmát tanul­tam. És egy telefonfülkében kezdődött Megláttak a Női- ruha Nagykereskedelmi Vál­lalat ablakából. »Megméret­tek«, megfeleltem. A Gellért Szálló bemutatóján debütál­tam. TV-adás is lett belőle. — Azután? — Abba akartam hagyni — sóhajt, és lesüti hosszú fe­kete szempilláját. — Most már nekem, az én alakomra terveznek ruhákat Pedig én »kövér« • vagyok — súgja kicsit elpirulva —, szeretek jól enni és sokait Észreveszi, hogy csodálko­zom. — Igen. 58 kiló vagyok és 173 centi magas. —- Napi elfoglaltsága? — Reggeli a férjnek, azután torna, fürdés. Három-négy próba egy délelőtt. Ebéd va­lamelyik bisztróban a fér­jemmel. Egyórai pihenés, s ha nincs bemutató, akkor mosás, vasalás, egyebek. És szeretek olvasni, örülök; ha otthon vagyunk, együtt — Naponta hányszor öltö­zik ált? A Balaton mellett. — A próbadíjat és a be­mutatók díját — ami nem havi fizetés — bizony köny- nyebben összeszámolom — Utazás? — Októberben Genfben mutattunk be. Meglepődtem, amikor nálam négy-öt kiló­val karcsúbb, főleg idősebb KEDVES EGÉSZSÉGIÉIRE“? A társadalmi érintkezések illemtanával újabban sok könyv, cikk, előadás foglalkozott Mégis: sok, magát mű­veltnek tartó ember, akinek öltözéke és társaságbeli ma­gatartása kifogástalan, könnyen túlteszi magát az egészség- ügyi illemtan legalapvetőbb szabályain is. Ügy tesz az ilyen, mintha nem hinné el, hogy valóban vannak bakté­riumok, hiszen saját szemével még nem látta azokat. Tisz­tában kell lennünk azzal, hogy nemcsak az sérti meg a társadalmi együttélés szabályait, aki az ajtóban félrelöki az előtte állót, aki a villamoson durván sértegeti utastár­sát, aki rágalmaz, sikkaszt vagy lop. Megsérti embertársa személyét, illetve testi épségét az is, aki az üzletben piszkos kézzel kezeli a csomagolatlan élelmiszert, vagy aki köhögéssel, tüsszentéssel megfertőzi környezetét. SZERTARTÁS VAGY CSEPPFERTŐZÉS? Ha a nyálkahártyát izgató anyag (pL porszem) jut az orrba, vagy az ormyálkahár- tya gyulladásos, akkor tüsz- szentés a válasz. Elterjedt szokás, hogy ha egy társaság­ban valaki tüsszent, akkor a többiek ezt »kedves egészsé­gére« kívánják. Ez a szertar­tás némelyek szemében annyi­ra a jólneveltség követelmé­nye, hogy tüsszentés után szétnézve várják a jókíván­ságokat, és ezek elmaradása esetén megsértődnek. A tüsszentés a szervezet vé­dekező működése, mely a lég­utak legkülső részén gondos­kodik az oda bekerült idegen anyagok eltávolításáról. A hir­telen létrejövő görcsös kilég­zés azonban a tüsszentőtői több méter távolságra is szét­permetezi az orrváladék apró láthatatlan cseppjeit a rajtuk elhelyezkedő kórokozókkal együtt. Biztos tehát, hogy az influenzás beteg tüsszentése a társaságban lévőknek nem vá­lik egészségükre. Ideje volna, hogy a XX. században éppúgy elterjedjen a köztudatban a tüsszentés fertőzést terjesztő hatása, mint ahogy világszerte közismert és szinte »kötelező« az azt követő gratuláció! A hűvös, esős időben az Influenza azért a leggyakoribb, Kert ilyenkor a szervezet vé­dekezőképessége lecsökken, ugyanakkor pedig a cseppfer­tőzés lehetősége megnő. A ki­köhögött nyálkacseppek ke­yésbé száradnak ki, a vírus hosszabb ideig maradhat raj­tuk életben, és mindez meg­könnyíti a fertőzés terjedését. Köhögéssel vagy tüsszentés­sel a levegőbe került fertőzött nyálkacseppek előbb-utóbb a földre üllepednek, ott kiszá­radnak, és takarításkor vagy huzat következtében a szoba porával együtt ismét a leve­gőbe kerülnek. A betegségek terjedésének ez a porfertőzés­nek nevezett módja különösen a tuberculosis terjedésében játszik szerepet, mert a gümő- kór bacillusa — fokozott ellen­állóképessége miatt — a szo­kásosnál tovább őrzi meg kórokozó képességét. KÖTELEZŐ-E A KÉZFOGÁSI Alapvető illemszabály, hogy tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt vagy legalább a kezünket szájunk elé kell tar­tani. Azt azonban már keve­sebben veszik komolyan, hogy azzal a kézzel, amellyel a fer­tőző váladékot tartalmazó zsebkendőt összehajtottuk, vagy amelyre néhány perce ráköhögtünk — nem illendő kezet fogni. Azt is kevesen tudják, hogy köhögéskor nem a tenyeret, hanem a kézhátai kell a szánk elé tartani, hi­szen a tenyérrel minden kéz­fogásnál azonnal továbbítjuk a fertőzést. (Influenza járvá­nyos időben egyébként igazán elhagyhatnánk az örökös kéz­fogást is!) Idült hörghurutban szenve­dők, különösen az erős dohá­nyosok sokat köhögnek, és sokszor kényszerülnek arra, hogy a garatjukban vagy a légcsövükben keletkezett vála­dékot eltávolítsák. Az illemtan a köpés minden formáját el­ítéli, orvosi szempontból azon­ban az úgynevezett »slejm« lenyelése semmiképpen sem helyeselhető. Ha tehát a kö­zelben nincs köpőcsésze, jut­tassuk feltűnés nélkül zseb­kendőnkbe a fölösleges vála­dékot. ZSEBKENDŐBE VAGY ZSEBPAPÍRBA? A zsebkendő-probléma egyébként hosszú idő óta vita tárgya a közegészségtannal foglalkozó orvosok között. Vannak, akik elítélik a kór­okozó baktériumot tartalmazó váladék zsebünkben való tá­rolását, és inkább a használat után eldobható papírzsebken­dő hívei. Sok baj forrása az is, hogy a zsebkendőt egész­ségügyi szempontból gyakran helytelenül használjuk. Van­nak, akik éppen azért nem tudnak makacs náthájukból kilábalni, mert az orrváladék­kal együtt zsebkendőjükbe ke­rült a betegség kórokozója is, és ahelyett, hogy a szennyes­be dobnák azt, tovább hasz­nálják. Ügyelni kell a zseb­kendő hajtogatására is, mert különben a fertőző váladék­kal összekenjük zsebünket, amely azután a tiszta zseb­kendőt is beszennyezi. Influ­enzajárvány esetén minden­képpen helyesebb a papírzseb­kendő alkalmazása, mert egy­szeri használat után eldobhat­juk. Dr. Sándor Róbert kolléganőket láttam. De azért tíkerem volt. — Mit érez, amikor föl­vesz egy szép modellt? — Amikor kilépek a pó­diumra és végigsétálok a fürkésző nillantások kereszt­tüzében, nem érzek, nem lá­tok semmit. De a ruhát... azt, amit akkor viselek, a magaménak érzem, de sok­szor kétszázszor is felpróbá- lom és hordom, mire meg- vehetem magamnak. — Mit visel civilben? — Nézzen rám — neveti el magát — nadrág, ingblúz, pongyola. Nyáron két hét a Balaton mellett fürdőruhá­ban, sihortban, nadrágban és kész... — Mi a véleménye a rö­vid ruhákról? — A magyar nőknél jobb ízlésű aligha akad. Gondo­lom csak a jóízlés határain belül hordják a rövid ru’n-t, mert szabályos és szép térdű nő kevés van. — Tervei? 1— önálló lakás és egy édes kis gyerek. — Ha lány lenne, őbalóle is manökent nevelne? — Nem tudom. Ez hivatás. Mindaddig, amíg nekem örö­met és kellemes fáradtságot, a nézőknek pedig gyönyör­ködtetést jelent — az. Búcsúzom Kállai Katitól, aki nem selyembe, bársony­ba és műszálba burkolt próbababa, hanem egyszerű, tiszta szemű és derűs mai fiatalasszony. — gáspár — 1 50 54 «4 4» Ár Tizennyolc esztendővel ezelőtt született % magyar—bolgár barát­ság fontos okmánya: aláírták a magyar—bolgár barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést. VÍZSZINTES: 1. Bulgária egyik nagy nehézipari kombinátja, mely a harmadik ci- éves terv Időszakában létesült (600 OOO kW kapacitású hőerőművé­ben és brikettgyárában évi 11 mil­lió tonna lignitet dolgoz fel). 12. 1947-ben alapított bolgár szocialis­ta város (nehézvegyipart központ). 14. Átfogó, teljes. 15. Község a sió­foki járásban. 16. Móricz Zstgmond bírója. 17. Rangjelzés. 19. »... és halat, s ml jó falat Szem-szájnak Ingere« (Arany). 20. T. M. D. 22. .. . ovo (elejétől kezdve). 24. Lég­köri nyomásegység (Torricelli olasz fizikus nevéről). 25. Megszólítás (fordítva). 26. Kiváló bolgár költő, a bolgár ellenállási mozgalom harcosa volt. Forradalmi tevékeny­ségéért kivégezték (1909—42). 30. Dunántúli csatorna. 31. Város a Duna bal partján. 33. A traktor elődje. 34. Az elektromos áram­forrás negatív sarka. 36. A. V. 37. Az egyik szín. 38. A legmélyebb alpi állóvíz. 39. Kettős betű. 40. N. T. U. 42. Lehár Ferenc operettje. 43. Balzsam. 44. A gerincesek egyik osztálya. 47. »Meg Is . . . magát benne. Ha az éj nem közelegne« (Petőfi). 49. Ellentétes kötőszó. 51. A méhfélék családjába tartozó ro­var. 52. Névelő. 53. Glembay . . (Krlezsa színműve). 54. Urán és lantén vegyjele. 56. Rémület kö­vetkeztében keletkező zűrzavar. 50. E. V. «0. Ahogyan hívják. 62. A régi »cs«. 63. K. G. A. 64. R»g' lasz hegedűkészítő család. 66. N. A. 68. Tűvel és cérnával dolgozik. BÜTORÁPOLÁS A bútort elcsúfító aipró re­pedéseket olvasztott viasszal könnyen eltüntethetjük. A viaszgyertyát tegyük forró va­saló mellé, hogy felolvadjon, és az így kapott viasszal töm­jük be a repedéseket Ha a repedések nagyok, a következő keveréket használjuk: 10 rész ólomoxidot keverjünk össze lenolajjal, tegyünk hozzá 100 rész égetett agyagpart, és az így kapott sűrű masszával tömjük be a repedéseket majd a felületett a kés tompa felé­vel simítsuk el. Ügyeljünk arra, hogy a bútor ép felüle­tét ne sértsük meg. * * * * Ha a bűtor felületén a politúr felhólyagzik, a sérült részeket nedvesítsük be meleg vlzzeL Ez­után egy nagyobb darab csoma­golópapírt mártsunk meleg vízbe, hajtsuk négyszer össze, helyez­zük a bútor felhólyagzott fel­ületére, és meleg vasalóval ad­dig vasaljuk, amíg a papír meg nem szárad és a bútor felülete sima nem lesz. Ha szükséges, Ismételjük meg az eljárást. • • * Ha észrevesszük, hogy a po­litúrozott bútorfelület elvesz­tette fényét, készítsünk egy rész alkoholból és egy rész lenolajból keveréket, mártsunk bele puha rongyot, és dörzsöl­jük meg vele a bútor felüle­tét. Ügyeljünk arra, hogy a rongyot ne nyomjuk rá a bú­torra. Bútorfényesítéshez hasz­náljunk két rész lenolaj- és egy rész terpentinkeveréket. Végül a politúrozott részt tisz­ta puha ruhával fényesítsük. A jó gazda véleménye: Érdemes libahizlalási szerződést kötni v v a földművesszövetkezettel. ÉRDEMES, mert 15 kg kukoricát hivatalos áron és 40 Ft előleget ad darabonként a szerződést kötőnek. Takarmány juttatással az átvételi ár 25 Ft kilogrammonként. Takarmányjuttatás nélkül 40 Ft előleget kap a szerződő. Átadáskor 27,50 Ft-ot fizet a hízott liba kg-jáért a földművesszövetkezet. Ha toll átadására is szerződést köt, további 25, illetve 12 Ft elő­leget kaphat a földművesszövetkezettől minden liba után. Még ma kössön libahizlalási szerződést! Bővebb felvilágosítást a helyi felvásárlótól kérjen! (3919) 9 10 "1 13 ÍV-* IS 118 19 22 23 24 29 30 35 Jgfön 36 42 43 47 [48 52 ■rag 53 57 58 j 66 67 68 72 r 69. Behelyez. 71. Cukrászati készít* mény. 73. Bulgária legmagasabb csúcsa a Rila-hegységben (2925 in). FÜGGŐLEGES: 1. Az európai szocialista -orszá­gok nemzetközi gazdasági . szer­vezete, amelynek többek között Magyarország és Bulgária is tag­ja. 2. Elcsodálkozás. 3. öröklődd cím Angliában. 4. ... hal (béka­poronty). 5. Az egyik morzejel. 5. Becézett Ilona. 7. Nagy .... (A Zempléni hegység legmagasabb csúcsa). 8. Arzén vegyjele. 9. Ige- végződés. 10. G. E. V. 11. Nyári gazdasági munkát végez. 12. Óvo- dista. 13. Cabet (1788—1856) francia utópista által elképzelt társadalom elnevezése. 18. A vég vége. 21. Sze­rencselovag. 23. A legnagyobb bol­gár költő, ki életét áldozta hazája felszabadításáért (1848—76). 25. A legnagyobb dunai bolgár kikötővá­ros (ipari központ). 27. Olasz folyóu 28. Régi űrmérték (—’). 29. Mérta­ni rajz készítésénél használt esz­közök (+’). 32. M. R. 35. Diplomá­ciai Testület. 38. Bolgár kikötővá­ros a Fekete-tenger partján. A né­pi demokrácia eredményeként gyorsan fejlődő nagy ipari köz­pont. 41. Oktat. 43. Végtelenül kis mennyiségekre vonatkozó számítá­sok egy fajtája (. . . számítás). 45. Átnyújt. 46. Óda betűi, keverve. 48. T. L. 49. A dunai hajózás fejlesz­tésére alakult szervezet, amelynek Bulgária is tagja. 50. Analizál. ” 52. Lásd a 17. sz. sort. 55. Ünnepélye­sen beiktató (—*). 57. Trungbo vietnami országrész régebbi neve. 59. A legnagyobb bolgár kikötővá­ros a Fekete-tenger partján, láto­gatott üdülőhely. 61. Az állatgon­dozó teszi. 63. Gazdasági szerszám. 65. Van — németül. 67. Portéka. 68. Folyadék. 70. Kettős betű. 71. M. G. 72. Egy másik kettős betű. B. J» • • • BEKÜLDENDŐ: a vízszintes L 12., 26., 73., függőleges 1., 23., 25., 38., 49. és 59. számú sorok megfej­tése. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s írják rá: »-Felnőtt keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyea megfejtése: Szilícium egyenirá­nyításos; Oriont; Helikon; ^Diesel; Mozdonyrádió; Ward-Leonard; In- tegradominó; Pannónia; Poionia. Ponori Thewrewk Aurél Bibliai csodák című könyvét nyertékJ Bíró Gyuláné, Pázmány Andor, Kaposvár; Kikla Valéria, Közép- rigóc; Túli János, Lengyeltóti. A könyveket postán küldjük eL Ami kimaradt az új Postaszabályzatból Július elsején lépett életbe az új Postaszabályzat, amely terjedelemben a fele a régi­nek, s ami kimaradt belőle; jól szemlélteti a társadalmi változásokat Nincs már szükség példá­ul arra, hogy két papírlapot összeragasztva levelezőlap­ként lehessen feladni. Régen ez a szegények kedvezménye volt. Ugyancsak fölöslegessé vált a postai szolgáltatásban a zárostáska, amelyet külö­nösen az uradalmak használ­tak előszeretettel. A táska egyik kulcsát az intéző, a másikat a postamester tartot­ta magánál, s így az ími-ol- vasni nem tudó küldönc csak a szállítást intézte. A záros­táska egyébként még a fel- szabadulást követő években is »működött«, főleg azért, hogy még a küldönc se lássa kinek ír, kitől kap levelet a gazda­ság. A régi szabályzatban még benne volt, az új már nem említi a váltóűrlapok postai kezelését. Ma már nevetséges a régi szabályzatnak az a része, hogy táviratot csak a távíróval, vagy a telefonnal rendelkező postahivatal vehet föl, ezért ki is maradt az újból. Az új szabályzat csak utal arra, hogy csomagban a pos­tai forgalomból ki nem zárt bármilyen tárgy feladható. Hiányzik viszont a szabály­zatból az, hogy mit nem vés* löl j

Next

/
Oldalképek
Tartalom