Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

»OMOGV1 NÉPLAP 2 Vasárnap, 1966. július TT. Barzani: A kurdok békét akarnak A bagdadi lapok közlése nyomán a Pravda szombati száma ismerteti Musztafa Barzaninak, a kurd nemzeti demokratikus mozgalom veze­tőjének nyilatkozatát a kurd kérdés békés rendezésére vo­natkozó kormányprogrammal kapcsolatban. Barzani kijelentette — írja a Pravda —, hogy utasítást adott híveinek, készüljenek föl az észak-iraki harcokban zsákmányolt nehézfegyverek átadására, bocsássák szabadon a foglyokat, akadályozzanak meg minden összetűzést a kurd felkelő alakulatok és a kormányhatóságok között A kurd vezető hangsúlyoz­ta, hogy sohasem követelte és nem is fogja követelni a kurdiakta területek Iraktól való különválását; a kurdok békét akarnak. Megjegyezte, hogy a jelenlegi kormány valóban megértést tanúsít a kurdok problémái iránt Péter János Tallinban Péter János külügyminisz­ter, aki a szovjet kormány vendégeként szerdán érkezett Moszkvába, szombaton dél­után TU—124-es különgépen Tall inba, Szovjet Észtország fővárosába repült A magyar külügymiindsztert és kíséretét a tallini repülő­téren Arnold Gren, az Észt SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a köztársa­ság külügyminisztere fogadta. Csőmbe lövette le Hammarskjöld repülőgépét A •►Diaro de Mocambique« nevű Beárábam megjelenő lapra hivatkozva, több hír­ügynökség jelentette, hogy annak idején Csőmbe egyik zsoldosa lőtte le Dog Ham- marskjöld ENSZ-főtitkár re­pülőgépét, amely 1963-ban Léopoldville-ből (a mai Kinshasa) a zambiai Ndolába tartott A mccambique-i lap inter­jút készített Csőmbe egyik volt portugál zsoldosával, aki elmondta, hogy a Csőmbe testőrségéhez tartozó egyik tiszt követte el a merényle­tet. Szabó László: A partizánok fegyverténye Saigon közelében Felrobbantottak egy nemrég épített közúti hidat A vietnami néphadsereg főparancsnokságának össze­kötő bizottsága táviratban tiltakozott a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál amiatt, hogy az amerikai légihaderő repülőgépei gátlástalanul bom­báznak városokat, falvakat, gátakat és öntözőberen­dezéseket. Saigoni hivatalos bejelentés szerint az amerikai légierő és a hadiflotta repülőgépei pénteken összesen 121 beve­tésben támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rületét. Az amerikai kalóz re­pülőgépek egyetlen nap alatt ilyen sokszor még sohasem hatoltak be Észak-Vietnam légi terébe. A dél-vietnami szabadság- harcosok Saigon közvetlen közelében nagymértékben fokozták tevékenységüket. Pénteken este a szabadság- harcosok sikeres fegyvertényt hajtottak végre: Saigontól 12 kilométer­nyire felrobbantottak egy igen fontos, nemrégiben épített közúti hidat. A hidat és a környező vidé­ket az amerikaiak mind ez ideig biztonságos övezetnek tartották, és az amerikai gép­kocsikaravánok errefelé vé­dőkíséret nélkül haladtak. Pénteken a Fort Dix-i hadi- támaszpaniton bebörtönözték James Johnson, Dennis Mora és David Samas amerikai köz­katonákat, mert nem voltak hajlandók helyet foglalni aon a repülőgépen, amely őket a támaszpontról Dél-Vi- etnamba szállította volna. Mindhármukat »parancsmeg­tagadás« címén katonai bíró­ság elé állítják. Két héttel ezelőtt Móra, Johnson és Samas sajtóérte­kezletet tartott New Yorkban, s ezen nyíltan kijelentette, hogy nem hajlandó részt ven­ni az Egyesült Államok igazságtalan, erkölcste­len és törvénytelen viet­nami háborújában. Nem sokkal később őrizetbe vették őket. A három közle­gény emiatt fellebbezett a szövetségi bírákhoz. Hangoz­tatták, hogy a Pentagonnak nem áll jogában Vietnamba küldeni őket, mert a kong­resszus nem üzent hadat. A szövetségi bíróság elutasítot­ta keresetüket. Pénteken mindhármukat kiengedték a védő őrizetből, és parancsot adtak nekik a hadba indulásra. A parancs teljesítését ismét megtagad­ták. Hangoztatták, hogy inkább a börtönt választ­ják, semmint az agresz­szív háborúban való részvételt. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front központi bizottságának elnöksége júli­us 7-e és 9-e között kibővített rendkívüli ülést tartott Meg­vitatták, hogyan váltják való­ra a front politikai irányel­veit, és körvonalazták a DNFF-nek az elkövetkező idő­szakra vonatkozó útmutasáit, politikáját. Nguyen Huu Tho, a DNFF központi bizottsága elnöksé­gének elnöke beszámolt a dél-vietnami helyzetről és a front feladatairól. (MTI) Lövésre kész fegyverrel A nemzeti gárda háromezer tagja bevonult Chicagóba Pénteken este Chicagó néger negyedébe, az előző három nap zavargásainak színhelyé­re lövésre kész fegyverrel be­vonult az Illinois állambeli nemzeti gárda 3000 tagja A nemzeti gárdisták egész éjjel gépkocsikon és gyalogosan pásztázták át a városnegye­det Péntek este a negyed egyik pontján tűz ütött ki, s a ki­vonult tűzoltók és rendőrök ellen mintegy ezerfőnyi tö­meg tüntetett Martin Luther King, a né­gerek polgári egyenjogúsági mozgalmának egyik ismert vezetője pénteken este csak­nem másfél órás megbeszélést folytatott Richard Daley chicagói polgármesterrel, majd közölte, hogy a hatóságok ígé­retet tettek a néger negyed szociális helyzetének javítá­séra Közlése szerint a negyedben parkokat és úszómedencéket építenek a gyerekeknek, bizottság létesül a rend­őri brutalitások kivizsgá­lására. Polgárjog önkén­teseket jelölnek ki a za­vargások övezetében működő rendőrállomásokra, végül pe­dig fecskendőket szerelnek az utcai vízvezeték tűzoltó-csap­jaira, hogy a gyerekek a hő­ségben hűsölhessenek. Mint ismeretes, a zavargá­sok akkor törtek ki, amikor a rendőrség közbelépett a né­ger negyedben, mert a gyer­mekek kinyitották a tűzoltó­csapokat a kánikulában. Az összecsapásnak három áldoza­ta van: mind a három né­ger. Subandriót bíróság elé állítják Djakarta! lapjélentések sze­rint augusztus 17-ig, Indoné­zia nemzeti ünnepéig bíróság elé állítják Subandrio volt külügyminisztert és 17 egy­kori minisztertársát. Mind a tizennyolcukat márciusban tartóztatták le, amikor Su­harto tábornok megszerezte a hatalmat. Leszerelés, európai biztonsági szerződés, szociális reiarmok, államosítások a demokrata-szocialista federáció programjában A francia demokrata-szocia­lista federáció közzétette poli­tikai programját. A 250 olda­las okmány a baloldali szö­vetségben tömörült szerveze­tek, a szocialista párt, a ra­dikális párt és a politikai klubok programja az elkövet­kező négyéves parlamenti idő­szakra. A program külpolitikai cél­kitűzései között szerepel Fran­ciaország részvétele a genfi leszerelési értekezleten és csatlakozása a moszkvai atomcsendegyezményhez. A federáció szerint Franciaor­szágnak meg kell szüntetnie saját atomfegyverkezését, kezdeményezően kell föllép­nie a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen. A javasla­tok között szerepel egy pán­európai kollektív biztonsági szerződés megkötése a NATO és a Varsói Szerződés bevo­násával. A federáció Közép- Európa fokozatos atommente­sítését javasolja A német kérdés megoldását a program szerint egy »konföderációs« szervezet keretében kell ke­resni. A federáció ugyanakkor a NATO fenntartása és a »kis Európa« politikai egyesítése mellett foglalt állást Belpolitikai téren a federá- ció egyrészt fel akarja szá­molni az alkotmány ama pontjait amelyek a parla­ment rovására az egyszemé­lyi hatalmat erősítik, más­részt különböző gazdasági és szociális reformokat javasol, így a kereskedelmi bankok, a hadiipar és más, kizárólag állami rendelésre dolgozó iparágak államosítását. A program a szakszervezetek szerepének növelését és a 18 éves korig terjedő iskolázta­tás fokozatos bevezetését irá­nyozza elő. Az Humanité vezércikkében elégtétellel állapítja meg, hogy a Mitterrand vezette fe- deráció programja a nézetkü­lönbségek ellenére számos olyan céllútűzést is tartal­maz, amelyek a FKP prog­ramjában is szerepelnek. Még külpolitikai kérdésekben is több fontos pontban közeledés tapasztalható. Az Humanité hangsúlyozza, nincs komoly akadálya, hogy az FKP és a demokrata-szo­cialista federáció között meg­induljanak a tárgyalások egy közös baloldali program ki­dolgozásáról. A francia polgári sajtó vé­leménye szerint a demokrata- szocialista federáció új irány­elvei közelebb állanak az FKP programjához, mint a szocialistáktól jobbra álló, úgynevezett centrumcsoport politikai elveihez. (MTI) Még nem tudják: ki volt a gyilkos ORV1AMADÁS ÉS VISSZAVÁG Ezalatt az ONI em­berei teljes gőzzel dolgoztak. Megálla­pították Yamamoto sze­mélyazonosságát : valódi ne­ve Itaru Tachibaka sorhajó­kapitány a japán flottánál. Múltja: a japán tengerész- akadémián és a tokiói ten­gerészeti kollégiumban vég­zett, sorhajóhadnagyként ke­rült ki, majd rövidesen elő­léptették sorhajókapitány- nyá. 1930-foan az Egyesült Államokba költözött, s be­iratkozott a pennsylvániai egyetemre, ahol Amerika történetét és külföldi kap­csolatait tanulmányozta. Amikor ezeket a tanfolya­mokat elvégezte, a dél-cali- fomiai egyetemre iratkozott be Los Angelesben. Ezután évekig utazgatott a Csen­des-óceán partvidékén, ahol japán üzletemberekkel, vál­lalkozókkal tartott fenn kapcsolatot. Aztán mintha megszakadt volna Yamamo­to amerikai tartózkodásának fonala... Az ONI semmi egyebet sem tudott megál­lapítani róla ... Csak jóval később tudták azonosítani, hogy Yamamoto nem más, mint a japán konzulátus egyik szerény kis alkalma- ■ zottja, aki évekkel előbb el­tűnt az USA-bóJ, s alig egy esztendeje érkezett csak vissza, de most már mint Ssanzulátusá alkalmazott, persze más néven. Jóformán minden szabad idejét a Vö­rös Malomhoz címzett, hír­hedt mulatóban tölti — legalábbis a tengerészeti hi­vatal hírszerzői és elhárítói ezt tudták később megálla­pítani. Ez a mulató viszont a japán hírszerzők találko­zóhelye. De minderről Stanleyék ezekben a napok­ban vajmi keveset tudtak, noha Yamamoto súlyosan vétett az utasítások ellen, amikor Blake-kel közvetle­nül fölvette a kapcsolatot. Mert a parancs úgy szólt, hogy amerikai ügynökökkel a közvetlen kapcsolatot csak Kono, illetve a Vörös Ma­lom japán »lánykái« tart­hatják. A Vörös Malom minden alkalmazottja a japán hír- szerzőközpomt szolgálatában állt: férfiak, nők egyaránt. S hogy a titok méginkább titok maradjon, a lege sin o- sabb japán lányokat válo­gatták ki erre a kényes és nem éppen lélekemelő fel­adatra. Mint később kide­rült, a Vörös Malom nevű bordély ház női alkalmazot- tainál honleányi érzéseikre apelláltak, amikor először idegen férfiak ágyába fek­tették őket. S mivel a konspiráció szabályai meg­kívánták, a lányoknak bár­mely odavetődő férfit ki kellett szolgálniuk; híre ment a csinos és ügyes ja­pán gésáknak, s a Vörös Malom forgalma föllendült, így aztán könnyen surran­tak be az ügynökök, hogy néhány kellemes perc köze­pette — mert ez is dukált a jól dolgozó ügynököknek — átadják kémértesülései- ket... Nos, ide látogatott rend­szeresen Yamamoto, a »kis szürke konzulátusi alkalma­zott« is. És egy-egy ilyen Vörös Malom-beli útja után műkö­désbe lépett a konzulátus különleges chiffregépje, amely átalakította a bedik­tált szöveget a naponta vál­tozó kulcsra, hogy az éteren át továbbítsa Tokióba, a ja­pán hírszerző szolgálat köz­pontjába. Persze ezekről a mozzana­tokról az ONI csak jóval ké­sőbb értesült. Most azonban még csak annyit tudott, hogy Yamamoto, az Ameri­ka földjéről évekkel előbb eltűnt sorhajókapitány is­mét amerikai földre lépett. Ám, hogy hol lakik, merre dolgozik, méa semmit sem tudtak megállapítani. Ennek pedig az volt az oka, hogy Yamamoto egy-egy ilven ki­ruccanása után mindig a Vörös Malomba tért vissza, ahol átöltözködött, aztán Az indonéz fővárosban foly­tatódik Gatot Sukrisno őr­nagy pere. Szombaton a tanú­kait hallgatták ki, akik —va­lamennyien a légierő ofctatói — azt vallottáik, hogy Suk­risno parancsára részt vettek az október 1-i államcsánykí- sérlet során meggyilkolt tá­bornokok kivégzésében. több tucat japán közé ve­gyülve jött ki az épületből, s eltűnt a város forgatagá­ban. Az ONI-nak viszont ekkor még nem volt elég ereje ahhoz, hogy egyszerre húsz-huszonöt embert is kö­vessen, figyeltessen ... Pe­dig csak így állapíthatták volna meg, hogy a Yamamoto néven bemutatkozott férfi mindig a japán konzulátusra tér vissza, s Yamamoto azo­nos a konzulátuson dolgozó Kochiba segédímoíkkal. De nézzük, mi történt köz­ben Blake-kel? Sétált az ut­cán sarkában a két német­tel, s azon törte a fejét, ho­gyan teremtsen kapcsolatot Stanleyvel, s hogyan adja tudtára: neki holnapután repülővel Ciooeba, onnan pedig a Matsonia nevű ten­gerjáróval Honoluluba kell utaznia. De semmi okos nem jutott eszébe. Másnap dél­előtt elment bevásárolni, hogy felkészüljön az útra. Most két japán volt a kőve­tője. Blake belépett az egyik textilüzletbe, hogy in­geiket vásároljon magának. A japánok kint maradtak. Bgy pillanattal később egy idegen férfi lépett be az üz­let ajtaján, majd Blake mellé állt, mintha válogatna az áruban. Az izomember a japánokra fordította minden figvelmót, hogy egy alkalmas piVanatban elillanjon elő­lük, s eközben észre sem vette azt a nyurga fiatalem­bert, aki az üzletbe utána­jött. C=ak akkor csodálko­zott el kissé, amikor a n"ur"a férfi a kirakott áru között válogatva halkan Pénteken kihallgatták a chica­gói nyolcas gyilkosság egyetlen szemtanúját, a 23 éves Corazon Amuraót. A szoros rendőri őrizet alatt álló kórházi szobában Amurao elmondotta, hogy a gyilkos elő­ször barátságosan viselkedett. Le­ült későbbi áldozataival együtt a földre, és azt mondotta, hogy csupán pénzt akar. A lányok ad­tak neki szűkös keresetükből, egy pillanatra sem sejtették, mi jár a fejében. A vallomás és a helyszín alap­ján a rendörök jelenleg a követ­kezőképpen rekonstruálják a gyilkosságot: Az ismeretlen fehér férfi este TI felé hatolt be a lakásba — nem tudják még pontosan, mi­képpen —, ahol ekkor hat lány aludt. Udvariasan kopogott az megszólította Blake-1: — Mindenről tudunk, a Matsonián már nem lesz hely, s majd ezt követően, egy hét múlva indul csak hajó Honoluluba — suttogta az idegen. — Rádióval le­hallgattuk az autóbeli be­szélgetést ... Blake azonnal megkönnyeb­bült. Micsoda ügyesen dol­gozik az ONI... Még szere­tett volna kérdezni egy‘ s mást az idegentől, de szisze­gő hangú utasítást kapott, hogy gyorsan menjen ki az üzletből, és a japánok által megjelölt időpontban indul­jon San Franciscóba... Blake eleget tett a pa­rancsnak: repülőre ült, és San Franciscóza utazott. A hatalmas Csendes-óceán - parti város nyüzsgő életét él­te, és hogy is gondolt volna arra, hogy falai között két hatalom kémed birkóznak, s a tét: az USA-t beráwtani a világháborúba, lekötni és le­gyengíteni, hogy a Távol-Ke­let fölött a japán imperia­lizmus lehessen az úr... Blake, mihelyt megérke­zett, nyomban bement a ha­józási irodába. S minden úgy történt, ahogy az in "’üz­letben mondták neki: a Mat­sonián már nem volt hely és a következő hajó egv hét múlva indul csak Honolulu-: ba. Blake boldog volt, de ez az: öröme gyorsan lelohadt.: ugyanis amikor kilépett az irodából, egy japán került melléje, és így suttogta: — Kövessen. (Folytatása következik) emeleti hálószobában, majd pisz­tollyal egy szobába kényszerltette és megkötözte a lányokat, ezután pénzt kért tőlük. Később jött ha­za még három lány, ezeket ugyancsak megkötözte, Illetve az utolsót valószínűleg már a föld­szinten megfojtotta a gyilkos. Mikor a lányok már odaadták a pénzt, akkor kezdte egyenként becipclni áldozatait a szomszéd szobába. Amurao elmondotta, hogy mind­egyik lány elfúló, de hangos ki­áltást hallatott, amikor a férfi fojtogatni kezdte vagy megkésel­te. ö maga megkötözött kézzel mászott be az ágy alá, amikor megszólalt az ébresztőóra, az ágy alatt fekvő lány elő mert mászni, arra gondolva, hogy a csörgés elzavarta a gyilkost. Amurao sohasem látta még a véres éjszaka előtt az ismeretlen férfit, de amikor a rendőrség be­mutatta neki 180 szexuális má­niákus fényképét, kiválasztott né­gyet vagy ötöt, aki hasonlított r". Eddig mintegy 12 gyanúsítottat hallgattak ki, de később vala­mennyit szabadon bocsátották. RÖVIDEN A Pap­_______ r ályi puccsal tör tűm buistatasanak első óvfoiu ján az Egységes Demotu. kus Baloldali Párt Szálai, egyik színházában gyűl rendezett. A színházból .. vozó egyik, több száz főn, tüntető csoportot a rendőrs megtámadta. Az ösazecsapá nál egy tüntető és egy rénc- őrtiszit megsebesült. A szerb nemzetgyűlés kö társasági tanácsának péntek; ülésén fölmentették tisztsí. alól Zsdvotije Szavics köz sasági belügyminisztert helyettesét, Dragoszlav i vakovicsot. Uj köztá.s'a belügyminiszterré Szla\ . Zecsevicset, a kragujeváci rási tanács eddigi elnökét, h lyettesévé pedig Sztevan P valicsot, a Jugoszláv Dóig zóik Szocialista Szövetsége \ lasztási bizottságának till" rát nevezték ki. Sztrájkot kezdett tizen) romezer olasz nyomdáin dolgozó és telexkezelő sz baton reggel, amelyet ri den szakszervezet támoga De Gaulle francia el Halié Szelasszié császár ír hívására augusztus 27 én romnapos látogatásra El piába látogat. Tizennyolc évvel ezelőtt ír­ták alá a bolgár—magyar ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom