Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara 80 FfliÉI MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 168. szám. 1966. július 17., vasárnap A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE a népgazdaság 1966 első félévi fejlődéséről i 136« első hat hónapjában) a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének ala­kulását a következő adatok jellemzik: 1966 első félévének végén az ország népességének száma kix 10 179 OOO fő volt. A szüle­tések száma és aranya a népes­séghez képest némileg megha­ladta az 1965 első félévit, de továbbra ás rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék); a természe­tes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, minit a szü­letéseké, mert a halálozások száma és aránya ez év első fe­lében jóval (9 százalékkal) ki­sebb volt, «tint 1965 első felé­ben. Javult a csecsemőhalan­dóság arányszáma is (1000 él- veszülöttre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt.) 1966 első félévében a nép­gazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lénye­gesen nem változott: az ipar­ban és az építőiparban fcb. 1 százalékkal, a kereskedelem­ben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak mint 1965 első fél­évében. A mezőgazdaságban és a közlekedésben viszont vala­mivel csökkent a foglalkozta­tottak száma. Az ipar termelése — az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva — kb. 8 száza­lékkal volt több, mint 1965 első felében, ezen belül a gép­ipar 9 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal növelte termelé­sét Az ipari termelésből ez év első felében több került érté­kesítésre, mint a múlt év azo­nos időszakában, az ipari kész­letek ezért kevésbé nőttek. Az ipari értékesítésből leg­nagyobb mértékben az ipari export nőtt A félév folyamán 13 százalékkal több ipari ter­méket exportáltunk mint 1965 azonos időszakában. A gépelt kivitele 13 százalékkal, az anyagok és félkésztermékeké 9 százalékkal, az ipari fogyasztá­si cikkeké 16 százalékkal ha­ladta meg az 1965 első félévit. Az ipar 1966 első félévében kb. 4 százalékkal több iparcikket adott át a belkereskedelem­nek, mint a múlt év azonos időszakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. Az építőipar termelése 1966 első felében 7 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi első félévit. Elsősorban az ipari építkezé­sek fokozódtak: az átadott la­kások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari ter­melés elsősorban — több mint 80 százalékban —■ a termelé­kenység növekedése folytán emelkedett. Mezőgazdaság. A belvízká­rok miatt a bevetett terület — az 1966 május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagá­ban. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a ta­karmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcs- termés jobb volt, mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lé­nyegesen, a júniusi kismérték­ben meghaladta az egy évvel ezelőttit. A nyár eleji gyümöl­csökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és június­ban is kő*'-háromszorosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati iwimékek felvásárlása — a ta­valyinál kisebb sertésállomány és a kb. azonos szarvasmarha- állomány mellett kb. 2 száza­lékkal haladta meg a tavalyi eüső félévit A felvásárláson alapuló élelmiszeripari termelés lénye­gében ugyanannyi volt, mint tavaly az első félévben. Az első félévben 14 száza­lékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket ex­portáltunk, mint 1965 azonos időszakában. A hazai ellátás céljait szolgáló élelmiszerek forgalma összehasonlítható árakon számolva 4—5 száza­lékkal — emelkedett A külkereskedelmi forga­lom egyenlege kedvezőbben alakult, mint 1965 első felében : a ki vitt áruk értéke ugyanis 13 százalékkal, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965. első félévi forgal­mat Idegenforgalom. 1966 első félévében külföldiek 466 000 esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 000 alkalommal utaztak külföldre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt, mint a kiutazásoké. Közlekedés. A megmöveke- dett termelésből és külkereske­delmi forgalomból adódó szál­lításokat a közlekedés lényegé­ben folyamatosan lebonyolítot­ta: a vasút teherszállítási tel­jesítménye a múlt év első fél­évéhez képest 4 százalékkal, a tehergépkocsiké 9 százalékkal nőtt A távolsági személyszál­lítás teljesítményei 3 százalék­kal növekedtek, a helyi sze­mélyszállítás a tavalyi szinten maradt. 1966. eíső félévében a la­kosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1965 első felében. Ezen belül a munkabérek több mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalék­kal) nőttek, e növekedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezése folytán a nyugdíjak összege 15 százalék­kal, a kétgyermekes családok családi pótlékának fölemelése folytán a családi pótlékok ősz- szege 80 százalékkal nőtt. A parasztság munkaegység és felvásárlás címen 3 százalék­kal több készpénzt kapott, mint tavaly az első félévben. A kiskereskedelem forgalma — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965 első félévit Ezen be­lül az élelmiszervásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E növekedésnek mintegy felét az élelmiszerárszint nö­vekedése tette ki. Az élelmi­szerellátás részben jobb (a zöldségellátásban, a gyü­mölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskede­lem által forgalomba hozott hús- és húskészítményinennyi- ség a félév égészében kb. 10 százai ókkal kevesebb volt, mint tavaly az első félévben. Baromfiból növekedtek az eladások. Az élelmiszerárak emelke­déséből adódó többletkiadáso­kat részben ellensúlyozta a ruházati cikkek árszínvonalá­nak csökkenése. Ruházati cik­kek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított, mint tavaly az első félévben, de ezért az összegért kb. 3—4 százalékkal több árut kapott A vegyes iparcikkek forgal­ma 14 százalékkal volt na­gyobb. Az áruhitel-forgalom kiszé­lesítése folytán elsősorban a tartós fogyasztási cikkek vá­sárlása növekedett 1966 első félévében majdnem kétszer annyi hűtőszekrény, gáztűz­hely és motorkerékpár került forgalomba, mint egy évvel azelőtt. Lényegében a tavalyi szinten maradt a televíziós­vevőkészülékek és a bútorok forgalma. Szolgáltatásokra 5 százalék­kal több pénzt fordított a la­kosság, mint 1965 első felé­ben. A betétállomány növekedé­se az év első felében 2,5 mil­liárd forint volt Az egészségügyi helyzet kedvezőbb volt, mint tavaly az első félévben. A táppénzes állományban töltött napok szá­ma a múlt év azonos idősza­kához képest 4 százalékkal csökkent Az 1965/66. tanévben az az utolsó évfolyamot az álta­lános iskolákban 153 000-en, a középiskolákban 77 000-en, a főiskolákon, egyetemeken 18 000-en végezték eL Az első félévben 2200 köny­vet adtak ki 20 millió pél­dányban. A kiadott könyvek példányszáma valamivel ke­vesebb, mint 1965 első félévé­ben volt A televízió-előfizetők száma 1966 június 30-án 914 000 volt Budapest, 1966 július hó. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Brezsnyev fogadta Péter Jánost Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta Péter János magyar külügyminisztert, s szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen jeden volt Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Iljicsev minisz­terelnök-helyettes, valamint Szipka József hazánk moszk­vai nagykövete. Harold Wilson Moszkvába érkezeit Harold Wilson, Nagy- Britannia miniszterelnöke szombaton megérkezett Moszkvába. Az angol kor­mányfő megtekinti a brit ipari kiállítást. Wílsomt és útitársát Alek- szej Koszigin szovjet minisz­terelnök, Andrej Gromiko és Nyikolaj Patolicsev miniszte­rek, valamint más hivatalos személyiségek fogadták a vnukovói repülőtéren. Köves Tibor, az MTI londo­ni tudósítója jelenti: Wilson miniszterelnök moszkvai »öékekezdeményezé- vel« a kétarcú vietnami poli­tikája ellen fellázadt mun­káspárti képviselőket iparko­dik megbékíteni. Látogatásá­nak formális indokolása: a Moszkvában bemutatott brit ipari kiállítás megszemlélése. Londonban nyüt titok, hogy a brit kiállításra hivatkozva Wilson meghívatta magát a szovjet fővárosiba, miután Ha­noi és Haiphong bombázásá­tól való «-elhatárolódásával« sem sikerült leszerelnie belső pórtellenzékét, amely gyöke­res szakítást követel az Egye» sült Államok mindvégig hibás vietnami politikájával. PÁRIZS Francia politikai körökben nem sok sikert jósolnak Wil­son moszkvai tárgyalásainak. A francia lapok aláhúzzák, hogy a brit miniszterelnök az észak-vietnami városok bom­bázását óvatosan bíráló, de lényegében Washington politi­káját támogató álláspontjával nem érhet el eredményt a szovjet vezetőknél. Wilson spekulációja — írja az Hu- manité moszkvai tudósítója —, hogy megnyugtassa saját pártjának bal szárnyát és ugyanakkor Washingtont is próbálja »tisztára mosni« nem számíthat sem megértés­re, sem támogatásra Moszk­vában. ARATÁS, 1966 Megremeg a búzatábla, szabályos sorokba dőlnek a rendek. Tűz a nap, csonkán me­red a gép után a tarló. Gabonával megrakott vontatók dübörögnek, a magtárakban gyűlik a mag. Aratunk... (Képes riport a 3. oldalon.) Indira Gandhi elutazott a Szovjetunióból Leonyid Brezsnyev, a* Brezsnyev fogadta az indiai miniszterelnököt SZKP Központi Bizottságá- ' ° nak főtitkára szombaton Közös nyilatkozatot írtak alá — A Szovjetunió fogadta Indira Gandhi in- ' diai miniszterelnök-asszonyt. egy milliárd rubel hitelt nyújt Indiának Brezsnyev és Indira Gand- 0/ M között őszinte, baráti be- Koszigin elfogadta Gandhi asszony meghívását szélgetés folyt le. A beszel- 6 i 6 / o getésen ott volt Gromiko szovjet és Szvaran Szingh Az Indiai Köztársaság ide- indiai külügyminiszter. iglenes moszkvai ügyvivője NAPIRENDEN a kongresszusi munkaverseny Szombaton délelőtt a Szaktanács székhazában együt­tes ülést tartott a SZOT elnöksége és a KISZ központi bizottságának intéző bizottsága. Brutyó Jánosnak, a SZOT elnökének, az MSZMP Po­litikai Bizottsága póttagjának megnyitó szavai után meg­tárgyalták az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére in­dult munkaverseny-mozgalom tapasztalatait. A SZOT és a KISZ közös előterjesztése részletesen elemezte a versenyben eddig megmutatkozott jellemző vonásokat. A vállalások megfontoltak és reálisak, figye­lembe veszik egyfelől a helyi adottságokat és lehetősége­ket, másfelől a szükségletet és a keresletet. Hiba azon­ban, hogy a műszaki—gazdasági vezetők egy része most is csak a verseny szervezésében és a szükséges feltételek megteremtésében látja feladatát, s tevékenyen nem vesz részt a mozgalomban. Kevés a műszaki és komplex bri­gádok száma. A versenyeredmények nem kapnak kellő nyilvánosságot, és még mindig nem általános az élenjáró egyének és kollektívák azonnali jutalmazása. Egyes he­lyeken pedig újból jelentkezik a kampányszerűség. A szakszervezetek és a KISZ-szervezetek használ­ják fel a következő termelési tanácskozásokat éo KISZ- laggyüléseket a versenytapasztalatok értékelésére, s a pártvezetés ég ^választó taggyűléseken és a küldöttértakez- adjanak a kongresszusa versenyről. fogadást adott Indira Gandhi tiszteletére. A fogadáson meg­jelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és több más szov­jet vezető. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásának befejeztével elutazása előtt sajtóértekezletet tartott Kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel őszinte és baráti légkörben folytatott eszmecse­réi érdekesek és hasznosak voltak. Az újságíró kérdései­re válaszolva megismételte a vietnami kérdés rendezésére vonat­kozó javaslatait. Hangsúlyozta, hogy e rende­zés legjobb alapját a genfi egyezmények alkotják. Az ter­mészetes — tette hozzá —, hogy a kérdés rendezésére vonatkozó javaslatoknak a köz­vetlenül érdekelt fél, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormánya helyeslésével kell találkozniuk. — Azt hiszem, föltételként tszak-Viet­nam amerikai bombázá­sának megszüntetése kell, hogy szerepeljen. A miniszterelnök-asszony hangsúlyozta, hogy országa a taskenti nyilatkozat végrehaj­tására törekszik. Kijelentette, a Szovjetunió egymilliárd rubelig terjedő összeggel — hitelek formájá­ban — segíti Indiát, negyedik ötéves tervének megvalósítá­sában. A két ország gazdasági együttműködéséről létrejött megállapodás részleteit ké­sőbb hozzák nyilvánosságra A tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangsúlyoz­za, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet kiélező­dött és fokozódott a háborús veszély az imperialista és más reakciós erőik agresszív cselekményeinek következté­ben. Haladéktalanul meg kell szüntetni a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bombázá­sát — jelenti ki a Szovjet­unió és India. Indira Gandhi meghívta Alekszej Koszigint Indiába. A szovjet miniszterelnök a meg­hívást elfogadta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom