Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-15 / 140. szám

Szerda, 1966. június 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Reflektorfényben a Balaton Ifjúságvédelmi tájértekezlet Siófokon Évről évre többen keresik föl a főidényben a Balatont; jelentősége mint nyaraló­helynek mind a belföldi ven­dégforgalomban, mind a kül­földi idegenforgalomban egy­re emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei és Veszprém megyei igazgatóságának a közelmúlt­ban kiadott jelentése szerint 1965-ben — a hétvégi kirán­dulók adatai nélkül — a Ba­latont és közvetlen környé­két felkereső üdülő vendé­gek száma megközelítette az egymilliót, itt-tartózkodásuk időtartama pedig a kilenc­millió napot. Az üdülő ven­dégeken kívül mintegy 3,2 millió volt a hétvégi kirán­dulók száma. A számítások szerint a nyári hónapokban hét közben naponta átlago­san nyolcvanezer vendég, a hétvégeken pedig — a ki­rándulókkal együtt — mint­egy 250 000 ember fordult meg a Balaton-parton. A sok vendég nemcsak a kereske­delmet és a vendéglátóipart állította nagy feladatok elé, hanem a rendre, a közbiz­tonságra ügyelő belügymi­nisztériumi szerveket is. Nyáron a balatoni üdülőhe­lyeken emelkedik a bűncse­lekmények száma, ezeknek 90 százalékát az ide utazók, főként fiatalok követik el ki­használva a lehetőségeket, a vendégek könnyelműségét Nem véletlen tehát, hogy a KISZ központi bizottsága az idén is megrendezte ifjú­ságvédelmi tájértekezletét Siófokom Fejér, Somogy és Veszprém megye KISZ-veze­tőinek, BM ifjúságvédelmi előadóinak bevonásával. Orave.cz Mihály, a KISZ központi bizottsága agit­prop. osztályának helyettes vezetője vitaindítójában hang­súlyozta, hogy a KISZ neve- lőnwmkájának szerves része a fiatalok bűnözésének meg­előzése, felszámolása, a meg­tévedt fiúk, lányok utógon­dozása. Bálr az ifjúságvédel­mi munka bonyolultságánál fogva túlnő a KISZ keretein, minden évben végrehajtó bi­zottsági üléseken foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Mindhá­rom megyében lelkiismerete­sen végrehajtják az ifjúság- védelmi határozatokat, szük­séges azonban még jobban megszervezni a megelőzést, a rendszeres ifjúságvédelmi el­lenőrzést a társszervekkel való tervszerűbb együttmű­ködést. Gondot okoz a betö­réses és az alkalmi lopások számának emelkedése a Ba­laton partján a nyári idő­szakban. Főként az Ifjú Gárda tagjaira vár nagy fel­adat, akik a rendőrség fel­ügyeletével rendszeresen lá­togatják a vendéglátóhelye­ket a parkokat, a kempinge­ket A vitában sok értékes hoz­zászólás, javaslat hangzott eL Ez azt bizonyítja, hogy a megyék KJSZ-vezetői nagy felelősséggel végzik az ifjú­ságvédelmi munkát Popp László keszthelyi járási KISZ-titkár elmondta, hogy alapszervezeteik feladatter­vet készítettek a nyári idő­szakra. A gárdisták évek óta négy-hat tagú csoportok­ban teljesítenek járőrszolgá­latot Az idén elősizör meg­szervezték, hogy rendőrségi okmánnyal, pecsétté! a KISZ- fiatalok rendőri felügyelet nélkül is ellenőrizhessék a strandokat a sátortáborokat Ehhez kapcsolódott Venczel János, a Veszprém megyei KISZ-bizottság első titkára is. Elmondta, hogy a nyári ide­genforgalomra való felkészü­lésben a megyei rendőr-főka­pitány tanácskozott a járási és a városi KISZ-titkárokkal a tennivalókról. A KISZ me­gyei bizottsága megbeszélést tartott a Veszprém megyei kempingek vezetőivel, s meg­VIRÁGZIK A HARS Hazánk területén csaknem nyolcvan hársfajta ét Közü­lük három őshonosnak ne­vezhető. Megyénkben legis­mertebb az ezüsthárs. Külö­nösen a Zselicségben gyakori. Kitaibel Pál, a világhírű ma­gyar botanikus, a sokoldalú természettudós 1799 augusztu­sában a Zselicségben tett nö­vényfölfedező útja alkalmá­val az itteni harsakat ősho­nos fafajoknak írta le. Érde­kes és ma is hasznosítható javaslatot tett a legelők javí­tására, a homokterületeknek többek között ezüsthárssal va­ló be fásítására. Parkokban, utcák, útvona­lak, vasutak mentén a hárs­fa kellemes esztétikai hatást kelt, virágzása szinte él­ményt jelent. A hársfa cse­kély fűtőértéke miatt tüzelő­Értesítjük a város lakos­ságát, hogy 1966. június 16-án és 17-én a vízhálózatot klórozással fertőtlenítjük A klór a vízben enyhén érezhető, az egészségre azonban nem ártalmas. SOMOGY MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VALLALAT, Kaposvár. (3902) nek alkalmatlan, viszont igen könnyen megmunkálható, jól faragható, a művészi fafara­gások klasszikus alapanyaga, egyes zongora- és orgonaalkat­részek legalkalmasabb fa­anyaga. Ma már felhasznál­ják a bútoriparban is, mert hámozási furnérja az összes fafajok közül a legszebben csiszolható. Ceruzaiparunkban szinte nélkülözhetetlen a kü­lönleges szövetű zselicségi ezüsthárs. Gyógynövényként elsősor­ban a nagy levelű hárs vi­rágzatát gyűjtik. A kereskede­lemben a gyógyászait céljaira használható hársfaféléket ösz- szefoglalva kőhársnak neve­sük. A gyógyászatban — az ezüsthárs kivételével — vala­mennyi hársfa virága felhasz­nálható. | A virágzatot izzasztószer­nek, fájdalomcsillapítónak és görcsoldónak már a középkor­ban is felhasználták. A szá­rított hársfavirágból teát főz­nek, a forrázatot nátha, idült hörghurut és köhögés ellen fogyasztják. Egy csipetnyi vi­rágot kell egy csésze forró vízbe dobni, nem szabad főz­ni, mert hatóanyagai elbom­lanak. Külkereskedelmünk éven­ként huszonegy országba mintegy 2000 tonna gyógynö­vényt — több millió dollár értékben — exportál, s eb­ben igen jelentős szerep jut a hársfavirágnak. Gyűjtésekor figyelembe kell venni, hogy a virágzat nem nyílik egy­szerre, a középsők hamarabb, a szélsők később nyílnak. Ak­kor ajánlatos szedni, amikor a szélső virágok még bimbó- sak, ugyanis ha ezek nyílását megvárjuk, akkorra a közép­sők már elnyütak és lehulla­nak. A hársfavirág gyűjtése mindaddig szép és hasznos, amíg a gyűjtők nem tesznek kárt a fában azzal, hogy az élő ágakat letördelik. Geleta Ferenc állapodtak abban, hogy se­gítséget nyújtanak a kem­pingek ellenőrzéséhez. Az Ifjú Gárda sikeres mű­ködéséről számolt be Molnár István Fejér megyei első tit­kár is. A tanácsi szervekkel megállapodtak, hogy naponta két-két fiatal járja rxjsgbízó- levéllel a parkokat, a szóra­kozóhelyeket, s megfékeedk a rongálókat, a duhajkodókat Követendő példaként említet­te meg; a KISZ apparátusá­ból »'kiöregedett-“ aktivistákat átadták az idegenforgalom­nak, hogy segítsenek közre­működésükkel a kempingek­ben. Bartalos Imre, a BM Veszprém megyei ifjúságvé­delmi előadója elmondta, hogy kísérletként — egyelőre Tapolcán — az Ifjú Gárda tagjaiból önkéntes rendőrö­ket képeztek ki. Igv bizonyos intézkedési jogkörük is van a gárdistáknak, s ez nagyon fontos az ifjúságvédelmi munkában. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság képviselői a bűn- cselekmények megelőzésére hívták fel a figyelmet Sok segítséget jelentene a fiata­lok szabad idejének jobb megszervezése, hasznosabbá tétele. Mivel az a tapaszta­lat, hogy a fiatalok a bűn- cselekmények legnagyobb ré­szét alkoholos állapotban kö­vetik el, elengedhetetlen a szórakozóhelyek állandó és rendszeres ellenőrzése. Stier Sándor, a Somogy megyei KISZ-bizottság titkára föl­vetette, hogy a Balaton-parti szállodákban, vendéglátóhelye­ken dolgozó középiskolásokra, egyetemistákra is számítani kellene ebben a munkában. Sok tanulsággal szolgált a tájérteikeziet. Jó lenne, ha eredményességét az idei nyár igazolná. Strubl Márta A megye munkaerőmérlege Somogy munkaerőhelyzetét és a munkaerő-gazdálkodás feladatait vitatta meg tegnapi ülésén a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága. Legutóbb 1964. március 9-én a me­gyei párt-végrehajtóbizottság fog­lalkozott Somogy munkaerőhelyze­tével, és megállapította: Egyre na­gyobb gondot okoz a férfi munka­erő hiánya, ugyanakkor nem tud­nak elég szakképzési és elhelyez­kedési lehetőséget biztosítani a nőknek. Az utóbbi öt esztendőt vi­szonylag nagy munkaerő-ván­dorlás jellemezte megyénkben. A mezőgazdasági üzemekben dolgozók száma huszonkétezer- rei csökkent Közülük körülbe­lül tizenegyezer ember a megye nem mezőgazdasági jel­legű munkahelyein keresett el­foglaltságot A többi pedig el­vándorolt a megyéből. így a mezőgazdasági keresők a ko­rábbi 60,8 százalékról 52,5 szá­zalékra csökkent Ez azonban nem változtatott a megye me­zőgazdasági jellegién, hiszen négyszer annyi ember dolgozik a mezőgazdasági üzemiekben, mint az iparban. A gépesítés és a vegyszerek alkalmazása kétségkívül sok munkaerőit szabadított fel fa­lun. De a nagyarányú elván­dorlás — főleg a munkacsú­csok idején — súlyos rreunka- erő-problémát is előidéz. A megye termelőszövetkezeiti tag­jainak száma 1963 tavaszán 75 000 volt, ez a szám a múlt év végére 69 300-ra csökkent A hiányt az állandó jellegű munkahelyeken alkalmazottak, kai igyekeznek pótolni a kö­zös gazdaságok, a esúcsmun- kákba pedig bevonják a csa­ládtagokat is. A szövetkezeti tagok 31,3 százaléka ugyanis nyugdíjas, ők a ledolgozott munkanapoknak csak 3—4 százalékából részegednek. A besegítő családtagok ma már a munkáknak több mint 15 százalékát végzik el. Félő, hogy a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma a kívántnál jobban csökken a következő években. Ez indo­kolja, hogy a nagy munkacsú­csok idején a tanulók segítsé­gét is igénybe vegyék. A vég­ső megoldás azonban az len­ne, ha a kiöregedő mezőgazda- sági dolgozókat falusi fiatalok­kal pótolnák. Egy reprezenta­tív fölmérés szerint azonban a falusi fiataloknak csak nyolc százaléka akar otthon marad­ni. Á rohamos csökkenést csak az állíthatná meg, ha az á.lta lános iskolások fele otthon maradna a faluiban. A szövet­kezeteknek kell odahatniuk, hogy a fiatalok megtalálják számításukat Vannak már ilyen kezdeményezések. Leg­utóbb például Buzsákon alakí­tottak ifjúsági munkacsapatot. Gondot okoz a téli foglalkoz. tatottság. Különösen a nőit jutnak kevés keresethez ebben az időben. Pedig még sok kiaknázatlan lehetőség, mint például a fűzvesszőterrnelés, háziipari közhasználati cikkeit előállítása, savanyú sáigkészítés Szükség van erre, hiszen csak akkor lehet' számolni a har­madik ötéves tervben a me­zőgazdaság munkaerőhelyzeté­nek változásával, ha az állan­dó munkahelyeket sikerül megduplázná. 2. Kongresszusi napló 30 nappal a határidő előtt (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Épület- szakipari, Szolgáltató és Be­tonipari Vállalat balatonbog- lári kirendeltsége építette vol­na meg a balatonfenyvesi sza­badtéri filmszínház tetejét. A gyár későn szállította az elő­regyártott elemeket, így a bogiári kirendeltség július kö­zepénél előbb nem szerelhet­te volna össze. A vállalat ka­posvári kirendeltsége a párt IX. kongresszusának tisztele­tére vállalta, hogy harminc nappal a határidő előtt, jú­nius 14-re elkészíti a tetőt. A szép és merész megoldású szer­kezetből ez a harmadik az or­szágban. Az első kettőt Za- márdiban és Balatonszemesen állították fel. Gelencsér Fe­renc, a kaposvári kirendelt­ség vezetője személyesen ve­zette a munkát, hogy minden rendben menjen. Képünkön: Daruval emelik helyére a fő­tartókat. Más a helyzet az iparban. A múlt évben például tizennyolc százalékkal emelkedett a női munkaerő-tartalék. Minden be. jelentett munkahelyre 1,23 je­lentkező jutott A nők nagy ré­szének azonban semmilyen szakképzettsége nincs. Sok a szakképzetlen ember a tanácsi vállalatok alkalmazottai között is. Az utóbbi időben csökkent ugyan az alkalmazottak száma nem javult azonban a minő­ség. Ez pedig hátráltatja a köz- gazdasági szemlélet érvénye­sülését. Az utóbbi öt évben 40,2 szá­zalékkal emelkedett az ipar­ban dolgozó munkások száma. Viszont sok gondot okoz a fluktuáció. A munkások tele évenként cserélődik. A kilépő munkások hetven százaléka egy évnél rövidebb ideig dol­gozott. Ez a nagymérvű ván­dorlás pedig erősen zavarja a termelést. A megye szocialista ipará­ban emelkedett ugyan a szak­munkások száma, de még alat­ta marad az országos átlag­nak. Az iparjtanuló-képzést hátráltatja, hogy korszerűtlen a megye helyiipari iskolája, és hiányzanak a tanműhelyek a vállalatoknál is. Legtöbb a szakmunkás az állami építő­iparban. A 44,1 százalékos szakmunkásarány azonban még nem kielégítő. A gépesí­tés növekedésével egyre több könnyű- és nehézgépkezelőre lesz szükség. A gépesítés egyébként nem oldja meg a kézimunkaerő-problémát, ha nem sikerül a nagyarányú el­vándorlást megakadályozni. Különösen nagy volt a fluk­tuáció a Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A munkások 91 százaléka cserélődött ki. Pedig a kilépések háromnegyed része indokolatlan volt Sokan azért mentek el, hogy közelebb dol­gozzanak lakóhelyükhöz. Ha a vállalat az építésvezetőkkel együtt megoldja az átcsoporto­sítást, lényegesen kevesebb ember hagyja el az építkezé­seket. Külön fejezetként foglalko­zott a beszámoló a foglalkozta­tottság idényszerűségével. A Balatan-part nyáron például nagyon sok munkaerőt igényel, máskor viszont alig néhány száz emberre van szükség. Eh­hez kapcsolódik még néhány megyei vállalat jellege. A konzervgyár, a cukorgyár, a téglagyárak és a többi hason­ló vállalat idény-munkaerő- szükséglete csaknem ötezer ember. A problémát még fo­kozza, hogy az egyes idény-- mimka-lehetőségek a nyári hé napokra korlátozódnak. Ez so­kakat arra késztet, hegy el­hagyják a megyét Pedig az ingázók jelentős része szívesen vállalna a megyében munkát A férfiakon kívül a nők egy része is állandó munkaalkal­mat keres. Egyelőre azonban nincs elég — számukra meg­felelő — munkahely. Sok vál­lalatnál férfiakat alkalmaznak olyan munkakörökben is, ami­ket nők is elláthatnának. Gon­dos mérlegeléssel több mint háromezer nő számára alkal­mas munkaihelyet lehetne ta­lálni a megye iparában. Az építőiparban és a közlekedés­ben is — bár ezek általában nem nőknek való munkahe­lyek — a nő foglalkoztatottsá­ga alatta marad az országos átlagnak. Az egészséges ará­nyok kialakítására elsősorban a fluktuációt és a nyugdíja­zást lehet felhasználni. 4. A legnagyobb gondot a mun­kaképes korba lépő fiatalok továbbtanulása, illetve mun­kába állítása jelenti. Az utóié bi években megszaporodott gimnáziumok nem oldották meg, sőt tovább növelték ezt a problémát. Hiszen az érett­ségi mellett semmilyen szak­munkás-bizonyítványt nem szereztek ezek a fiatalok. Olyan szakmunkásokat kell képezni ezután, amilyenekben hiány van a megye ipari tize- , meiben és a mezőgazdaságban. Különösen rossz a szakember- ellátottság az állattenyésztés­ben, a kertészetben, az építő­iparban. A megyei tanács munkaügyi osztálya javaslatot tett a megye szakképzési rend­szerének kialakítására. Az új képzés megvalósításának leg­nagyobb akadálya, hogy a Mii. M. 503. sz. Helyiipari Tanuló Iskolája kicsi. De nem tudják- elhelyezni a' termelőszövetke­zetekbe leszerződött szakmun­kástanulókat sem a megyében bentlakásos iskolában. Hiába van például jó hagyománya a somogyi állattenyésztésnek, nincs szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásiskolánk, pedig a harmadik ötéves tervben kö­rülbelül hatszáz ilyen szakem­berre lenne szükség. A foglalkoztatottság javulá­sát új munkahelyek létesítésé­vel lehet elősegíteni. A harma­dik ötéves terv időszakában körülbelül háromezerrel emel­kedik majd a foglalkoztatottak száma. Különösen az első években lesz nehéz kielégíteni a munkahelyigényt, mivel a beruházások iava része csak a harmadik ötéves terv második felében valósul meg. K. I. Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire; csak kő­műveseket pedig siófoki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család­fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbe jelentéssel rende 'kéznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. és Siófok, Fő u. 200. (88294)

Next

/
Oldalképek
Tartalom