Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

Lábázfafás M'SÍ7MP Mrr-Vfl A Í‘"1T TT A '"A Ff/A MCGVE1 TflMACS LAPJA Egy Jogsértő rendelkezés Napok óta felháborodásban tartja a Vendéglátó Vállalat dolgozóit az alábbi — körle­vélben kiadott — utasítás: »A vállalat üzleti dolgozói munkaidőn kívül — szünna­pokon is — abban az üzlet­ben, ahol dolgoznak, nem tar­tózkodhatnak, hozzátartozóidat, családtagokat munkaidő alatt nem fogadhatnak... A mun­ka befejezése után kötelesek a jelenléti ívet nyomban aláírni, és a már érvényben lévő sza­bályok szerint az üzletet el­hagyni. Utasításomat a Bel­kereskedelmi Minisztérium állásfoglalása alapján adtam lei, melynek betartását a leg­szigorúbban ellenőrizni fo­Már lehetett is tapasztalni, hogy a dolgozó felszolgálónak férjét, sógornőjét, gyermekét távozásra szólították fel, illet­ve megtagadták kiszolgálásu­kat. Nem tudni, mS vezette a má- ansztériumot állásfoglalásában. Talán a szünnap or vendéglá­tóipart dolgozók mások elől el­foglalták az asztalokat, vagy egymást és családtagjaikat té­rítés nélkül szolgálták ki? Előfordulhatott. Az idézett utasítás azonban egy kalap alá vesz mindenkit, és föltételezi, hogy valameny- nyi vendégláítódpari dolgozó kapható arra, hogy kollégáját vagy hozzátartozóját a társa­dalmi tulajdon kárára meg­vendégelje. Ez sértő, de nem csupán ezért. Ez a rendelkezés az állaim- polgári jogok gyakorlását kor­látozza! Az alkotmány ugyan­is biztosítja mindenkinek — a vendéglátó vállalatok dolgo­zóinak is! —, hogy munkaidő után, szabadnapon vagy sza­badságuk idején ott és úgy szórakozzanak, ahol és aho­gyan éppen kedvük tartja, il­letve, ahogyan ezt a társadal­mi szabályok megengedik. Az állampolgári jogok ilyen megcsorbítását tapasztalhattuk a múltban, amikor a tulajdo­Csónahok — a hajós Svédországnak Őszintén szólva meglepődtünk, amikor a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz csónakkészítő üzemében közölték ve­lünk: svédországi megrendelésre is készítenek vízi jár­műveket. Rövid időn belül tizenhat csónakot kell átad­niuk a külkereskedelemnek, amely aztán továbbítja őket a svéd kereskedőknek. A leilei szövetkezet egyébként sok szép vízi járművet gyárt: kétszáz darab egy- és kétpárevezős csónakot készítenek ebben az évben a nagykereskedelemnek; gyártanak még halászladikokat, ár­vízvédelmi ladikokat, sőt vitorláshajókat is. A rr Irta: Lise Deharme —• Egyedül akarsz hazamenni most, késő éjjel? Any afej, te megőrültél! No de mit csináljunk, amilyen makacs vagy, úgyis hiába próbálunk lebeszél­ni .,, Hát akkor szia, kellemes sétát hazáig! A lány a szesszel dúsan öntözött va­csorától megerősöd­ve, a tánctól egy ki­csit kóválygó fejjel vidáman szaladt le a házibuli színhe­lyéül szolgáló lakás­ból. A lépcsőházban még dúdolgatott is jókedvében. De mi­helyt kilépett a hi­deg, sötét és üres utcára, összeszorult a szíve. Megijedt. Szaladni kezdett. Egyszer csak úgy látta, hogy az egyik távoli lámpaoszlop alatt egy férfi áll — biztosan őt akarja megtámadni. Fehér farkasfogai rosszin­dulatúan vicsorog­nak felé, jobb kezé­ben lövésre kész re­volver. Lelassította lépteit, remegve ment to­vább. Végül köze­lebb ért. A hajnali autóbusz megállóhe­lyén egy öreg anyó­ka állt fehér gallé­ros fekete bundá­ban. kezében szőr- memuffot szoronga­tott. A lány egy kicsit szégyenkezve sie­tett tovább. Megint kihalt utcába ért. Sehol senki. Botla­dozott a kimerült­ségtől. Megállt, hogy mély lélegzetet ve­gyen. Ekkor ideges­ségében elejtette a táskáját és a kesz­tyűjét. Hazajutni minél előbb! Egyre magá­nyosabbnak és el­hagy atottabbnak érezte magát, órájá­ra pillantott. Hajna­li 3 óra volt. Továbbsietett. El­telt tíz perc, mire rájött, hogy elté­vedt, és egyre tá­volabb kerül a sze­lői háztól. Körülné­zett, és rémülten ál­lapította meg, hogy két férfi követi. Beugrott a legköze­lebbi kapualjba. Ré­mülten csöngetett, de nem jelentkezett senki. Nem volt veszte­getni való ideje. A két férfi már-már utolérte. Rohanni kezdett. Befordult az első keresztutcá­ba, hátha üldözői szem etől tévesztik. Szörnvűség! Hiszen ez zsákutca! Vé­gem van! Hirtelen megkönv- nvebbült sóhaj sza­kadt fel belőle. Megmenekültem! A zsákutca sötét vé­gében egy fiatalember állt. Az ég küldte! A lány odarohant hozzá. — Jaj, de jó, hogy itt van! Könyörgök, mentsen meg! Segít­sen rajtam, kísér­jen haza. Meghalok félelmemben. Két bandita követ! — Én pedig a har­madik vagyok — szólt fojtott hangon a mentőangyal. Hát­racsavarta a lány kezét, és egyetlen jól irányzott csapás­sal leütötte. Letép­te ékszereit, lerán­totta róla bundáját, és már el is tűnt a sötétben. A két férfi ebben a pillanatban ért az utca sarkára. — Nem látom, ho­vá lett — mondta az egyik. — trgy látszik, itt lakik, és szerencsésen ha­zaért. — Biztosan — bó­lintott a másik. — De micsoda ostoba lány! Késő éjszaka egyedül kószál a városban! — Tiszta őrültség — helyeselt az első fé»*fi. — Tsten tudja, mi történhetett vol­na szegénvkével, ha mi itt nem va­gyunk a közelben... (A Magazvn Pols­kiból f ordította: Murányi Beatrix) nos megtiltotta alkalmazottai­nak, hogy munkaidőn kívül üzletében, a vendéglőben vagy a cukrászdában tartózkodja­nak, mert ezzel — úgymond — rontanák a színvonalait De most elrendelni ezt, s megkí­vánni végrehajtásait, szó nél­kül való' tudomásul vételét — felháborító! Ilyen alapon a MÁV elren­delhetné, hogy a vasutasok és családtagjaik szolgálaton kí­vül ne utazzanak vonaton. Az AKÖV is megtudhatná, hogy a szünnapos és a szabadságon lévő taxi- és buszsofőrök, ka­lauzok stb. igénybe vegyék a vállalat járműveit, hiszen ők is elfoglalják mások elől a helyet, és esetleg jegy nélkül utaznak. A Vendéglátó Vállalatnál kiadott rendelkezés igen fur­csa következménnyel jár; A Béke Étterem szabadságon lé­vő felszolgálója a színházi elő­adás után nem mehet be va­csorázná feleségével Kaposvár egyetlen, éjfélig nyitva tartó, megfelelő színvonalú éttermé­be. A vállalatnak az a dolgo­zója, akinek iskolája most tartja az évzáró bankettet, Il­letve vacsorát, nem mehet be tanulótársaivai az étterembe, mert ffiaibadnapas, és ki van tiltva onnan. Az éjfélig dolgo­zó asszonyt a legnagyobb hi­degben, esőben is csak az ut­cán várhatja meg a férje, mert tilos bemennie abba a vendég­lőbe, presszóiba, ahol felesége dolgozik. Az egyetlen zenés, éjszakai szórakozóhelyet a fehsaolgáaéfc, a zenészek hozzá­tartozói nem látogathatják, mert az szigorúan tilos. S va­jon miit csínáljainak azok a vendéglátóipari alkalmazottaik, akik olyan községben, üdülő­helyen dolgoznak, ahol télen csak egyetlen étterem vágj' presszó van nyitva? Menje­nek el egy másik községbe, ha étkezni akarnak, vagy kedvet kaptak egy kávéra?! Mintha legalábbis őkéit nem illetné meg az a kedvezmény, ami a többi vendéget Art, hogy a felszolgálók egy­mást és családtagjaikat, hoz­zátartozóikat térítés nélkül szolgálják ki, meg kell akadá­lyozni. Ez természetes. Ezt kí­vánja a társadalmi tulajdon védelme. Aki ilyet tesz, szigo­rúan felelősségre kell vonni. A visszaéléseket azonban nem a személyes jogokat korlátozó, adminisztratív intézkedéssel, hanem rendszeres, körültekin­tő ellenőrzéssel kell megaka­dályozni! (S zalai) Sokan megmosolyogták Siófokon ezt a kalapos, pipázó atyafit. Olyan komótosan vetkőzött neki a lábáztatásnak, olyan körülményesen tűrte fel a nadrágszárat, s olyan sokáig mászott le a köveken, hogy ennyi idő alatt Makó­ra ért volna. Amikor óvatosan belelógatta a lábát a hűs vízbe, mindenki föllélegzett a parton: no, végre! Az öreg pedig elégedetten kavargatta a vizet a lábával, s füstka­rikákat eregetett hozzá a pipájából. 500 ipari tanuló búcsúzott »Ores az osztály, elrepült belőle a sok dalos ajkú öregdiák« — szárnyalt a dal tegnap délelőtt a Mü. M. ka­posvári 503. sz. Helyiipari Tanuló Iskolában. Búcsúztak a végzős növendékek. öt­száz ünneplőbe öltözött ipa­ri tanuló — negyven szakma képviselője — járta végig utcájára az osztálytermeket, vett búcsút a diákévektől. »■Búcsúzni jöttünk, búcsúz­ni kell-» — köszönt el a ta­nároktól és diáktársaiktól a végzősök nevében Kiss Bajos, az intézet KISZ-titkára, s a Vörös Csillag Filmszínház zsúfolásig megtelt nézőtéren néhány pillansifcna visszaidéz­te az eltelt három esztendő örömeit, izgalmait, a diák­évek sokszínű világát A szék­sorokban könnyes szemű szü­lők, meghatott diákok hall­gatták Pintér Kálmán igaz­gató búcsúszavait: »Mi az életre tanítottunk benneteket. Szakmát adtunk a kezetekbe, amellyel boldogulhattok. De ne feledjétek, hogy ennek a társadalomnak csak az lehet megbecsült tagja, aki az in­tézetben szerzett tudását méltóképpen kamatoztatja. Ezután ti is egy részét al­kotjátok majd a munkásosz­tálynak, s a ti feladatotok lesz, hogy az idősektől átve­gyétek a munkahelyeket, s tovább munkálkodjatok tár­sadalmunk boldogulásáért.« Ma még búcsúztak, holnap már a munkahely várja őket S Radnóti Miklós szavaival indultak él: »Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent / Nekem S2Ülőhazám.~ messzeringó gyermekkorom világa / Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága*. / Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel / Egy-egy bokor, nevét is virágát is tudom., jm K. 1. SÜBLYED, DE VÁLOGAT Csak egy olajszállító van a közelben, luxushajó tA Stem karikatúrája) Kölönbuszok indáinak a Szegedi Szabadtéri Játékokra (Tudósítónktól.) A Szegedd Szabadtéri Játé­kokra az IBUSZ különhuszo- kat indít Kaposvárról. Az el­ső járt július 23-án a Háry János bemutatójára viszi el a színiházikedvelőket A részve­vők másnap indulnak vissza. Augusztus 20-án a Grúz SZSZK Állami Opera és Ba­lét tszmház együttesének elő­adására indul autóbusz a Ti­sza menti városba. A kirándu­lók a színházjegyért a szállás­ért és kétezeri étkezésért az autóbuszjegyért összesen 329 forintot fizetmek. Nyári tanfolyamok Balatonbogláron A megyei művelődésügyi osztály a napókban elkészítet­te a batatomboglári nyári to­vábbképzések programját. El­sőnek június 13-án a művelő­dési otthonok igazgatói és a népművelési ügyvezetők ér­keznek a továbbképzés szín­helyére. A közoktatási szekció 15- tfil 18-ig a kommunista peda­gógusok tanácskozását rende­zi meg. A részvevők megis­merkednek Somogy megye gazdasági helyzetével; elő­adást hallanak az iskolare­form végrehajtásának tapasz­talatairól és továbbá feladatai. Tód, a kommunista pedagógu­sok munkájáról, a tantestüle­tek világnézeti, politikai és pedagógiai egységének meg­teremtéséről. Jelentős kezde­ményezés a pedagógiai írók találkozója és az iskóla-tv or­szágos konferenciája is. Megrendezik a színjátszók, az irodalmi színpad-vezetők, a táncoktatók, a kórus- és honismereti szakkörvezetőik, a klubfoglalkozásokat irányítók hagyományos továbbképzését Hirdetés egy angol új­ságból: »Három fiúgyer­mek apja nagyon szeretne már egy kislányt is. Szíve­sen fogad minden tanár csőt.« Hirdetésére több ezer le­vél érkezett A sdk-soik jóakaraté tanácsadó kö­zött egy francia is akadt, aki a következő mondattal fejezte be levélét: »Ha kí­vánja, szívesen segítek, ne­kem ugyanis csak leány- gyermekeim varrnak.« ÜGYES TRÜKK (A Quick karikatúrája) • • « Hans Döroer weisbade- ni ikerastoedelmd utazó szabálytalan parkolás mi­att háromszor fizetett bír­Elöször elegánsain Se! öl­tözve ment el a rendőrség­ire. A bírság három márka vett. Másodszor foltos ruhá­ban jelent meg. A bírság két márka volt Harmadszor csinos fele­ségét küldte el. A bírság egy márka vélt.« * .♦ Egy Imköpingi polgár éjitek idején arra ébredt, hogy betörő jár a lakásá­ban. Nosza, kipattant az ágyból, és úgy, ahogy volt, pizsamástul utána ve­tette magát az ablakon. Így kergette végig a vá­roson, míg utol nem érte. A rendőrség mégis majdnem a lakástulajdo­nost tartóztatta le. A nagy üldözésben ugyanis nem vette észre, hogy pizsama* nadrágja fennakadt az ab­lakon, és — ott is marad*. • • • Benton G<B3s New Port-i újságíró csúfosan megbu­kott a Tennessee állam­ban megrendezett szená- torcálasztásökon. Kudar­ca ellenére hirdetményt tett közzé a helyi újság­ban, amelyben mindenki­nek, aki reá adta vótesát, a leghálásabb köszönet® fejezi W. Felesége sem maradit rest. ö is köszönetét mon­dott mindazoknak, akik nem a férjére szavaztak. »Így legalább nem poC- ttrtH, hanem itthon marad mellettem-« Somogyi Néplap A* MSZMP Somogy megveS Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor n. 2. Telefon 15-10, 15-IL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. n. 2. Telefon 1.5-16* Felelős kiadó: Szabó Gábor, Beküldött kéziratot nem őrzünft meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Pt. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár* Latinka Sándor utca &.

Next

/
Oldalképek
Tartalom