Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

A NYÁIRI DIVAT A nyári divatban uralkodó színek a sárgáik, zöldek és a rózsaszín árnyalatainak széles skálája. A modem ruha hosz- sza: nappalinál térd közepéig, míg a sportos jellegűeknél ki­csit térd fölé ér. A ruhákon el­helyezett; gombok rendszerint saját anyagából behúzott — háromszög négyszög hosszú­kás, kerek formájú. 1. Ragián-zabású vékony szövet- ?uha. Beállított szoknyarésze dísz- tűzéssel. 2. Fekete — fehér pepita yestor- riíha fekete-fehér ék alakú beállí­tással. 3. Világoskék vászon kosztüm, érdekes az ék alakú szabásvonalba beállított zseb. Szögletes gombolás­sal. 4. Zöld-rózsaszínnel kombinált kötött ruha. Csípőjén érdekes a sakktábla megoldás. 5. Nyomott mintás vászonkabát élénk pániozással, courréges stílus­ban tervezve. szívbillentyű műanyagból Dr. Juri Kriwcsikov tievi sebész műanyagból ké­szített szívbillentyűt. Az alapot ehbes a modern kémia legújabb vívmányai nyújtották. De. Krlwesl- kov as első műtétet — a bal szlvpitvarkamna bil­lentyűjének belyettesitését műanyaggal 1963-ban — a 16 éves Galja Jattnán végezte. Klinikáján azúta több Ilyen műtétet hajtott végre sikerrel. MEXIKÓ A SABGALAZ ELLEN Mexikóban n gy erőfeszítésekkel kipusztí- tottáík azt a léjyfajt, amely a sárgaláz kór­okozóját továbbítja emberről emberre. Mivel a szomszédos országokban még nem folytat­ták le ugyanezt a kampányt, elrendelték, hogy minden hajót, repülőgépet, és közlekedési eszközt, amely átlép a határom, DDT-vel kell beporozni. VITATKOZÓ IFJÚSÁG A közművelődés úttörői V IDÉKRE UTAZTAM A NAPOKBAN. Mi­kor a vomat a somo­gyi erdők között zakatolt, ke­serű hang ütötte meg a füle­met a szomszédos ülések fe­léi. —■ MSrndäg vitaitkoizäk velem a. fiúi Mindent jobban akar tudni, mint én, az apja. A másik férfi, 50 éves for­ma útítársa bólogatott: — Ilyenek ezek a mai fia­talok ... Vitatkoznak... Valóban így van. Mindéin fe­lé vitatkozó kedvű fiatalem­berekkel találkozhatunk. A diákok az osztályban, az is­kola folyosóin, a KlSZ-össze- jöve teleken hangos vagy sze- lídebb szóval vetnek föl kér­déseket, akarják egymást meggyőzni a maguk igazáról. Megvitatják kettesben vagy csoportosan a látott filmeket, színdarabokat, az olvasott iro­dalmi műveiket és újságcikke­ket, a felnőttek viselkedését, a közélet dolgait, forrongó ne­mi problémáikat. Hangot kap ebben az őszinte vitában a 16—18 évesek kívánsága a társadalommal szemben; a fiatalok és az idősebb nemze­dék szembenállása és együtt­működése; az egyéni erkölcsi magatartás és a közösségi er­kölcs ellentéte, összeegyez­tető vágya. Sokszor még formálatlanul, darabosan, de elhangzik a fiatalemberek szájából az a gondolat, amit — úgy érzik — föltétlenül ki kell monda­niuk, meg kell formálniuk. É N MAR FELNŐTT VAGYOK. Másféle, mint a bátyáim, a nővéreim, a szüleim... a ta­náraim, az idősebb felnőt­tek körülöttem. Erre büszke vagyok. Bár néha vágyat ér­zek arra, hogy segítségüket kérjem.... de elhessegetem ezt az érzést, mert magam akarom alakítani az életemet. És hányszor hangzik el a gyár műhelyében egy-egy munkásfiatal szájából: — Szaki bácsi, ne jöjjenek ne­künk mindig a múlt példái­val. A munkásfiatalok is úgy érzik, hogy az idősebbek sok­szor nem értik meg őket. A szüleiktől gyakran hallanak tiltást, szidást — Néha jókedvünk van, ki­rúgunk a hámbóL Azért még nem kell huligánnak nevezni bennünket. És az ő igazukat támogatja az a tény, hogy ezeknek a sokszor szidott, máskor meg- mosolygott fiaitaloknak az if­júsági brigádjai az üzemek­ben 100 százalékon feliül tel­jesítik a normát; hogy lég- jobbjaik szakmailag nagyon eredményesen képezik magu­kat; hogy részt vesznek az ön­tevékeny művészeti csoportok munkájában. Az a kívánatos, hogy a fal­vak fiataljai is tovább vitat­kozzanak, de ezt a vitát a fa­lu fejlődésének érdekében az­zal az eredménnyel folytas­sák, hogy álláspontjukat ott­honi tevékenységükkel bizo­nyítsák. Nagyobb teret, lehe­tőséget kell adni a falu életé­ben az érett értelmű fiatal­ságnak, hadd mutassák meg, miként alakítják majd ők a szocialista falu anyagi és szellemi arculatait. V ITATKOZÓ IFJÚ­SÁG? Jó, hogy vitat­koznak! Éppen az az értékes bennük, hogy van véleményük a világ, s benne a maguk dolgairól, hogy ön­álló gondolkodásra töreked­nek, s hogy véleményüket bátran el is mondják. Bár minden fiatal gondolkodása még önállóbb, vitába szállása még bátrabb lenne! Az isko­lának, a munkatársaiknak, a szülőknek, a társadalomnak nem szabad visszaszorítani, elfojtani, korholni ezt a vitá­zó kedvet, hanem inkább elő­segíteni, ezzel együtt elősegí­teni felnövő nemzedékünk önállóan gondolkodni tudását. Hiszen valakit csak akkor le­het a helyes álláspontról meg­győzni, ha vitatkozik velünh. Az igazságot, a jövőt építő igazságot csak közös beszélge­téseken találhatjuk meg. Aki­ket visszarettent az, hogy az ifjúság bírál, van önálló el­képzelése, és aszerint akar élni, azok gondoljanak arra: az emberiség fejlődésében a meg nem elégedésnek, a vi­tatkozásnak minden korban hatalmas lendítő szerepe volt A mai idősebbek is valami­kor vitatkozó fiatalok voltak, a a meggyőződésük mellett kiadóknak, a harcot, szenve­dést is vállalóknak, a muhlcá- jukat becsületesen elvégző nemzedékeknek köszönhetjük, hogy szocialista hazában élünk. Nemsokára a ma ifjú­sága lép a hélyünkbe, s azt hisszük, azt reméljük, hogy ugyanolyan becsülettel építik tovább a jövőt mint amilyen szókimondóan ma véleményt nyilvánítanak. A sízocdalista társadalomnak nem fejbólin­tó jánosofera van szüksége. A társadalom fejlődését a vitat­kozó, a vitákban a helyes ál­láspontot megtaláló, felelőssé­ge* érzó ifjúság fogja előre­vinni. Mert miből is fakad vég­eredményben ez a vitatkozó hajlam? Belső indítékból, az egyéniség mélyéről, sokszor a tudat alatti ösztönök világá­ból. A vitatkozás egyik érté­kes eleme éppen az, hogy ez­által sok minden tudatossá válik a benne részvevők előtt. Kevés fiatal gondol arra vilá­gosan és következetesen, hogy az ő jövendő világukról, élet­formájukról van szó, nagy többségük mindezt homályo­san, csak ösztönösen érzi, hi­szen érzés világuk még nem egészen letisztultán kavarog, gondolkodásuk még sok be­nyomás és vélemény között ingadozik. Ebben van a fia­talok vitázó tevékenységének másik természetes oka, ná­luk a vitatkozás útkeresést jelent. Szenvedélyességének pedig az a gyökere, hogy ez­által kínzó bizonytalanságtól akarnak megszabadulni. B ecsüljük meg vi­tatkozó IFJÜSÄ- GUNKAT. Megbe­csülésünk egyik formája le­gyen az, hogy mi is vitatko­zunk velük az élettapasztala­tok erejével, az ifjúság iránti szeretet erejével, jövendő társadalmunk iránti közös gonddal és felelősséggel! Epres kosár Hozzávalók: 12 deka vaj, 27 deka daraliszt, 9 deka porcukor, két kávéskanál sü­tőpor, három tojás sárgája, két evőkanál rum, három evőkanál tej és eper. A szétmorzsolt vajból, liszt­ből, cukorból, sütőporból, rumból, tojássárgájából és a tejből tésztát gyúrunk. Kis kosárformákba nyomkodjuk, tepsibe rakjuk, és aranysár­gára sütjük. Még melegen ki­borítjuk a formákból, és ki­hűlés után tejszínhabbal töltjük. Érett eperrel díszít­jük. EPRES SZELET Hozzávalók: tíz négyszög­letes ostyalap, 2 dl tejszín, 18 dkg eper, 10 dkg porcu­kor és 1 csomag vaníliás cu­kor. A tejszínből kemény habot verünk. Hozzákeverjük az át­tört epret, az átszitált por­cukrot és a vaníliás cuky>t. Jól összekeverjük, és az ostyalapokat vékonyan meg­kenjük. Rövid időre nehezék­kel lepréseljük, majd a tete­jét is megkenjük. Fölszeletel­jük és azonnal tálaljuk. EPERFAGYLALT Hozzávalók: 1,5 cä víz, 13 dkg kristálycukor, 15 dkg eper, 1 citrom leve és 8 deci tejszín. A cukrot a vízben addig főzzük, amíg gyöngyözni kezd. A megmosott és meg­csurgatott epret szitán áttör­jük, és beletesszük a szirup­ba, Végül hozzáadjuk a cit- ramlevet, és az egészet meg­szűrjük. A kihűlt szirupot beletesszük a hűtőszekrénybe. Mikor a fagylalt már kocso­nyásodni kezd, a tejszínből habot verünk, ezt is hozzá­adjuk és megfagyasztjuk. Apróságok A karfiol kellemetlen sza­gát eltávolíthatjuk, ha egy da­rab száraz kenyeret vagy zsem­lét kis vászonzacskóba téve együtt megfőzünk vele. • * • Az uborka sokáig friss és kemény miarad, ha vizes papi­rosba csavarjuk. • • • A krumplit tároljuk minél la­posabb ládákban, hogy könnyeb­ben ellem őrizhessük csírázását. Hogy az újkrumpli tisztításakor ne legyen foltos a kezünk, a krumplit jól meg óuuk, durva vászonzacskóba tesszük, és két kézzel gyúrjuk, mint a tésztát. * * • A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat elődje, a Természet- tudományi Társulat első köz­gyűlésén, 125 évvel ezelőtt olyan haladó szellemű tudósokat vá­lasztottak vezetőségi taggá, mint. .. Nevüket megtaláljuk a rejtvény vízszintes 1., 20., 74. és a függőleges 11., 32., 34. szá­mú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A Társulat másodtitkárává választották. 11. Ilyen főzelék is van. 12. Keverve — kerti szer­szám. 13. Állati lakhely. 14. S. Z. O. É. lő. Kevert — elun. 17. Komód része (névelővel). 19. ßvszak + N. 20. Ez a nagy tu­dású, forradalmi szellemű orvos- professzor volt a Társulat első elnöke. 22. Megtörtént. 24. Híres francia divatdiktátor — kiejtve. 25. Zúdít. 26. V. K. N. 28. Biztat. 31. Korallsziget. 33. Néven neve­zett nőismerőseid. 35. Y. L. U. 36. Kemény anyagból készített vi­rágágydísz. 39. Ebfajta. 40. Vá­ros Zürich és Luzern között. 42. Szoknya. 43. Igekötő. 44. A sze­relmesek pártfogója. 46. Karolt. 48. Háborúra mondják. 50. Más­salhangzó kimondva. 5L Mezte­lenséget művészien kifejező kép — betűi keverve. 52. Több mint ifjú — kevesebb mint idős. 54. Kevert — alól (ékezerthiány). 56. Német pallóösvény. 58. Rokon + V. 59. Tejtermék. 60. Baj — más­képpen. 61. Konkrét szót helyet­tesítő szócska. 62. Római öltözék. 64. Érc — németül. 65. Indiai fo­lyó. 68. Védő (ékezethiány). 70. Ritka férfinév. 72. Első része. 74. A Társulat munkájának keretében fölmérték Magyarország ásvány- és bányakincseit. A tudós, aki­nek nevét itt elrejtettük, 32 kő­szénfajtát elemzett. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen verseny is van. 2. Orosz férfinév. 3. A. O. 4. Legyet ütő; 5. Mások anyagi javainak keze­lői. 6. ... Junction, Michigan (USA) állam egyik városa. 7. El­tussol. 8. Napszak. 9. Darabol. 10. Taszít. 16. Doboz. 18. Szovjet repülőgéptípus. 21. Féltve őrzött dolga, amiről nem beszél. 23. Csónakkikötő (utolsó betűje hiányzik). 25. O. A. R. 27. A kapuba lép. 29. Fél vágó esz­köz (!). 30. Mákfej. 32. Az orvos­kar elnöke volt, évekig tartó le­velezés után ő hívta össze a ma­gyar orvosok és természetvizsgá­lók első vándorgyűlését. 34. Az első jegyzői, illetve titkári tisztet töltötte be. 37. Állandó fej ék (két szó). 38. Komárom megyei város. 41. Nagy kiterjedésű tó a Szovjetunióban. 45. Az undor is lehet ilyen. 47. Alacsony értékű fűtőanyag féle. 49. U. L. A. 53. Kerek szám. 55. Bejáraton. 57. Varróeszköz. 61. Zamatok. 63. Vízi erőművek igen fontos tar­tozéka. 86. O. J. O. 67. Vissza — ipari növény. 69. V. E. 71. Két magánhangzó. 73. Énekhang (éke­zetfölösleg). M. «L • * * BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1^ 20., 74., valamint a függőleges 11., 32., 34. számú sorok megfej­tése. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 196«. június 17-én, péntek délig. Kén­jük olvasóinkat, hogy a szüksé­ges sorokat levelezőlapon küld­jék be, s írják rá: »Felnőtt ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Makarenko; Come­nius; Szarvas ' Gábor; Brunswick; Pestalozzi; Veres Pálné. Somerset Maugham Az ördög sarkantyúja című könyvét nyer­ték: Bilecz Rózsa, Sólyom Sán­dor, Kaposvár; Tóth Lajcsné, Kisgyalán; Szabó Árpád, Eala- tonföldvár. A könyveket postán küldjük el. m 1 i r~ tr­5“ — 6 r­i 4 «"H 1 44 Öj n a 41 4*1 ti H m 47 41 4f u 14 a 21 íi W E 3 IS m IS ül 16 17 11 29 M a 14 ii a ii 3*i is IS 1* íi it « ii a K6 W m a m m Hl 15 1! <<6 Ml A M* so a' 64 m & bi ÖJ Sí s& 1 5« sí H it SS 60 m 64 Ii**®!' a 61 Cl mi 3 SS 61 ti 61 öl 70 74 a n 71 7W } Törők Lehel A gyümölcs- és főzelékfélét tartsuk lécekből készült ládák­ban, bogy m 1«vego jói átjárhassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom