Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-11 / 137. szám

SomoggiNéplap A Kék-Fekete együttes sikeréről TT fi" A í f/A MÉGVE' Ta\bCS LAPJA Somogyi győzelem az első „félidőben Verseny Balatonbogláron a szakma kiváló tanulója címért Áss idén az a megtisztelte­tés jutott, a balatorkbog­lári szakmímkástanuió-iskolá- nak, hogy noha megyénk egyik új intézményéről van sző — tavaly kezdődött meg az oktatás —, itt rendezték meg a Szakma kiváló tanulója cím elnyeréséért indított or­szágos versenyt a zöldség- és gyümölcstermesztő szakmá­ban. Ebben a két mezőgaz­dasági ágazatban ez a ne­gyedik országos vetélkedő. Tizenkilenc iskola tanulói vettek rajta részt az ország­ból. A versenyt megelőzően minden iskola selejtező meg­hallgatást tartott, s akik eze­ken az első vagy második helyen végeztek, részt vehet­tek a kedden kezdődött bog­iári versenyen. Elöljáróban még e! kell mondani azt is, hogy miért éppen Balatonboglárra esett a rendezők választása. Figye­lembe vették, hogy olyan gaz­daságok legyenek az iskola közvetlen közelében, ahol biz­tosítva vannak a verseny le­bonyolításához szükséges tár­gyi és személyi föltételek. Ez esetben kitűnően megfelelt ennek a célnak a balatom- boglári és a balatanújhelyi állami gazdaság. Boglár mel­lett döntöttek a felsőbb szer­vek azért is, mert a más megyékből érkező verseny­zőknek és kísérőiknek hasz­nos és kellemes a Balatonnal való ismerkedés. Ugyancsak fontos tényező volt az is, hogy ebben az iskolában a tantestület jó szervező kész­séggel rendelkezik, és bizto­sítja a vendégek elhelyezé­sét. A rendezés egyébként nagyon jói sikerült, s ebben az iskolán kívül nagy része van a megyei tanács mező- gazdasági osztályának, a gyakorlati versenyek lebonyo­lításában segédkező állami gazdaságoknak és a Földmű­velésügyi Minisztérium illeté­keseinek is. A versenybizott­ság munkájára csakúgy, mint az egész vetélkedőre a magas színvonal volt a jel­lemző. Kedden, a verseny első napján a zöldségtermesztő szakmában elméleti, szerdán gyakorlati felkészültségéről adott tanúbizonyságot 22 ta­nuló. Ez volt az első »fél­idő«, s mindjárt somogyi győzelem született. Simon József, az öreglaki Szakmun­kástanuló Iskola hallgatója, a ti A tánczenei fesztiválváro-1 ok ünnepelt együttese, a var­sói Kék-Fekete beat-zenekar szerdán bemutatkozott váro­sunkban is. Az együttes a Gyors vizű patak című ze­nekari számmal adta át név­jegyét a hallgatóságnak. A »kellemes« hangulathoz hoz­zájárult, hogy ízig-vérig mo­dern zenét hallottunk elő­adásukban. Hangszereik cso­dálatos hanggal rendelkez­nek. Ha kell, úgy szól a basszus gitár, mint az ágyú, de lírai an érzékeny is tud lenni. Az intenzív ritmus nem nyomta el sohasem a dalla­mot; A tegnapi ember című zenekari szám az új zene ábécéje. A Kék-Fekete együttes re­mek énekeseket hozott ma­gával Lengyelországiból. Ad­riana Rusowiecz, Helena Majdaniec, Piotr Janczerws- ki igazi beat-énekesek, s az együttes tagjai is kitűnően énekelnek. A zene és a moz­gás ilyen közvetlen kapcso­lata az eddigi tánczenei stí­lusokban talán sose érvé­Simon József. kál mancsai Aranykalász Tsz mezőgazdasági tanulója meg­szerezte az első helyet Hajós Mária tatai és Balogh Lajos jászberényi tanuló előtt. Simon Józseffel az öregla­ki iskolában beszélgettünk. — Harmadéves szakmun­kástanuló vagyok. A gyakor­lati időt falum tez-ének ker­tészetében töltöttem. A há­romhónapos elméleti oktatás­ból még csak másfél hónap telt el, amikor a versenyen indultam. — Milyen helyezésre szá­mított? 1— Ügy éreztem, hogy az első hat között leszek. Nem tartottam attól, hogy a kér­désekre nem tudok válaszol­ni, csak attól, hogy mások esetleg többet tudnak... Eredményes versenyzésének érdekességei közé tartozik, hogy olyan gyakorlati téte­lekből kellett helytállnia, amelyekre csak szakkönyvek­ből készülhetett föl. Az el­SZEMÉ LY I KULTUSZ iit ,* WsMei ntéleü feladat kapcsán a vö­röshagymáról kellett beszél­nie, s érthető volt az izga- lom, hogy a szegedi meg a makói versenyző felülmúlja a somogyi fiút Nem így történt A példás helytállásért a tanulmányi idő letelte előtt megkapta szakmunkás-bizo­nyítványát: kéthetes lengyel- országi jutalomkirándulásra mehet augusztusban; emlék- plakettet és mintegy 450 fo­rint értékű könyvet ás más ajándéktárgyakat kapott Megjutalmazták iskoláját is 1000 forinttal, ugyanennyit kapott Emyes István kál- máncsai kertészeti brigád ve­zető, Simon József gyakorlati oktatója is. Az országos verseny máso­dik »félidejéről«, a gyümöics- termeeztő szakma kiváló ta­nulója címért folyó vetélke­dés eredményeiről keddi la­punkban tudósítunk. Hernes? Ferenc nyesült még, mint a beat- ben. Mondhatni a zene alko­tóeleme lett Az énekesek ennek a követelménynek is megfeleltek. Hogy a modern zene milyen magas fokú ze­nei képzettséget követel, be­bizonyosodott a Maria Lena gitárszólóban. A muzikalitás sohasem veszhet ki a zené­ből. Csak hangsúlykülönbség lehet muzikalitás és ritmus között. Ritkán esik meg, hogy egy ilyen együttes mellett pró­zai szereplő is érvényesülhet. Angyal Jánosnak sikerült. A közönség többször is vissza­tapsolta. Pazar paródiái szi­porkáztak. A Húsz óra Páte­re, Az ember tragédiája Ádám-Évája, az Ünnep szó­noka méltán aratott sikert. Rónai Egon konferanszi ke­vésbé volt színes. Sajnos a két hazai éne­kesnek, Ambrus Kyrinek és Aradszky Lászlónak ezen az estén csak kisebb siker ju­tott. S ebben a műsorszer­kesztők voltak a hibásak. Horányi Barna A TÁRGYALÓTEREMBŐL „Erős férfiak" Ez év februárjában, szóvál­tásba keveredtek Istvándiban Horváth Antalnévál Göjtönár János, Orsós György és Or­sós István. A vita hevében a három »erős férfi« tettleg bántalmazta az asszonyt oly­annyira, hogy súlyos sérülé­seket szenvedett. A Barcsi Járásbíróság a napokban vonta őket felelős­ségre, és Göjtönár Jánost. Orsós Istvánt 8—8 hónapi szabadságvesztésbe ítélte. Or­sós Györgynek korábban ha sonló okok miatt már meg­gyűlt a baja a bírósággal, s ezért őt mint visszaeső bű­nöst egyévi szabadságvesztés­re ítélték. Az ítélet nem jog­erős. Szabadságvesztés, vagyonelkobzás A múlt év februárjában három hétre külföldre távoz­tak Faluhelyi János és fele­sége, a kaposvári Gyógyszer­tári Központ dolgozói. Auszt­riában, Olaszországban, Svájc­ban jártak. Útlevelük lejár­takor két gyermekükkel a Német Szövetségi Köztársa­ságban telepedtek le, ezzel kifejezték azt a szándékukat, hogy nem kívánnak hazatér­ni. A Kaposvári Járásbíróság a napokban ítélkezett fölöt­tük. Hazatérés megtagadása miatt Faluhelyi Jánost és fe­leségét 3 év 6 hónapi sza­badság és 5—5 évi jogvesz­tésre ítélte. Kimondta a bí róság a Faluhelyi házaspár itthon maradt vagyonának el­kobzását is. Az ítélet nem jogerős. Hogy az örökösöknek kevesebb jusson.». Gócza Leóné őrtilosi lakos januárban segédkezett a szomszédban elhalálozott öz­vegyasszony holmijainak biz­tonságba tételében látszólag azzal a szándékkal, hogy az örökösök mindent megtalál­janak. Közben azonban több száz forint értékű ingóságot ellopott, és a maga lakásán rejtette el. A Csurgói Járás- bíróság emiatt — nem jog­erősen — 4 hónapi szabad­ságvesztésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés bünte­tés végrehajtását a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette. Szalai László Szomjas várakozók Nincs szerencséje annak, aki déli 12 és délután 3 óra között érkezik a szán- tódi komphoz. Hiába akar­nak ugyanis a tikkasztó melegben egy pohár sört, málnát, narancslét vagy más italt inni, nem lehet. Az egyetlen büfé a legna­gyobb melegben három órán keresztül zárva tart. A szomjas várakozók csak az ablakon keresztül bá­mulhatják a sört, az Utast és a többi ingerlő »cseme­gét«, mert az elérhetetlen számukra, legalábbis 12-től 15 óráig. Akadnak, akik elmennek a nem messze levő Rév Csárdához, ám hiába, mert az is zárva van. Meg kellene változtatni a büfé nyitva tartását, s úgy szabályozni, hogy a kompra várakozók hozzá­juthassanak a szomjukat oltó italhoz! Sz, L.- £n vagyok a főnöki LhNttK ÍA Stem karikatúrája) Eperjesi büszkén újságol­ta feleségének: Gratuláltam a dirinek! Az értekezleten nagy csatá­ja volt a főkönyvelővel. En kijelentettem, hogy száz százalékig neki van igaza. Az asszony ijedten kér­dezte:-r- Nem fog haragudni rád a főkönyvelő? — Ne félts engem. Nem hallotta, amikor a dirit di­csértem. Később szerencse- kívánataimat fejeztem ki a főkönyvelőnek megcáfolha­tatlan, szakszerű érveiért. Somoskői, a bérelszámoló ezért gúnyos megjegyzések­kel illetett. Azt mondta, nincsenek elveim. — Remélem., nem vesztél össze Somoskőivel ? Az igaz­gatóm sógora. — Azt hiszed, nem gon­doltam erre? önkritikát gyakoroltam, és igazat ad­tam neki, amiért megbírált. Közöltem vele: hű vagyok önmagamhoz, hogy sohasem szabad ragaszkodnom el­veimhez. — Más nem történt? — összeszidtam a hiva- tglssűédet. mst& másfél óráig kellett vámom egy aktára. — Remélem, nem szidtad nagyon össze? ki OVÁTOS — Hová gondolsz? Eszembe jutott, hogy elő akarják léptetni. Mit lehet tudni! Később megkérdez­tem tőle, hogy gyengélkedő feleségének javúlt-e az ál­lapota, és tanácsot adtam neki, hogy milyen orvossá­got kérjen számára. — Nagyon helyesen cse­lekedtél. Lemegyek a ház- felügyelőhöz. — Még mindig nem csi­nálta meg a vízcsapot? Hal­latlan dolog! Majd megmon­dom neki, hogy... — Jaj, ne légy hozzá ba­rátságtalan, hiszen... — Tudom, édesem. Majd megmondom neki, hogy ne haragudjon a, sürgetésért» de kell az új vízcsap, mert mi nagyon szeretünk mosakod­ni. Majd bolond leszek ösz- szeveszni vele! Hiszen már újságoltam neked, hogy a lányát éppen abba az isko­lába nevezték ki tanítónő­nek, ahová Evikénk jár. Ha már lemégy a házfelügyelő­höz, légy szíves, hozz egy­úttal a csemegeboltból tíz deka ementálit. De ne az a kövér, tupirozott hajú nő vágja le, mert ö mindig csupa héjat ad. A múltkor is visszacsaptam neki a pultra. — Jaj, miért tetted? — ijedezett az asszony. Eperjesi elsápadt: — Miért, mi van a kövér­rel? — A férje iparági igaz­gató. Talán egyszer ti is hozzá fogtok kerülni! — Igazad van, légy hoz­zá nagyon kedves, és me­séld el neki, hogy én milyen ideges vagyok, és mennyire megbántam a múltkori sajt­ügyet. Egyúttal tudd meg a keresztnevét is. Névnapjára veszünk neki egy szép cso­kor virágot. Palásti László Rendhagyó igék Azt hiszem, hogy a súly­talanság állapotát a föl­dön nehezebb elviselni, mint a világűrben. Az állandó locsogást csak a víznek lehet meg­bocsátani. A kerékkötőket kerék­be töri a történelem. A gondűző szórakozás sokszor több gondot hoz, mint amennyit elűz. Könnyű nem botlani annak, aki egy helyben topog. A zsiráf nem teheit róla, hogy fenn hordja az or­rát De aki ezzel igazolni akarja kevélységét, az ál­latok közé sorolja önma­gát. Sok új gondolatnak szárnyát szegi a régi szo­kás pókhálója. Lehet az is jó színész, aki nem szín-ész. Olvasom, hogy egy szob­rász rozsdamentes acélból készíti szobrait. Ha a pa­tina nevű »rozsda« se von­ja be őket, kétségtelenül csillogni fognak. De nem mind szobor, ami fénylik. Az elektronikus számo­lógép agya — észerőmű. Egyes élőlények hajla­mosak arra, hogy ülőlé­nyekké váljanak. A levéltár csak iro­da-lom, mégis születhet belőle irodalom. Filmstílusok régi és új hullámain töprengve lá­tom, hogy leghamarabb a divat megy ki a divatból. Aki csak körhintán uta­zik, keveset ismer meg a világból. S hány ember van, aki nem tud kitömi a maga köréből! Az agy-sejt már önma­gáról is sok mindent sejt. Idegszálaink úgy vibrál­nak, mint a hegedűhúrok. Csak nem adnak olyan szép hangokat. Most van türelmem ta­nítani a fiamat. De vajon öregkoromban lesz-e tü­relmem tanulni tőle? A tudósnak a napfo­gyatkozás sötét pillanata is alkalom arra, hogy va­lamire fényt derítsen. Török László Le vagyok szerelve ötéves fiam odalép az íróasztalom mellé: — Papa! Add kölcsön a vonalzódat. — Minek az neked? — Kardnak. — Ugyan! Micsoda idő­szerűtlen ötlet?! Hiszen a kardból ekevasat akarunk kovácsolni! Menj, játsszál az építőkockáiddal. Másnap megint megjele­nik ugyanott. — Papa! Add kölcsön a vonalzódat! — Már megint minek az neked? — Ekevasat akarok ko­vácsolni belőle. Azóta nincs meg a vo­nalzóm. Le vagyok sze­relve. Somogyi Nétolap Az MSZMP Somogy megye“ Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. o. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a hely! postahivataloknál és postiskézbesftóknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. tndex: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár* Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom