Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

Péntek, 1966. június 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP VÁc&esxéd a vonaton Mire kell a reklám ? KI — Jó napot, szaktárs! Mi jót olvas? — Nem olvasmány, tan­könyv. Készülök a vizsgára. — Miféle vizsgára? — Hát bizony, nem hinném, hogy kitalálná. Nehéz vizs­gáim vannak nekem. — Tudja, mit, szaki? Maga ne mondja meg, ho'-y mit ta­nul. Én majd kérdezek enyet- mást, aztán majd csak kita­lálom, hogy milyen i”kaláhan nyomorgatAák a~okkal a frá­nya vizsgákkal! — Jó. Legalább a-tdiq pihe­nek. Na, kérde zeti. — Hát először is azt mondja meg, hogy milyen vállalatnál dolgozik. — Én? A baromfikeltető ál­lomáson. — Mit csinál ott? — Tojást válogatunk a gé­pekbe. Ellenőrizzük a műkö­dést, foroatjuk a tojásokat, szóval melózunk, na, nem lét. lenkedünk abban a jó kis me­legben. — Hát akkor máris megmon­dom, milyen iskolába jár. Me­zőgazdasági technikum kihe­lyezett tagozat! — Nem találta el! — Hm. Felsőfokú? — Nem bizony! — Hát akkor... Keszthely? Akadémia? — A, dehogy. Jogász vagyok én, harmadéves. — Hm. Aztán mi az ist... izé, minek magának az a jog? Attól jobb lesz csirke? Talán egy tojásból akkor kettő feg kikelni? — Nem érti ezt maga, sza­ki. Ez politikai öntudat dol­ga. Ma már a műveltséget sen­ki sem sajátíthatja ki magá­nak! — És ha végez, bekerül a vállalat vezetőségébe? — Lehet, de nem biztos. Mert azok is tanulnak ám, s akkor belőlük mi lesz? Az egyik a kertészeti főiskolára jár, a másik tanárképzőbe. A harmadik meg erdőmémöknek készül. Kell a szakember ná­lunk, az biztos. De miért val­lat engem? Ügy nézem, maga se több 32—34 évesnél, maga is tanulhatna! — Hm. Ki mondta, hogy én NIT TANUL? nem tanulok? Csak a jegy­zeteimet nem hoztam magam­mal. — Szóval tanul? Hát akkor most én kérdezek, és aztán ki fogom találni, hogy milyen is­kolát végez. — Kérdezzen, szaki! — Hol dolgozik? — Szövőmester vagyok a textilgyárban. — Szép mesterség! Hát ak­kor ... textilipari technikum, levelező! — Nem találta el. — Tényleg nem? Abból is van már felsőfokú? — Tudja fene, hogy van-e. — Vagy talán textilmérnök­nek készül? — Van nálunk elég! — Hát akkor mit tanul? — Ügyse találja ki! A test- nevelési főiskola negyedéves növendéke vagyok. — Tornatanár akar lenni? — Nem tudom. Majd még meglátom. Jól keresek én, nincs szükségem arra, hogy állást cseréljek. De tudja, sze­retem a testnevelést meg a sportot. Gyerekkoromban mindig arról álmodoztam, hogy tornászni, futballozni, vívni tanulok. Hát most telje­sült az álmom! Illetve teljesül, mert még egy évem hátravan. — Na, akkor maga fogja ve­zetni a gyárban a munkahelyi testnevelést, ugye? — Nem érek én arra rá. De van nálunk egy idős szaki, egy régi sportember, szakosztály­vezető. Ellátja az tisztessége­sen, csak hát egyik-másik gya­korlata ma már nem korszerű. De nem szólok neki, mert megharagszik, aztán többet nem lehet rávenni, hogy ve­zesse az üzemi gimnasztikát! Tari János D eklám. E szó nem ép- pen tetszetős; rossz mellékíz is keveredik magyar nyelvbéli jelentéséhez, bár ez manapság többé-kevésbé indokolatlanul kötődik hozzá. Ha valamiről azt állítjuk: rek­lámozzák, az már-már annyi, hogy túlzóan földicsérik, ok­talan hírverést csapnak kö­rülötte. A kétes értelmezés onnan plántálódott át, ahol a rek­lám gyakran valóban ezt — csak ezt — jelenti, ahol a reklámozás a vásárlók olykor drasztikusan erőszakos befo­lyásolásából eredő haszon egyik nélkülözhetetlen eszkö­ze. Volt idő, amikor gazda­sági életünkben az indokolt­nál jobban fölerősítették a negatív csengést, sőt a reklá­mot teljesen fölöslegesnek, sőt pazarlásnak tekintették. De azt sem fölösleges hozzá­tennünk: akkoriban kétségkí­vül volt némi gazdasági, tár­gyi alapja e nézetnek. A gaz­dálkodást ugyanis akkor az áruhiány jellemezte, márpedig Fagylaltozik a Ki vadári Állami Gazdaság asszonybrigádja. A földművesszövetkezet fagylaltárusa naponta meglát :>gatja a földeken dolgozó e mbereket. APRÓHIRDETÉSEK Szoba-konyhás, össz­komfortos házrészt vennék esetleg elő; szobával. Cím a ki­adóban 1961. számon. (1961) Sötét hálószobabú­tor eladó. Kaposvár, Április 4. u. 24. Bél- teki. (1967) Magányos kertes kis ház, mely egy szobá­ból, mellékhelyiségek­ből áll, 107 n-öl tel­ken beköltözhetően 36 000-ért eladó. Ka­posvár, Gorkij u. 54/c, Stellemé. (1963) Eladó háromszobás, összkomfortos belvá­rosi ház fizetési köny- nyítéssel. Cím 88251. számon a hirdetőben. (88251) Eladó a Kaposvár, Kossuth Lajos u. 11. szám alatti garázs. Érdeklődni 11-60-as telefonszámon. Tóth Károly. (88235) Építkezők, figyelem! Ház lebontásra eladó. Érdeklődni: Kapos­vár, Engels u. 1. (88239) Keveset használt endliző varrógép el­adó. Kaposvár, Hu­nyadi János u. 49. (88225) Eladó kifogástalan állapotban levő né­met világos hálószo­babútor és 6 db-ból álló kárpitozott garni­túra. Megtekinthető Szántóéknál, Kapos­vár, Honvéd u. 12., 12. ajtó, minden nap M órától. (88222) I Fekete Pannónia mo­torkerékpár eladó. Kadarkút, Árpád u. 55. (5367) Balatonboglártól Ba­latonmáriáig elcserél­ném, esetleg eladnám kétszobás, eiőszobás, konyhás, kamrás ka­posvári házamat meg­egyezéssel. Németh, Kaposvár, Puskin u. 15. (1950) ÁLLÁS A MÁV kaposvári fütőházfőnöksége moz­donyfűtőnek lölvesz 18—30 éves férfiakat. Kaposvári lakosok előnyben. (1970) Az ÉM 44. Rz. Állami Építőipari Vállalat azonnal fölvesz buda­pesti munkahelyekre fémcsőállványozókat, burkolókat, épület- villanyszereiket, ku­bikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360 forint (napi 15 Ft), nem csa­ládfenntartó^ nk havi 240 Ft (napi 10 fo­rint) különélést díiat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelen­téssel rendelkeznek, és állandó lakóhelyük­re naponta nem tér­nek haza. Munkásszál­lást és napi kétszeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. Tanácsi igazolás ts munkaruha, szakmun­kásoknak szerszám szükséges. Cím: Buda­pest. V.. Kossuth L. tér 13—15.. munkaerő­gazdálkodás. (3861) A Kaposvári Ruhagyár keres fölvételre hegesztő lakatosi, fűtésszerelőt, gépészmérnököt, közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező közgazdászt és szabó szakmunkásokat Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon. (88*19) VEGYES Drohoka biztos hatá­sú tyúkszem tapaszt 3,60-ért utasítással küld Horváth drogéria, Szombathely. (1943) Horgászok! A fo­nyódi horgászversenyt június 12-én, rossz idő esetén 19-én 8—H óráig rendezzük meg. Vezetőség. (M247) Június 20-tól lehet jelentkezni a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatára A középfokú mezőgazdasági technikumok levelező tagoza­tának következő tanévére ösz- szesen 4000 hallgatót vesznek föl. Első osztály az ország min­den részében 39 iskolában, négy — általános mezőgazda- sági, kertészeti, gépészeti és erdészeti — tagozat nyílik. Fölvételre június 20-tól szep­tember 30-ig lehet jelentkezni, a fölvételi vizsgákra azután kerül majd sor. A levelező tagozatra azok kérhetik fölvételüket, akik 1906. december 31-ig betol tik 17. életévüket, elvégezték az általános iskola nyolc osztá­lyát, és a technikum szakirá­nyának megfelelő, legalább kétéves nagyüzemi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Azoknak, akiknek szakiskolai vagy szakmunkás-képzettsé­gük van, szakmai gyakorlatot nem kell igazolniuk. A fölvételnél előnyben ré­szesítik azokat a jelentkezőket, akik mezőgazdasági üzemben, vállalatnál, intézményben technikusi képzettséget igénylő munkakörben dolgoznak. (MTI) TERMELŐSZÖVETKEZETEK! egyéni Állattartók: Exportra alkalmas lovakat kedvező föltételekkel értékesíthetnek az állatforgalmi vállalatoknál! ' A lovak átvételére az állatforgalmi vállalatok megál­lapodást kötnek az alábbi föltételekkel: Használati célra alkalmas, 10 évesnél nem idősebb, jól fejlett csontozató és izomzatú lovakért, melyek a magyar szabvány szerinti extrém minőségnek meg­felelnek, kg-ként 12 Ft-ot, használati célra alkalmas, 10 'évesnél idősebb, kisebb küllemi hibával rendelkező, az extrém minőségnek megfelelő kondícióban levő lovakért kg-ként 10 Ft-ot fizetünk. Részletes felvilágosítást a Somogy megyei Allatfor- galml Vállalat járási kirendeltségei és körzeti megbí­zottjai adnak. Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat. (3869) ha valamiből olyan kevés van, hogy nem az értékesítés, hanem az elosztás a gond, akkor valóban aligha van szükség reklámra. Mindez természetesen a múlté, bár — bizonyos nyo­mai a régi szemléletnek azért itt-ott még fölelhetők. Ha nem az elvi körvonalazásban is, inkább a praktikus gya­korlatban. Pedig a reklám, pontosabb kifejezéssel: az árupropaganda ma már rend­kívül fontos funkciót tölt be, és népgazdasági, illetve fo­gyasztói érdekeket szoros köl­csönhatásban szolgál. A ligha szükséges érveket felsorakoztatni amel­lett, milyen gyökeresen más az áru propagandával szemben támasztott társadalmi igény ma, amikor a kínálati, de fő­leg a kereskedelmi oldalon mind bonyolultabbak, diffe­renciáltabbak a gazdasági «►erővonalak«, amikor már ré- ges-régen nem arról van szó, hogy a »-jut« elvét érvényesít­sük. Arra azonban már ér­demes részletesebben kitér­nünk, milyen gyakorlati fel­adatokat kell — helyesebben: kellene — a reklámnak betöl­tenie. A lényeg valahol ott keresendő, hogy a mennyiség­ben, minőségben, színben, anyagban, újdonságértékben stb. hallatlanul szerteágazó kínálat és a fogyasztói keres­let sokszor különutakon jár. Nem azért, mert az ipar mást gyárt, a bolt mást árul, mint amit a vásárlók keresnek. Oly­kor a »két üzletfél« közötti informatív kapcsolat — ma­gyarán: az árupropaganda — hibái is közrejátszanak. Ter­mészetes, hogy ez a népgaz­daságnak és a fogyasztónak egyaránt hátrányos: a nép­gazdaság esetleg emiatt is vállalni kénytelen az eladat­lan árukészletek következmé­nyeit, a fogyasztó viszont nem vásárolja meg azt, amit egyébként érdemes lenne meg­vásárolnia. A reklámnak, az árupropagandának tehát ele­mi feladata a fogyasztók pon­tos, valósághű tájékoztatása. A reklámtudomány szak- emberei jól tudják, hogy a termékpropaganda nem statikus közlés csupán, hanem a kereslet dinamikus változásainak egyik fontos té­nyezője. Ilyen értelemben a mi termékpropagandánknak sem csupán tájékoztatnia kell a vásárlókat, hanem hozzájá­rulni a korszerűbb árustruk­túra kialakításához. Hadd em­lítsünk erre néhány kedvező példát a közelmúlt évek ta­pasztalataiból. Közismert, hogy a modem bútorok viha­ros gyorsasággal törtek előre az iparban és a kereskede­lemben, ma már mintegy 50 —50 százalékos a hagyomá­nyos és a korszerű bútorok értékesítési aránya, s ebben nagy szerep jutott a célszerű kereskedelmi propagandának. A reklám, illetve az egész­ségügyi felvilágosító szervek együttműködése nyomán szer­vezték meg a korszerű réte­ges öltözködés propagandáját, amely egészséges, gazdaságos és modern. Ami a reklám gazdasági szervezési hátterét illeti, a közelmúlt években kialakul­tak az ipar és a kereskede­lem együttműködésének leg­alábbis a keretei. Külön tár­caközi bizottság irányítja a közös propagandát, s a Bel­kereskedelmi Minisztérium az iparral közösen dolgozza ki, milyen árukat milyen módon reklámozzanak. Célszerű és indokolt az is, hegy az ipari vállalatok —• a korábbi hely­zettől eltérően — ma már anyagilag is hozzájárulnak saját gyártmányaik propagá- lá7«hnz. jVT indez azonban voltakép- pen csak kezdetnek te­kinthető, ha a termékpropa­gandát a gazdálkodás, terve­zés most kialakuló új köve­telményei — a ko szerűbb mechanizmus — tükrében vizs­gáljuk. Nyilvánvaló, hegy az önállóbb vállalati gazdálkodás aligha elégedhet meg a saját gyártmányainak reklámozásá­hoz adott anyagi hozzájáru­lással; a helyzet alapjaiban Változik. Az ipar szoros piaci kapcsolatai a legfontosabb fel­adatokkal egyenrangú szintre emelik a vásárlókkal kiépí­tendő kontaktust, s ez kétirá­nyú kapcsolat: a piac befo­lyásolja az iparvállalatot, és fordítva: az üzem — jó érte­kemben, tehát konstruktív tá­jékoztatással — befolyásolja a piacot. Tegyük hozzá, mind­ez nemcsak az iparra, hanerp a kereskedelmi vállalatokra, a boltokra is vonatkozik. A távlati reklámfeladatok mellett természetesen akad sok olyan is, amely már ma megoldásra vár. Azt mond­tuk, az árupropaganda első­rendű feladata a valósághű tájékoztatás, tehát a foayasz- tók információval vált »ki­szolgálása«. Ebben pedi„ sok még a tennivaló. P-l 'aként elég csak arra utali hogy sokéves törekvés ellenére sincs rendben az árucikkek kezelé­sére, használatára vonatkozó tájékoztatás. Jellemző, hogy a KERMI-hez — a kereske­delem minőségellenőrző inté­zetéhez — érkező reklamá­cióknak a textiláruk esetében jóval több mint a fele rend­szeresen a helytelen kezelés­ből, használatból ered. Külö­nösen az új cikkeknél »taka­rítják meg« a használati uta­sításokat, ahol ez — isme­retlen tulajdonságú áru ese­tében — az átlagosnál is több kárt okozhat. Jó kezdeménye­zés az idén megjelent úgyne­vezett minőségi KRESZ, amely a közlekedés jelzőtábláihoz hasonlóan egyszerű ábrákkal közli: mit szabad s mit nem szabad tenni az új textiláruk­kal. R eklámozni magyarul azt jelenti: tájékoztatni. S ha ez jó, átgondolt, meggyő­ző és — nem utolsósorban — ölle les, művészi, annak a »címzett« fogyasztó és a nép­gazdaság is hasznát látja. T. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom