Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
Péntek, 1966. június 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP VÁc&esxéd a vonaton Mire kell a reklám ? KI — Jó napot, szaktárs! Mi jót olvas? — Nem olvasmány, tankönyv. Készülök a vizsgára. — Miféle vizsgára? — Hát bizony, nem hinném, hogy kitalálná. Nehéz vizsgáim vannak nekem. — Tudja, mit, szaki? Maga ne mondja meg, ho'-y mit tanul. Én majd kérdezek enyet- mást, aztán majd csak kitalálom, hogy milyen i”kaláhan nyomorgatAák a~okkal a fránya vizsgákkal! — Jó. Legalább a-tdiq pihenek. Na, kérde zeti. — Hát először is azt mondja meg, hogy milyen vállalatnál dolgozik. — Én? A baromfikeltető állomáson. — Mit csinál ott? — Tojást válogatunk a gépekbe. Ellenőrizzük a működést, foroatjuk a tojásokat, szóval melózunk, na, nem lét. lenkedünk abban a jó kis melegben. — Hát akkor máris megmondom, milyen iskolába jár. Mezőgazdasági technikum kihelyezett tagozat! — Nem találta el! — Hm. Felsőfokú? — Nem bizony! — Hát akkor... Keszthely? Akadémia? — A, dehogy. Jogász vagyok én, harmadéves. — Hm. Aztán mi az ist... izé, minek magának az a jog? Attól jobb lesz csirke? Talán egy tojásból akkor kettő feg kikelni? — Nem érti ezt maga, szaki. Ez politikai öntudat dolga. Ma már a műveltséget senki sem sajátíthatja ki magának! — És ha végez, bekerül a vállalat vezetőségébe? — Lehet, de nem biztos. Mert azok is tanulnak ám, s akkor belőlük mi lesz? Az egyik a kertészeti főiskolára jár, a másik tanárképzőbe. A harmadik meg erdőmémöknek készül. Kell a szakember nálunk, az biztos. De miért vallat engem? Ügy nézem, maga se több 32—34 évesnél, maga is tanulhatna! — Hm. Ki mondta, hogy én NIT TANUL? nem tanulok? Csak a jegyzeteimet nem hoztam magammal. — Szóval tanul? Hát akkor most én kérdezek, és aztán ki fogom találni, hogy milyen iskolát végez. — Kérdezzen, szaki! — Hol dolgozik? — Szövőmester vagyok a textilgyárban. — Szép mesterség! Hát akkor ... textilipari technikum, levelező! — Nem találta el. — Tényleg nem? Abból is van már felsőfokú? — Tudja fene, hogy van-e. — Vagy talán textilmérnöknek készül? — Van nálunk elég! — Hát akkor mit tanul? — Ügyse találja ki! A test- nevelési főiskola negyedéves növendéke vagyok. — Tornatanár akar lenni? — Nem tudom. Majd még meglátom. Jól keresek én, nincs szükségem arra, hogy állást cseréljek. De tudja, szeretem a testnevelést meg a sportot. Gyerekkoromban mindig arról álmodoztam, hogy tornászni, futballozni, vívni tanulok. Hát most teljesült az álmom! Illetve teljesül, mert még egy évem hátravan. — Na, akkor maga fogja vezetni a gyárban a munkahelyi testnevelést, ugye? — Nem érek én arra rá. De van nálunk egy idős szaki, egy régi sportember, szakosztályvezető. Ellátja az tisztességesen, csak hát egyik-másik gyakorlata ma már nem korszerű. De nem szólok neki, mert megharagszik, aztán többet nem lehet rávenni, hogy vezesse az üzemi gimnasztikát! Tari János D eklám. E szó nem ép- pen tetszetős; rossz mellékíz is keveredik magyar nyelvbéli jelentéséhez, bár ez manapság többé-kevésbé indokolatlanul kötődik hozzá. Ha valamiről azt állítjuk: reklámozzák, az már-már annyi, hogy túlzóan földicsérik, oktalan hírverést csapnak körülötte. A kétes értelmezés onnan plántálódott át, ahol a reklám gyakran valóban ezt — csak ezt — jelenti, ahol a reklámozás a vásárlók olykor drasztikusan erőszakos befolyásolásából eredő haszon egyik nélkülözhetetlen eszköze. Volt idő, amikor gazdasági életünkben az indokoltnál jobban fölerősítették a negatív csengést, sőt a reklámot teljesen fölöslegesnek, sőt pazarlásnak tekintették. De azt sem fölösleges hozzátennünk: akkoriban kétségkívül volt némi gazdasági, tárgyi alapja e nézetnek. A gazdálkodást ugyanis akkor az áruhiány jellemezte, márpedig Fagylaltozik a Ki vadári Állami Gazdaság asszonybrigádja. A földművesszövetkezet fagylaltárusa naponta meglát :>gatja a földeken dolgozó e mbereket. APRÓHIRDETÉSEK Szoba-konyhás, összkomfortos házrészt vennék esetleg elő; szobával. Cím a kiadóban 1961. számon. (1961) Sötét hálószobabútor eladó. Kaposvár, Április 4. u. 24. Bél- teki. (1967) Magányos kertes kis ház, mely egy szobából, mellékhelyiségekből áll, 107 n-öl telken beköltözhetően 36 000-ért eladó. Kaposvár, Gorkij u. 54/c, Stellemé. (1963) Eladó háromszobás, összkomfortos belvárosi ház fizetési köny- nyítéssel. Cím 88251. számon a hirdetőben. (88251) Eladó a Kaposvár, Kossuth Lajos u. 11. szám alatti garázs. Érdeklődni 11-60-as telefonszámon. Tóth Károly. (88235) Építkezők, figyelem! Ház lebontásra eladó. Érdeklődni: Kaposvár, Engels u. 1. (88239) Keveset használt endliző varrógép eladó. Kaposvár, Hunyadi János u. 49. (88225) Eladó kifogástalan állapotban levő német világos hálószobabútor és 6 db-ból álló kárpitozott garnitúra. Megtekinthető Szántóéknál, Kaposvár, Honvéd u. 12., 12. ajtó, minden nap M órától. (88222) I Fekete Pannónia motorkerékpár eladó. Kadarkút, Árpád u. 55. (5367) Balatonboglártól Balatonmáriáig elcserélném, esetleg eladnám kétszobás, eiőszobás, konyhás, kamrás kaposvári házamat megegyezéssel. Németh, Kaposvár, Puskin u. 15. (1950) ÁLLÁS A MÁV kaposvári fütőházfőnöksége mozdonyfűtőnek lölvesz 18—30 éves férfiakat. Kaposvári lakosok előnyben. (1970) Az ÉM 44. Rz. Állami Építőipari Vállalat azonnal fölvesz budapesti munkahelyekre fémcsőállványozókat, burkolókat, épület- villanyszereiket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360 forint (napi 15 Ft), nem családfenntartó^ nk havi 240 Ft (napi 10 forint) különélést díiat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek, és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsi igazolás ts munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest. V.. Kossuth L. tér 13—15.. munkaerőgazdálkodás. (3861) A Kaposvári Ruhagyár keres fölvételre hegesztő lakatosi, fűtésszerelőt, gépészmérnököt, közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező közgazdászt és szabó szakmunkásokat Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon. (88*19) VEGYES Drohoka biztos hatású tyúkszem tapaszt 3,60-ért utasítással küld Horváth drogéria, Szombathely. (1943) Horgászok! A fonyódi horgászversenyt június 12-én, rossz idő esetén 19-én 8—H óráig rendezzük meg. Vezetőség. (M247) Június 20-tól lehet jelentkezni a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatára A középfokú mezőgazdasági technikumok levelező tagozatának következő tanévére ösz- szesen 4000 hallgatót vesznek föl. Első osztály az ország minden részében 39 iskolában, négy — általános mezőgazda- sági, kertészeti, gépészeti és erdészeti — tagozat nyílik. Fölvételre június 20-tól szeptember 30-ig lehet jelentkezni, a fölvételi vizsgákra azután kerül majd sor. A levelező tagozatra azok kérhetik fölvételüket, akik 1906. december 31-ig betol tik 17. életévüket, elvégezték az általános iskola nyolc osztályát, és a technikum szakirányának megfelelő, legalább kétéves nagyüzemi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Azoknak, akiknek szakiskolai vagy szakmunkás-képzettségük van, szakmai gyakorlatot nem kell igazolniuk. A fölvételnél előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik mezőgazdasági üzemben, vállalatnál, intézményben technikusi képzettséget igénylő munkakörben dolgoznak. (MTI) TERMELŐSZÖVETKEZETEK! egyéni Állattartók: Exportra alkalmas lovakat kedvező föltételekkel értékesíthetnek az állatforgalmi vállalatoknál! ' A lovak átvételére az állatforgalmi vállalatok megállapodást kötnek az alábbi föltételekkel: Használati célra alkalmas, 10 évesnél nem idősebb, jól fejlett csontozató és izomzatú lovakért, melyek a magyar szabvány szerinti extrém minőségnek megfelelnek, kg-ként 12 Ft-ot, használati célra alkalmas, 10 'évesnél idősebb, kisebb küllemi hibával rendelkező, az extrém minőségnek megfelelő kondícióban levő lovakért kg-ként 10 Ft-ot fizetünk. Részletes felvilágosítást a Somogy megyei Allatfor- galml Vállalat járási kirendeltségei és körzeti megbízottjai adnak. Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat. (3869) ha valamiből olyan kevés van, hogy nem az értékesítés, hanem az elosztás a gond, akkor valóban aligha van szükség reklámra. Mindez természetesen a múlté, bár — bizonyos nyomai a régi szemléletnek azért itt-ott még fölelhetők. Ha nem az elvi körvonalazásban is, inkább a praktikus gyakorlatban. Pedig a reklám, pontosabb kifejezéssel: az árupropaganda ma már rendkívül fontos funkciót tölt be, és népgazdasági, illetve fogyasztói érdekeket szoros kölcsönhatásban szolgál. A ligha szükséges érveket felsorakoztatni amellett, milyen gyökeresen más az áru propagandával szemben támasztott társadalmi igény ma, amikor a kínálati, de főleg a kereskedelmi oldalon mind bonyolultabbak, differenciáltabbak a gazdasági «►erővonalak«, amikor már ré- ges-régen nem arról van szó, hogy a »-jut« elvét érvényesítsük. Arra azonban már érdemes részletesebben kitérnünk, milyen gyakorlati feladatokat kell — helyesebben: kellene — a reklámnak betöltenie. A lényeg valahol ott keresendő, hogy a mennyiségben, minőségben, színben, anyagban, újdonságértékben stb. hallatlanul szerteágazó kínálat és a fogyasztói kereslet sokszor különutakon jár. Nem azért, mert az ipar mást gyárt, a bolt mást árul, mint amit a vásárlók keresnek. Olykor a »két üzletfél« közötti informatív kapcsolat — magyarán: az árupropaganda — hibái is közrejátszanak. Természetes, hogy ez a népgazdaságnak és a fogyasztónak egyaránt hátrányos: a népgazdaság esetleg emiatt is vállalni kénytelen az eladatlan árukészletek következményeit, a fogyasztó viszont nem vásárolja meg azt, amit egyébként érdemes lenne megvásárolnia. A reklámnak, az árupropagandának tehát elemi feladata a fogyasztók pontos, valósághű tájékoztatása. A reklámtudomány szak- emberei jól tudják, hogy a termékpropaganda nem statikus közlés csupán, hanem a kereslet dinamikus változásainak egyik fontos tényezője. Ilyen értelemben a mi termékpropagandánknak sem csupán tájékoztatnia kell a vásárlókat, hanem hozzájárulni a korszerűbb árustruktúra kialakításához. Hadd említsünk erre néhány kedvező példát a közelmúlt évek tapasztalataiból. Közismert, hogy a modem bútorok viharos gyorsasággal törtek előre az iparban és a kereskedelemben, ma már mintegy 50 —50 százalékos a hagyományos és a korszerű bútorok értékesítési aránya, s ebben nagy szerep jutott a célszerű kereskedelmi propagandának. A reklám, illetve az egészségügyi felvilágosító szervek együttműködése nyomán szervezték meg a korszerű réteges öltözködés propagandáját, amely egészséges, gazdaságos és modern. Ami a reklám gazdasági szervezési hátterét illeti, a közelmúlt években kialakultak az ipar és a kereskedelem együttműködésének legalábbis a keretei. Külön tárcaközi bizottság irányítja a közös propagandát, s a Belkereskedelmi Minisztérium az iparral közösen dolgozza ki, milyen árukat milyen módon reklámozzanak. Célszerű és indokolt az is, hegy az ipari vállalatok —• a korábbi helyzettől eltérően — ma már anyagilag is hozzájárulnak saját gyártmányaik propagá- lá7«hnz. jVT indez azonban voltakép- pen csak kezdetnek tekinthető, ha a termékpropagandát a gazdálkodás, tervezés most kialakuló új követelményei — a ko szerűbb mechanizmus — tükrében vizsgáljuk. Nyilvánvaló, hegy az önállóbb vállalati gazdálkodás aligha elégedhet meg a saját gyártmányainak reklámozásához adott anyagi hozzájárulással; a helyzet alapjaiban Változik. Az ipar szoros piaci kapcsolatai a legfontosabb feladatokkal egyenrangú szintre emelik a vásárlókkal kiépítendő kontaktust, s ez kétirányú kapcsolat: a piac befolyásolja az iparvállalatot, és fordítva: az üzem — jó értekemben, tehát konstruktív tájékoztatással — befolyásolja a piacot. Tegyük hozzá, mindez nemcsak az iparra, hanerp a kereskedelmi vállalatokra, a boltokra is vonatkozik. A távlati reklámfeladatok mellett természetesen akad sok olyan is, amely már ma megoldásra vár. Azt mondtuk, az árupropaganda elsőrendű feladata a valósághű tájékoztatás, tehát a foayasz- tók információval vált »kiszolgálása«. Ebben pedi„ sok még a tennivaló. P-l 'aként elég csak arra utali hogy sokéves törekvés ellenére sincs rendben az árucikkek kezelésére, használatára vonatkozó tájékoztatás. Jellemző, hogy a KERMI-hez — a kereskedelem minőségellenőrző intézetéhez — érkező reklamációknak a textiláruk esetében jóval több mint a fele rendszeresen a helytelen kezelésből, használatból ered. Különösen az új cikkeknél »takarítják meg« a használati utasításokat, ahol ez — ismeretlen tulajdonságú áru esetében — az átlagosnál is több kárt okozhat. Jó kezdeményezés az idén megjelent úgynevezett minőségi KRESZ, amely a közlekedés jelzőtábláihoz hasonlóan egyszerű ábrákkal közli: mit szabad s mit nem szabad tenni az új textilárukkal. R eklámozni magyarul azt jelenti: tájékoztatni. S ha ez jó, átgondolt, meggyőző és — nem utolsósorban — ölle les, művészi, annak a »címzett« fogyasztó és a népgazdaság is hasznát látja. T. A.
