Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Tizennyolcezer éves barlangfestméni A franciaországi las- cauxi barlangot 1940- ben fedezték föl, és azóta az ország egyik ki­emelkedő idegenforgalmi lát­ványosságának számítanak a barlanv mélyén látható bar- langrajzok és festmények, amelyek korát a szén 14-es izotópja segítségével 18 000 ■% évesnek mérték a szakember .’i rek. ** A régészeti és kultúrtörté­neti szempontból felbecsülhe­tetlen értékű rajzokat és festményeket a paleolit ko­ron belül a magdalóni kor embere alkotta. A rajzok szarvasokat, kecskéket, vad­lovakat, bölényeket, vadász­jeleneteket örökítettek meg. A barlan feltárásának ide­jén azonban a tudomány Vadló még nem ismerte kielégítően ban. a föld alatt lejátszódó bio­kémiai korróziós folyamato­kat, és a barlang látogatásá­val járó huzat, cigarettafüst, emberi lehelet stb. kedvezett a barlang atmoszférájában a mikroszkopikus algák és bak­tériumok elszaporordásának. A hatóságok 1963-ban kény­telenek voltak bezárni a bar­langot és megkezdeni az al­gáktól és különféle baktériu­moktól megtámadott falfest­mények mentési munkálatait. Már a barlang légmentes el­zárása is hasznosnak bizo­nyult, mert az algák szapo­rodását meglassította. Ez az intézkedés azonban a fest­mények megtisztítása és to­vábbi megóvása érdekében még nem volt elegendő, és a Francia Tudományos Ku­tatóközpont munkatársai nagy munkába kezdtek a 18 000 éven át épségben maradt festmények megmentése érde­kében. M indenekelőtt azt derí­tették ki, hogy a festményeket első­sorban egy Chlorobotris nevű algafaj támadta meg. Ennek szaporodását azonban más­fajta mikroorganizmusok, baktériumok és gombák se­gítették elő. Anyagcsere-ter­mékeik keveredve a barlang atmoszférájában található porszemcsékkel és az embe­rek által behurcolt bakté­riumokkal olyan szerves anyagot képeztek, amelyek kedveztek az előbb említett algafaj elszaporodásának. El­sősorban tehát a barlang atmoszféráját kellett meg­tisztítani, de tekintve, hogy egy időben kellett baktériu­mok, gombák, algák stb. el­len fölvenni a küzdelmet, ez nem volt egyszerű feladat Egy 7200 kg/óra teljesítmé­nyű kompresszor segítségével 600 millió egység penicillin, 30 gr sztreptomicin és 30 gr kanamycin antibiotikum keveréket porlasztottak be aerosol formájában a barlang légterébe. Az eredmény nem volt kielégítő, mert a gom­bák és az algák nem reagál­tak az antibiotikumokra, és FÉSŰS ÉVA: A kis vitorlás Balázska egy kis vitorlást faragott, patak vizén hadd ringassák a habok. Száz hullámon utat vágjon az orra, úgy röpítse pici, fehér vitorla. 'Nagy betűkkel ráfestette: *,Kék Sirály« — tenger várja, mesebeli messzi táj. Törpeország, csöpp matrózok serege, hajókázrú tündérkislány ül bele. Meg se billen ez a hajó, úgy lebeg, vitorláját dagasztják a friss szelek. Este pedig, ha nyugodni száll a nap, .kiköt a hús vízre hajló fák alatt. Csillagos az öböl vize, ringató, bevonja a vitorlát a csöpp hajó. Balázska is alszik otthon csendesen, tengerész lesz fényes álom- tengeren. A labda Kerek labda, pöttyös labda, apukától Évi kapta. Itt repül, ott repül, ág bogába felrepül. Fa tetején varjúfészek, varjú néne nagyot nézett: ».Ninlni! De csodás, piros pöttyös, nagy tojás!« Egy kismókux arra szalad, hasát fogja olyat kacag! »■Labda ez! Nézz ide! Sír utána Évike!« Visszadobta, szállt a labda, hintázott az ág alatta. Évi néz!... Van öröm! »Kicsi mókus, köszönöm!« MÁRK.US FERENC: Aki dolgozik... Gyere csak, kisfiam, édes szőkeségem neked is jut egy jónyelü lapát, ide rakjuk a fényesen csillogó szenet, oda meg a telt hasú, jószagú fát. Munka után pedig éhes egyetlenem megkapja jutalmát ételváló szánk, mert aki dolgozik, drága kicsi fiam, azé a pirosló jóízű fánk. és szarvasmarhák ábrázolása a Iascauxl barlang­a baktériumoknak is csak a fele pusztult el az erős ke­zelés hatására. Ezután még 25 féle antibiotikummal vé­geztek laboratóriumi kísérle­teket, de egyik sem vált be a barlang mikroflórájának megtisztításában. A kutatók ezután formalingőzzel próbál­koztak, de ezzel a módszer­rel is csak 5 százalékos bak­tériumpusztítást tudtak elér­ni, a gombák viszont a for­maimnak is ellenálltak. Ismét laboratóriumi kísér­letek következtek. Egy kam­rában ugyanazt az atmoszfé­rát hozták létre, ugyanolyan alga, baktérium és gomba szennyezettséggel, mint a lascauxi barlang belsejében uralkodott a kísérletek idő­pontjában. A kísérleti kam­rába a barlangból szikladara­bokat helyeztek át, és ott hosszú heteken keresztül fi­gyelték az algák szaporodá­sának folyamatát A kutatók végül ismét a formalinos ke­zelés mellett döntöttek, de a barlang különböző részein más és más koncentrációjú formalingőzzel végezték a kezelést Ez alkalommal már a kezelés hatására a Chloro- botrys alga 95 százalékban elpusztult a veszélyeztetett helyeken a falfestmények és rajzok környékéről. A kutatók ennek elle­nére a falfestmé­nyek jövőjét elég szkeptikusan ítélik meg. Sze­rintük a barlang megnyitása után elég, ha egy hörghuru­tos látogató elköhögi magát és ismét megindul a bioló­giai körfolyamat, amely a baktériumok, gombák elsza­porodásával ismét előidézheti •az algatelepek létesítését a lascauxi barlangban. Endresz István Szkizandrin A Szovjetunió távol-keleti ré­szében termesztett citromnak kü­lönleges ösztönző hatása van. Megszünteti a fáradtságot, és üdí­tő erejét nem követi depresszió. Az orvosok megállapították, hogy a citromfa nedvével gyógyíthatók bizonyos idegbetegségek. Dimitrij Bálán gyln távol-kelet! kutató a citromfa nedvéből IS gramm, víz­ben népi oldódó, fehér port állí­tott elő. Az új anyag összetételét azonban nem tudta megállapítani: ezt a műveletet a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának munka­társai, a Természetes Vegyületek Intézetének dolgozói végezték el. A IS gramm por alapján nemcsak a eitromfaklvonat pontos képletét állapították meg, hanem részletes előállítási eljárását is. Az anyag­nak — a citromfa latin elnevezé­sének alapján — a szkizandrin ne­vet adták. Június 28-án és 29-én 8—16 óráig a Somogy megyei vállalatok elfekvő készleteiből börzenap lesz az SZMT-székház- ban, KAPOSVÁR, Kossuth Lajos u. 7. 3928 BORSI DARÁZS JÓZSEF: Cfjaliisi képfvköfif/f) Ez a falucska a Balaton végében, Somogy északnyu­gati csücskében rejtőzik. Űriás zöld berkében élnek a legfehérebb magyarorszá­gi madarak — a kócsagok, és ebben a faluban — a mi szomszédunkban — lak­nak Veronika nagyszülei. Veronika kis budapesti óvodás. Édesapja, de anyu­kája is tudós madarászok, és olyan messzire utaztak, hogy kislánykájukat oda nem vihették magukkal. El­hozták hát ide — mi mel­lénk —, a nagymamához és nagypapához. A mi falunk igen egy­szerű, de a határa annál érdekesebb. Veronika mégis szomorúan és hallgatagon ül nagymamáék udvarán. Hiába tették az ölébe a magával hozott gyönyörű képeskönyveiben a legszebb madarakat, 6 csak tétlen­kedik, nem eszik és nem nevet. Már vagy öt-hat napja van a nagymamáéknál, de senki sem látta mosolyog­ni. Es ma? — halljatok csodát — kacagott! Kertünk egyik sarkából át lehet te­kinteni Veronikáék udva­rát, hát oda rohantam: va­jon mi történt a kis mor­cossal? Nyár eleje van még. Ve­ronikáék udvarán nagy csapatokban csipognak a kiscsibék, pitvegnek a kis­libák és csp’lenek-bollanak a pirinyó kiskacsák. de vannak ott kölyökrigók, sárgarigó fiókák meg ku- tyusok. kiscicák. malacok, borjak, tehenek, és még egy egerecske is átszaladt az udvaron. Veronika kacag és kia­bál; — Nagymami, nagy­mami! Megelevenedett a képeskönyv. — Aíi elevenedett meg, kicsi virágszálam? — így a nagymama. — A »Falusi képesköny­vem!« Erre már én is a kert­sarokba szaladok. Hát lá­tom ám, hogy Veronika körül nyüzsögnek az apró szárnyasok, a kis óvodás pedig mosolyogva mutat egy képfüzérre, abban megvannak az összes, az udvaron látható szárnyasok és négylábúak. A nagypapával mi ketten összenézünk, és elhatároz­zuk, hogy másnap Veroni­kát elvisszük magunkkal a kerítésen túlra. Ott züm­mögnek a bogarak, dalol­nak a madarak és zöldéit a berek nádvégtelenje. És a következő napon ott menegetünk, ahol a nád a legsűrűbb és ezer hangja van a mocsárnak: békák brekegnek, madarak lármáznak, bogarak donog- nak. Nekem egész úton Ve­ronika nagymamájának sza­va cseng a fülemben, a kis­lány nagypapájának mond­ta: — Aztán vigyázni ám erre a kis örökmozgóra! Amikor körültekintünk, nem látjuk sehol. Nagy az ijedség, de aztán könnyen felsóhajtunk. A »kis örök­mozgó« a magas fűben guggol, és egy rémülten tekergő siklót kormányoz. — Hű, kislányom — mondja a remegő nagyapa —, vigyázz! Na ez ugyan csak egy ártalmatlan, agyonraijedt sikló, de lá­tod, ott mennyi veszedel­mes vadméh kevereg, ezek bizony összecsípnének — mutat az akol eresze alatt nyüzsgő bogarakra. Közben ballagdálunk és kiérkezünk az alsó szigetre. Közel a folyóhoz annyi a virág, a pillangó, a szöcs­ke, a tücsök, a vízicsirke, bíbic, sirály, gólya, hogy mi csak álmélkodni tu­dunk. A vízmentében a szitakötők, mint parányi kis repülőgépek, szállnak, sik- lanak, felettünk pedig, mintha könnyű, lebegő se­lyemfátyol úszna el — kó­csagok tűnnek el a hévízi árok irányában. Eddig a nap az égen mindig följebb és följebb látszott, de most már mintha ereszkedne lefelé. Már a folyón — a Zalán — egy csónakban ülünk. Veronika kis virágszirom kezét belelógatja a nap­sütötte habokba. Körülöt­tünk hallgat a csend, su­hog, zúg a nádvégtelen és zizeg a sás meg a gyékény és a káka. Veronika most már csak mosolyon és hangosan ka­cag, amikor látja, hogy egy ezüsttestü hal magasra veti magát a habok fölé, magasan a folyó felett pe­dig sebes suhanatban fel­tűnik ezer és ezer hófehér madár — kanalasgémek. Lassas visszafordulunk a sziget irányába. Csónakunk partot ér. Már ballagunk a *keskeny gyalogúton. Vero­nika a nagypapája vállán pihen. Alszik. Mosolyog. Bizonyára álmában látja és lapozgatja a beláthatatla­nül nagy képeskönyvet, amit ezer és ezer növényé­vel, madarával, futó vad­jával, bogarával úgy hív­nak, hogy — o természet! SZÜNIDŐBEN 1 2 3 4 5 a 6 7 8 9 10 íi a 12 m MM 13 14 a 15 16 a a 17 a 18 19 a 20 21 a 22 23 a 24 a 25 26 27 28 a IfH 29 a 30 a 31 32 33 MM iü: 34 35 a 36 37 38 a 39 VÍZSZINTES: 1. A nyáron biztos sok pajtás használja. 6. Vízparti fafajta névelővel. 10. Névelővel a tavak, folyók partjait övezi. 12. Távolra mutató mutatószó. 13. Az úttörőtáborok edénye. 15. A madarak ruhája. 17. Sír. 19. Okozója. 20. Egyik gyermek. 2a. Ti és én együtt. 23. L. T. 24. Víz az ellensége. 25. A betegség jele. 26. Mindnyájan biztos nagyon várjátok. 29. Vass Elemér. 30. Dom betűi keverve. 31. Cselekvést kiváltó. 34. A sásnak is van, ékezetfölös­leggel. 36. Vízinövény. 38. Kívánsága. 39. A méhek építménye. FÜGGŐLEGES: 1. Préselt. 2. Dátumrag. 3. Iskolai fölszerelés. 4. Fogkrémfajta. 5. Nyelvtani fogalom. 7. Most kedvetekre kergetheti­tek. 8. Süt betűi keverve. 9. Z. T. 1L Zokog más mássalhangzók. 14. Eladó holmi. Ifi. Hangtávolság. 18. Nyáron jó, ha van a közel­ben. 20. Ezt a jót sem ssabad mér­téktelenül csinálni. 2L Testünk mozgatója* 22. Nem a miénk. 24. Állóvíz. 25. Éneklő hang. 27. Utolér. 28. Zokogó egyik fele. 32. Részesül bedőle. 33. Igevégződés. 35. Folyadék. 37. Nem igazi. K. J. Beküldendő a vízszintes L, 13_i 26. és a függőleges 7., 20. Beküldési határidő 1966. július 1-én, péntek délig. A szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek kereszt- rejtvény. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Visszhang; Nádas; Ha­lász; Kikiáltó; Badacsony. Révay József Raevius ezredes utazása című könyvével jutalmaz­zuk a következő pajtásokat: Jend. rek Zsuzsa, Krasznai László, Ka­posvár; Földházi Júlia, Csurgó; Balogh Sándor, Szeriyér. A könyveket postán küldjük eL Egy költő egy vers Mint azt a cím is elárulja, rejtvényünk egy nagy költő ismert versének címét és a költő nevét tartalmazza. A megfejtést a függőleges középső sor, valamint a rejt­vény első és utolsó betűi ad­ják. Vízszintes: 1. Bot 2. Gőzös. 3. NSU motor márka. 4. Hinté. 5. Púpoz. 6. Esetleg. 7. Három­száz perc. 8. Az ellenség teszi. 9. Nem a lányomé. 10. Így is nevezik a kis fiúkat 11. Va­ló-e? 12. Idősebb lánytestvér. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ez legyen a jelsza­vunk: Tegyünk többet Somo­gy ért; Táblás há7»k: Rendes ház, tiszta udvar. un _L 2 |3| ! 4 fsTT 6 m r 8 10 tüLJ __ 12 Elasztikus beton Egy román kutatócsoport úgy­nevezett elasztikus betont kísér­letezett ki. Az új anyag, amely különleges homok és gumilatex keveréke, különösen azért jelen­tős, mert a vasszerkezeteket meg­védi a korróziótól. Hajófedélzetek bevonására már sikerrel mázták ezt a betont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom