Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 196«. június ML BONTOTT ANYAGBÓL Mi lesz a parkettüzem sorsa?! TERMELÉS HELYETT RAKODNAK tározást, akikor csökkenne az önköltség, nőne a termelés, a nyereség, a telep teljesítené a tervét o A kaposvári parkettüzem kommunistái június elején újabb vészjeleket adtak le a városi pártbizottságnak. Tíz vagon egyméteres szer hasábot küldött a kecskeméti gyár ja­nuárban, hogy majd feldolgoz­zák parkettnak a gatteron. A gépet azonban nem engedik üzemeltetni. A szerfák végei berepedeztek, egyre csökken a tíz vagon anyag értéke, az in­tézkedés pedig késik. A lét­szám nem elegendő a terv teljesítéséhez. Gondot okoz a gépek üzemeltetése, ha töb­ben megbetegednek. Nem tud­ják szabadságra küldeni a dol­gozókat. A berakodás miatt túlórában raknak ki naponta egy két vagon anyagot. S leg­többször négy-öt vagonnal ér­kezik. Ha nem rakják ki, sok álláspénzt fizettet a vasút Ha rakodnak a dolgozók, kénytelenek leállítani a ter­melő gépeket. Ha nem kül- denének fenyő fűrészárut egy hónapig, akkor is elég volna a harmadik negyedévre. Tele­fonon, levélben kérte a ka­posvári telep, hogy ne szállít­sanak több anyagot. A vál­lalat központjának anyagosz- tály-vezetője figyelmeztette Csonka József telepvezetőt, ,ne avatkozzon bele a szállításba. S az anyag egyre érkezik. Hu­szonkét vagon nyers fűrész­árut tárol helytelenül a telep. Már régen máglyába kellett volna rakni ezt az 550 köb­méter anyagot, a szállítással elfoglalt telep azonban kép­telén erre. Több vagon tételt megnéztek, s becslések szerint szabványon aluli osztályba kell csoportosítani a rossz tá­rolás miatt Ez nagyon nagy kárt jelent az üzemnek és a népgazdaságnak. o Damoklész kardjaként függ tavaly óta a kaposvári telep fölött a megszüntetés. Az ÉM Épület-asztalosipari és Faipari Vállalat éppen egy iparilag elmaradott, további fejlesz­tésre utalt megyéből kívánja elvinni a csaknem százfős te­lepet. Minden ésszerűséggel ellenkezik ez a szándék, ha figyelembe vesszük, hogy So­mogy fában gazdag megye, hagyománya van nálunk a fa­iparnak. Az anyagáradat azt a lát­szatot kelti, hogy így szándé­koznak megfojtani egy üze­met. A megyei pártvezetés ha­tározott álláspontja, nogy ez a helyzet nem tartható tovább. A központi vállalat, a kecske­méti gyár a lehető leggyor­sabban intézkedjék! Akik el­hanyagolták tizennégy évig a telep fejlesztését, hozzák meg a szükséges áldozatot. Minden lehetőséget meg kell adni a kaposvári telepnek, hogy ki­jusson ebből a helyzetből. Hiába állítanak magas köve­telményeket a telep elé. ami­kor másfél évtizedes elmara­dottságot visz tovább kölönc­ként. Itt az ideje, hogy a köz­pont és a kecskeméti gyár ve­zetői alaposan megvizsgálják a kaposvári telep helyzetét, meghallgassák a kommunis­ták és a dolgozók véleményét! S ami a legfontosabb, dönt­senek a telep távlatairól. Mi­nél hamarabb, hogy a bizony­talanság megszűnjön a kapos­vári telepen. Lajos Géza Megnyílt Róma hegyen a kedvelt pipacs BÜFÉ. Kerthelviséfl, kellemes környezet! Hidegételek, minőségi folyó és palackosborok nagy választékban 1 Nyitva 1 i.30—22 óráig. Somogy m. Vendéglátó V. (88506) köbméter s ugyanabban a hó­napban még érkezett 272 köb­méter, februárban 654 köbmé­ter. Ennél több fűrészárura nem volt szükség az első ne­gyedben, márciusban mégis kapott a telep 1008 köbmétert. A kaposvári üzemet túl­terhelte a szállítás, a termelő munkát végző dolgozókat kénytelenek voltak beosztani rakodásra és szállításra. Emi­att 84.6 százalékra teljesítették a tervet A rendszertelenül érkező anyag elszállítása ve­zetett a béralap túllépésére, hiszen a vasárnapi és az egyéb túlmunkákat ki kellett fizetni. A második negyedévben sem változott a helyzet. Ezer­négyszáz köbméter fenyő fű­részárura volna szükség, s 1957 köbméter áll a telep ren­delkezésére. Hogy hova vezet­hető vissza az idei rendszerte­len szállítás? A tavalyi intéz­kedéshez, amikor meg akar­ták szüntetni a telepet. A vál­lalat nem rendelt anyggot, a kaposváriak pedig a készletei­ket feldolgozták december vé­géig. Az idei megrendelés kö­vetkezménye a rendszertelen beérkezés. Ha az anvavállalat nem gondoskodik róla, hogy ütemesen kapja az anyagot a kaposvári telep, megint kiesés lesz a termelésben. Nincs ipar­vágány, az anyagot a vasúti rakodóról szállítják be, ehhez azonban nincs megfelelő, a közforgalomban használható szállítóeszköz. Az anyagbeér­kezési napló szerint március­ban előfordult, hogy 80—100 köbméter nyersanyag várt ki­rakásra, fatelepi munkára. Ezért fizetett ki olyan sok ko­csiálláspénzt a telep az első negyedévben. Az anyavállalat­nak föltétlenül intézkednie kell az anyagszállítás megszer­vezésére! Hegedűs Gáspár igazgató el­mondta, hogy csak ideiglene­sen üzemel a telep, nem szán­dékozik emelni a műszaki színvonalat. A géppark a vizsgálat szerint jó, állagát nézve használható, néhány modern gép is található a te­lepen. A leállítás szellemének megfelelően nem végezték el a karbantartást, a közép- és a nagyjavítást. A tavalyi tmk- terv részben valósult meg. Az ideit áprilisban kapta meg a telep, a hét karbantartó nem tudja elvégezni a tervezett gépjavítást. Ez a létizám ugyanis csak a futójavítások­hoz elegendő. A karbantartás elmaradása miatt állt a kurtító 15?, a gyalu 176 és a két maró 108 órát az első negyedévben. A vizsgálat megállapította, hogy a meghajtó motor kis teljesítménye miatt szakaszos előtolást alkalmaznak a gya- lun folyamatos anyagelőtolás helyett, s így nem használhat­ják ki a gép teljesítményét. S hogy miért nem szerelnek be nagyobb teljesítményű motort? Az anyavállalat ezzel üti el: nem lehet kapni megfelelőt Matzó József és Miklósi Gyula leszögezte a vizsgálati anyagban, hogy az első ne­gyedévi lemaradás a leállítás­sal kapcsolatos intézkedések egyenes következménye volt. Ka ütemesen érkezne az alap- és a segédanyag, emelnék a géppark műszaki színvonalát, felújítanák az állóeszközöket, növelnék a gépkapacitást, kis­gépesítenék és jobban meg­szerveznék a belső technológi­ai anyagmozgatást, iparvá­gányt építenének, megjavíta­nák a szállítás külső és belső 'öltételeit, megoldanák a gép­karbantartást, a készáru-rak­A városfejlesztő csoport gazdálkodó részlegeinek köz­ponti telephelyét a cseri Vasas-pálya mellett a Honvéd és az Arany utca anyagából építtette föl a városi ta­nács. A telepen a városfejlesztési csoport raktára, mű­helye, a Köztisztasági Hivatal istállója, kocsiszine, az útkarbantartó részleg raktárai és szociális létesítmé­nyek kapnak helyet. Képünkön: A bontott tetőszerkezetet feldolgozzák to- ». ábbi felhasználásra. A kamilla Mindenki ismeri a kellemes illatú, fehér galléros kis vi­rágot, a kamillát. Régi isme­rősünk végigkísér egész, éle­tünkön Enyhíti a gyomorfá­jást, a gyulladásokat, sőt gyakran makacs bőrbetegsége­két is megszüntet. Áttelelő, egyéves kis növényke, már egész Európában elterjedt. Ál­talában mindenütt megtalál­ható: utak mentén, legelőkön, házak körül. Hazánkban még a nagy városokban is előfor­dul, főleg a vasúti töltések mellett. Egész kamillaréteket találhatunk az Alföld szikes részein, mert ott vetélytárs nélkül, szabadon élhet. Kora tavasztól virágzik, és még a nyár közepén is nyílik. Ha kedvező az időjárás, szeptem­berben másodszor is kivirág­zik. Igen értékes gyógynövény. Hazánkban évente általában 500 tonnát gyűjtenek be, na­gyobb részét exportálják. A kamillát akkor kell szedni, amikor a sugárvirágok pártá­ja kezd szétterülni. A harmat felszáradása után kell a gyűj­tést megkezdeni. Vékony terí­tésit szárítással megelőzhető a kamilla fölmelegedése, be­fülledése. Főzetét az ember- és állatgyógyászatban egy­aránt alkalmazzák. Belsőleg gyomor-, bél-, hólyaghurut és gyomorgörcs esetén, külsőleg főleg gyulladások gyógyításá­ra. A teát használják a szem kötóhártyájának gyulladása­kor, torok-, gégemegbetegedé­seknél és hörghurutnál. Ese­tenként gőzének belélegzését gyógykúraként alkalmazzák. A kamilla használata csak­nem kétezer éves. Dioszkori- dész görög orvos Gyógyszer- könyvében — amely a közép­kor végéig alapvető forrás­munka volt — az ismertetett 500 növény között már mint gyógynövényt írta le, és is­mertette gyógyászati alkalma­zását. Plinius római tudós a História naturális című a kö­zépkori természettudományok legjelentősebb forr'sművében gyógynövényként említi. A kamillaolaj Mesue arab és Trallianus bizánci orvosok re­ceptjeiben is föllelhető. Meli­us Juhász Péter híres Herbá­riumában — amely az első magyar botanikai, gazdasági és orvostudományi munka — is szerepel a kamilla mint gyógynövény. Geleta Ferenc Felbolygatott mé likashoz ha­sonlít tavaly óta a kaposvári parkettüzem, hivatalos nevén az ÉM Épület-asztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti gyárának kaposvári üzeme. Megszűnik, vagy marad a te­lep? Ez a kérdés fogUilkoztulja a munkásokat. A bizonytalan­ság kihat a munkára, a ter­melésre is Az üzem időnként vészjeleket ad le a megyei, a városi pártbizottságnak, mert nem tud egyedül megbirkózni problémáival. Csonka József telepvezető április 6-án jelentette a kecs­keméti gyárnak, hogy az első negyedben csaknem tizenegy- ezer négyzetméter hajópadló­val, 2607 négyzetméter parket­tával termeltek kevesebbet, mint tervezték. Több mint 894 000 forinttal volt kevesebb a termelési érték. A lemara­dás oka, hogy kiesett a terme­lésből háromszázhetvenkét munkaóra, mert nincs tarta­lékmotor a gvalu géphez, a kurtítóhoz, behúzószerkezet a gyalugéphez, fogaskerék a kurtítóhoz. A gépen dolgozó­kat az anyagtérre irányították át. Vagankirakás miatt huszon­négy, szárítócsere, porkamra- dugulás, elszívóhiba miatt negyven munkaóra esett ki a termelésből. A negyedév végére teljesen megtelt a vasúti rakodó, mert a telepnek nincs annyi szállí­tógépe és pótkocsija, mint kel­lene. A két Hoffen vontató pótkocsiját nem tudják a KRESZ-nek megfelelően kivi­lágítani, anélkül pedig nem vehetnek részt a közúti for­galomban. így aztán a telep nem bírja az erős ütemű anyagszállítást Az első ne­gyedév végén ötszáz köbméter fűrészáru, százötven köbméter parkettfríz volt beszálítatlan és máglyázatlan. Februárban és márciusban tizenkétezer fo­rint álláspénzt fizetett a te­lep a MÁV-nak. A vasút fel­szólította a telepet, hogy gyor­sítsa meg a kirakodást, mert különben háromszáz százalé­kos bírsággal sújtja. Pintér Gyula, a kecskeméti gyár főmérnöke nem értett egyet a kaposvári jelentéssel, minden felelősséget a telepve­zető nyakába varrt Csonka József azt kérte a jelentés vé­gén, hogy a második negyed­évre gondoskodjanak elegendő szállítóeszközről, tartalék mo­torról és gépről, ütemesen küldjék az anyagot Kaposvár­ra, mert az erősen csökkentett létszámú telep csak ígv lát­hatja el feladatát. A főmérnök erre azt válaszolta: Csonka József azért van a telep élére állítva, hogy legjobb szaktu­dása szerint megoldja a fel­merülő problémákat. Ha a te­lep nem teljesíti áprilisi ter­vét béralap túllépés nélkül, ja­vasolni fogja, hogy függesszék fel május 1-i hatállyal a telep vezetése alól. A parkettüzem kommunis­tái taggyűlésen tárgyalták 1Jieg április 18-án az első negyedév tapasztalatait. Csonka József telepvezető beszámolóját a taggyűlés elfogadta, Pintér Gyula főmérnök válaszlevelét azonban nem. A kommunisták elmondták, hogy nem értenek egyet vele, sőt visszautasítják. Matzó József és Miklósi Gyula a városi pártbizottság megbízásából megvizsgálta, milyen körülmények között termel a kaposvári parkett­üzem. A kecskeméti gyár 1964. július 1-ón vette át a kapos­vári üzemet A vizsgálatkor a telepen tartózkodó Hegedűs Gáspár igazgató elmondta, hogy azóta nem volt nagyobb beruházás. A gyár átadott né­hány használt gépet (gyalu, kurtító, villamos targonca, szárító), hogy kicserélhessék az elavultakat. Ezenkívül fel­újította a kecskeméti gyár a telep elektromos bekötő lég­vezetékét. A telep kapacitása azonban még így sem növeke­dett számottevően. A vizsgálat megállapította, hogy a múlt évre tervezett felszámolás kihatott az idei munkára. Az anyag rendszer­telenül érkezett Kaposvárra az első negyedévben. Az év el­ső három hónapjában ezer­négyszáz köbméter fenyő fű­részárura volt szükség. Január 1-én még raktáron volt 531 A SZIGLIGET MÁSODIK ÚJJÁSZÜLETÉSE Huszonkilenc évvel ezelőtt épült a Szigliget. S másodszor születik újjá. Először a há­ború után építették újjá Fü­reden. Szomorú sorsa volt a balatoni hajónak. A németek leöntöttek benzinnel, s meg- gyujtották. 1949-ben, a három­éves terv harmadik évében varázsolták újjá a fürediek. Most a siófoki Hajózási Vál­lalat kikötőjében áll hónapok óta a Szigliget Két hónapjá dolgoznak rajta nagyobb erő­vel. Amikor a műhelyekben I jártunk, mindehol ezt hallot­tuk: | — Aki csak mozogni bír, I mind a Szigligeten van! | Asztalosok, vasasok, szere­lők dolgoznak a fedélzeten, a hajótérben. Az 1937-ben épült hajót fiatalítják. — Egymillió forint értékű rrtunkát végzünk a Sziglige­ten — mondja Fekete István, a vállalat főmérnöke. Üj motort kap a hajó, mű­anyaggal borítják, alumínium­ra cserélik a fölépítményét. FELHÍVÁS! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a háztartásból kikerülő sárgabarack magot a helyi fmsz-ek felvásárolják. Már kg-ot tételben is átveszik. (78666)

Next

/
Oldalképek
Tartalom