Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

SomoggíMéplap MS7MD Mrr.vri i" l,0TT r AT; A f.f/A T A MACS LAPJA Hétköznapi bosszúság FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG unninn unnini Színes, szélesvásznú olasz—francia film A napokban több házi­asszony keresett föl bennün­ket azzal a panaszsal, hogy romlik a tej minősége. A reggel frissként vásárolt tej megsavanyodik, forraláskor összemegy, a szerencséseb­bek pedig aludttejet találnak a hűtőszekrényből kivett üvegben. Az ügyben megkérdezett boltvezetők mindannyian el­panaszolták, hogy — ami ed­dig ritkán fordult elő — nyolc-tíz vevő hozta vissza a kannás vagy palackozott te­jet minőség elleni kifogás­sal Általában reggel kilenc órára a rendelkezésre álló tej nagy része elfogy az üz­letekben, és a maradékot délután adják el A kanná­kat, az üvegeket hűtőszek­rényben tartják a délutáni vásárlók számára. Sajnos — ez általános vélemény — a tej 24 órás szavatossága nem felel meg a valóságnak. A meleg, a szállításkor adódó hőmérsékleti Változások (a kannák és a palackok reggel boltnyitásig kinn állnak a napon, onnan hűtőszekrény­be kerülnek, eladáshoz kive­szik, majd ismét jégszek­rénybe rakják őket) nem tesz jót a tej minőségének. Gondot okoz az is, hogy sok üzletben nincs forral ási lehe­tőség, csupán ízleléssel lehet megállapítani, hogy fogyasz­tásra alkalmas-e a tej vagy sem. Mi tagadás, ez a vizs­gálati módszer nem a legtö­kéletesebb. Bolti tapasztalataink után arra kértük Tóth Jánost, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osz- tályvezetőjét, hogy tájékoz­tassam olvasóinkat e sokakat érintő bosszúság okáról. — Néhány perccel koráb­ban mentek el tőlünk a .tej­üzem munkatársai Megálla­podtunk velük, hogy a ha­gyományos éjszakai, illetve kora reggeli szállításom kí­vül még egy fuvart fogunk megszervezni délelőtt 11—12 óra között, így a délutáni vásárlók is friss, jó minőségű áruhoz juthatnak. — Sajnos, a szeszélyes idő­járás olyan »vis major«-t idézett elő a tejüzemben, amire nem számíthattunk. A villámcsapások és a sok csa­padék megrongálta az elek- romos berendezéseket, ezért a hatalmas hűtőgépek áram­ellátása eg-- ideig szünetelt Amíg a hibát helyrehozták, olyan tejet is kiszállítottak, amelyet nem hűthettek le a kellő hőfokra, így nem a megszokott minőségű árut kapta a vevő. Ebből adódott a sok reklamáció. Reméljük, hogy ezzel az új intézkedés­sel sikerül elejét venni a to­vábbi panaszoknak, és a vá- sárlók ismét jó minőségű te­jet kaphatnak üzleteinkben — mondta végül Tóth Já­nos. Saly Gésa AZ ELSŐ BICIKLITÚRA UTÄN A hadügy forradalma Jelentős munkát adott a korszerű hadtudomány iránt érdeklődő olvasók kezébe a Zrínyi Katonai Kiadó: szov­jet katonai teoretikusok cikk- gyűjteményét a rakéta­atomháború, a modern had­viselés különböző kérdései­ről. A kötetbe foglalt tanul­mányok, cikkek hűen tükrö­zik azokat a gyökeres válto­zásokat, amelyeket a nagy hatású rakétafegyverek töme­ges alkalmazásának lehetősé­ge teremtett a hadtudomány­ban és hadművészetben. A kötet szerzői között a szovjet hadtudomány jeles művelőit találhatjuk, így többek között Malinovszkij marsallt, a Szovjetnuió hon­védelmi miniszterét. A szer­zők igen alapos elemzéssel, tények és példák sokaságá­val tárják fel a mai, korsze­rű hadviselés különböző föl­tételeit, összetevőit, s fog­lalkoznak az esetleges raké­taháború következményeivel, hatásával. Aláhúzzák: a fegyverek maguk nem dönte­nek el semmit, sokkal in­kább döntőek azok az embe­rek, akik a fegyvereket ke­zelik, s egy háború kimene­telét a hadsereg és a polgá­ri lakosság erkölcsi szilárd­sága, hazaszeretete, céltuda­tossága határozza meg. A könyv nagyszerű segéd­eszköz a honvédelmi nevelő­munkához, tények és érvek sokaságát szolgáltatja ahhoz. Olasznak ken lenni ahboz, hogy valaki ilyen mélyen megértse, s ekkora hűséggel dolgozza íel Stendhalnak ezt az elbeszélését, az Olasz krónika egyik legszebb da­rabját. Ez a film szenvedélyes har­ci kiáltás, a szabadság himnusza, vádbeszéd mindenfajta elnyomás ellen. Egyes jelenetekben a nagy melodrámák emelkedettségét éri el. Nagyon szépek a színei, a föl­vételek kifejezőek, a külső főivé, telek romantikus szépségűek. Eau- rent Terzieff Pietrőja igazi hős, a szabadság szenvedélyes szerelmese. A filmet Roberto Rossellini rendez­te. Főbb szereplők: Sandra Milo, Laurent Terzieff és Paolo Stoppá. SZABAD IFJÜSÁG fl LGGSZBBB Magyarul beszélő NDK filmkomédia Hannes, az egyetemista egy vé­letlen epizód folytán megismerke­dik a város legszebb nőjével. Meg­tudja, hogy Leonórának hívják, de lakáscímét semmiképpen sem si­került kiderítenie. A fiatal fiú el­költözik bátyjától is, hogy talán az új lakónegyedben megtalálja a Legszebbett. itt azonban a szőke Leonoré helyett egy Lore nevű szőke lányra bukkan. Hannes to­vább kutat Leonore után, s ez Lő­rét rettenetesen bántja. A jég azonban mégiscsak megtörik, Han­nes úgy találja, hogy Lore is na­gyon csinos. Az öccsét kereső Ben­no is közben révbe jutott. Megis­merkedett Lore barátnőjével, s pár hét múlva a két testvér el- jegyzi a két barátnőt. JEGYZETFÜZETEMBŐL Ifbz&tyálat (A Quick karikatúrája) Akkor nem Izgult, most bátortalan. — Ott az élővilágból kér­deztek... — Beszélj hát arróL — De hát arról nagyon sokat lehet ám beszélni! — Azt mondd el, ami na­gyon lényeges. — Az a leglényegesebb, hogy szeressük az élővilá­got ... Bárhogy kérdezem, min­dig ide érünk: az élővilág­hoz. — Ez a kedvenc tantár­gyad? — Igen, meg a történelem és a földrajz. — Elmondanád, hogy miért szereted olyan nagyon az élővilágot? Töpreng egy kicsit, és szép kerek mondattal felel: — Azért, mert Lángi ta­nár néni tanítja. Olyan ér­dekeset mondott mindig az órákon, hogy oda kellett fi­gyelni ... Zsuzsika, azaz Bántó Zsu­zsanna ötödik osztályos ta­nuló Somogysimonyi és Ne- mesvid büszkesége lett. Az Iskoltelevízió élővilág-vetél­kedőjén az elődöntőben el­ső, a végső döntőn egy bu­dapesti tanulóval azonos pontszámmal második lett. A tv által közvetített ver­senyt mindkét faluban vé­gigdrukkolták a gyerekek is meg a felnőttek is. — örültél, Zsuzsika? — Igen, de egy kicsit szo­morú is voltam. — Miért szomorkodtál? — Ketten mentünk az or­szágos versenyre Terkával, a barátnőmmel. Azért vol­tam szomorú, mert Tarká­nak nem volt szerencséje. 0 hetedik lett. Pedig na­gyon szereti az élővilágot... Nézem a bizonyítványát, öt éve színtiszta kitűnő. Az Iskolatelevíziótól egy szép könyvet és egy növénygyűj­teményt kapott ajándékba. — A szünidőben mit csi­nálsz? — Sokat játszom, növé­nyeket gyűjtök és olvasok. Most olvasom Kittenberger Kálmán Kelet-Afrika va­donjaiban című könyvét. Olyan érdekes, hogy szinte le se lehet tenni. Egy mély lélegzetvétel után még hozzáteszi: — És mindennap beszél­getek apukámmal, mert ne­kem édesapám a példaké­pem. Ha nagy leszek, én is olyan szép dolgokkal sze­retnék foglalkozni, mint apukám... Apuka állattenyésztési szakember. A beszélgetés végén játszani megy az élő­világ kis tudósa. Édesapától kér engedélyt. N. S. A bejelentő ötoldalas le­vélben tett panaszt Idézek belőle: *Ami velem történt, az égbekiáltó gazság! Test­vérek között is háromezer forintot vettek ki a zsebem­ből. Azt hiszem, joggal kér­dezem: tűrhető-e ez a szo­cialista társadalomban? Mit fog még csinálni ez az em­ber, ha nem veszik e1 a kedvét a csalástót? Mert­hogy ő azt hiszi, neki min­dent szabad. Tisztára bosz- szúból tette! . . .« Sokat tapasztalt, idős szakember mutatta a levelet A Rádió küldte át a vezér- gazgató címére. Kérték, hogy szíveskedjék sürgősen kivizs- áltatni ezt az ügyet. A ve­zérigazgatóság revizora ép- Den harmadik napja foglal­kozik a panasszal. — Igazat írt? Valóban tör­vénysértés történt? A revizor elrendezi föl- egyzéseit, és fáradtan le­gyint. — Jöjjön be velem a pa­naszoshoz. A panaszos nincs odahaza, de a felesége útba igazít bennünket: — Menjenek a munkahe- yére, ott biztosan megtalál­ták. — Tud arról, hoev pana­szos levelet írt a férje. — Persze. Mondta. hogy '^panaszolja a vállalat em­berét. — Masa szerint a valóságot frta a férje? — Az én emberem nagyon szeret levelezni. Sok levelet r. sokat panaszkodik. A munkahelyen örömtől sugárzó arccal fogad ben­nünket a panaszos: — Hát megjöttek? A revizor öt kérdésre kér tőle választ, utána előszedi a följegyzéseket — Amit maga írt, az mind valótlan... Az örömtől sugárzó arcon hirtelen szétterül a harag. — De hát... — Hallgasson! — folytatja a revizor. — Megrágalmazott egy embert, kikezdte a be­csületét Most velünk jön, és bocsánatot kér. Megértett engem? — Meg.. de nem kérek bocsánatot. Igaz, hogy valót­lant írtam, de nem kérek, még akkor sem tenném meg, ha az anyám kérné tőlem . .. A vizsgálat két hete tör­tént A minap újra találkoz­tam a revizorral Harmadma­gával iött. — Újabb panasz? — Nem. Még a régi. A múltkori. Most ellenem írt levelet Azt állítja, hogy durván beszéltem vele, hogy nem is vizsgáltam ki az ügyét. — És most mi történik? — A kollégák a miniszté­riumból jöttek, ök is ki­vizsgálják ... Ajánlat A vállalat előadója dolga- végeztével arról érdeklődött hogyan lehetne visszajutni a megyeszékhelyre. — Sajnos, csak az esti órákban megy az autóbusz. Leghelyesebb, ha kiáll az elvtárs az út mellé, és leál­lít egy kocsit Biztosan be­viszik. Az előadó — életében elő­ször — megfogadta a stopno- lást javasló tanácsot, és les- helyet választott Somogyszil főutcáján. Szerencséjev volt: talán tíz perce várakozott amikor feltűnt az első kocsi. Integetni kezdett erre a Warszawa odakanyarodott az út szélére. Az előadó • kö­szönt aztán bemutatkozott a gépkocsivezetőnek. Hogy hi­telt érdemlő legyen a bemu­tatkozás, még az igazolvá­nyát is felmutatta. — Későn megy a busz. Ha be tudnának vinni, nagyon megköszönném. Egy ingujjra vetkőzött fia­talember ült a vezető mel­lett, újságot olvasott. A ve­zető folytatta a beszélgetést. — Attól függ, hogy meg­éri-e? Az előadó nem értette a kérdést — Mi is a piacról élünk — folytatta a vezető, és várako­zóan nézett az előadóra. — A buszjegy árát kifizeti hetem — mondta zavartan az előadó —, nálunk nem kell csatolni a jegyet az űti- számlához... A zsebébe nyúlt, elővette a pénztárcáját, és ki akarta számolni a buszjegy árát, de a vezető rászólt: — Azt mondtam, akkor visszük be, ha megéri. A buszjegy, az a vacak pár fo­rint — De én többet nem adha­tok. Nekem is csak ennyit fizetnek ki... — dadogta za­vartan a vállalati ember. A vezető válaszra sem mél­tatta, indított, és elrobogott a kocsi. Az előadó — meglepetésé­ben is foglalkozásához hűen — följegyezte az AC-s kocsi rendszámát, és szentül meg­fogadta, hogy többet soha­sem próbálkozik autóstoppal. Németh Sándor Nem nekem köszönhetik Nem Karinthyt idé­zem. Velem történt, hogy nem nekem köszöntek a kaposvári utcán. Nem ne­kem köszöntek, csak gya­korolták a köszönést. A mama valószínűleg ven­dégségbe igyekezett hat­éves fiával. Útközben ok­tatta, hogyan kell visel­kedni társaságban. — Hangosan köszönj, ha odaérünk ■— mondta. — Kezsit csókolom —- harsogta a gyerek az ut- lán, aztán megkérdezte: — Így jó lesz? — Így kell köszönni, kisfiam — válaszolta a mama, A gyereknek, úgy lát­szik, tetszett az elisme­rés, s hogy tovább gya­korolja, amikor mellém ért, jó hangosan belekiál­totta a levegőbe. — Kezsit csókolom! — Szervusz — vála­szoltam rá önkéntelenül. A gyerek fölnevetett: — Anyu, ez a bácsi visszaköszönt. Hát mégsem nekem kö­szöntek? — ki — » » * Két szöszke kislány szalad egy idősebb férfi után az utcán. A felnőt­tebb hölgy — négyéves lehet — megkérdezi: — Jaj, bácsi, mennyi idő van? — Tizenegy óra, kislá­nyom. — Érdekes — csodál­kozik el a kicsi —, a bácsi már a nyolcadik, aki éppen ezt mondja... * * » Pistike kérdezi a nagymamától: — Nagymami, mondd, hányadilca van ma? — Nem tudom, kis­fiam, nézd meg az újsá­got! — Már néztem. De az a tegnapi... — Egy haldokló fran­cia grófnőtől megkérdezi egyik hódolója: — Drága asszonyom! Most, a halála óráján nincs valami meggyón­ni való ja, még nem késő? — Luis, én szép vol­tam — megmondták —, elhittem, a többit gon­dolja hozzá... — sg —» ... Túlzás nélkül makacs embernek mondhatjuk Michael Bassett londoni zeneszerzőt. Fejébe vet­te, hogy megházasodik egy nem valami ismert, de annál csinosabb ope­raénekesnővel, s tervé­hez kitartóan ragaszko­dott. Tíz hónap leforgása alatt 304-szer kérte meg szívszerelme kezét, s a rengeteg kosár sem szeg­te kedvét. Háromszáz- ötödször is megpróbálko­zott, immár teljesen re­ménytelenül, s nagy meg­lepetésére az énekesnő igent mondott. Kellett neki makacs­nak lenni?? Somogyi Néplap Az MSZMP Somof»' meeveí Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőségi Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-1G Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Indes: 250S7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom