Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
VfLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara ■ 50 KII J KB XXIII. évíolyam 149. szám. 1966. június 25., szombat AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA INTÉZET A levegő szerelmesei 3 a.) Általános idényzárá^ a labdarugóknál li o.. Rádió-, televízió-, URH-mű&or Hétköznapi bosszúság (6 O.) FOCK A gazdasági mechanizmus alapos megjavítása továbbfejleszti gazdaságpolitikánkat • • ____ A HARMADIK OTEVES TERV VITAJA AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN I Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend szerint I a képviselők folytatták a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. Elsőnek Fock Jenő, a Minisztertanács elnök- helyettese emelkedett szólásra. — Harmadik ötéves tervünket a kormány meggyőződéssel tudja javasolni elfogadásra a tisztelt országgyűlésnek. A terv az összes érintett minisztériumok és főhatóságok együttes munkájával, gondos mérlegeléssel, a lehetőségek számbavételével készült. Szakemberek ezrei vettek részt fontos részletek kidolgozásában — mondotta, majd így folytatta: — Tervünket józanság; a realitások számbavétele jellemzi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végrehajtása könnyű feladat. Ellenkezőleg: egész tevékenységünket az élet minden területén magasabb szintre kell emelni, mert a terv, különösen annak alapvető koncepciója, csak tty módon teljesíthető. Fock elvtárs kijelentette: 'A terv alapvető vonásának tekintem, hoav abban tükrö- sődttf. TÁrtnrV- aazdaságpoli- tikája. E gazdaságpolitika fő vonásaiban mintegy lő éve alakult ki. Megerősítette pár- Fock jenő eivtárs beszél. tank konferenciája, gazdagította és konkretizálta a párt VTL kongresszusa, jelentős mértékben továbbfejlesztette a szocializmus alapjainak lerakásává!, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével pártunk VTH. kongresszusa. Több ízben tárgyaltunk róla itt az országgyűlésben is, s gazdasági jellegű törvényeinket e gazdaságpolitika szellemében alkottuk. Gazdaságpolitikánk alapján előbb konszolidáltuk a népgazdaság helyzetét, majd bővítettük a termelést, emeltük a termelékenységet és az életszínvonalat. Állandóan fejlesztve a gazdasági élet mechanizmusát, ezen belül a gazdaságirányítás rendszerét, eljutottunk a gazdasági mechanizmus átfogó reformjához. Vannak, akik a gazdálkodással, gazdaságirányítással, a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kritikai—önkritikái észrevételekből, cikkekből, vitákból olyan következtetést vonnak le, hogy nemcsak a gazdasági mechanizmus, hanem gazdaságpolitikánk is reformra szorul. Ez téves következtetés. A re- from — mint erre a Központi Bizottság határozata rámutat — fontos tényezője a gazdaságpolitika továbbfejlesztésének. A gazdasági mechanizmus alavos megjavítása mindenekelőtt azért szükséges, hogv gazdaságpolitikánk a gyakorlatban minél hatékonyabban érvényesülhessen. Harmadik ötéves tervünkben kitűzött célok összhangban vannak gazdaságpolitikai feladatainkkal, figyelembe veszik adottságainkat és lehetőségeinket. Továbbra is az ipar lesz a ban fejlődő szektora, de az eddiginél összehangoltabb és határozottabb intézkedésekkel biztosítjuk, hogv a mezőgazdaság — a nagyüzem bázisán az előző 5 évnél gyorsabban és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően fejlődjön. A termelésnek elsősorban a műszaki színvonal emelése révén kell fejlődnie. A terv meghatározza a megtermelt nemzeti jövedelem felhasználásának arányait úgy, hogy az biztosítsa mind a továbbfejlődéshez, a bővített újratermeléshez szükséges beruházásokat, mind a fogyasztáshoz, az életszínvonal emeléséhez szükséges erőforrásokat. Előirányozza, hogy a nehézipar fejlesztése elsődlegesen érvényesüljön, de ez is — mint a többi tervelőirányzat — figyelembe veszi az ország sajátosságait, reális lehetőségeinket, a népgazdaság erőforrásait, az arányos fejlesztés követelményeit, a termelés gazdaságosságának fokozását, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére irányuló szándékainkat. A fogyasztási cikkek termelésének üteme összhangban a lakosság megfelelő ellátásával és az exportkövetelményekkel, megközelíti a termelőeszközök termelésének ütemét. Az ipari szerkezet kedvezőbbé válása javítja az ország külkereskedelmi helyzetét. Egyrészt lehetővé válik, hogy korábban külföldről beszerzett termékeket idehaza gazdaságosan előállított termékekkel pótoljunk, tehát importot takarítsunk meg. Az állami kötelezettségek teljesítése ezután sem lehet alku tárgya Másrészt pedig az ország gazdasági helyzetének, a piac következményeinek megfelelően fokozódhat exportunk — az előirányzat nemcsak lehetőségeket jelent, hanem jórészt az állam áltál vállalt kötelezettségeket. Jó, ha emlékeztetünk arra; a gazdasági konszolidációhoz, népgazdaságunk helyzetének megszilárdulásához erősen hozzájárult, hogy külföldi kötelezettségeinknek mindig eleget tettünk, ez fokozta a bizalmat irántunk. Külföldi partnereink tudják, hogy államunk szavára, az ország- gunk nevében kötött megállapodásra lehet építeni. Mi erőnkhöz mérten minden szükségeset megteszünk, hogy a bizalom fokozódjék, növekedjék országunk tekintélye, gazdasági megbízhatósága. Az állam nevében vállalt kötelezettség teljesítése a jelenleginél sokkal rugalmasabb gazdálkodás viszonyai között sem, lehet alku tárgya. A" üzemek viszont joggal tartanak igényt arra, hogy a rájuk kötelező szerződések megkötésébe őket vonják be. vagy azt is bízzák rájuk. A piacon a verseny éles Ha meg akarjuk állni helyünket a versenyben, a konstruktőröknek, a fizika' dolgozóknak, a műszaki és gazdasági területen működőknek fokozottabban kell alkalmazkodni a piac követelkiak, közgazdászok, fizikai dolgozók gyakran bizonyítják, hogy képesek kiváló termékek előállítására, termelékeny, gazdaságos munka elvégzésére. A tervidőszakban következetesen törekszünk a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozására. Tapasztalataink igazolják, hogy az országnak az a leghasznosabb, ha természeti és egyébb adottságainknak leginkább megfelelő termelést folytatunk. Az elzárkózás a nemzetközi munkamegosztástól nagy társadalmi veszteségekkel jár, előbb-utóbb akadályozza a termelés bővítését. Viszont a nemzetközi munkamegosztásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gazdasági potenciált. Lehetővé válik más országok tapasztalatainak, eredményeinek átvétele és hasznosítása. A kölcsönös előnyök alapján a részvevő országok biztonságosabban, fejlődhetnek. Meggyőződésünk, hogy gazdaságpolitikánknak ez a vonása a társadalmi munka termelékenységének emelését szolgálja — mondotta. Fock elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a jövőben tovább fokozzuk együttműködésünket a Szovjetunióval, amely mind az importban, mind az exportban elsődleges partnerünk. A szocializmust építő baráti országokkal is erősíteni és gazdagítani szándékozunk gazdasági kapcsolatainkat, mindenekelőtt a KGST keretében. Szorosabbá kívánjuk tenni gazdasági kapcsolatainkat a gyarmati sorból nemrég felszabadult népekkel. Politikai irányvonalunknak megfelelően építjük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Népgazdaságunk gyorsabb fejlesztése érdekében a gazdasági együttműködés minden olyan lehetőségét készek vagyunk felhasználni, amely kölcsönös előnyöket nyújt. Azt szeretnénk, ha a lakosság ellátásának fejlődése mind sokoldalúbb lenne, ha a rendelkezésre álló árualapok választéka a jelenleginél nemcsak nagyobb, hanem bővebb is lenne. Az ötéves terv első évének eddig eltelt időszakában ked- vezőeknek ítélhetők a gazdasági eredmények. A terv főbb céljait — úgy látszik — ez évben is elérjük. Kedvezően alakul ipari termelésünk s az ipar termelékenysége. A mezőgazdaságban az aktuális munkákat nagy szorgalommal végzik. A terméskilátások re- ménytkeltőek. A külkereskedelmi forgalom alakulása is biztató, s úgy tűnik — megértve az egyenleg alakulásának fontosságát — kellő erőfeszítések történnek az előirányzatok teljesítésére. A beruházások szervezettebbé tétele, a koncentráció fokozása végett intézkedéseket foganatosítottunk, és remélhető, hogy — várakozásunknak megfelelően — e téren is javulás következik be. Ami a termelés gazdaságosságát illeti, szintén biztatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükségletekkel, s a készletek emelkedése nem túlzott. Az ellátás jobb, mint bármely esztendőben volt Az év elején hozott bérjellegű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták, A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátást. Mindent egybevetve, az ellátás a hiányosságok ellenére, jobb, mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után azonban az emberek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk, és kötelességünk minden kérdésre, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednek: Rendben van, tudomásul vesszük a húsáremelést, de most aztán legyen hús éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat-felvásárlási árak és a hús fogyasztói áránépgazdaság legdinamikusab- 1 ményeihez. A magyar musza' _ Kádár János, Gáspár Sándor és Csetcrki Lajos eív társai:. nak év elejei fölemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban. Ilyen gyors javulással senki nem is számolt Tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hozhatnak érezhető javulást. Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ekkor ismert volt — a lakosság 2000 tonnával (20 százalék) több sertéshúst vásárolt az egy évvel korábbinál. Sokan a napi szükségleten felül vásároltak húst, és azt tartalékolták. Annyi kolbász egyetlenegy esztendőben sem készült a háztartásokban, mint ez év elején. Az év következő két hónapjában jórészt az elővásárlások következtében, mintegy 2000 tonnával kevesebb húst vásárolt a a lakosság. A második negyedévben a húsvásárlások mértéke a tavalyihoz viszonyítva nem emelkedett, hanem csökkent. A viszonyítási alap azonban irreális. Emlékezetes, hogy ta- 'valy száj- és körömfájás sújtotta az állatállományt. A kivágások száma megnőtt, s közben az export — különösen az év első felében — majdnem lehetetlenné vált Ez rendkívüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat látszólag javította, s közben tetemes károkat okozott a népgazdaságnak. Az 'áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első félévben forgalomba hozott húsból a sertéshús aránya 65 százalék, a múlt év első félévéhez képest lényegében nem változott. Az első félévben forgalomba hozott fagyasztott marhahús az összes húsnak kevesebb mint 10 százaléka. A lakosság azonban ezt a meny- nyiséget sem szívesen vásárolta meg. Arra törekszünk, hogy a második félévben ezt az arányt tovább csökkentsük. (Folytatás a 2. oldatott)
