Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. június 25. A HARMADIK ÖTÉVES TERV VITÁJA AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN (Folytatás az 1. oldalról.) Ismeretes, hogy a húsá#emelés hatására egyes terme- • lök az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő és vágott baromfi árát. Az állam az export rovására növelte a forgalomba kozott vágott bahomfi mennyiségét, másrészt növelte az élőbaromfi-eladást. Májusban például nyolcszorosát adták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. Ennek eredményeként javult az ellátás, az árak pedig általában a tavalyival azonos szintre mentek vissza. Ezek az ' intézkedések még nem fognak húsbőséget eredményezni, dé fokozatosan enyhítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén. Osz- szességében 1966-ban a belkereskedelem a lakosság ellátására a tavalyival azonos mennyiségű húst hoz forgalomba. A ruházati, »árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kapni az üzletekben a leszállított áru cikkeket? Egészében ezekből a cikkekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen megnövekedett. A ruházati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 százalékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint 130 százalékkal, márciusban — valamelyest csökkenve — de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint várható volt. Minden számításunkat felülmúlta, hogy februárban a januárihoz képest nylonharisnyából másfélszeresére, konfekcionált ágyneműből, nylont zokniból több mint kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkánkabátból több mint két és félszeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egy része — az árcsökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával összefüggésben — az ellátás javításéra tett intézkedéseink ellenére is átmenetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapacitást, a nyersanyagból többlet importot rendeltünk. Gondoskodtunk a terven felüli termeléshez szükséges bér- és egyéb kiadások fedezetéről. Az ellá- tás további javítására fokozzuk a baráti országokkal folytatott árucserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készáru importot. A ruházati ellátás már javult. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. 1968. január 1-én életbe lép az új gazdasági mechanizmus Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, léves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Pártunk az ellenforradalom leverése után az ország érdekeinek jobban megfelelő gazdaságpolitikát dolgozott ki. Ennek megvalósítására a régi mechanizmus alkalmatlan volt. Ezért a gazdaságpolitikával egyidőben jelentős változtatásokat hajtottunk végre az eddig érvényben levő gazdasági mechanizmuson is. Az azóta eltelt tíz év alatt, az élet követelményednek megfelelően, fejlesztettük a mechanizmus elemeit. A népgazdaság egésze már szocialista Alapokon nyugszik, gazdaságpolitikánk megvalósításának föltételei is megváltoztak. E föltételeknek megfelelően kell a jelenlegi mechanizmust továbbfejleszteni, most egyidejűleg egész rendszerén jelentős változtatásokat eszközölni. A gazdasági mechanizmus reformjával továbbfejlesztjük tervezési rendszerünket, erősítve a központi és a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Mindezt úgy, hogy a gazdasági vezetés hatékonyabb legyen, az anyagi érdekeltség fejlődjön, biztosítva, hogy a vállalatok eredményes működése közvetlenül hasson a személyes jövedelmekre. Azt akarjuk elérni, hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek teljes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám, bér- és egyéb problémáikat maguk — a lei- sőbb szervek részletekbe menő beleszólása nélkül — intézzék. Ne írják elő különféle mutatószámok, mit mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak, milyen készleteket képezzenek. A tervgazdálkodásnak olyan rendszerét kívánjuk megvalósítani, ahol a központi szervek a legdöntőbb kérdéseket, a legfőbb arányokat, fejlesztési irányokat megalapozottan döntik el, a körülményeket messzemenően figyelembe véve, tehát kialakítják — a gazdaságpolitikának megfelelően — a népgazdaság fejlesztésének irányát. A helyi szervek pedig a termelés, a forgalmazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodnak, a gazdaságpolitikai elveknek és döntéseknek megfelelően. Ebből a korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredményesen fejlődve lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítását is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indu- dultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez lenszükségesebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. Az új mechanizmussal kapcsolatos jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-re az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniük, hogy a munka tör- Dobi István, Kállai Gyula és Fock Jenő elvtársak, vényen alapokon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: Ki kell dolgozni a különböző időtartamú népgazdasági tervek készítésének elveit és módszereit Kellő időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben éves terveiket Az új beruházási rendszer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és ä finanszírozó bank kapcsolatát A már folyamatban levő beruházások közül ki kell választani, melyek megvalósítása történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből, s milyen föltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatbein levő beruházásokból melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokká átalakítani. Az 1968-ban kezdődő beruházások közül meg kell jelölni a központi eszközökből megvalósítható beruházások körét. Ki kell alakítani a beruházási hitelek föltételeit, meg kell határozni a vállalatfejlesztési alap képzésének és felhasználásának módját. 4z új mechánizmiis sarkalatos tétele az árreform Június 28-án és 29-én 8—16 óráig a Somogy megyei vállalatok elfekvő készleteiből börzenap lesz az SZMT-székház- ban, KAPOSVÁR, Kossuth Lajos u. 7. 3928 Ismert, hogy az új mechanizmus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. _ A termelői árak rendezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megállapítása valamennyi gazdálkodó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember 1-ig befejeződjék. Olyan rugalmasabb árrendszert kívánunk létrehozni, amelyben az árak az eddiginél szűkebb körét határozzák meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pl. egyes alapanyagokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel mozgó megállapodásszerű árak pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság plvagy maximálja az árat, vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatrészekre, bizonyos fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Folytatva a főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek kialakítására •ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának általános rendjét és konkrét mértékét. Az új hitel- és pénzforgalmi rendszer megvalósításának előfeltételeként ki kell dolgozni a forgóeszköz finanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámolás új rendszerét. A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolat- iban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelemkiegészítés szabályait és mértékét, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. Ki kell dolgozni a népgazdaság különböző területén folyó műszála kutatómunkák összehangolásának rendszerét. A találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére javaslatot kell kidolgozni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek önállóságának növelésére ki kell alakítani a csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevételével az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. A tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elhatárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rendszerét, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezdték a munkát, és a gazdasági bizottság a múlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta. Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy az új gazdasági mechanizmus alapve tő vonásainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági feladataikat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Úgy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform 1968. évi bevezetését. A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazdasági, hanem jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratizmusa. Bővül a dolgozók szerepe a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Fokozódik a szorgalmasan és jól dolgozók, a nagyobb szakképzettségűek munkájának megbecsülése. Következetesebben érvényesül a szocialista bérezés elve. Az állami, és a gazdasági élet minden területén új munkastílus honosodik meg, visszaszorulnak a bürokratikus vonások. A személyes felelősség, a politikai meggyőződés, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. Azzal számolunk, hogy az új mechanizmus előnyei már a kidolgozás során felszínre kerülnek, és a végrehajtásban érvényre jutnak, s ez mielőbb új lendületet visz a szocializmust építő munkába. Kérem a Tisztelt Ország- gyűlést, hogy a kormány által beterjesztett harmadik ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el, és bízza meg a kormányt az éves tervek kidolgozásával és a menet közben a terv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételével. A szombati vita részvevői Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után felszólalt: Oláh Pál Bács-Kiskun megyei, Csergő János Borsod megyei, dr. Zsigmond László Vas megyei, Klaukó Mátyás és dr. Sáró András Békés megyei, Inokai János Fejér megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselő; dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Sümegi János Nógrád megyei, Valter Imre Somogy megyei képviselő. Valter Imre egyebek között hangsúlyozta: — A harmadik ötéves terv végrehajtása nem kizárólag a kormány tevékenységén múlik. Más szóval: Ha valahol hiba van, ne lehessen mindig a felsőbb szervekre hivatkozni. Véleményem szerint ezt a szemléletet száműzni kell, s én ebben látom az új gazdasági mechanizmus egyik legfontosabb feladatát. Gondolkodjunk a saját fejünkkel, szokjunk hozzá, hogy tevékenységünk eredménye szorosan vett személyes érdekeinket érinti. Aki kárt okoz a népgazdaságnak, a vállalatnak, a szövetkezetnek, az feleljen érte még akkor is, ha a kár pusztán tudatlanságának volt a következménye. Ezután Keleti Ferenc Pest megyei képviselő, majd dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Sárfi Rózsi Szabolcs megyei, Gém Ferenc Borsod megyei képviselők következtek a felszólalásban. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN De Gaulle Novoszibirszkben A Szibériában tartózkodó De Gaulle francia köztársasági elnök Nyikolaj Podgor- nijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének társaságában pénteken megtekintette a Novo- szibirszki Villamossági Gépgyárat, amely 37 országba exportálja termékeit. A gyár dolgozói szívélyes fogadtatásban részesítették a vendégeket. Koszigin svédországi útja elmarad Mint a TASZSZ jelenti, Alekszej Koszigin szovjet kormányfő júliusra esedékes svédországi látogatását későbbi időpontra halasztották. Mutesza Londonban Londonba érkezett Sir Edward Frederick Mutesza, az ugandai volt Buganda tartomány feudális uralkodója, aki egy ideig Uganda köztársasági elnöke is volt. Csou En-laj Albániában Csou En-laj kínai miniszterelnök pénteken reggel, nyolcnapos romániai látogatása után, különrepülőgőnnel Bukarestből Albániába utazott. A küldöttséget a renü- téren Enver Hodzsa, valamint más hivatalos személyiségek fogadták. Bolgár küldöttség látogat Mongóliába A Mongoi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, Mongólia kormányának és a nagy népi hurál elnökségién eik meghívására július második felében bolgár párt- és állami küldöttség utazik baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba. A delegációt Todor Zsivkov, a BKP1 Köziponti Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, és Georgi Trajkov, a nemzetgyűlés elnöke vezeti. Ne Win Bukarestben Prágából Bukarestbe érkezett Ne Win tábornok, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, aki Chivu Stoicának, a román államtanács elnökének meghívására négynapos látogatást tesz Romániában. Sukarno menesztését követelik A felbátorodott indonéz szélsőjobboldal továbbra is lázong és lázit Sukarno elnök ellen. Az úgynevezett értelmiségi akciófront, a jobboldali KASI delegációja pénteken fölkereste Nasutiont, az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés újonnan megvltasztctt elnökét, és rendkívül éles hangon megfogalmazott nyilatkozatban követelte Sukarno megbélyegzését és menesztését. Moro Bonnba látogat Bonnban pénteken hivatalosan közölték, hogy vasárnap a nyugatnémet fővárosba érkezik Moro olasz miniszterelnök és Fanfani külügyminiszter. Az olasz államférfiak hétfőn és kedden tárgyalást folytatnak a bonni vezetőkkel. A választások elmaradnak Csütörtökön katonai egységek szállták meg a bolíviai fővárost, és a junta egyidejűleg bejelentette, hogy állítólagos kormányellenes összeesküvés miatt a július 3-ra tervezett általános választások elmaradnak. Népi hadsereget szerveznek a brazzaville-i Kongóban A brazzaville-i Kongó parlamentjének képviselői a most véget ért május—júniusi ülésszakon mintegy 20 törvényt fogadtak el a köztársaság gazdasági és politikai öv Vétlenségének megerősítésére, valamint a fiatal állam! szektor felles- é"' . ö‘. Külön törvényt fogadtak el az új típusú népi-nemzeti hadsereg felállításáról. A záróöté. :n Mujabi, a nemzetgyűlés elnöke kijelentette, hogy az ország célja az önálló nemzetgazdaság létrehozása, az új tár- ' lom fölépítése a szocializmus alapjain.
